Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-28 / 4. szám

1909. január 28 M A G Y A R P A 1 Z S 3 ket mérleggyártás-javitás tanítására berendezni '? Nem kellett volna é az 1907. III. t.-czikkben előirt kedvezményeket nyújtani a vidéki mérlegmiihelyeknek ? Nem kellett volna é szervezni az előkészületet kamarák, ipartestületek segítségévei ? Nem kellett volna é a kormánynak kétévi szükségletet megrendelni mérlegekből és mértéktárgyakból a vasút, posta stb. részére iskolák számára tanszergyüjteménynek, községek részére, bogy kellő erő foglalkozzék és szerezzen gyakorlatot a készités terén s a nagy közönség megrendeléseinek elöállilására elegendő munkás kéz legyen? Nem lehetett volna é ez előzmények után kimondani, hogy csak Magyarországon készült tárgyak hitelesíthetők'? Nem lehetett volna é ügyelni arra, hogy ne hozassák külföldről az alkatrészeket s itt csak összetákolják (Kuncz vízmérői ?) stb. Mert mégis csak szégyen, a kár mellett szégyen is, tehát anyagi és erkölcsi leveretés, hogy mindenben Ausztriára szorulunk. Vagy talán osztrák iparosok tanácsolták ezt az elökészületlenséget ? .. . M. P. Igaz é? Igaz é, hogy az áll. központi mértékhitelesítő hivatal egy ivet Íratott volt alá a mértékhitelesítőkkel, hogy nyugdijat vagy végkielégítést óhajtanuk é? vagy valamely más állami szolgálatba mennek é át ? Igaz é ez ?S igazé az, hogy mindez üres malaszt maradt? A hordójelzők figyelmébe. A hordójeizök februárban kopnak a kozpordtól tankönyvet, melyből készuhetnek a vizsgára. Ezt értjük. De azt sohasem fogjuk megérteni, hogy a ifiértékhitele-sitői vizsgákra készülő emberek miért nem kaptak sem könyvet sem tanácsot arra nézve, hogy mit tanuljanak, miből tanuljanak s mennyit kellett volna tudniok. Buktak is aztán halomra — a vizsgáztatók gyönyörűségére. Akik tehát hordójeizök óhajtanak lenni, sürgessék azt a tankönyvet, talán kevesebb elkeseredés lesz, mint az eddigi vizsgák után. Kivonat a rendeletekből. A rendelet tárgyalja a hosszmértékek, ívmértékek, mérlegek és sulymértékekre vonatkozó módosításokat, melyek részben ezeknek külalakjára, részben pedig (a sulymértékeknél) ezek anyagára és méreteire vonatkoznak. A rendelet legfontosabb része az, amelyik a hordókon alkalmazandó jelzésekre vonatkozik. A közforgalmi czélokra szolgáló hordókra ezentúl a következő bélyegek alkalmazandók: reá égetendő a hordóra a hordójelzósi korona bélyegző, a hordójelzés évének száma, a hordó űrtartalma literekben kifejezve, hordó tárasulya 01 kilogrammokra kikerkeitve, közönséges hordóknál "a hordó dongáinak a csaplyuk felé eső végébe beütendő a hordónak hordójelzési jegyzőkönyvi száma is. A fémből készült hordók bélyegeztetése czéljából azokra egy kis sárgarézből készült fémtáblácska két óncseppel ráerősítendő és ezek egyikére az évszámbólyegző, a másikára a hordójelzés éve, a fémtáblácskára pedig a hordó űrtartalma és tárasulya üttetik, valamint a hordó sorszáma. A mérleggyárosok, javitók névsorát és számát lehetőleg pontosan összeakarjuk állítani s azért késtünk vele. Jövő hétre reményünk van, hogy összeállíthatjuk. 2261'k. üzesat. Tudakoeédóiiak. Rátöri Ferenciről budipcsíi értesüíÉreink után tudjuk, bogy rokonszenves ember . uen csak műszaki tudással, de jogi érzékkel is bir; &7. elméletet a gyakoilatíal szerencs.sen összetudja egyeztetni Jó áttekint képestége van. Nein ideges » igy Ítéleteiben eltalálja .-. helves utat. — Sokan — 5 ueta alap nélkül — azt í'saiir, üogy H igazgat ét idegessége indítja sokszor nem helyeselhető eljárásokra. — Jakab Győző meglett korú ember, sok év o;a í'.sr.isten'- a központban. Ismeri nemcsak a mértékügyek administratióját s az ^ddig feiú'

