Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1908-03-19 / 12. szám
1908. márczius 19. MAGY A R PAIZS 3 latosak. Ezeket a múltkori czikkemben fel is soroltam. A »Magyar Paizs« egyik számában azonban már megemlékezik a fenti rendszerről, ugy látszik, hogy álnézte a müvet és igy előbb emiitett összehasonlításom, melyre azt mondta, hogy valótlanság, most már minden esetre tény, mert saját szemeivel győződött meg. Elveiben hasonlít még a Stolze-Schrey rendszer, amely, hogy sokkal egyszerűbb, még a jelképi jelölést is elmésebben vitte keresztül. Nem értem az alalt a mássalhangzók kisebb és nagyobb fokát, hanem azt, hogy a szóban szintén jelképileg jelöl, de még a szó elején is mindenütt. Azok az állítólagos hiányok pedig, a melyek a Gabelsberger rendszerben vannak, némely helyen nála is feltalálhatók, de igen csekély mennyiségben. Ilyen pl. az o-ó, ö ö jelölése. A Kele rendszerben sem biztosak ezek, mert itt is a melyik vonal rövidebb, azt egy másik ember hosszabbnak, azaz ferdébben írhatja és viszont egy harmadik ember a ferdébbet rövidebben jelölheti. Nagyon jól észre lehel venni a »szőke« és »szökö« szavaknál. Az a hangzót kivételesen felfelé kanyarítja, az o hangzó jelét némely mássalhangzó sajátságos mótjon veszi fel. stb. Dr. Kele a geometriai rendszereket is megemlíti, de nem dicsérettel. Pedig ezek ma már nagyon egyszerű jelűek. Egyszerüebbek, mint dr. Kele jegyei. H >gy ne menjek messzire, megemlítem a Francziaországban elterjedt Duployé-féle mértani rendszert. A geometriai rendszerek közt csak egyet ismerek, amely czikornyás és ez a Romániában a senatusban használt régi TondeurTaylor-Bertini-féle rendszeren felépült gyorsírás. Minden esetre a gyorsírás! rendszereknél a fő elv, hogy a leggyakrabban előforduló jegyei és alakjai egyszerűek és könnyen irhatok legyenek, amit a legtöbb rendszer kövei is, tőle telhetőleg. A magán- és mássalhangzók, valamint szavak számszerinti előfordulását a németeknél 'S megállapították. Nevezetes e tekintetben a Kadingtéle szótár (Haufigkeitswörterbuch der deutschen Sprache.) Hogy pedig milyennek ke 1 lenni a tökéletes gyorsirási rendszernek, nemcsak dr. Kele állapította meg, hanem a Stolze-Schreysták is több miiben behatóan tárgyalták e thémát. íme a művek: 1. Welche Anfordtrungen sind an ein Stenographie System zu stellen? Irta dr. Stolze Ferencz 2. Festbuch zur hundertjáhrigen Jubelfeier der deutschen Kurzschrift. Irta dr. Johnén 3. Welcnes Stenographie-System ist das beste? Irta Frev E. Megengedem azonban, hogy dr. Kele ily tartalmú munkái régebbek lehetnek, tehát elsőbbséggel bírnak. Dahms könyve alapján a Stolze-Schrey rendszerről nem valami elismerőleg nyilatkozik, pedig ez rövid fennállása óta, mindjárt létesülése utáni években a második helyre jutott a statisztikában, tehát ha gyakorlatilag nem volna jó s nem oldaná meg majdnem az absolutbecsü gyorsírás feladatait, nem sikerült volna közvetlenül a Gabelsberger rendszer után következnie, habár a többi kisebb rendszerek (Stenotachygraphia, Roller, National Stenographie) stb. nagyon ellenséges érzülettel fogadták. Gabelsberger rendszere általában most is az első helyen áll, habár némely vidéken a Stolze-Schreysták vannak többségben ; de tekintetbe kell venni, hogy azelöbbbi és oly régi rendszernek volt ideje a terjeszkedésre, mig a StolzeSchrey-féle gyorsírás 1898-ban keletkezett és a többi régi és ujabb rendszereket ugy az elméleti egyszerűség, mint a praxis terén felülmulta, példa erre a legutóbbi Mannheimi irásverseny is, ahol következő volt az eredmény: Szótagiiál Stolze-Schreraál Qalielsbergnél a többi roudszMokníl Perwként 80 » 100 » 120 » 140 » 160 > 180 » 200 79, 60, 52, 17, 14, 11, 29, 60, 64, 48, 16, 12, 3, 22, 13 3 4 