Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-12-17 / 51. szám

IX. év, ZaI• epermag, 1908. deczember 17, 51. szám. jEUfiset'si ár : íry écre 4 korosa. 'ál évre 2 koieM. Ne^ei éne 1 kor •igjM száa 8 fillér. B»er]fie«z«. Z. IE3Iox >"v^á _fcix Lajos IC-u-nDcA-táirsa^: • { Hirdetésik dija Megegyezés saeriat. Nyilttír tora 1 kor. Szerkeaatőeég éa kiaáóvatal: Wlnsic!-ntc<a 16. LBNGTEL FBHE IST C Z BOHBÉLTGTÖEGT laptalaidonoi. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE V Ásványvíz és egyéb. Magyarország ásványvizeinek kelendőségét nagy­ban gátolja az, hogy eddig még nam sikerült a külföldön is piaczot teremteni a kitúnó gyógy­hatású magyar ásványvizeknek. Erdély forrásai­nak hire eljut ugyan a küllőidre is, de az ásvány­víz csak csekély mennyiségben. Eddig még nam létesült olyan vállalkozás, amely elég tökével rendelkezve, Magyarország hires ásványvizeinek értékesítésére áldozott volna s a külfölddel ilyen irányú összeköttetést létesített volna. Tan ugyan egy-két ásványvíz, amelynek sikerült eljutni a külföldre is, söt a budai Hunyady János keserű­vízforrás termékeit nemcsak Európában mindenütt, de Amerikában is jól ismerik. Fáradságos munká­val s rendkívül nagy anyagi áldozat segítségé­vel sikerült a külföldre is kivinni a keserüvizet, s ott piaczot is találui. Csakhogy ilyen áldozatra s annyi munkára a többi magyar, épp oly hires ásványvízforrás tulajdonosainak nincs kedvük s nincs is pénzük. Ásványvizkivitelünk értéke ennek az esztendőnek első tiz hónapjában 4,616.448 korona volt s ebből a keserüviz-kivi­telre jut a legtöbb. Az ásványvíz értékesítésének és exportjának tervével ujabban néhány tőke­pénzes s két erdélyi pénzintézet foglalkozik. Egy vállalatot akarnak létesíteni, amely egyelőre a borszéki, sepsibodoki, előpataki, kászoni, borpa­taki, váljai- és árkosi vizek eladásával s külföldre való szállításával foglalkoznék. Az alapitás komoly munkája, ha eredményhez vezet, akkora magyar ásványvíz kelendősége s kivitele mindenesetre emelkedni fog. E hírnek közzététele mellett megjegyzem hogy az embereknek elég ferde fogalmaik van­nak a nemzeti közgazdaságról. Jó nemzeti közgazdálkodásnak tartják azt az állapotot, ha terményeinket és termeivényeinket és készített iparczikkeinket külföldre vihetjük s egy csomó péní-t kapunk érettök. Aká csak örvendjünk azon és valósággal örvendenek is, még a komoly emberek is, azon, hogy vérző honfitársaink Amerikából a semmi helyett, Hajna szerelme, (v.) — Hol van a hős, s deli Hajna hol van? — Csöndesség van Bodrogközben, s ősz Huba hajlékában is békesség és boldog szerelem van. Meggyógyult a vérző seo leves úá füvektől. Megszűnt a kétségbeesés a féltő aggodalommal együtt. Hós Ete és Huba gyermeke, Hajna, szelíd szerelembe merülve mulatnak. De csak íutó pillanatként. Még nincs vége a haicznak. Csa>£ a bodrogközieknek van nyugodalmuk. Odább a nagy folyam mentin a honszerző csata zúg riadással s ép ember nem nézheti ezt be­kötött szemmel, henye módon. egy csomó pénzt küldenek haza. Még milliókra is rámegy az az összeg. Nohát, ennek már csak lehet örvendeni! Valóságos emberkeres­kedés. Mintha pénzért adnók el honfitársain­kat. Vagy mintha sebet vágnánk magunkon, levágnók egy-egy ujjunkat egy-egy forintért, avagy levágnók jobb karunkat száz forintért. Igaz, hogy a fájdalmas érzésen kivül s az ízléstelen csonkaságon kivül nem is dolgoz­hatunk vele, kenyeret és pénzt nem szerez­hetünk vele sem magunk, sem maradékaink számára: de minek'? ott a száz forint vér­díj ! az pótolja. Ilyen logikával boldogulnak az emberek s boldogul az ország. S azt hiszitek, hogy különb ennél az a részeg öröm, mely eltölt bennünket akkor, mikor akár ásványvízért, akár csizmatalpért, akár barom­fiakért a külföldtől kapunk pl. egy kerek millió forintot! De ugyanezekért kiadunk pl. ötmillió forintot és egyébért pl. szövetekért ingyen is kiadunk 20—30 millió forintokat. Ezt azoobau már nem sajnáljuk; hanem örvendünk s talán jutalmat is kei punk köz­gazdasás;! tevékenységünkért ha 100 palaczk vizet el tudtunk adni külföldön 50 koronáért s itthon az Istenadta saját n^yen vizünket megvásároljuk 100 koronáért. — Ez csak elég jó gazdálkodás. Borbély György. Á Csány szoborbizottság érteke/Jete. Zalaegerszeg, 1908 decz. 13. Délután Vsö-kor gyűltek össze a tagok elég uagy számban a városház