Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-12-17 / 51. szám

2 MAGYAR PAIZS 1901 deczeuibet- 17. összegünk legyen. Wapper Ignácz szobrász-kőfaragó szintén figyelmezteti a bizottságot, hogy most az enemü munka körül is minden drágább mint régen volt. Felszólalt m«g Dr. Thassy Gábor alelnök, Dr. Hajdú Gyula és mások. Borbély György titkár egyebek mellett különösen takarékossági szempontból azt ajánlja, hogy ne hirdessenek pályázatot, hanem valamelyik jobban ismert szobrásszal lépjenek alkuba s véleménye szerint ez a kiválasztott művész jobban neki ül a tanulmánynak s jobb müvet alkothat. Bosnyák Géza elnök azonban hivatkozna az alkotmányos eljárásra s a jobb igazságra: a pályázat-hirdetés mellett van s a bizottság ezt fogadta el és elhatározta, hogy két évi határidővel pályázatot hirdet egy 30—35 ezer koronás Csány-szoborra. Az annak idején megválasztandó bíráló bizottságtól legalkalmasabbnak itélt terv nyeri majd a kivitelt, a másodig dijaztatik 500 koronával a harmadik pedig 250 koronával. A pályázat kihirdetésével megbízza az értekezlet a tisztikart. Az értekezlet számvizsgáló bizottságot alakított Bosnyák elnök javaslatára a következőkből: Thassy Kristóf elnök, Balássy Miklós, Udvardy Vineze, Balassa Benő, s Heincz .lános tagok. AZ Udvardy Vinczével megüresedett elienőrí tisztségre megválasztották Pásztor Imre tanárt. —I. Vármegyei takarékpénztár Zalam egyében. A »Zalai Közlöny* 50. számában e czim alatt irt közleményre válaszom a kővetkező: A f. é. szeptember havi törvényhatósági ülésen egy vármegyei takarékpénztár felállítását, a mennyiben pedig a takarékpénztár eszméjét a törvényhatóság nem tenné magáévá, úgy az árvaértékek és megyei alapoknak a vidéki pénzintézetekbe leendő elhelyezését indítványoztam. A törvényhatóság mindkét indítványomat magáévá tette. A takarékpénztár eszméj tehát nem most, a sMagyar Paizs«-ban, de m i ,t szeptember havi közgyűlésen is szóvá leltem,.- t ki is jelentettem, hogy — részemről — ezt ós csak is ezt tartom vármegyénk közgazdasági életére fontosnak és szükségesnek. A »pénzügyi szak.'nU-r" véleményére megjegyzem, hogy — tudtommal — megyénkben a pinkafői községi hitelpénztár, 4 soproni, kőszegi és szentgotthárdi takarékpénztárak, a kisbirtokosok és a nagyszebeni földhitelintézet és a veszprémi káptalan száz és százezerekre terjedő — bizonnyal — jogosult hiteleket elégítenek ki. Hogy miért ezekhez és nem a megyei pénzintézetekhez fordulnak a hitelt keresők, azt nem nehéz eltalálni. Hogy az általam tervezett vármegyei takarékpénztár mivel foglalkozzék, azt — majd a kellő időben és az illetékes helyen -— előadom. Abban igazat adok a »szakértö«-nek, hogy ha a megyei árvaértékek és alapok — az arra alkalmas időben — állampapírba helyeztettek .volna, több jövedelmet hoztak volna a mainál. áldomást ültek. Mindenik ifjú vitéz szent frigybe köté jegyesét, — édes, erős szerelemmel. Ott vala hős Ete is, mert ha van ünnepi napja, dicsőség s győzelmi napja magyarnak: hós Ete szelleme az. S deli Hajna is ott vala, menyasszonyi fején harmatcseppektól gyöngyös koszorúval, melyre a száz szinben ragyogó bokrétát Bodrogpartján szedegette dalolva, s rakta csokorba. Díjul vitte ragyogva szemének hajnali fényét s vitte dijul hullámzó tengerét hajnalölü kebelének. S vitte jutalmul hajnalölü, kebelében a szívet. Égi jutalmak ezek mind, a leghósebb lelkű vitéznek. Hajna is ott vala hát a szent csata végén megkoszorúzni a hőst szerelemmel, s ott vala nemzeti létünknek kezdésén, hol csendes fészket raknak, békés nyugodalmat szerzenek, és otthont alapítanak a maradéknak. Ott volt, mert a hol egygyé van forradva a nemzet; hol közös elszántsággal törnek előre a hősök ; hol a vitézség vert hadakat nyom s nemzetet alkot s a szabad új nemzetnek boldog földi hazát ád, gazdag földi hazát, hol békén a magyar éljen : Hajna is ott, a magyar lány. S ez a Hajna szerelme. Nem vesztek el ök ; dali Hajna magyar lány, él amig érdemet és hős tettet kell koszorúzni. Az is igaz, hogy egy-két vidéki pénzintézet nagyobb kamatoztatást ajánlott, mint a mit hoznak e pénzek ma. De azt el nem ismerem soha, semmi néven nevezendő ^szakértőnek, hogy többet hoztak, vagy hoznának e pénzek, mintha azokat egy — a legszolidabb alapon működő — megyei takarékpénztár utján forgatjuk. Hogy bele