Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-22 / 16. szám

G M A G Y A R í

J AIZS 1909. április 22. elfogyasztott alkohol mennyisége 254 százalékkal emelkedett, holott a népesség növekedése nem tett ki többet ugyanaz idö alatt 12 százaléknál. Érdekes párhuzamot vonni az egyes országok közt az elfogyasztott alkohol tekintetében. Franciaországban Í8 liter az alkoholfogyasztás fejenkint egy esztendő alatt, Sváiczban 13 liter, Belgiumban 10, Olaszországban 10, Németországban 9, Angliában 8, Ausztria-Magyarországon 6, az Egyesült-Államokban 5, Norvégiában 2. E kimutatásból kitűnik, hogy Francziaország ma a legvadabb alkoholista ország és hogy Magyarországon is jócskán fogyasztják: az itókát. Magyar Ügy Függetlenségi magyar minisztereink és képviselőink meg akarják teremteni az önálló magyar bankot. Ördögi küzdelmet vívnak az ellenséges elemekkel. Tamogassuk a Kossuth Muzeumot. 1848-ra örökké visszaemlékezik a magyar. Nagy idők voltak azok és nagy emberek a megteremtői. Áhítattal, kegyelettel kell tekintenünk mindarra, ami ezen időre emlékeztet. Meg kell becsülnünk a nemzeti küzdelmünkből reánk maradt emléktárgyakat, melyek egy szebb jövő kivivására serkentenek bennünket. És mi még sem adjuk meg ezen szent emléktárgyak leggazdagabb tárházának: a Kossuth-Muzeumnak azt, ami magasztos hivatásánál fogva megilletné. Hivatalos köreink sem teszik meg kötelességüket. A múltban Bánlí'y, Széli, Tisza, sőt még a Fejérváry kormány is támogatta a Kossuth-Muzeumot, csak a mai nemzeti kormány nem tesz érdekében semmit. Ezért fordulunk a hazafias magyar társadalomhoz, amelybe egyedüli reményünket helyezzük, hogy a muzeum kiadványainak vásárlásával mentse meg a Kossuth-Muzeumot. 10 korona ellenében megküldjük Hock János »Rákócziné« cz. díszművét, melyből 20 koronás szalon-kiadás is van. 100—150 koronáért megküldjük a »Kossuth Lajos azt ízente . . .« czimü hatalmas képet, mely 170 czm. szélességével és 130 czm. magasságával a legnagyobb szines olajuyomat a kontinensen. A 100 koronás kép egyszerű keretű, a 150 koronás arasznyi széles, diszes aranykeretben van. Tárgya fenséges, kivitele ehhez méltó. Ezeket a kiadványokat rendeljük meg és a jj Kossuth-Muzeum, legértékesebb nemzeti gyüjte- i ményünk meg lesz mentve, mely Budapest, VIII. | Népszínház- uícza 23. sz. alatt van. PáiyáS2t. A lévai m. kir. állami tanítóképző- a intézet az I. osztályba a jövő 1909/10. tanévre ) 30 növendéket vesz jel. De felsőbb osztályokba 1 más intézetből is jó magaviseletű és legalább jeles elömenetelü növendékeket. Van teljes igyenes hely. Féldijas (évi 140 kor. ellátási dij és évi 50 kor. lakáspénz). Havi 12 koronás ösztöndíjas hely, s teljes fizető (azaz évi 280 kor. étkezési és évi 100 kor. lakásdijjal. A folyamodványok május 31-ig beküldendők. Az egy koronás bélyeggel ellátott és saját. kezűleg irt folyamodvány a nagymélt. m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz czimzendő, de a tanitóképzőintézeti igazgatósághoz, küldendő. Mellékletek : születési, orvosi, ujraoltási, hiteles községi bizonyítvány a vagyoni állapotról, az utolsó isk. évi bizonyítványát legkésőbb julius l-ig tartozik pótlólag beküldeni. része is, annyival inkább, inert hány okirat és levél lehet a kiadandók között, a melyekhez ma éló családaink közül nem egyet a családi, rokoni, vagy baráti érzelem szálai fűzhetnek, a kikre nézve ennélfogva azok kétszeres becscsel birnak. De kétségen kivül lesznek egyházunkon kívül is többen, a kiket ez okiratok és levelek szintén érdekelni fognak részben éppen az utóbb említett oknál fogva. Én ennélfogva a helyett, hogy a? előfizetési felhívás figyelembe vételét ajánlanám, a mit, a min' mondám, szükségesnek