:itott vidéki összes hivatalok beíéletét, hanem ismeri a mostanáig niiikör.öít mértékhiteles ió'ket iá. Kitűnő emberismerő, aki Ítéletében s a helyzet felismerésében gyorfs és titkán téved, Jáaosy Imréről és Király Pál'ó! elmondotta a Magya Paizs a HOT. 5 én megjelev 45 számában 1 véleményét. Tőlük né.; Tárja és remé i a mértékügy az eredményeket. H. M-g kell kisérelni. Személyesen, egyenesen a miniszternél. H-. kei), kegye.mi térvénnyel is. Igaz, hogy még ,-iadi megtörténhetik, hogy a költségek után is kár esik — vizsga nem sikerültén. Itt igazán nem könnyű a tanácsadás. Bizonyos az, hogy ezudar dolog a mai időben intelligens embernek 300 fi t. évi jövedr lem. Akárhány urnák a kutyája több a Icpn;! sn^él. Kir .eefolödü. >.-. a •; cr. 4-kj kötöttség előtt msodta Szterény 11a iti'i; . , hagy egy. b kvliékek hiányában folyamodni kell 3 üzsgaia boc .ithaiók. 1908 július 20-án volt a hitelesítőkr,ek országos érteke?.letak, ez értekezlet tagjait vvzettc volt Aicrovics Vazul szigetvári hi'elele itö értekezleti eloS'-: az államtitkár elé. itt ajánlotta Szter.nyi állami-'.tkar, bog, akik J9I)7 ben nem voltak kinevezve, akiknek cini;, lelső ipari képzettjéijüb, ine'je'í folya tn dhatnak kegyelmi i érvénnyel Ha nem c il <1 m, Hajek Árpád igy tett 'i ; gár. Aki különben egyebekben is iskolázd ember 0. 1—oO literig 15 fillé . 50-150 literig 25 fillér. Ei-nfelül : ;iuden tíz liter i-t.n 2 ti.lér .1 hitelesítési díj. A- ető hifelpiUte

