Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-01 / 13. szám

4 magyar paizs Gyüjtsünka Csány ssobcrra! Ábrahám J. tanító az ol rasó gazda­kör niárcz. 15. ünnepén .Barabásszeg 5 K—f. Györfy Sándor tanító az iparosok­nak márcz. 15. ünnepén Kustánszeg 2 K—f Mai gyüjtésünk összesen . . . 7 Ii — „ Hozzáadva a multkon(20732 K 10 f) összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 20739 K 10 ül'. A Csány szoborbizott­wT j\ ság 1908 decz. 13-án CSEl Bosnyák Géza elnöklete j gafe^^fe mellett tartott értekez­JJfflp^f^ létén számvizsgáló bizott­ságot választott volt. (El­; nők Thassy Kristóí, tagok: 'WK&elmSP^ Baldssy Miklós, üdvardy Vincze, Balassa Benő és Heincz János). A számvizsgáló bizottság t. év márczius 28 án megvizsgálta a Csány szoborra eddig össze­gyűlt pénzt, ennek beszedését, a Magyar Paizsban való nyugtázását, kezelését, kama­toztatását stb., melyet Borbély György titkár és Simitska János pénztárnok végeznek együttesen. A nyugtázást a titkár végzi az újságban, a pénztárnok a betéti könyveket őrzi, valamint a gyűjtő iveket és postai szel­vényeket. Számba vette a bizottság, hogy eddig a titkár kezéhez egyenesen begyült 20732 korona 10 fillér. Ebből a nyugták szerint (felhívok-gyüjtőivek nyomtatása, postai szétküldése stb.) összes kiadás: 565 korona 20 fillér. A titkárnál bankba még be nem tett 73 korona 80 fillér. A bankokban tehát öt könyv tanúsítása szerint 20093 kcrone 10 f van f 73 kor. 80 f) van: 20166 K 90 f. Tudomásul vette a bizottság, hogy a betéti könyvek szigorúan kötvényezve '.annak. Utasítja a bizottság a titkárt, hogy az eset­leges költségre küBtartott pénzből is a 100 koronán felülit főleg a hónapoknak 1. és 15. napjain helyezze a bankokba. A pénztár nok ezután a nála levő apróságig részletes okmányokon kivül ezekből egy könnyen át­tekinthető bevételi s kiadási rovatos köny­vecskét is készítsen. A jegyzőkönyvet aláírták a jelenlevők: Thassy Kristóf szamv. elnök, Balássy Mikiós, Udvardy Vincze, Heincz János tagok, Pásztor Imre ellenőr, Simitska János pénztárnok, Borbély György titkár, ifj. Czukelter Lajos jegyző. A pénzügyminiszter Martinecz Richárd péűz ügyi segédülkárt kinevezte pénzügyi titkárnak, Dr. Kneppó Sándor, Gaál Miklós, Mérő Géza, Hautke Emil fogalmazókat és Pásztor Károly végrehajtót segédtitkároknak. Minden szőlősgazda ingyen és bérmentve kérje a »Milleneumtelep« Nagyősz, Torontálm. magyar, német, román vagy szerb főárjegyzékét legjobb faju és válogatott minőségű szőlöoltvá­nyokról. Ezre 70 koronától feljebb. Megyeiek A Barabássiegi Olvasó Gazdakör — a ref. iskola növendékeivel egyött; Ábrahám János elnök s. tanító rendezésével, márcz. 14 én tartotta mig az 1848. márcz. 15. nagy nap emlékünnepét. Az ünnepély d. u. 3 órakor, — daczára a kelle­metlen időnek, nagyszámú közönség elölt, — vette kezdetét az iskola teremben, a llymnus éneklésével. — Megnyitó és ismertető szónoklatá­ban eme kedett honfiúi érzéssel ecsetelte Ábrahám J. t. ur, az 1848 iki nagy napok jetentőségeit s hazafiuhoz méltó szeretetre, — önfeláldozásra buzdította a/ ifjúságot és tanítványait. Ezután alkalmi költeményeket szavaltak: Baán Kálmán Olv. Uköri tag, és Baán Miklós, Pais Juliska és Kovács Sándor isk. gyermekek s hazafias éne­keket adott elő úgy az Olv. Gkör, — mint az isk. gyermekek énekkara. Ezekután előadták Pásztor József y>Márczius 75« czimü s ez alka­lomra ir szinmüvecskéjét, melyben szereplők voltak: Öreg honvéd: Ábrahám J. taniló, Sándor (21 éves): Mészáros Sándor, Ilonka: Baán Irma. Melynek sikerül:ét erös tapssal s éljennel üdvö­zölte a közönség. S végül a »Szozat« eléneklé sével az ünnepély véget ért. Ünnepély után zászlóval, zenekisérettel s Kossuth nóták éneklé­sével az »Az Olv. Gkör« felvonult a helyi ven­déglőbe, ahol reggelig tartó jótékony czélu szintén sikerült táuczmulatságban fejezte ki örömét az iljuság a szép nap feivirradásáért. Ünnepély után az Olv. Gkör. Ábrahám J. t. és elnök ur felhívása fo'ytdn gyűjtést rendezett a Csány-szoborra, s