Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-13 / 19. szám

1909. május 13. M AGYAR PAIZS 3 Ez által nem csak hogy a leány, vagy a háziasszony a háztartás gondozásához szükséges időtől magát megfosztja, de egyúttal feje is annyira megtelik idegen nézetek! el s képzeletekkel, hogy a gyakorlati élet kötelességeinek végzéséhez szükséges kedv s képesség hiánya csakhamar napfényre kerül. Ezek folytán az olvasmányok választásánál kerülendő, eldobandó mindaz, a mi üres, szellem s nemes tartalom nélküli, a mi ismereteinket sem gazdagíthatja; ami csak a közönyösség érzetét idézi elő lelkünkben, hátrahagyván csak mások álmodozásait s az emlékező tehetségnek haszontalan megterhelését. Az olvasmányok megválasztásánál nagyon válogatósak s óvatosak legyünk. A mai gyors könyvkészitésnél és túltermelésnél, sok haszontalan dolog jön a könyv és újságok piaczára. A sajtó, mely arra van hivatva, hogy tőleg a nép művelődésének, felvilágosításának és nemesítésének leghathatósabb eszköze s emeltyűje legyen: ma igen sokszor az ellenkezőt hozza létre. Száz és száz csatornán keresztül önti a sajtónak nagy része az intellektuális és erkölcsi romlottság mérgét a nép lelkébe, szivébe. Választandó tehát oly olvasmány, mely a gondolkodást istáplálja inkább, mint a mely csak mulattat. Az olvasás kritikus legyen és nem dogmatikus, azaz: vizsgáljuk, ítéljük is meg azt, a mit olvasunk s ne fogadjuk vakon igazságnak. Az olvasmány választásánál iltetőleg a következő elvet állithatnók fel: Vessünk el minden elyan olvasmányt, a mely Ízetlen szellem s tartalom nélküli, mely nem nagyítja ismereteink körét, s általában minden olyan könyv, mely föltétlenül elvetendő. Csak a közönyösség érzetét ébreszti lelkünkben. Válasszuk lelki táplálékul csak azon müveket, a melyek hasznos vagy pedig mulattató szellemgerjesztö tartalmuknál fogva maradandó érdeklődést ébreszthetnek bennünk s hü bará taink gyanánt későbbi években is kísérnek minket, megnyitván lelkünkhen az előbbi élvezetet. Cselkő József. Jó tanácsok — egészsegiigvben. Miképp lehetőnk hossza életűek?XI. Elbeszéli: Egy ervos. VI. A fogak. Nincs égbekiáltóbb fájdalom a fogfájásnál, ez leveri még a legerősebb idegzetű embert is. Nem ritka azon eset sem, hogy az orvost mellőző fogfájó embert oly kinok gyötrik, hogy megőrül bele. A fogfájást elkerülhetjük, ha a természetes táplálékhoz, nem pedig a drága, pancs ételekhez, az idegrendszert, májat, vesét tönkretevő ételekhez, italokhoz fordulunk. Nem kell azt hinnünk, hogy a mezei munkásnak ne lennének rossz fogai, viszont azt sem, hogy az uri osztályba tartozóknak valamennyiüknek rossz foguk volna.Tirolban és Steierországban, valamint egynémely néger törzsek között nagyon sok a rossz fogu. De hát mi az oka a rossz, törékeny, odvas, fénytelen fogaknak ? Oka ennek először a fogak gondozásának hiánya, másodszor oka az, hogy jobbára olyan ételeket esznek, mely által a fogak részben, vagy egyáltalán nem működnek. 3 szor a túlságos forró ételek élvezése. 4-szer hogy jobbára oly táplálékkal élnek, melyek nem tartalmazzák azon alapanyagokat, melyeket a jó fogban feltalálni lehet. Ha azt akarjuk, hogy soha se szenvedjünk fogfájásban, minden reggel és minden táplálék bevétele után meg kell mosnunk fogainkat.Vegyünk egy jobb minőségű fogkefét, azután tehér krétát, amilyennel a fekete táblára irnak, nedvesítsük meg a fogkefét, ezzel dörzsöljük a krétát, míg erről tej-fehér viz nem cseppeg, azután mossuk ki vele fogunkat, annak koronáját és oldalát; utána öblítsük ki szánkat. Még sokkal helyesebben cselekszünk akkor, ha étkezés után fogainkat jó meleg vizzel bőven kiöblítjük, torkunkat kiharákoljuk, utána pedig a meleg vízbe mártott fogkefét puha sóba mártjuk és fogunkat ezzel minden oldalról jól megdörzsöljük. Ne engedjük meg azt, hogy a fogkefénket bárki más is használja, mert ezáltal már sokac borzasztó betegséget kaptak. Tudvalevő dolog az, hogy a