1 1 2 Esett: 262, 225, 24. Irodalma pedig oly nagy és kiterjedt, hogy azzal még talán a Gabelsberger rendszer sem vetekedhetik. (Folyt, köv.) Biró Árpád. Hivatalos rovat. ad. 677.kig 1908. Hirdetmény. Zalaegerszeg város tulajdonát képező „fehérképi" kocsma 1908. április 15-től 1913 deczémber 31-ig, a „barossligeti" vendéglő pedig 1909. január 1-tól 1914. peczember 31-ig bérbeadatnak. A zárt írásbeli ajánlatok a fehérképi vendéglőre vonatkozólag f. évi márczius 31-ének d. e. 9 órájáig, a barosligeti vendéglőre vonatkozólag f. évi április 14 ikének d. e. 9 órájáig a polgármesteri hivalalban adandók be, a bánatpénz pedig a városi pénztárnál helyezendő létbe. A szóbeli árverés a fent jelzett napokon mindig délelőtt 10 órakor fog a városház kistanácstermében megejtetni. Kikiáltási ár a fehérképi korcsmára 2000 kor. a barosligeti vendéglőre nézve 1225 korona, melynek 10°/o-a bánatpénzül leteendő lesz. A feltételek a városnál megtekinthetők, érdeklődőknek kívánatra meg is küldetnek. Zalaegerszegen 1908. márczius 17 én. Dr, Korbaí polgári est»r. zem, hogy a papokra azért haragudott, mert Körmöczy volt a pecsovicsok híres szónoka, kivel később is igen sok bajunk volt. De l'i tudná azt elmondani mind, ami itt tőrtént és amit látott, hallott és érzett az ember. Beszélt Degré, Egressy Gábor, Jókai. »Le az esernyőkkel uraim, — mondá — mert aki a kalapját félti, az félti az életét is; aki a ruháját félti, az félti a bőrét is« és az esernyőket erre mind leeresztették, pedig ugyancsak szakadt az eső. Ekkor a franciskánusok templom-tornyán megkondul a harang valószínű isteni tiszteletre. Fölkiáltott Sükei: »Uraim, most húzzák a lélekharangot, hogy temessük el a cenzúrát, kívánjunk nékie örök nyugodalmat«. Ekkorra már elkészültek a nyomtatványok és marokkal szórták ki az ablakokon a publikumnak. Tehát a szabadsajtó már meg volt, mert »imprimatur« nélkül kaptuk a 12 pontot is. A plakátokat az utczák szögleteire azonnal kifüggesztették és olvasható volt a magyar nemzet kívánsága 12 pontban, magyar és német nyelven A »PiWax«-ban pedig ki volt az oszlopra írva, hogy »Metternich, a vén róka, Bécsbölmegszökött«. Le is volt pingálva, miként fut, hogy a lába se éri a földet, akkorát lép; egyik kezében aktákat, a másikban zsebkendőbe kötött batyuját vitte. Innen a muzeumi térre mentünk, hol beszéltek többen. Onnan avárosházához, hol a czentrumpáterek össze voltak ülve. Ok sem, mi sem oszlottunk szét, mig a programm egészen elfogadva és aláírva nem volt és ki nem publikálták. Innen aztán egy deputáczió ment Budára az öreg Táncsics után. A deputácziót Almai Mór vezette, épen z, aki elzárta. A helytartó tanács a maga kebeléből nevetett ki deputácziót, a katonai őrseieghez Táncsicsért. S miután e deputác'zionális testület, Nyári, az alispán és többen kezeskedtek, kiadták a foglyot még abban az órában. A várban felültették az öreg Táncsicsot egy kocsiba és a hajóhídon keresztül Pestre, a városházáig, mincl emberek húzták, fáklyák világánál, mert 7 re járt az idő s annyian voltunk a hidon, hogy már csak egypár ujjnyira állottak kint a csolnakok a vízből s ha még többen jönnek a hídra, elsülyedtünk volna. A színházban a »lvét anya gyermekét« akarták játszani, de Bajza, aki akkor a Nemzeti Színház direktora volt, többek kérésére a »Bánkbán«-t adatta elő és Bánkbán Egressy Gábor volt. Már az előadás javában folyt, midőn berohantak a Budáról jövők. Ezek elfoglaltak minden helyet, földszintet, páholyokat, karzatokat s az előadást félbe kellett hagyni a nagy zaj miatt. Most kezdődött a zavar, egy része kiálltotta, hogy kezdjék újból, más része a folytatását ordította, hanem Erkel túltett mindenen és eljátszatta az orchesterrel a Hunyadi hattyúdalát, a zene minden hangot eltompított s utána játszták a Hymnuszt, a Szózatot. Aztán kiállott Füredi és a legszebb népdalokat énekelte, azután elszavalta Egressy Gábor a »Talpra magyart« és azonnal el is énekelte, a szerint, amint azt Szerdahelyi zenére tette. Azután a Marseillaiseat s a lengyel hymnuszt. Kihozták Táncsicsot a színpadra, de ő a nagy öröm miatt beteg lett, alig jöhetett fel; a katonák és városszolgák helyett már nemzetőrök állottak őrt, a nemzeti zászló mindenüvé ki volt téve, éjfél után kerüilünk haza s a portásoknak e nap nem fizettünk a kapunyitásért semmit. Az igaz, hogy egész nap egy falatot sem ettünk, de, ami a fő — szabadok voltunk. Zalavármegyei muzeum. ujabban beküldött ajándékok (47. böxlemény.) Régi pézeket és érmeket adtak : De Sorgo Antal kereskedő, Seháffer Soma kárpitos (4 db). Farkasovszki Jenő (3 db), Hofmann András (2 db), Simon János (2 db), Haas Andor (3 db), Uifalussy György (6 db), Kapiller István főgímn. tanulók. Könyveket régi iratokat ajándékoztak: Ózv. Schill Imréné úrasszony és Hajgató József adóhivatali ellenőr. (Folytatjuk) Hasrter Adátn Heti hirek Helyiek. Gróf Baithyény Pál főispán több megyei úrral együtt Hertelendy Ferencz temesi főispánnak beiktató ünnepélyén volt s egy heti távollét után holnap hazaérkezik Zalaegerszegre. Gyűjtsünk a Csány szoborra! Jády Károly és Fángler Gyula gyűjtése a zalaegerszegi kereskedelmi kör, kereskedelmi kör, kereskedelmi alkalmazottak, az ipartestület, az iparos ifjúság önképző egylete és a polgári daloskör 1908 márczius 14-én rendezett ünnepélyén, Zalaegerszeg 53 K 20 f. Fángler Gyula és Borbély György gyűjtése a közönség ünnepén Czobor Mátyás szónoklata alatt Zalagerszeg . 57 K 17 f. Dr. Urbanek Károly és Borbély György az irodalmi és művészeti kör ünnepén 35 K. Zalavármegye törvényhatósága el só és második részletre Zalaegerszeg 1000 K — f. Ifj. Klosovssky Ernő a Zalamegyei Kör elnökének márczius 15-iki ünnepi gyűjtése Budapest 12 K — f. Fángler Mihály gyűjtése a 466 számú iven Zalaegerszeg. N. N. Bécs —.20 Tóth József 1.— Bakonyi Vilmos —.40 Fángler Mih ály 1.— Josef Horrg Wien -.40 összesen : 4N. N. 1.— Sclimidt Ignácz gyűjtése az 1262 számú gyűjtő ivén Alsólendva. Schmidt Ignácz 1.— Kósa György —.20 Schmidt Ignáczné —.50 Csóbor Imre —.20 Schmidt István —.30 Hadrovics Elek 1.— Horváth Lajos —.40 l fJ- Vida Vendel —.40 Weisz Erzsi --.20 Szakály Miklós —.40 Csohoky Gergely —.20 Bánota Miklós —.20 Kiss Dezső " ' —.20 Szőke Ferencz —.20 Gerencsér János —.20 Fehér János —.30 Némethy Ignáczné —.50 Tótfl Pá l ~2X Némothv Terka —.50 Puczkó József —.40 Pollák Géza —.40 Skafav Iván —.40 Illés Elekné —.20 Molnár József 1.— Kéner Ilona —.10 B*ka Pál —.40 S. Sándor —.20 Szép J áno s ~ Pittermanné —.20 Sott József -.nO Fekete István —.50 Németh Pál -.4U N n jó Horváth János —.40 Török Györgyné -'.20 Tanyler Mátyás -.40 Zvér István —.50 R°visz tstván —.40 Nagy Sándor 1.— Tanylevics Imre — .40 Kovács Elek —.60 T°P LA K Péter —JU Vohár Iván -.50 N. N. . -.40 Fridrich Perencz —.40 József Adá m — Szabó József -.30 Soós Kár o Y " ^ Wulis Arnold —.50 Vörös Andrá s ~ Feisz László 1.— MolQ á T r VeDde l Bán István 1— Biró Józse f „ " ^ Cseke Károly —.50 Fehér József —.20 Jankó András -.40 Gaál György -.20 Péter József -.20 Szomi Ferencz —.20 Göde Károly —.20 Szomi György —-2U Babolcsay Pál -.10 Ladrovics Iván - .dU Tóth János -.20 Rezsonya Antal — .dü Avos György -.20 Szij József — .dO Teke László -.30 Terbocza István —.00 Tóth N. 1.— Maros a Ferencz -.30 Bicsák János -.20 A- B- J' 5 0 Bicsak József —.20 Notórius !•— Gömbös Sándor —.20 Összesen: 30.— Mai gvüjtésünk összesen . . 1191 K37 f. Hozzáadva a multkon(14563 K 77 í) összeghez, a Magyar P&jzs gyűjtése máig 15755 K 14 fill.
