Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-08 / 14. szám

1909. április 8. MAGYAR V A I Z S óráknak, nagyipari termelésére hazánkban ez lesz áz első vállalat, mely hivatva lesz az országból a tömérdek külföldi gyártmányú ingaórát kiszorítani. Magyarországon 1907 bm tüiőoészben 65125 ember halt meg. Mestertanfolyam asztalosok részére. a kereskedelemügyi miniszter ur f. évi április 19 én kezdődő és nyolcz hétre terjedő mestertanfolyamot rendez az újpesti állami faipari szakiskolában asztalosmesterek és segédek részére. E tanfolyamra jelentkezők lelkiismeretes kiképzésben részesülnek műhelymunkában és rajzban, valamiut a könyvvitelben, üzleti levelezésben és költségvetésben is. Műizlésük fejlesztése mellett elsajátítják az asztalos ipar legmodernebb vivmáayait. A jelentkező vidéki mesterek érdem szerin'. heti 18 - 24 kor., a segédek érdem szerint heti 12—18 korona ösztöndíjban részesittetnek. A jelentkezések április 8 ig az »Állami faipari szakiskola igazgatóságához« Újpest Árpád-ut 131. ^sz. alá intézendök

. íöldmivelés. ÁllattenyésztésA kié £ föld azé, az ország! Részletes honfoglalás. Borzasztó élvezettel olvashatjuk az újságokból, hogy „ Osztrák aristokrata nagy birtokot vásárol", hogy: »Berezeg Lubomirszky nándék.zik Arad megyeben gazdálkodni", hogy: »az osztrák képviselőháznak emez elsőrendű tagja 40 millió koronáért magyar földet akar venni