meleg a testeket kiterjeszti, a hideg pedig összehúzza. A legegészségesebb fogazatu ember egy negyed óra alatt tönkreteheti a fogát, ha azon ferde szokásnak hódol, hogy a forró leves, vagy fekete kávé után hideg vizet iszik, mert a nagy meleg a fognak parányi részeit, atomjait, kiterjeszti, a hideg viz pedig egyszerre lehütvén, azt összehúzza, de oly hirtelen, hogy a fog külső zománcza megreped. Ezen repedésben a pusztító, rágcsáló, őrlő baktériumok, a szabad szemmel nem látható állatkák rést találva, megőrlik a belső puhább fogállományt s igy a benne lévő ideget is megtámadják. Az ekként megőrlött fog egyremásra töredezik, ezt a letört fogat étellel elegyest öntudatlanul lenyeljük, ami sulvos betegségnek lehet szülőoka. Valahányszor gyomonákos beteget kikérdeztem, valamennyi azt állította, hogy az ételt forróan szereti, a sört, vizet, pedig csaknem jéghidegen issza, fogainak gondozására keveset adván, rossz fogai vannak. Lám! Igy lakol az ember gondatlanságáért. Ha az ember egy évig folyton sötét szobában laknék, teljesen megvakulna. Ha izmainkat nem használjuk, elsatnyul, visszafejlődik. Igy vagyunk fogunkkal is. Ebből az a tanulság, hogy ételeinKet rágjuk meg jól. Ha másnemű ételünk nem is, de legalább kenyerünk legyen kemény. A puha kenyér máskülönben is egészségtelen, mert puffadást, gyomorrontást okoz. Az ember fogában több-kevesebb mész-foszfor, magnézia, szénsav, klór-sav, fluor van. Legtöbb alkotórésze (80—90 százalék) a foszforsavas mész. Ezen alkotórészeket a táplálék adja a vérnek és pedig a fogaknak. Az egészséges fog fluortartalma 37 százalék, a beteges fogé 16 százalék, sőt még kevesebb is. Erre tehát a fognak igen nagy szüksége van. De némely földben semmi fluor nincs, igy tehát a benne termett növényekből is hiányzik. Nagyon természetes, hogy a vele élő emberek és állatok fogaiban sem leend fluor. Az ily fluormentes föld növényével táplálkozó ember hiába gondozza fogát, mert ez bizony mindig porhanyó, törékeny marad. Innét van az, hogy némely vidék lakói rosszfoguak. Szükséges tehát, hogy fogainknak mesterségesen juttassunk fluort. Ha az ember naponta egyszer megmosakodáskor egy késhegynyi tluorcalciumot rendesen bevesz ostyában, vagy anélkül, fogai többé nem romlanak, nem törnek, nem odvasodnak, sőt valamennyi csontja erősödik. Ha egy anya ezzel rendesen él, kis fiának fogzása teljesen észrevétlenül törlénik, ha pedig másféléves korában kis mérvben egy késhegynyi fluorcalciumot négy késhegynyi porczukorral keverünk, ebből adunk be mindennap ételébe egy késhegynyit, akkor hat és fél éves korában az összes tejfogak kifogástalanok lesznek, s mint a hófehérszinü gyöngy, fénylenek. Fluor calciumot nemcsak a gyógyszerkereskedésbe''" hanem a gyógyszertárban is igen olcsón lehet kapni, sem gyomorromlást, sem semmi más bajt nem okoz. Hogy mily fontos a fogak gondozása, kitűnik abból, hogy nincs tüdővészes beteg között egy sem, akinek fogai épek lennének. Ezt európaij tüdővészes-szanatóriumi tanulmányutamban eléggÉj tapasztaltam. Zalavármegyei museum. Somogyvármegye alispánja köriratot küld szét vármegyéjében a somogyvármegyei muzeum érdekében. Hasonló uton-módon kellene mozgalmat indítani Zalamegyében is. Eddig még csak iskolás fiuk koznak ide egy-egy tirgyat. —yHivatalos rovat. 3274. 1909. Hiráe-osény. 3379. 1909. Hirdetmény. A földadó kataszternek az 1909. évi V. t. cz. értelmében tényleges mivelési ág szerinti kiigazítása tárgyában kiadott utasítás 2. § alapján közhírré teszem, hogy Zalaegerszeg r. t. város kataszteri munkálatai 1909. év május 10-től junius 10-ig terjedő 30 napon át, a városi kataszteri nyilvántartónál (Városház II. emelet 7. sz. ajtó) közszemlére kitétetnek. Felhívom az összes birtokosokat, hogy ugy a kataszteri telekkönyvet, valamint a birtokiveket átvizsgálva az állandó mivelési átváltozásokat az egyes földrészletek megjelölése mellett ugyanott szóval, vagy az iktatói hivatalban