Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-06-10 / 23. szám

6 magyar PAIZS 1909. .julius 10. Magyar ipar s az iskola. E&y tanügyi férfi dr. Boros György ajánlja, vonjuk be az iskolákat a magyar ipar szolgálatába. A » Tulipán szövetség* hóditsa meg az iskolákat s azzal meg fogja hódítani az egész nemzetet. Mert hiszen az iskolák a magyar nemzet. Ha csak öt esztendő alatt működik velünk minden iskola, immár győztünk, mert az iskola teremti meg a jövő nemzedékeket s az iskola hódítja meg a szülőket is. A legutolsó nemzeti küzdelem alkalmával megtörtént, hogy elemi iskolás kis gyermekek le pisszegték tanítójukat, mert az a tulipán mozgalomról kicsinylőleg beszélt. De hiszen e fölött nem is lehet vitatkozni. Annál többet kell gondolkoznunk arról, hogy miképpen vonjuk be munkakörünkbe as iskolákat. Első föltétel az, hogy minden rendű és rangú iskola igazgatója és tanári kara tekintse nevelői föladatának, tanügyi kötelességének, hogy tanítványai (fiuk és lányok) csakis olyan taneszközt használjanak, csakis olyan ruhát viseljenek, amely hazánkban készült. A lulipáns7Övetség föladata lesz, hogy olyan iskolai öltöny-rajzokat hozzon forgalomba, amelyek a szükséget és az igényt is ki fogják elégíteni, de addig is, míg ezen a téren tájékozódva lennénk, m

:r most megkezdhetjük a munkát. Minden iskola igazgatója és tanári kara ízenje meg a szülőknek és tegye kötelességévé a tanulóknak, hogy csak magyar szövetből készítsenek : ruhát, csak magyar taneszkjzt használjanak. Szívökre kell kötni, hogy a hazát szolgálhatja j a legkisebb fiu s a legkisebb leány is. Tiintes- ' sük ki azokat, akik anyjuk szőtte, varrta ruhában j jelennek meg az iskolában, Növeljünk hadsereget a tanulókból a magyar | iparnak s ezek megfogják teremteni a sorom- j pókat. A Nyugatmagyarországi Fölámive!ök Gazda- < sági Egyesületének Sopronban, 1909 junius 13-án ! vasárnap d. e. 10 órakor, az újkertben (Erszébet- : ligeti Gróf Zichy Aladár elnökletével IV. rendes : közgyűlése lesz. A budapesti Sorompó május 14-én tartotta j dr. Téglás Géza elnöklete alatt a rendes havi I vezérlő bizottsági gyűlését, melyen többek között ' a pályázatokra beérkezett pályatételek kerültek elbírálás alá. A három kitűzött pályatételre összesen 25 pályamunka érkezett be. Minket egerszegieket büszkeséggel tölthet el az a tény, hogy ami városunk diákjai az első helyeken szerepelnek az ily pályázatokon. Egerszegi diák vitte el tavaly is az e'ső díjat, s két egerszegi diáknak van az idén is a legjobb dolgozata. A 25 pályamunka közül csak egyet jutalmaztak dijjal, Schmidt Dezsőnek a zalaegerszegi főgymnasium VIII. osztályú tanulójának a pályamunkáját, ki az első tételt dolgozta ki. Dija: 10 korona. A II. tételre beérkezett pályamunkák közül első helyen áll Szendrei Mihály zalaegerszegi felső kereskedelmi iskola felső osztályú tanuló munkája, ki oklevelet nyert. Irodalom. Művészet. A tisztviselő „urakról". Cstkváry Jákó ny. máv. tisztviselő egy igen értékes könyvet irt. A kiegyezéstől fogva időrendben ismerteti ez a könyv a tisztviselők heyzetét és azoknak a küzdelmeit. Hat főpontban foglalkozik a tisztviselőknek a feladatával; fizetés és lakbér ügyükkel; szolgálati szabályzatukkal; nyugdíj intézményükkel; a tisztviselők érdekeit szolgáló sajtóval; a tisztviselői egyesületekkel, körökkel és szövetkezetekkel. A könyv érdekfeszítően ismerteti a Rach korszakból való átmenetet. Megemlíti, hogy 1867 után csak a Magyar minisztériumokban 426 számvevőségi tisztviselőt hagytak ezekből a shuszárokból.« Cseh, morva, osztrák volt ez a beamter had. Ezek készséggel itt maradtak. És megteremtették azt a hibás közvéleményt, hogy a tisztviselő »ur.