1

1, hogy: »a herczeg több magyar földbirtokot is szándékszik vásárolni*

1, fmy »a berezegnek Franknehen nevü ágense és Dr. Mittler Izidor nevü tanácsosa már nézegeti is az aradi erdőket® . . . stb. Olvastuk a napokban, hogy szerb György ur is száudékszik egy kis királyságot vásárolni Biharvármegyében. Bartha Miklósnak a »Kazárföldön« cz. könyvében szintén szent gyönyörűséggel olvashatjuk, mekkora birodalma van északkeleti Magyarországban egy másik német-osztrák urnák Báró Schönbornak, benépesítve medve méltóságaikkal és vaddisznó fenségeikkel, egy tábor szipolyozóval és egy sereg rabszolga néppel. Az is tudhatjuk, hogy fentebb a Tátra felé Ferdinánd bulgár királynak is van egy kis erdöcskéje egy-két- kilencz faluval. Azt is olvashatjuk hébe hóba nagy megelégedésünkre, hogy a délkeleti oIáh*bankok, amellett, hogy pénzaen vagyonosodnak, időnként egy-egy nagy darab magyar földnek is birtokosai lesznek. Persze ugyanilyen mértékben apad a magyar birtokosok száma. Bészletes honfoglalás északon és délen. És mindezeket mohó élvezettel olvassuk mi újsághíreken kapkodó újságolvasó közönség. És mindezeket az eseményeket a legujabbikkal együtt, hogy Lubomirszky 40 milliós földet akar szerezni Magyarországon: Kárpátoktól az Adriáig olyan egykedvű hírként zengik a magyar hírlapok, mintha csak azt adnák tudtára az ujságéhes publikumnak, hogy a biró ur koczája kílenczet malaczozott — szürkét, tarkát, barnát. Lehet, hogy a vásárlás szándékában nincsen olyan komolyság, mint amilyen sötétnek látom én. Lahet, hogy csak egyszerű spekulálás az egész. Tetszett hallani, hogy az aradi vesztöhely jó nagy darab területével együtt egy osztrák katona tulajdona. S annyi idők multán fölébredt a magyarban az »enyém« érzete, hogy az aradi tizenháromnak a vesztöhelye, ez a szomorú szenthely, Golgothaja a magyarnak. Legalább ez legyen a miénk borzalmas emlékeivel együtt. Országos gyűjtést indítottak Barabás Béla vezetése mellett, hogy vásárolják vissza azt a íöldet az osztrák katona — magántulajdonostól, Az osztrák katona szívesen eladja, hiszen az ilyen >kisajátitás«-féle hivatalos vásárlás háromszoros-négyszeres áron jár. Jócskán fog nyerni rajta, kivált ha ingyen kapta volt annak idejében (hej I mert sok idegen ember kapott volt ingyen Magyarország földjéből!) Denique a mostani rendes árnak is meg fogja kapni háromszorosát-négyszeresét. -- Nós, mért ne számithatna Herczeg Lubomirszky ur ugy, hogy most vészen Aradmegyében földet 40 millióért. Néhány év múlva eszébe jut a magyarnak, hogy Aradmegye magyar Golgotha és szent lelkesüléssel vissza fogja vásárolni tőle 100—150 millióért. Ez esetben nem honszerzési szándék, csupán üzlati szándék volna a 40 miliiós vásárlás. Azonbau az üzleti szándékkal vásárolt terület is osztrák herczegé lenne s nem a magyar mágnásé. Lubomirszky ur alkalmazna magyarországi birtokán stájer vadiszokat, szerb disznópásztorokat, oláh pakulárokat, morva erdészeket, talián muzsikásokat és cseh trombitásokat, de magyart semmiie sem alkalmazna, mert a herczeg ur a többi osztrákokkal együtt megtanulhat s tud is talán tíz nyelvet is, de azok között nincs a magyar. Nem mondom, hogy: ellenszenvből, hanem azért, mert a magyar nyelv nehéz nekik. Akár üzleti szándékkal, akár miiéle szándékkal veszi meg tehát ezt a kis királyságot: idegen népekkai telik az ország; a magyar pedig megy, mint ősszel a vándor madár. Megy Amerikába s Kukuty nba zabot hegyezni. Mert ez a föld nem bírja el, nem lud elég munkát adni neki, nem tud elég kenyeret adni neki. Ám a Lubomirszky ur embereinek majd ád elég munkát és fejér kenyeret. Ez az a híres magyar sájlam eszme«, melyet gyerekkoromtól fogva fülembe bőg minden hivatalos pohárköszöntő. De hogy mit jelent ez, azt az ördög tudja. Orsova mellett a meredek köszíkláu függ egy óriási nagy tábla s arra rá -van irva: „Románia'