,8nek a hiyá ira tartozik kimenni a hiteit itö, o kj ona napidíjért, melet a lútelesitte ő fizet. Megjegyzem, h -gv n»gyoh:< mennyiségű hoidókuál 20% engedménye van. A munkához szükséges kellékeket ;via, szén s tóbüíff le) a hiteiesítteíő fél tartozik előáí itaui.— A törvény éie:b* lépett, <••'•• pán. a mint a Magyar Pairs ban meg is irtu... a hord jelzésre vonatkozólag hos zab bitotta m?g j, iaini-;:tec a r-.'gi rendít 1903 juliis l-ig. Mert igen kevos megye állit>tta fel a lordojilrő hivatalokat. Hogy í.oic .íarar fan, az bizonyos. \ végrehajtási Nálunk először Szt. István foglalkozik a jobbágynak, parasztnak ügyes-bajos dolgaival. Intézkedései szerint középhelyet foglal el a nemes és rabszolga között. A parasztok a termés egy részének fejében művelik másnak birtokát, személyökre nézve szabadok, ott bérelhetnek, a hol nekik tetszik. A föld haszonbérén kivül földes nrakhoz nem igen •an közük, mindenféle tekintetben a vármegyei ispán alá tartoznak, ez szedi be tőlük az állami adót, ez a legfőbb birájuk. Ezenkívül fizetik az egyháznak a tizedet, úgynevezett dézsmát (decina). És mondhatjuk, hogy a királyság első századaiban van legjobb dolguk. Tart ez 1200-ig, mikor II. Endre királyunk alatt, aki a várjószágokat eladta, elajándékozta, hatalmas főnemesség keletkezik, a mely a maga joghatósága alá hajtja a patasztot. A főnemes példáját követi a szegényebb nemes, s igy a jobbágy száz, százötven év leforgása alatt egészen a nemesség hatalma alá kerül. Ettől fogva mindig több terhet rónak rá, norsa egyre súlyosabb, noha az arany bulla rendeli, hogy az urak a jobbágyot el ne nyomják, Nagy Lajos és Zsigmond pedig ismételten kimondják a szabad költözködést. N. Lajos idejében a régi terhekhez ujabb járul, a kílenczed, melyet földesuruknak tartoztak fizetni; majd a török-világban a sok állami ingyen munka, különösen a várak körül, végre 1715-ben, mikor az állandó katonaság felállítását országgyűlésünk törvénybe iktatta, nemeseink a katonai szolgálat személyes terhét és költségeit is a paraszt vállaira tolták. Itt van tehát a legnagyobb visszászság jobbágyaink életében. Most már igazán ők viselik az állam minden terhét jogok i nélkül. Jogaik ugyan előbb se voltak, de j legalább a legnehezebb állami terhet, a honvédelmet és ennek költségeit a nemesség teljesítette, a nemesség viselte. Tehát 1715-ben a magyar paraszt terhei: 1. Füstpénz: minden házhely után évenkint 1 forint. 2. Robot: ingyen munka, egy telek után évenkint 52 igás, vagy 104 gyalog napszám; a házas zsellér 18, a házatlan 12 gyalognapszámmal tartozott. 3. désma. 4. kílenczed, 5. katonai szolgálat, 6. hadi adó és 7. ezenkívül rendes állami adó. Javul a helj'zetök Mária Terézia idejében. Felszabadításukra az első lépést az 1832-iki országgyűlés tette. Ennek végzései megengedik a szabad költözködést, ha ezt a jobbágy félévvel előbb bejelenti. Ura pedig 200 forintig büntethető, ha ebben ok nélkül akadályozza. 2. Gyermekei bármely pályára léphetnek. 3. A hol van urasági erdő, ingyen kapnak tűzifát, sőt ha az erdei rendet nem sértik, épület fát is. 4. A jobbágy maga részére főzhet pálinkát, de az uraságnak 2 forintot fizet minden üst után. 5. Nem szabad neki vadászni, halászni, madarászni. 6. Nagy tartozásai: dézsma, kílenczed, robot, adó maradnak; de a méhek, bárányok, gödölyék, majorság, tojás és vajból nem jár a földes urnák kílenczed a nemes háziasszonyok nagy boszuságára.*) 7. A robot negyed részét az uraság a téli hónapokban köteles kivenni. Politikai tekintetben még mindig gyámság rendeletet megjelent a f. évi január 12-éa a hivataloi hubín, Egy-ket megjegyzést tettünk, a jövő számban több magjegyzést megjegyzést is teszünk egyik-máiik pontjára. N. Trencsén. Mi hetenként pontosan föltesszük p >stára a lapot. Rajtunk kivül eső okokból tévedhet el valahol, a mi semmiesetre se kellemes, sem önnek, em nekünk. — G. Erzsébetfalva. Teljesen igaza van. Félévre megfizette. S mi megszakítás nélkül küldjük is a lapot, persae G. névre. Heti hirek Helyiek. á posfaögy. Hálás tisztelettel kell lennünk Kossuth Ferencz miniszter ur iránt, aki alkotmányos, igazságos érzékével és jóakaratával nem engedte meg, hogy a zalaegerseegi postahivatalt csakúgy „sundám-bundám" a külváros felé távolítsák a központból, a forgalom derekából. Igy akarta ezt a pécsi postaigazgatóság, ki a várost kutyába sem véve magán emberekkel tárgyalt a hivatal bérlete ügyében, amint már ezt a históriát meg is irtuk. Dr. Korbai Károly polgármester felutazott Pestre, Kossuth miniszter ur azt monda,hogy a közhangulattal szemben s a város érdeke ellen legalább is nem illik cselekedni, sőt inkább helyesebb dolog ezeknek figyelembe vétele mellett a közforgalommal összefüggő közügynek a javára dolgozni, És ez nem szószaporito diplomatikus beszéd volt, hanem pár nap múlva a miniszter ur leküldötte Zalaegerszegre egyik tanácsosát Dr. Göncz Árpádot, aki tegnapelőtt és tegnap tárgyalt j Dr. Korbai polgármesterrel. Köztök komoly megegyezés jött létre a városnak és a postaügynek érdekében. A város átalakítja e megállapodás szerint^ a központban levő ovodahelyiséget, hogy teljesen alkalmas legyen postahivatalnak, melyért a város megfelelő bért kap. A kitől pedig a pécsi postaigazgatóság bérelni akarta a majd fölépítendő házat, — Fürst Sándor, épít azért és építkezhet, mert az építészeti hivatalnak van szüksége ilyenre. Különben ez nem tartozik ide. Ez teljesen magánügy. — Mondják, hogy Fürst pörölni fog a szerződés megváltoztatásáért.. Azt megteheti, avagy akár meg is nyerhet^ a pört. De hogy a pörveszteséget hogy visel

