Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-20 / 20. szám

6 M A G Y A R P A I Z S 1909. május 20. Yasnti menetrendÉrvényes 1909 május 1-től. Zalaegerszegről indul Czelld öm ölk-Budapest felé. reggel 5 óra 50 perez, délelőtt 9 óra 35 perez, délután 4 óra 43 perez. Csáktornya felé: reggel 5 óra 05 perez, d. e. 11 ói a 50 perez, d. u. 5 ója 54 perez. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Czolldömölk felől: reggel 8 óta 41 perez; délután 5 óra 44 peicz, este 9 óra 13 perez. Csáktornya felől reggel 9 óra 26 perez, d. u. 4 óra 34 perez, este 8 óra 21 pere?. Zálaszentivánra indul: reggel 6 óra 10 perez csatlakozás Kani;sít-Szombatheíy felé. Délben 12 óra 09 perez; csatlakozás Kanizsa Szombathely fel; Délután 2 óra 33 perez; csatlakozás KanizsaSzombathely felé. Este 6 óra 33 perez ; csatlakozás Kanizsa-Szombathely íe!ó. Este 8 óra 42 perez; esatlakozás Kanizsa felé. Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre : reggel 8 óra 07 perez, délután 2 óra 12 perez, délután 4 óra 32 perez és este 8 óra 12 peicz. Földmivelós. Állattenyésztés, •C A kié c. föld azé, az ország! -ím Az állattenyésztés. IrU : Ereky Károly. A múltban a gabonatermelés volt a nép legfőbb jövedelmi forrása. Korunkban azonban megváltoztak a viszonyok. Ma az állattartás a népek legnagyobb jövedelmi forrása. Az átalakulást a megváltozott táplálkozási rendszer idézte elő. Amig ugyanis a régi időben az emberek fötápláléka a kenyér volt és az állattartás csak terhe volt a gazdaságnak, addig ma a városi lakosság milliói a könnyen emészthető állatli termékekkel kényszerüluek táplálkozni s mivel a magyar mezőgazdaság lassan enged a kor követelményeinek, a hus, tej és vaj, szóval az összes állati eredetű élelmicz'kkek napról-napra drágulnak éa ekképpen az állattenyésztés fontosságát és jövedelmezőségét állandóan fokozzák. Az állattenyésztés nagy közgazdasági jelentőségét felismerte Mason amerikai fökonzul is és waschingtoni kormányának azt j lentette Berlinből, hogy a német nép jólétét nem az ipar, hanem az állattenyésztés, meg a vele kapcsolatos modern mezőgazdaság emelte mai színvonalára. Részemről híve vn.uy k Mason felfogásának és minden európai ország jövedelmi statisztikájából azt az eredményt olvadom ki, hogy az állattenyésztés a cziviiizált népek legnagyobb bevételi forrása, az összehasonlító magyar statisztikai adatok alapján pedi^ arra a meggyőződésre jutottam, hogy az egész magyar nép összességének jólétét első sorban az állattenyésztés helyes fejlesztésével fokozhatjuk. Hasonlítsuk csak össze néhány számadatot a magyar nép jövedelméből: Magyarországon vau szolgáltat korona értékken Tehén 2,500 000 db 25 j 000 000 tejben Szarvasmarha 5,8COOOO „ 350.000.000 hus élősúlyban Sertfts 4,50u 000 , 500 000.000 hus élősúlyban Baromfi 30 000.000 „ 90.0CG000 baromfi term. Bányászat —— 100.000 000 bányaterm.-ben lp&r —••— ;CO.OOOOOO ipartermékben. Ebből a néhány számadatból .'átható már, hogy a magyar állattenyésztés egyik-másik ága mai meglehetősen elmaradt állapotában többet jövedelmez, mint az ósszes iparágak együttvéve. A nyugateurópai államokban, pl. Németországban ez a viszony még feltűnőbb. A németek állattenyésztése a miénknél sokkal fejlettebb lévén, a német állattenyésztés bruttóbevétele felülmúlja a német ipar bruttó-bevételét és igaza van az amerikai Masonnak, hogy Németországot első sorban állattenyésztése és modern mezőgazdasága teszi gazdaggá. Az állattenyésztésnek ilyen nagy fontossága lévén, nézzük csak, hogyan emelte a német kormány az állattenyésztést mai színvonalára. Kétféleképpen és pedig műszaki tevékenységgel meg szervezkedéssel, h német mezőgazdasági kamarák műszaki osztálya kezére játszik a gazdának, ha régi üzemén javítani akar. Példakeppen megemlítem, hogy a Berlinben működő brandenburgi mezőgazdasági kamara közel háromszáz hivatalnokot foglalkoztat és mezőgazdasági műszaki irodája, ahol legtöbbnyi're haszonállatok vállalati terve készül, olyannyira el van látva munkával, hogy a kamara vagyona évről-évre szaporodik. Hasonlóan kedvező a német gazdára az értékesítés szervezete is. /v német gazdát állati termékeinek eladásában a szövetkezetek egész légiója támogatja és a szövetkezetek évről-évre erösebb védőgyűrűvel veszik körül az állattenyésztő gazdatársadalmat a közvetítő kereskedelemmel szemben. A magyar főldmivelésügyi kormány utóbbi időben nagyon sokat tesz a magyar állattenyésztésért és az évi állatszámlálások arra engednek következtetni, hogy a kormány akcziója czélhoz is fog vezetni az állattenyésztés felkarolásává'. Ha pedig országunk állatállományát sikerül megnövelnünk, akkor a magyar gaida sorsa jobbra fog fordulni és népünk jóléte nem függ majd annyira az aratástól, vagy a tavaszi esőzés, meg a nyári szárazság veszélyeitől, mint most. Ugyanis az állattenyésztés megnöveli a hozamát és sokoldalú növényszükségletével függetleníti magát az időjárástól is. A mezőgazdaságból élő magyar társadalom jólétének az emeltyűje tehát első sorban az, hogy az állattenyésztést szervezzük és vele kapcsolatban az állatkereskedelmet is rendezzük. S mivel azt a munkát az államhatalom immár meg is kezdte, biztosra vehetjük azt, hogy Magvarország mezőgazdasága rövid idő múlva ismét vezetni fog Európa összes országai közt. Nyomatott Taliy l!. Uk'da könyvnyomdájában Zalaegerszegen. 253. HZ. v. 1909. Alulírt kir. bir. végrehajtó az 1881. évi LX, f. cz. 102. §-a értelmében ezennel közhirré feszi, hogy a zalaeger szegi kir. jbiróság 1909. V. 337/2 sz. végzése által Török György végrehajtató javára 180 K tőke, ennek 1909 febr. 25 tői járó 5°/e kamatja, ugy járulékai erejéig elrendeli kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt 640 koronára becsült bútorok és varrógépből álló ingóságok nyilvános árverés utján leendő eladatása eliendeltetvén, — ennek a helyszínén, vag\»£ Nagylengyel! en leendő eszközlésére 1909. évi május hó 24 ik napjának d. e. 10 órája határ időül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly raegjegyzó sel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t.-cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. óvj LX. t.-cz. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Zalaegerszegen, 1908 május 4. Nagy Sándor, kir. bir. végrehajtó. tor^ Telefon 57-33. 23—54 Telefon 57—33. Csokor és koszorukötésért az országban a legtöbb első dijjal kitüntetve, rzrrr: Budapest, Rákóczi-ut 3. (Nemzeti Szinh*z) Képes árjegyzék díjtalan. Vidéki megrendelésekre nagy figyelmet forditokl 51-52 •fSv v > ^ * V V" Ne szóval, de tettel pártosuk ahasai ipart! £ ¥81 me'y helyben egyedül DEUTSCH HERMÁN közp áruházában kaphatók szabott gyári áron. Néhai Sfcublícs Sándor örököset közzé tesz