tanácstermében. Bos­nyák Géza elnök, Dr. Thassy Gábor alelnök, Borbély György titkár, Simicska János pénztárnok, Udvardy Vincze ellenőr, Fehér Miklós és Ifj. Czukelter Lajos jegyzők, Dr. Kele Antal bizott­sági ügyész ; továbbá Gróf Batthyány Pál főispán , Eitner Zsigmond orsz. képviselő, Nagy László' Thassy Imre, Thassy Kristóf, Thassy Lajos, Dr­Gráner Adolf, Medgyesi Lajos, Haerter Adám, Pásztor Imre, Balassa Benő, Dr. Halász'Miksa. Balássy Miklós, Legáth Kálmán, Dr. Csák Károly, Schedl Arnulf, Fülöp József, Balogh Gyula, Dr. Hajdú Gyula, Nagy Károly, Heincz József, Wapper Ignácz, Juhász Gyula, Horváth István, Kádár Sán­dor biz. tagok. Bosnyák Géza elnök megnyitójában jelzi, hogy ez az első, érdembe vágó értekezletünk, melyen a szobor megalkotására nézve kell komoly meg­fontolásu határozatot hozni s kéri a tagokat, hogr a tanácskozás alatt csak a közös jó ügyre tekint­senek. Addig azonban Borbély György titkár felsorolta a tavaszi május ll-ki értekezlet rendelkezéseinek végrehajtását, hogy t. i. a nyáron folytatta a Csány név mikénti írásának a tanulmányozását, az aradi, kolozsvári muzeumokban, s két törté­netírótól ; a gyűjtésre nézve tölkérte az elnökség Nagykanizsa vezető férfiait, hogy a szoboralapra rendezzenek ünnepélyt Nagykanizsán, melynek sikerülése a tél folyamán várható; Zalavármegye hölgyközönségéhez szétküldöttek 2500 felhívó gyüjtőivet s a gyűjtés most van folyamatban; rendezett a titkár szept. 13-án a Rosenkraúcx kertben népünnepélyt, mely a kedvezőtlen idő miatt gyengéD sikerült, s csak 130 koronát jöve­delmezett, de megmaradt nagyobb értékű gyűj­tött tárgyaknak a tömege, melyet majd értéke­sítünk ; azt a megbízást, hogy a bankokhoz fel­szólítást küldjön az elnökség, hogy az 1909. évi költségvetésben juttassanak valamit a Csány szobornak is: január első napjain kell teljesíteni. Jelenti a titkár, hogy a nyáron kissé lanyhán ment a gyűjtés, s május 11-től máig csak mint­egy 1000 korona -gyűlt s igy ma 23 ezer korona van, reméli azonban, hogy 1909 végéig 30 ezer koronára felszaporodik az alap. Ezután a kivitelről tanácskoztak. Értékes föl­szólalást tett Dr. Kele Antal, hogy nem kell elsietni a dolgot, mert Zalavármegye méltóságá­nak és a nagy vértanú miniszter nevének meg­felelő derék szobrot kell csinálni s lelkesen fel­hívja a jelen levők figyelmét is arra, hogy buzgólkodjanak a gyűjtésben, hogy minél nagyobb Hqgy kötné be számít L'te, a bús harezoknak ragyogó szép csillaga, fénye? Messze kívánkoz­nak rettentő karjai innen . . . sAJpár vérengző viadalmai gyújtanak engem.« szól a azelid lányhez keserű szóval s keserűbb szívvel tova szá­guld .... S többet nem látjuk, hírt sem hallunk róla; sem róla, sem deli Hajnáról. Elesett dicstelenül talán a hős? Porba vegyült nemes vére? Teste hever temetetlenül erdő szélen ? ott marczangol­ják a vadak tán ? S nyitva maradt száján a szelek játéka tanai dalt? S hü jegyese, szép májusi tavasznak gyönge virága otthon, csöndes Bod­rogközben, elt'onnyada árván ? Rálépe a sors, s összetiporta bután, gonoszul tán? mint szép réti virágra az ökör-csorda ráelép s összetapossa ? Vagy hűtlen lett, ez vagy amaz ?... Titkon minde­niket megkönnyezzük . . . De ne féljetek . . . nem vesztek el ók, sem a harezban, sem sátánnak a csalfa cselétől. Élnek bennetek is, késő százaknak gyermekei!... Élnek bennetek is, s valamint lobogó vérrel szerzék meg e földet: őrt állnak vala ébren száz eszten­dők hosszú során át s karjaitokban és agyatok­ban hü gonddal lángzó vérök védi hazánkat. — Elzúgott a harezok fergetege. Tova illant megszeppenve Zalán, a hős bolgárnak erős feje­delme, büszKe vezére s »búba merülten csak távolról nézte sajátját.« És a magyar gyerekek nagy manka után szent LXL fcéT^i: ? r II ­Egy modern, legnj*bb divata — teljes matt hálÓSlObát — ®ely áll: 2 db (két méter magas) fiókos szekrény, 2 db ágy, 2 db éjjeli (márvány lappal), 1 db «osdó (márvány lappal és tükörrel). — Azonkívül nagy raktárt tartank legdivatosabb és legizlésesebben kiállított káló . ebédlő- és szalcngarniiiváktói kezdve a legegyszerűbbig. Ugyancsak elvállaljuk madracok, otto­n_42 mánok és különféle szőnyeg-divánok készítését és javítását a legizlésesebb és legtartósabb kivitelben. %'HX Goldberger Károly és Társa SSS Mai számunk 12 oldás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom