Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-11-11 / 45. szám

8 magyar PAIZS 1909. deczember 368. 9910 koronát költött s ezen télül volt a tiszta nyeresége 47374 kor. 55 fillér. A Zalaegerszegi takarékpénztárnak 19Ó8. évi bevételi és kiadási forgalma 31 millió koronára rúgott 200000 kor. alaptöke mellet. Az 1907. év végén nyugdíj és tartalékalapjainak összege 339659 kor. s az 1908. év végén 18180 koronával szaporodott, kiadásainak következő jelentősebb tételei mellett: betét kamatadó 17134 kor., üzleti költség 3898 kor., intézeti házköltség 1420 kor., fizetések 13781 kor. nyug. kegy. napibiztosi dij 3580 kor., adókra 15441 kor., a részvényesek külön tiszta jövedelme 89140 kor. volt. Mindebből joggal remélhető, hogy ott, ahol megfelelő töke áll rendelkezésre, hitelt kérő is bőven akad. Ez oknál fogva indítványoztam fenebb azt, hogy már kezdettől fogva álljon a városnál a községi takarékpénztárnak egy olyan töke a rendelkezésére, amely, ha egyébb hivatást nem, de betölti azt a feladatát, hogy olcsóbb anuitásos kölcsönök nyújtása által a vidéki takarékpénztárakat legalább a rendelkezésre álló tőkéjével részlegesen kiszorítja, s ne legyen a takarékpénztár rövid időközökben arra szorulva, hogy szükség esetén a város képviselőtestületéhez legyen kénytelen minduntalan folyamodni, s az elég hosszadalmas, nehézkes eljárás végét bevárni, amig az a szük- ; Séges tökét rendelkezésére bocsáthatja. Az oly irányú működés mellett, mint amilyent a községi takarékpénztárnak kifejteni kötelessége lesz, remélhető, hogy 5, 10 év alatt egy-két millió korona kölcsönt kihelyezhet. A kamatos kamat táblázatból egyszerűen leol- j vasható, hogy az egymillió koronának egy év j alatt hány koronát kell jövedelmeznie. Szabad legyea nekem, mindenki által megért- j hető, ugymondott paraszt számítás u ján kimutatni, | hogy egy év alatt az egymilliót valamivel meg- i haladó kölcsönből mekkora haszon származhatik | a városra. ; j Színházi megjegyzések. Kerek egy hétig volt Zalaegerszegen a Szalkay j színtársulata. A közönség Dern látogatta kellő j mértékben, s aztán tegnap rosz kedvvel Székes- j fejérvárra távozták. K'-ítős kár van tbben. Nagy ; anyagi költséggel jár a nagy társulatnak gyors ! tempóba való ide-oda utazgatása. S rosz vélemény keletkezik a közönségről a művészet nánti hajlamát tekintve. Hamaros könnyelműséggel azonban ne Ítéljünk. Az első ette jó s?.indarabot adtak (Sasfiók) s kis köíönség volt. De ekkoi jóformán még nem is tudták a városban, hogy színészek jöttek. Egy pár falragasz s a főtéri boltokba kitett jelentés nem elégséges arra, hogy egy két nap meg tudja a közönség, mi készül. Egy kis fáradsággal bizony jár a jó ügy. A társulat a rendelkezésre álló hírlapokat sem használta föl arra, hogy tudassa a közönséggel idejövetelét. Második este Szerelmi keringő féle opirette vala. Itt is kevés közönség volt. Dí már eiért fizetni, Szörény véleményem szerint, felesleges is. Nós, e kétszeri részvétlenség elkeserítette az igazgatót. Elhatározta a távozást. Pedig kár volt. Következőleg már jött a közönség. Egyfelől, mert tudo. mást vett már, másfelői, mert jó műveket mutattak föl. Az iglói diákok s A somogyi parasztok bizony jó költemények s szeretj'ik, mert magyar talajból valók. Ebben a szerielen internaczionalis, sőt csupán franczia s német világban óhajtozik az ember magyar színmüvet is látni. Ebben a mai magyar „művészeti" világban alig van valami j csömörietesebb dolog, mint azt a sok nagylépésű j némát a franczia generálist nézni a színpadon. Persze, generálisoknak felöltöztetett kisasszonyok ezek. Nem lehet kívánni, hogy épórzékü ember jó kedvvel nézze ezeket, még pedig pénzért. Talán \ már Se is jar az idejök magyar földen ezeknek a j ke holdi figuráknak. Következő este megint volt ! egj figura: a Szerencse malacz. Épenséggel nem i valami hízelgő az uri publikumra, hogy megtol- j töiíe ezért a szerencse malacáért a két első \ padot. A következő napokon aztán ha nem csordult volaa is, de cseppent volna. Azt hiszem [ elegendő közönség iett volna az adandó darabok < tartalma szerint. — Hogy pedig általában nem , lehet nagy áldozatot várni a közönségtől — most, I ez természetes. Nemcsak a helyi szegénységre [ és a mai általános nehéz életre gondolok. 1848 körül a magyarnyelvnek apostola voit a színészet, még a vidéki színészet, is. Attól fogva máig a közönség művelődésével nem tartott párhuzamos haladást a színészet. Sőt nemzeti szompontból visszaesést mutat, természesesen a szinirodalomnak rosz vezérsége alatt. Ezt röviden mondom, de hangsúlyosan. És általánosságban. Magát a Szalkay társulatát dicsérni kell Az igazgató komoly, lelkiismeretes ember. Társulat a sok tagból áll. Köztök kitűnő erÖk vannak (Kovács, Bátori, Déry, Gyárfás, Verő Janka s a könnyed darabokban Bihari Erzsike szintén kedves megjelenésű). Derék zenekara van a társulatnak. — Ezt a kis bajt azonban talán el fogjuk felejteni, ha egy jövő alkalommal újra szerencsénk lesz. Addig közösen mindnyájan javulni fogunk talán, az idővel együtt. B. Politika. Megint turcsa állapotokat várhatunk az országos ügyekben. A tavasz óta húzással halogatással akarják elfelejtetni a független magyar bank megvalósítását. Sem országgyűlés, sem rendes kormány nincs. A hatalmas függetlenségi párt — meggyengült? vagy megerősödött? Félrehúzódott közülök mintegy 74 ember Kossuth tal együtt. S alkudozni is hajlandók. A többi feltétlenül követeli az önálló bankot Justh-tal együtt. — Amazok talán nem is voltak soha tiszta függetlenségiek. Amazokkal tebát számra nézve megkisebbedett a függetlenségi párt, de lényegében a visszarántó elemek eltávozásával valójában megerősödött. A zalai függetlenségi képviselők (Eitner Zsigmond, Dobrovits Milán, Gróf Batthyány József, Filipich Lajos s természetesen Gróf Batthyány Pál főispán is) Justhékkal, vagyis a magyar párttal tartanak. Hivatalos rovat. 8726. 909. Hirdetmény Közhírré teszem, hogy a m. kir. földmivelésügyi minister ur Zalaegerszegen időleges lópatkolási tanfolyamot fog szervezni. A tanfolyam czélja alkalmat nyújtani a kovácsmestereknek és kovács segédeknek, hogy magokat a helyes és okszerű lópatkolásban ugy elméletileg mint gyakorlatilag alaposan kiképezhessék, amely czélból a földmivelésügyi minister ur által megbízandó szakemberek elméleti és gyakorlati elöadasekat fognak tartani. A tanfolyam t. év deczember elején fog meg- í nyílni és 6 hónapig tart. Befejeztével a hallgatók vizsgálatot tesznek, melynek sikeres kiállása után ; bizonyítványt nyernek. Az előadások a tanfolyam | 6 havi tartama alatt minden vasárnap és ünnepí napon (a karácsonyi és húsvéti ünnepek kivételével) délelőtt és délután 2—2 órán át fognak megtartatni. Azok akik a tanfolyamon résztvenni j óhajtanak ezen szándékukat mielőbb, de legkésőbb j f. hó 12-ig a városi trnácsnál szóval vagy írás- ; ban jelentsék be. A tanfolyam teljesen díjmentes sőt a résztvevők utazási költségei is megtéríttetnek s ezen felül vidékiek 1 K helybeliek pedig 50 f ellátási dijban fognak részesitletni. Zalaegerszeg, 1909 november 8. Dr. Korbai, polgármester. A mértékekről. Vagyis: az igazságról. Mérleg- sülykészitők s jaVitók; njértéktárgy készitő-, jaVitó gyárak, mülielyck. — összeállító ita : Borbély Márton — Aradmegye: Aradon 2 mérlegjavitó. Bácsbodrogmegye: Kula: Scherer Károly mérleg gyár s javítás. Baja: Krammer J. és fia méisggyártók és javítók. Paldnka: Schreiber Balázs mérleg, sulykészitő és javitó. Baranyamegye: Pécs-. Schmidt József szerkovács, mérlegkészitő s javitó. Beszterczenaszódmegye, Besztercze (Erdély) — Szántó András puskamüves, mechanikus, kerékpár s varrógépjavitó. Az