;k, hogy 1909. évi május lio 28-lk napjának délelőtt 9 órájától kesdve ZaSaszentniiháiyon, (Zala megye, déli vaspálya) önkéntes -•is

mve8*ésesa a gazdaság feloszlása folytán < ladásra kerül 2 db bi a, 35 tehén, 64 igás ökör, 64 növendékmarha, 5 ló, 12 csikó, 27 db tenyész-kos az országosan ismert, Skublics-féle juhtenyészetbol, 20 ökörszekér teljes felszereléssel, 5 lószekér, vetőgépek, boronák, hengerek, s-'ak ekék és cséplőgarmtura és egyéb holt gazdasági felszerelések. A vétel készpénz fizetés mellett történik. Az eladásra kerülő tárgyak és állatok előlegesen bármikor megtekinthetők. 2—2 HSTéln-Sii S3s:-vx"fc>l±os Sándor örökösei. ttfXXXX wr X X * X Óvási időszak msjns hó 15-től szeptember hó 15-ig. Értesítés. X X X X s X X X X X X X X X X Van szerencsém értesíteni, hogy Zalaegerszegen, saját házamban (Munkácsy- és Szeglet utcza sarkán) 1909 május 5-én egy, szakemberek által vezetett és kezelt moiyScár elleni óvó intézetet nyitok. — Hogy ezen uj intézetet a nagyközönséggel megkedveltessem, az alábbi mérsékelt óvási dijakat állapítom meg. Óváshoz naftalin, vagy egyéb vegyi czikkek melyek a tárgyak szinét vagy tartósságát megtámadják, nem használtatnak. Boa, muff, sapka (kalap), vadászmellény, lábzsák stb. kisebb tárgyak darabonkint Kurta férfi és női kabátok és hason tárgyak darabonkint Utazó-, városi- és kocsisbunda és hosszú kabátok . . Szmírna és egyéb szőnyegek négyzet-méterenkint . . Gvermekczikkek féldijasak 1 2 - 1 50 X X X X X X X X V^XXXXX óvás aMí álló czikkek betörés és tűzkár ellen teljes értékben bi2íositvák. XXXXXZJ K f Kisebb tárgyakat kérem dobozban beszolgáltatni. Tisztelettel VAJDÁNÉ FÜRST JUDIT. 5-6