1. Azon a határon belől egy talpalatnyi földet sem vásárolhat egyetlen idegen ember sem. Igen, mert ők tudják, hogy A kié a föld, azé az ország! Borbély György. A virágvasárnapi országos vásár. A külföldi vevők gyérebben mutatkoztak és igy a vámki'üfóldre való kiszállítás mérve is csökken. Felhajtottak: 60 drb bikát, 520 drb tehonet. 270 drb üszőt, 590 iiib ökröt, 280 drb tinót, 240 drb borjút és 460 drb lovat és csikót, összesen 2390 darabot. Ezek közül eladásra keriilt összesen 959 drb, tehát a felhajlott állatoknak 37 százaléka. — A felhajtott állatok árai: Jármos ökör magyar fajta első minözégü 760 — 1100 K, közép 720—1000 K, alárendelt 790- 900 K, kimustrált 650—750 ívig, tarka I. minőségű 800—1300 K. közép 750—1100 lí, alárendelt 700—900 K, kimuntált 680—700 K-i-, maavar fajú tinó 2 évesig 550—640; K, 3 ig 600-700 K, 4 ig 650—800 K. tarka tinó 2 évesig 580— 690 K, 3 ig 640—740 K-ig. magvar fajú tehén friss fejős 90—250 K, borjas 100-280 K, levágásra 90—190 K ig, tarka lehén friss fejős 110—300 K, borjas' 120-320 K, levágásra 90—200 K-ig, ma'avar fajú üsző 2 evesig 90-150 K, 3 évesig 100-220 K, ekihasü 130-240 K-ig, tarka üsző 2 évesig 140 — 280 K, eloha-u 140 — 300 K, szopós borjú 24—50 K. választott 28— 40 K-ig. lovak I. r. nehéz 180 - 326. II. r. 120— 250, III. r. 100—240, kocsiló 170—400. könnvü 140-340, hátasló 300—600, levágásra 30-90, csikó 1 évesig 90-140, 2 évesig 120—220, 3 évesig 160-240, 4 évesig 200-500 K-ig. Irodalom. Művészet. Az iparfejlesztés, mint a modern aUsmofc fejlődésenek íöfelíéte e, tekintettel hazánkra. Irta László György, a zalaegerszegi áil. főgimnázium VIII. osztályának tanulója. Az országos diák versenyen elsőnek kitüntetett és jutalmazott pályamunka. Kiadta a Magyar Paizs Zalaegerszegen. Ára 20 fillér. A tiszta haszon a Sorompó Ligáé. Tahy R. Utóda nyomdájából Zalaegerszegen. Olvasóink jórészt ismerik is ezt a művet, megjelent a Magyar Paizsban is. Dicsérőleg megemlékeztünk már az ifjú szerzőnek is a tehetségéről. — Most hozzátesszük, hogy ha nem volna is igaz, szeretjük hinni és elhitetni, hogy az ifjú iró a Magyar Paizsnak tanítványa. Az országban legrégebb és legkitartóbban, 10 év óta, a Magyar Paizs küzd vala Zalában a magyar iparpártolás érdekében — sokszor kíméletlenül is. Ez a hangulat átjárta itt már a levegőt Is s ebben a levegőben nőtt fel az élénk eszű László György, kinek a dolgozata messze túlhaladja többi tanulótársainak dolgozatjait. Ez a füzet 32 oldalra terjedő tömött sorokban szedett könyvecske, s íelbiyjuk rá a közönség figyelmét. Azért is adtuk ki, hogy a lapolvasóin kivül mások is megismerkedjenek vele. Tehát nemcsak a Sorompó Ligának jutandó 20 fillérért, hanem az értékéért is igen ajánljuk. Zalaegerszegen kapható a nyomdában, szerkesztőségünk nél s a könyves boltokban. Nyomatott Tahy R. Dk'da köiiyvnjeradajabaa Zalaegerszegen. Ijcűjobb a minőségű borítékban, dobozban és csomagokban irodaszerek, levélpapírok képes levelezőlap (J 9 1 legolcsóbb árban újdonságok MyiiM kereskedésében ZALAEGERSZEGEK, Arany Bárány épület szájpadlással és szájpadlás nélkül aranyhidak és koronák, jól használható fogsorok készítése. Tartós fogtömések. Fajdalomnélkűli foghúzás, Dr. Tompái, Zalaegerszeg Munkácsyutcza S. g_io : ory Telefon 57-33. 17-24 Telefon 57-33. Csokor és koszorukötésért az országban - a legtöbb első dijjal kitüntetve, rzzrr Budapest, Rákóczi-ut 3. (Nemzeti SziahAz) Képes árjegyzék díjtalan Vidéki megrendelésekre nagy figyelmet forditokl $z óhidi fogyasztási szövetkezet 1909 április hri 12-én d. u. 3 órakor saját helyiségében mMi közgyűlést tart, melyre a t. cz. részvényes tagokat tisztelettel meghívja — az Igazgatósai, TÁRGY: B felügyelő-bizottsági tag választása és két jegyzőkönyv hitelesítő. Egyéb indítványok. Kelt Óhidon, 1909 április 3. Szigethy Kálmán Gyarmathy Gyula igazg. elnök. ig&sg-