nem tartok, inkább örömömet és köszönetemet kívánom kifejezni levéltáros ifjú barátunknak s kedves hitsorsunknak az okiratok és levelek összegyűjtése körül tett fáradozásáért s azoknak tervbe vett kiadásáért, óhajtva, hogy ez ne is legyen az utolsó e nemű munkásságában. Kolozsvár, 1909 márczius hóban. Ferencz József s. k., unitárius püspök. „Erdély" honismerleío folyóirat. Az Erdélyi Kárpát-Egyesület kiadásában Kolozsvárt most jelent meg a XVIII. évfolyamba lépő »Erdély« folyóiratnak ez évi 1 — 2. száma A szépen illusztrált tűzetnek vezető czikkelye a Gaál István dr.-nak tudományos értékű de könnyed és szines nyelvezettel megirt »A Hegyek Képzödésérők szóló értekezése, melyet 4 gyönyörű tájkép és 6 magyarázó tollrajz diszit. Erre .Orosz Endre tartalmas czikke következik a sMezöségi tavak keletkezéséről.« Azután pedig Hell'iy Gyula Andor Kolozsmegye legmagasabb hegységére a Vigyázóra tett mult évi Kirándulását írja meg hangulatosan és nagy turista érzékkel. Majd Tóth Sándor ir a turistaságról mint a természettudományok népszerűsítőjéről. Erre a turistákat különösen érdeklő »Uti vázlatok Hunvadmegyéböl« czirnü czikk következik. Az apróbb de mindvégig érdekes közlemények közül kimagaslik Versényí Györgynek a bükki E. K. E. turista vendéglőről irt gyönyörű költeménye. A folyóiratnak előfizetési ára 10 K. Az E. K. E. rendes tagjai azt 6 korona tagsági dij fejében tagjárandóságul díjtalanul kapják. Borhely György — Csány-En lékkönyv II. bővített kiadás 2 K helyett 1 korona. Dr. Hajdú G^ula —* Első fecskék a Csány szobor javára 2 K helyett 1 K. László György — Az iparfejlesztés 20 fill. — Kaphatók Zalaegerszegen a könyves boltokban és szerkesztőségünkben. Különfélék. Püspök i köszönet. Előfizetési Í8ihi?ás ifi. Biás István »Unitárius Egyháztörténeti Adatok« cz. ft uukáj-ira. Előfizetési ár 4 K, bolti ára (i K. — Biás a marosvásárhelyi Teleki levéltárból halás/ta ki e 200 levélből álló régi unitárius oLlevéilár,. Ferencz József püspök a kö etkező levelet irta hozzá: Ezt az előfizetési felhívást, azt hiszem, nem szükséges figyelmébe ajánlani azoknak, a kik egyházunk iránt a legkevésbbé is érdeklődnek, mert azon kétszázat ra.v íialailö egyháztörténeti okirat és levél, a melyek e kocyvben n,egjelennek, 1619-tői 1866-ig, tehát egyházunk ! armad-' félszáz évét inasába ölelő idej inek egyik-másik korszakából, sok oly becses és nagy fontosságú adatot tárhatnak fel előttünk, a melyek eddig ismeretlenek voltak vagy új világot deríthetnek azoti korszakokra. Teljesen meg vagyok győződve tehát arról, hogy e könyvet igyekezni ia fognak szá.nosan megszerezni lelkészeinkkel, tanárainkkal és tanítóinkkal együtt világi embereink egy nagy A leyeűyek eleje. Nem viszik el a legények elejét sem Boszniába, sem Herczegovinába, sem Belgrádba, sem a szandsákba, de még a monarkhia valamelyik garnizonába sem és pedig egyszerűen abból az okból, mert a legények eleje ezentúl csak fogalommá lesz, népdal-reminiszczencziává, a valóságban nem létezik, megszűnt. A domború mellű, duzzadó izmu, deli termetű, hires magyar ifjúságot, a sasokat, kiket a sasok nemzettek, csak keresik, csak kutatják vármegyei urak, tiszt urak, polgári, katonai orvos urak s csak nem találják, nem lelik. Hova lettek, merre vannak? Egy részük künn őrli erejét nehéz munkában tul az óczeánon, más részüket satnyává tette a kor, ez a kor, mely többet törődik a marhák, mint az emberek egészségével, az a kor, melynek istene — a pálinka, boszuálló isten, megbünteti az apák bűneit a gyermekekben. Amin ha a gyermekek közül sokan talán nem búsulnak", annál szomorúbb, mert benne hires nemzeti büszkeségünk pusztulását is látjuk. Pp. H. XIV. Lajos ÓS a tolvaj. Egy franczia