összejöttt 5 kor. A csákiornyai társaskör módosított alapsza­bály ait a Belügyminiszter láttamozta. Kinevezés. Gaidenecker György nagykanizsai gimn. helyettes tanárt kinevezte a miniszter a sümegi áll. reáliskolába rendes tanárnak. Bedőlt barlang. Tapoic/án a város egy vésze vizmosta barlangok fölött épült. A mult héten az Erzsébet-térről a felső malomhoz levezető úttest egy része szakadt le, alatta mintegy 2 méter mély és 25—30 négyzetméter területü barlang­szerü nyílás volt, amelyet alig fedett 60—70 czm. vastag földréteg. Sok bámulója akadt a föld­omlásnak. Szerencse, hogy nem akkor dőlt be a barlang, midőn éppen ezen az uton a legnagyobb teherrel megrakott kocsik szoktak közlekedni. Kaszinó Zalalövön Zalalövön Korb^ Dezső kezdeményezése folytán kaszinó alakul. Az alakuló értekezeten Zalalövö intelligencziája nagy szám­ban vett részt s az eszmét szívesen fogadták, kimondták a Kaszinó megalakulását és bizott­ságot küldtek ki az alapszabályok kidolgozására. A tagdíj rendes tagoknak 12 korona, kültagok­nak 6 korona lesz. TávoliaK. A szerb háború készült-készült majdnem egy félesztendeig. Most már megvan az az örvendetes hirünk, hogy nem lesz háború. Teméuteleu vért és pénzt elrabolt volna ez a háború Magyaror­szágtól, s hasznot setemit sem adott volna. Végre az európai nagyhatalmak mind elismerték a Bosznia- Herczegovinaídecsatolását s evvel Szerbia magára maradt. Most már ö is észretér. — Azon­ban isteu tudja, nem lesz é csak hamu alatt lappangó parázs ez a düh? Mijd ha Oroszország kiheveri a japán fájdalmakat: nem fogja é tuk­málni a segítségét? Egyelőre azonban csendes­ség van. k süllőit gyermekek érdekében. Az utóbb' időben ugy a fővárosban, valamint a vidéken is felette megritkultak a törvényszéki rovat azon hitei, melyek fiatal, valósággal még zsenge kor­ban levő gyermekek által elkövetett bűntettekről számoltak be. Hogy most javult a helyzet, az egyedül az Or­szágos Gyermekvédő Ligának köszönhető, mely rövid 3 évi fennállása óta máris 14.226 elhagyott gyermeket mentett meg az elzülléstől és szere­tettel karolván fol őket, a társadalom hasznos munkás eleméivé neVeli fel. A Liga tehát méltán megérdemli, hogy a közönség öt emberbaráti törekvéseiben hatható­san támogassa, mert azt taláu felesleges is bővebben fejtegetni, hogy a Ligának czéljai eléréébeu jelen' keny anyagi erőkre van szük­sége. Az anyagi erök gyarapítását czélozza a Liga által most rede/.ett tárgysorsjáték is, melynek ter­vezető valósággal szenéácziós, mert a kibocsájtott sorsjegyek mindegyike feltétlenül nyer és a leg­kisebb nyerem, uy is művészi ízléssel Készült arany — vagy ezüsttárgy. a Liga ezeket a tárgyakat részben ajándékba kap'a. rét- ben pedig vásárolta s most sorsjáték keretében é.tékesiti. Senki sem ajándékoz és nem koczkáztat tehát aki e sorsjegyekből vásárol és mégis elősegíti a Liga törekvéseit, mert minden e réven begyült filléi l egy-egy megmentett kis lélek váltságdija. ti. sorsjegyek ára darabonként 1 korona 50 fillér é! kapható ninfden dohánytözsdében. A textilipar keá?ezői en helyzeie. A textilipar kö-ébe tar ozó vállalatok üzlete eredményei felette kedvezőtlenek. L/\ a Goldberger Sámuel és Fia rt. a mult évben 18.896 korona veszteséggel zárta az üzleti évét. A Fürst Jakab és Fia textil kereskedelmi rt. 1,344.312 korona veszteséget mutat ki, mig 1907 ben 423 ezer 172 korona nyereséggel dolgozott. A Kispesti textilgyár rt. első üzleti évét 115.184 korona veszteséggel zárta le. — A Magyar textilipar rt. 1907-ben 2,193.194 korona tiszta nyereséget el. 1908-ban a nyereség a felére csökkent. A Magyar pamut­fonó rt. 393 ezer 426 korona veszteséget mutat ki. A textilipar és kereskedelem kedvezőtlen helyzetét mutatja az is, hogy az uj alapitások száma is csökken. Két év előtt 1907-ben kilencz uj textil-vállalat alakult 9.30 millió korona alap­tőkével, 1908-ban pedig már csak három uj alapításról számolhatunk be, amely alapítás 5.70 millió alaptőkét képviselnek. Igaz ugyan, hogy a kereskedelmi kormányt