« Könnyű dolog volt ez. Az elnyomott, elnémított magyar ember ekkor még a nyirágseprünek is kalapot emelt, ha bugyogót húztak arr?. Hogy miért? Hát csak azért, hogy rebellisnek ne tartsa az, aki . . Fenhéjázó népség volt ez az itt ragadt banda. A császár érdekeinek hűséges szolgája A köznépnek pedig valóságos zsarnoka, önkényes ura. Még csak arra sem törekedett, hogy a mi nyelvünket elsajátítsa, megtanulja. Buta volt és műveletbem Nagy fizetéssel d'jazott állást kapott az aszpiktermészetü beamter. Azt mondják, hogy két »főelemi« osztállyal, azaz: annak az elvégzésével képességet szerzett mindennemű állásra. Én nem merném ezt elhinni, de magam is ismertem egy ilyen műveltségű »hivatalteneket.« Sajátságos szatírája a sorsnak, hogy az ilyen ellenséges érzületű embereket közöttünk felejtette. Nyugdíjazásuk után is itt maradtak ezek az »urak.« Továbbra is csalják a közvéleményt azzal az »ur« szóval. Rideg valóságként feljegyzem, hogy az az ember, akit tisztviselőnek hivnak: rabszolgább a kulinál, sót még a fekete arczu négernél is. A felsőbb hatalom belé fojtja a meggyőződést. A vas fegyelem kiöli belőle a jó kedvet. A mindennapi egyformaság letarolja a lelkébe ültetett idealizmust. Ez pedig együttvéve nem más, mint sivár szolgaság. Csikvárynak ez a könyve a szabadság, egyenlőség és testvériségért harczol. Önérzetre oktatja a tisztviselő sereget. Ezért megérdemli az érdeklődést. Alkalomadtán majdbővebben is ismertetjük ezt a jó czélu könyvet. —I —cz. Borbély György — Csdny-Err.lékkönyv II. i bővített kiadás 2 K helyett 1 Í<orona. Dr. Hajdn Gvula — Első fecskék a Csány i szobor javára 2 K helyett 1 K. László György — Az iparfejlesztés 20 fill. — Kaphatók Zalaegerszegen a könyves boltokban és ' szerkesztőségünkben. i Különfélék. »Tokaihegyaljaer.« Mi a szöszmenkö ez? A berlini »Unter den Linden«-t a magyar is Unter den Lindennek mondja. Hanem a tokaji magyar kereskedő a zalaegerszegi magyar kereskedőnek »tokajhegyaljaer« ről beszél, s még azt is megmagyarázza, hogy az a Tokaj itt van Ungarn-ban. Nem lehet tudni, miféle láz gvötri azokat a magyar kereskedőket, akik tüzön-vizen el akarják németesiteni Magyarországot. II. József császárnak az emilyen uraikodói törekvését még csak lehet valamivel védeni az ő szempontjából; dehogy Propper magyar honpolgár kereskedőt miféle bolond gomba lázitja a németesítésre: azt igazán nem lehet érteni. J. Eugen Propper Weinagentur und kormnisions geschaft felirattal botránkoztató németnyelven ir levelet Zalaegerszegre Spitzer Hugónalí »Tolcsva in Mai bei Tokaj Ungarn,® hogy valami vásárt csináljon. S ugylátszik, minden mgyar emberrel németül levelez Magyarországon is, mert meg van nyomtatva sokszorosítva a levele. » Vájjon mit kell véko tenni'? Szánni kell é, vagy megvetni? Egyik seprű kellene ide? A magyar föld. A »KathoIikus Népszövetség« irja: A gazdaságilag művelhető föld területe Magyarországon 49 millió katasztrális hold. Ebből kötött birtok 15 és fél millió hold, a miből 2.836,943 hold kincstári 4.942,112 » községi 8.696,525 » közbirtokossági 2.353,210 » hitbizományi 2.369,453 » egyházi és iskolai 431,324 » társulati vagyon. Szabad forgalmú birtok és 32 félmillió hold. Ebből a területből 3.660,000 hold a zsidók tulajdona, vagyis több, mint amennyi az összes egyházi és iskolai vagyon. Mint bérbirtok is van kezükön vagy 3 millió hold: egyházi és hitbizományi birtokok. Mikor nálunk a szekularizácziót sürgetik, nyilván azt a földet akarják megkaparintani, amelyhez eddig legfeljebb mint haszonbérlők jutottak. Es ezt azok sürgetik, akik legbővebben aratnak nálunk. Ne feledjük: hat és félmillió kat. hold, a magyar földnek egy nyolezada bevándorlottaknak termi a kalászt. Spanyolországban is igen sok és tüzes bor terem, de azért a spanyol józan, keveset eszik és iszik, meg nem részegszik soha. A legnagyobb sértés, mit náluk valakinek a szemébe vághatnak e szó: »Te részeg!