folyóiratban olvassuk ezt a jóízű apróságot XIV. Lajos egyszer végigment versaillesi palotájának szobáin és az egyikben egy embert vett észre, aki létrán állva, épp azon volt, hogy levegye a falon függő remek ingaórát. A király abban a hiszemben, hogy az illető egy lakni, aki az órát javítás végett akarja elvinni, barátságos mosolygással lép'U hozzá és még jóakaróan megdorgálta, amiért segítség nélkül fogott ehhez a munkához, mert a létra a sima padlón könnyen félrecsúszhat és akkor nen-CSiak az órának, de neki is baja eshetik. Hogy ez meg ue törtéujék, a király maga tartotta a létrát es megvárta, mig a lakájnak vélt ember szépen becsomagolta az órát és azzal együtt eltávozott. Néhány órával később a főudvarmester jelentést tett XIV. Lajosnak, hogy a nagyterem egyik ingaórája rejtélyes módon eltűnt. A király azonnal átlátta a helyzetet és csak annyit jegyzett meg: — Ne is beszéljen róla, hiszen magam segítettem a tolvajnak, amikor levette a falról' Turistaötletek az Erdély foiyóiratbao. — Dr. Herrmann Anialtó!. — A turistaság a mozgás költészete. A turistaság szelep, amely elvezeti a czívilizáczió vegyi folyamatának mérges gázait. A turistaság a sportok univerzitása. A turistaság éppen ugy a szem sportja, mint a lábé. Szabadság, egyenlőség, testvériség együtt van a turistaságban. A szoba koporsó, a város temető, a turistaság a feltámadás. Nem a szeges bot teszi a turistát. A turistaság jobb szakács, mint az éhség. Az üres és a zsúfolt gyomor nem jó turista. Sok bor szomjat csinál, kevés viz szomjai olt. Az alkohol és az ózon nem válrokon elemek. A világból anmí a miénk, a mennyit látunk belőle. Akár meddig megyünk, szemünk és vágyunk tovább ér. Karod nem ér tovább lábadnál. Ha nem akarsz embergyűlölő lenni, légy emberkerülő. Elébb az inget vedd tol, aztán a bundát; elébb a hazát ismerd meg, aztán a nagy világot. Művész hazája a nagy világ, a mi világunk legycu a magyar haza. Télen a természet olyan igéző, mint a pongyo-. Iában szendergő nő. Az igaz művészet tömörített természet. A költő megsejti az alkotó természet titkát. Ha költőt akarsz tanulmányozni, ne a könyv~ tárba menj, hanem a szabadba. Ész nélkül tehetetlen az erő, de az ész is erő nélkül. Vasúti menetrend Érvényes 1908. októbar 1-tőlZalaegerszegről indul Czelldömölk-Budapts felé. reggel 5 na 50 perez, dél lőtt 9 óra 35 pere*, délután 4 óra 43 perez. Csáktornya felé: réggel 5 óra 05 perez, d. e. 11 óra 50 pete, d. u. 5 óra 54 perez. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Czclldömölk felől: regg'i 8 ói a 41 peiez; deiufán 5 óra 44 peicz, este 9 óra 13 perez. Csáktornya felől reggel 9 óra 26 perez, d. u. 4 óra 34 perc?, este 8 ára 21 perez. Zalaszentiránra indul, reggel 6 óra }0 peiez csatlakozás Kanizsa-Szombathely fe'é. Délben 12 óra 09 perez; csatlakozás Kanizsa Szombathely feJ; Délután 2 óra 33 pércz; csatlakozás KanizsaSzombathely felé. Este 6 óra 43 perez ; csatlakozás Kanizsa Szombathely felé. Este 8 óra 42 perez ; csatlakozás K&uizsa felé. Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre : i éggel 8 óra 07 pere/, délután 2 óra 12 perez, délután 4 óra 32 perez és este 8 óra 12 p;rez. Gyökeres I-ső osztály u beojtásra alkalmas riparia portalis vadvessző kapható Skuisllcs ICarsíiif földbirtokosnál helyben átvéve Zalaszentmihályon ezrenkint 25 forintért. t_

2 hanem vegje meg a STJkFáT antinicoiin hüvelyt. Hogy e nagyszerű szivarkaMvelyt a nagyközönséggel megismertessem és megkeűYsltessem, mindazoknai, lik Ui üres- „Stari" dobosi visszaadnak, egy doboz „Start" hüvelyt adok iagyeo. és sóba más hiiyelyí nem vesz. Egyedil kapható Tahy ü. Utóda papír- és irószerkeresfcedésébeD, Zalaegerszeg, Arany Bárány éjJlllet.