összes mérlegek javítását ós törvényszerű kiállítását vállalja Békésmegye: Orosháza: Katona Imre tizedes, szá7ador és rudas, mérlegkészitő, valamint suly javitó. Borsödmegye: Miskolcz. Naup Mihály szerkovács suly- és mérlegjavitó. Sesztina Lajos lakatos sulytarázó, mázsajavitó, mérlegkésziiő. Csikmegye: 4 bádogos, 1 kádár-mértekkészitő. Fiume: 1 műlakatos, mérőkészülékek gyártója, javítója. Szepesmegye: Gölniczbányán 1 lakatos mérlegkészitő, sulytarázó. Győrmegye: Győr. 1 lakatos merlegkészitő. Háromszékmegye: 16 bádogos űrmérték készitő Sepsiszentgyörgyön, Baróthon Kovászndn 8 Kézdivásárhelyen. Jásznagykunszolnokmegye: Jászberny. Gedet József gépész, mérlegjavitó, másodmagával; s még 3 méi téktárgvkészitc. Kolozsvármegyében: Kolozsvár. Farkas Pál szerkovács, mérleg és sulykészitő, javitó. Gilovits József kádár, mértékkészitő, s 1 pléhes, űrmérték készítő. Első Erdélyi mértékkészitő műhely Kolozsvárt. Iroda Mátyás király-tér 25. Ipar bank. Telefonszám 60 Műlielv: Szép-utcza 1 Telelőn sz. 552. (Auer fény telefonja.) Mérlegeket készít és javit. A mértéktörvény előírásának megfelelően rendezkedett be. Vidéki megrendeléseket, gyorsan és gondosan foganatosít. Műhelyvezetője a keresk. miniszter által rendezett mérleg és mérőeszköz tanfolyamon sikeresen vizsgázott szakember. KraSBÓSZÖrénymegye : Ó moldova. Kaszás István kádár, űrmérték készítő s javitó. Liptómegye : Líptószentmiklós. 1 gépgyár, mérlegkészitő. Máramarosmegye: Máramarossziget. 1 mérlegjaví'ó. Maros-Tordamegye: Szászrégen. Mermescher Frigyes kádármester űrmérték készítő s még 30 kádár-bádogos mérték készitő itt és Marosvásárhelyt. Nógrádmegye: 9 bádrg Űrmérték, s 6 bognár űrmérték készitő Losonczon füleken és Lónyabányán. Pestmegye: Budapest. MocznikÁgosion specziális merleggyár, legkisebbtől a legnagyobbakig. Zwarg és Ringeisen lestvéiek mérleggyára, szemely merlegek is. — Rácz Ferencz egyensúly, tizedes, százados, mai ha és hidmérleggyar, Szőlőkert u. 38. — Dénes Manó hidmerleggyáros. vasúti mozdony mérlegek, hid-, natha- es rsktáii mérlegeknek gőzerőre brreed-ízett gyára. Alap. 1898. Gizella-ut 53—55 —Eleken kívül 2 kisebb s 10 nagyobb merleggyár. továbbá 1 gázóra, 1 vízmérő óras 1 villamos fogyasztás meió óra készitő. Kecskemét. Táj csik Mátyás es Fia tur de?, százados merlegeket készit és súlyt taiáü. Pozson}megye; Nagyszombat. Mayerberg István mű'akiioj, smaaruk s méileggyára, javitó 8 taiazó. Somogymegy a: Kaposvár-, egy mériegkészitő és JaVltÓ. Szebenmegye: 1 hid és laktármérleg gyái, javítással. Szolnok Dobokamegye: Dézs, Scheer Antal müés géplakatos — mindennemű mérlegek javítása és tarazá3a. Temesmegye: Temesvár. Hetman Ede és Fia méileggyaroook, legki elbtől a legnagyobbakig, javitás, tarázás. Versecz Lengyel Károly szerkovács, mérleg készítő s javító. S kiville még 1—1 szerkovács foglalkczik ilyennel Lúgoson, Pannsován, Verseczen, Temesvárt. Trencsénmegye: Trencsén. Némák József műlaka?os, mérlegjavit'- sulytarázó. Udvarhelymegye: 8 •!-gos ürmértékkészitő Székely udvar helyt és üdkelykereszturt. • Ungmegye: Ungvár. 1 műlakatos mérlegkészitő, 1 műlakatos tarázó, í Vasmegye: Sárvár. Fleischmann Simon gazd. gépgyár-mérlegek készítése, javítása. Zalamegye: Zalaegerszeg: Goldfinger Dezső lakatosmester mérle« készitő és javító. Nagykanizsa. Golenczlcy ferencz mérlegkészitő. I Nagykanizsa. Kohn Samu épület ós műlakatos gyára, mérlegjavitó. Adatok nincsenek a következő megyékbil: Abauj, Bars, ! Bereg, Besztercze-Naszód, Bihar, Brassó, Csanád, Csong! rád, Esztergom, Fehér, Fogaras, Heves, Hont, Hunyad, í Kisküküllő, Komárom, Moson, Nagyküküllő, Nyitra, ; Somogy, Sopron, Szabolcs, Szatmár, Szilágy. Szolnokí Doboka, Tolna, Tordaaranyos, Torontal, Tremsén \ Turócz, Ugjcsa, Veszprém, Zólyom. I jja valaki tud kérünk e megyékből is adatokat.