Írásban jelentsék be. Zalaegerszegen, 1909 május 5. Dr. Korbai 1-3 polgármester. | Az 1894. XII. tcz. 50. §-a alapján felhívom a i város határában levő birtokosokat s fa tulajdoco\ sokat, hogy a fákon a gyümölcs termést veszéi lyeztető hernyókat nyers petróleumba mártott s • hosszú fanyélre erősített szivacscsal, vagy rongy| gyal, haladéktalanul s napról-napra pusztítsák j nemkülönben a folyó évben szintén tömegesen : jelentkező cserebogarakat összeszedve elégessék j s ezt mindaddig a legnagyobb gonddal s lelki' ismeretességgel foganatosítsák a míg a cserebogarak megjelenése tart. 1 Ezen rendelkezést nem teljesítő s mulasztó j birtokosokkal szemben a hivatkozott törvény 95. § k) pontja alapján 1C0 koronáig terjedhető pénz; büntetést vagy megfelelő elzárást fogom szigorúan ] alkalmazni s a hernyó és csereborgár irtást költs ségükre foganatosíttatni. | Zalaegerszeg, 1909 április 23. Dr. Korbai 1 3—3 polgármester. ! 704. 1909. Hirdetmény. (Tisztaság — egészség.) ] Zalaegerszeg r. t. városnak 2566. kig. 908. | saámu köztisztasági szabályrendelete alapján fel| hivom a város lakosságát, hogy a házak előtt s levő járdát mindenkor naponként reggeli 8 óráig ( letisztítsa, mert azon járda a melynél a falak és : kerítések tövéből gyom, fű nő ki, tisztán tartottj nak nem mondható, ezen füvet, gyomot mindeaI

kor annyival is inkább kiirtsa, mert ezen növényzet az által, hogy a nedvességet magához szívja, a ; falakat és a lakást nedvessé és egészségtelenné teszi. A hivatkozott szabályrendelet 1. §-a értelméS ben a járdák április 15-től szeptember 15-ig | naponkint legalább egyszer megöntözendők. ! A város közegészségügye érdekében kívánatos, < hogy ezen megöntözés, a mely mindenkor tiszta • vizzel eszközlendő, naponként ne csak egyszer, I hanem többször és akkép történjék, hogy a port lehetőleg elkerülendő a járdák már a seprés : megkezdése előtt öntöztessenek fel. ,/Tekintettel a hivatkozott szabályrendelet Í. § ának azon rendelkezésére, hogy mindazon intézkedések megteendők a lakosság által, amelyek a közegészség és köztisztaság érdekében szüksé's gesek. minthogy a város kedvezőtlen vagyoni viszonyok között van, mert ebből kifolyólag nem rendelkezik oly anyagi eszközökkel, hogy a város összes utczái kifogástalanul öntözhetők és pormentes állapotban tarthatók legyenek, mert a már hosszú idő óta tartó szárazság miatt a por igen nagy, kívánatos volna ha a lakosság lehetőség szerint a házak előtt elterülő uttestet annak közepéig saját érdekében önmaga is öntöztetné. Zalaegerszeg, 1909 április 27. Ságy rendőrkapitány. Hirdetmény. (Vigyázzunk a tűzre.) Zalaegerszeg r. t. városnak a tűzrendőrségről alkotott szabályrendelete alapján, minthogy a tapasztalás azt mutatja, hogy a tüzesetek aránylag kevés esetben bűnös cselekmény eredményei, hanem túlnyomó részben gondatlanság, a mások személyével és tulajdonával való nem törődés következményei. Felhívom mindazokat, a kik a gyermekekre kötelesek felügyelni, hogy a gyufát oly helyen őrizzék, hogy ahhoz gyermek ne férjen, gyufáért gyermeket ne küldjenek, mert nagyon sok esetben gyermek a tűzvész okozója, s a mennyiben a felügyeletre kötelezett ebbeli kötelességét elmulasztaná, a fennálló szabályok szerint felelősségre vonandó. Kívánatos a szerencsétlenségek lehető elkerüIhse végett és a szabályrendelet intézkedéseivel összhangzásban levő, hogy az elárusítók gyufát gyermekeknek ne adjanak el, égő gyufa, szivar, czigaretta az utc?án az eddig szokásban volt gondatlansággal el ne dobassanak, mert azok a női öltözékekben is károkat okozhatnak. Szükséges nemcsak tűzrendészet]', hanem egészségi szempontból is, hogy serdületleneknek hozzátartozóik a dohányzást megtiltsák és ezen tilalom megtartását szigorúan ellenőrizzék. A tűzrendészet! szabályrendelet azon intézkedéseit, melyek szerint egyebek között: 1. Minden háztulajdonos és bérlő lakásán vizet folytonosan készentartani köteles.