v a pécsi postaigazgatóság, az az ő privát dolga. Ö'

:y üjtsttEk a Csáiy sasfoorra! Bődy Józaefn Zalaegerszeg . 1 K — f. Csiszár Gyulán > gyüjtésa Zalaegerszeg. Br. Soljmessy Ödönné 30'-— Csiszár Gyuláné 2-— összesen 32 K. *) Egyik szomszéd községben még ma ia tartozik esirkétt tojást, iéezét vinni a földes urna'r. A tanító is, mikén

t a jsbbögyok, tartozik a kibérelt föld uián csirkét, tojás

t vinni. A tanítóti'l azonban nem követeli a csirkét, tojás a földesúr S*. alatt maradt a jobbágy. 1. Biró választáskor csak a földes ur jelöltjei közül lehet választani. 2. ő hagyja jóvá a jegyző választást; ö felügyel a jobbágy árváinak vagyonára és nevez ki az árvák mellé gyámatyát, 3. ő a törvényes örökös, ha a jobbágy végrendelet nélkül hal meg és nincsenek gyermekei, 4. peres ügyben a paraszt felett földes ura ítél, ha pedig a földes urnák van pere parasztjával, a törvény mögköveteli, hogy a birák között, se a földes ur, se tisztjei, ne legyenek, de elnököt a megyei táblabírák közül a földes ur inaga választhat, 5. a jobbágy is perelheti földes urát, ha ez neki kárt okozott és pedig vagy a szolgabírónál, vagy h.a nagyobb a kár, a megyei törvényszéknél. Az 1839-iki országgyűlés megengedi, hogy a jobbágy földeit és terheit örök áron megválthassa; 1843-ban kimondják, hogy a nem nemesek is viselhetnek hivatalt; végre az 1848-iki törvények teljesen felszabadítják. Ezekben kimondják, hogy minden ember szabad és egyenlő a törvény előtt. Leveszik a paraszt vállairól a középkori hűbériség terheit, törlik a tizedet, kilenczedet és robotot. A jobbágy tulajdonosa földjének, minden pálya, minden állás nyitva van előtte, mint a régi nemesek ivadékai előtt. Igy a törvényben, de az élet még gyakran meghazudtolj* az ideált! (Folyt, köv.)