elárasztják min­denféle tervezgetésekkel, uj alapításokkal, ezeknek nagy része azonban csak az állami szubvenczíóra áhítozik, anélkül hogy az uj alapítás vplóban érdemes volna állami támogatásra. Ilyen volt az a fantasztikus terv is, a franczia csoport terve, amely 68 milliót akart a textilipar körébe tartozó vállalkozásokanak adni. Ámde a tárgyalások soráa kiderült, hogy a terv komolysága és megvalósí­tása éppen nem mondható reálisnak s a keres­kedelmi kormány félre is tette a franczia csoport ajánlatát. Valószínű, hogy a török bojkott meg­szűnése és a pamutfonók által tervezett üzem­redukezió a textilipar helyzetét megjavítja. Ez annyival is inkább kívánatos lenne, mert egyetlen, iparág sem részesül olyan nagymérvű állami tá­mogatásban, mint a textilipar. Ennek az iparnak termékeiből exportál legtöbbet Ausztria Magyar­országba s ha a textilipar helyzete javul s maga az ipar is megerősödik, bizonyára csökkenni fog az az óriási összeg, amelyet ma még Ausztriá­nak textil-árukért fizetünk. Irodalom. Művészet. „Kik kárhozottak?" Ez alatt a czim alatt tettem a mult héten azt a megjegyzést, hogy a Talpra magyarban »Átkozottak ősapáink« kifeje­zés ugy van jól és megérthető, ugy a hogyan a kiadások jelzik és ahogyan Petőfi irta. Áz én tudtommal sem volt erről irodalmi vita. De minthogy egyik jeles szavalónk, ifj. Gzukelter Lajos kétségét fejezvén ki ebben, más pontozás­sal értelmezte : azért irtam a múltkor azt a meg­jegyzést, hogy ne is kerekedhessék egy másik vélemény, kétségeskedés avagy vita. Ám, hogy minden kétséget kizárólag bizonyítsak, mástól is kértem véleményt, még pedig elismert tekin­télytől, Dr. Ferenczi Zoltán tauár úrtól, ki a Petőfi társaságnak másodelnöke és a ki egyebek mellett már ifjú korától fogva elsőrendű értel­mezője és magyarázója a Petőfi irodalomnak. Dr. Ferenczi Zoltán a következő levélben vála­szolt. Igen t. Tanár ur! Erről a dologról a vélemény annyira megállapodott, hogy tudtommal irói vita tárgya nem volt soha. Kárhozott — a, ki el van kárhozva, épen igy megvert — a ki meg vau verve, halott, — a ki meg van halva, szélütött — a ki széltől meg van ütve. Az utóbbi már nyugat európai, indogermán aualyticus felbontás a tömött, synthetikus magyar szólás helyett. Már most semmi uj pontozás nem kell. Kárhozottak ősapáink — el vannak kárhozva sírjukban, (és nemcsak elkárhozottan érzik magokat, valóban is el van­nak kárhozva) mert ók szabadon éltek-haltak s most ók a szolgaföldben nem nyughatván, mint elkárhozott lelkek bolyongnak, hiszen a köztudat szerint (közhit, néphit) a testnek kell szeutelt földben nyugodni stb., hogy lelke pihenhessen, vagyis itt: szabadföldben s ezt kivívni a mi hiva tásunk, kik engedtük, hogy a „szabadföld rab­földdé legyen. E szerint az On magyarázata teljes és tökéletes, midőn igy szól: »Kárhozottak, vagyis el vaunak kárhoztatva (recte: el vannak kárhozva) stb. E mellett kell maradni s a régi pontozás teljesen jó. — Kiváló tisztelettel Ferenci Ifjúsági Lapok. A magyar tanuló ifjúságnak ez egyedüli, irodalmi színvonalon álló lapja e/uttal is rendkívül érdekes, bő tartalommal je­lent meg. Balla Miklós, a Petőfi társaság tagja, gyönyörű verset irt Kossuthról. Kosztolányi Dezső, az ismert író és költő ragyogó fantáziával megiit novellája az ifjú lelkeket magával ragadja. Szá­deczky Lajos, nagynevű történetírónk nyomán közli a mádéfalvi veszedelem hiteles történetét, Igen tanulságos Sven Hédin tibeti utazásának ismertetése. A sakkrovatot a magyar sakk atya mestere, Maróczy Géza vezeti; a sportrovatot kiváló sportemberünk, Vámos Soma szerkeszti. Állandó rovatai mind az ifjúság lelki világának megfelelő, érdekes és tanulságos tartalmúak; ilyenek a Bélyeggyűjtő, Az iskola világából, Iro dalom, művészet, Fejtörő, Levelesláda (szeikesztői üzenetek). Irodalmi és kézügyességi pályázata munkára, nemes versenyre ösztönzi tanuló ifju­ságuukat. A szerkesztőség valóban kulturális czélokat szolgál, amidőn fáradtságét és költségei

Next

/
Oldalképek
Tartalom