« Mintha nálunk azt mondanók: Te — gazember! Bk. N. E. N. B. (Nagykikinda—nagvbecskereki vasút; de ott igy olvassák: Nagy kínnal — nagy bajjal.) ' Bk. Ha az ember egérfogási tanfolyamot hallgatna, csak 4—5 év múlva lenne ott ügyesség dolgában, hol a 2 hónapos czicza van. (Ráró Eötvös.) Bk. A spanyolnak c 3 főerénye van: Hit, haza, szerelem . . . Bk. Madridnak kitűnő és bőséges forrásvíz-vezetéke van. Igaz, került 50 millió koronába; de mégis éri. Bk. Újság volt még a kaviár a bácskai gavallér előtt. Falta is nagy kanállal, mint más emberfia a szilvalekvárt. — A házi gazda, (tekintettel többi vendégeire) oda szól falánk vendégének: Jó a kaviár — pajtás? Meghiszem azt, felel a vendég s tömi magába a muszka partékát. De drága is volt ám pajtás, erősködik a gazda. — De mégis éri pajtás, hagyja helyben a rendithetlen vendég. Bk. Sztrájk az ókorban. Krisztus születése előtt 1400 évvel, tehát az ókorban sztrájkol'ak a munkások először és pedig a gúlák és pyramisok hazájában, Egyiptomban. Az ókori népek közül ebben a korbin Egyiptom a haladás fáklyavivője volt s a legfejlettebb kulturával birt. A kultura nyomait megerősítik azok az ásatások, melyeket tudósok végeznek Egyiptomban s azok a történelmi emlékek, melyek az utókorra maradtak. Eyyiptom kereskedelme és ipara a többi népekhez képest magas tokon á'lott s kikötőiben az akkori kereskedővilág találkozott. Itt játszódott le a világ legelső sztrájkja és pedig a következőképpen: Egyik kereskedő palo'át emeltetett a főváros üileti negyedében. Az épületnél dolgozó munkások mieden hónap végén kapták a fizetésüket. Minthogy a munkások között sokan voltak olyanok, kiknek nem volt kitartásuk arra, hogy egész hónapon keresztül fentartsák családjukat, a hónap végét, vagyis a fizetés napját nem tudták megvárni. Egük hónap tizedik napján azután megtörtént, hogy lerakták szerszámaikat s a legközelebbi templomban gyülekeztek. — Mi éhezünk — kiáltották a munkások vezetői — és még 18 nap van a fizetés idejéig. Azután 'öbb beszéd hangzott el, amelyekben a munkások vezérei azzal vádolták munkaadójukat, hogy kijátszák ö^et, kevesebb fizetést adnak, mint amennyit megígértek. A kereskedő pedig azt hangoztatta, hogy a munkások ellenállásuk által jogtalan előnyökhöz akarnak jutni. Hosszas tanácskozás után abban állapodtak meg a munkások, hogy dolgozni fognak, ha maga a fáráó tart vizsgálatot s ő fogja elbírálni: jogos e a munkások azon követelése, hogy egy hónapban többször kapjanak bért és hogy a munkaadó magasabb fizetést adjon a mostaninál. Két nappal később a fáráó megjelent a templomban és kihallgatta a munkásokat és kikérdezte a kereskedőt is. A fáraó ugy határozott, hogy a munkások bavonkint kétszer kapjanak fizetést és elrendelte, hogy mindegyik munkás nagyobb fizetést kapjon. A kereskedő azonban nem tartotta meg a fáráó parancsát és a legközelebbi hónap ötödikén újra teljes erővel kitört a sztrájk. A munkások elhatározták, hogy a nagy nyilvánosság elé lépnek panaszaikkal, de midőn a templomot el akarták hagyni, arra a kellemetlen meglepetésre ébredtek, hogy a templom ajtai be vannak zárva. A munkások akkor rombolni kezdtek, kidöntötték az ajtókat s az utczára tódultak, ahol a köztereken vezéreik ismertették panaszaikat. Az ókori sztrájkolok a saját pártjukra hódították a népet s nagy lázongás kitörésétől lehetett tartani. A fáráó újra közbelépett és a kereskedőnek bör'önbüntetés terhe alatt meghagyta, hogy teljesítse a munkások követelését. A munkások három napi sztrájk után újra dolgozni kezdtek. iái iwaiaiban.