illeszthető-e ez a terv egy »modern hitélet« keretébe és hogyan, azt kérdezze meg a íszakértö'í Mosony és Pest vármegyéktől. Azok ép most készülnek megmutatni, hogy: nagyon is lehet. Én csak azt mondom, hogy közel az idő, midőn e megyei pénzek nem a mai módon, nem is a vidéki intézeteknél való elhelyezéssel, de az árvák és a megyei hitelre szorulók érdekeinek megfelelőbben fognak kezeltetni. Addig pedig az eszmét el nem ejtve senki »véleményére« nem válaszolok. Vdvardy Vineze. A mértékekről. Vagyis: az igazságról. Elhalasztják az államosítást. és csalódottan nézik a felsülést. A nagy titkolózás daczára, kisült a nagy kudarc*, egy darabig biztak a Mikulásba, hátha ez hozni fog valami elkeseredett technikust. Mikulás csak Krampuszokat hozott. Fügét mutatott a mértékhitelesítők országos ügye felé. Most a Kriszkindlit várják, hogy az ócska, de jó butonokat kidobassák a régi hivatalokból és a Kriszkindli ajándékával szereljék fel az uj hivatalokat. Uj mértékhitelesítőket a magyar Jézuska se fog hozni a központna . Da lesz része osztrák Krlszkindliben. Az ausztriai gyárosok gyönyörű karácsonyfát állítanak a magyar mértékhitel.:.sitésnél. Lesz rajta sok mérleg, súly, barometer, termometer, czollstok, gáz és sok-sok vizára. »Betéli« társaságok fognak felvonulni, szivar dobozokkal, pezsgővel. Az osztrák angyalok már elindultak a vigéczek kipéb'n. Kötik a vaskereskedőkkel az egyezséget, a mérlegek szállítására. A ki azt hiszi, hogy tréfa ez, járjon a végére és meggyőződik a vaskereskedésekben, hogy mire kellett volna a figyelemnek és köteles gondosságnak a hivatott tényezők részéről kiterjeszkedni. Kolozsvárt nincs mérlegkészitö. Mértékadó körökből értesülünk, hogy az állam meggyőződött arról, hogy a mértékhitelesítő hivatalok államosítása és a hordójelző hivatalok felállítása a teljes készületlenség miatt, uj évkor nem léptethető életbe. Az államosítást ennél fogva elhalasztják. Májusra tervezik az életbeléptetést, mert a fővárosban akkor van költözködésí idő és azt hiszik, akkor lakást bérelni legkönuyebb. Tévednek, mert vidéken a költözködés ápril és október 1-én történik. Ha már elhalasztják, legjobb egy félévre vagy évre. Juliusban legjobb lenne beállítani, mert akkor holt szezon van, kapkodás nélkül bevezethető a hivataloskodás. Igaz, hogy ekkor meg a nagy urak fürdőzni mennek. Ám de, a kiuek e körül dolga van, az aldozza fel a fürdőzést és lásson a dolga után, szegény embernek ugy sem telik fürdőre. Mindenesetre egy dolog sürgős, az t. i. hogy az elhalasztást azonnal tegyék közzé. Törvények és rendeletek tiltják az állatkineást. A szegény mértékhitelesítőket azonban jóval nagyobb kínszenvedésnek tették eddig ki az állatoknál. Az irgalmasság és emberszeretet nevében kérjük tehát a kormányt, adja tudtul haladéktalanul a mértéktörvény életbeléptetésének elhalasztását. Nincs elég mértékhitelesítő. Felsült a tudomány. Felső ipariskolások, technikusok elegen nem jelentkeztek. Most leverten S hős Ete nem hal meg, mig szőke hajú szép büszke magyar lány él a világon. Égő sóvárgisként élnek az ifjúság erejében, téli estéknek szomorú s víg élete rendén, a mesékben s tarka bohóságokban; — epedő sóvárgásként ott égnek élve, remélve az aratók dalában, a pörölv csattogásában, kunyhókban, palotákban, istent dicsérő szent templomi énekeinkben s országot kormányzó bölcs nagy népi tanácsban, s ha jön a baj, meglátod szellemüket ragyogón csillogni a fegyverek élén . . . Itt van az ilju nemes pár, még magyar ég alatt, a Duna mentén, műhelyben s eke mellett, szószéken s a határon, zöldellő hegyeken, bérc/.ek-völgyeknek ölében, hol még zeng a magyar szó; itt vannak, szövögetvén édes álmaikat, ezer esztendős örök ifjúságban, ezer esztendőnek örök nagy küzdelmében . . . Édesen alszik a hű lány s álmát ébren is szövi-fonja, deli magyar lány, városok és falvak meleg otthonában. S hol közelében, hol táva van az ifjú, ott, hol a küzdőtér öndökló angyala rá hidegen fú... Oh, hogy győzelmeskedjék s megtérjen édes örömmel és hogy örök dicsőségben magyar éljen e földön: ezt várja epedön a magyar lány. S ez a Hajna szerelme. Borbély György. Tek. Szerk. ur! Nem tudom, honnan került b. lapjába, de sietek felvilágosítani, hogy Kolozsvárt mérlegkészitö műhely ez idők szerint nincs. Seemann József volt mérlegkészitö meghalt. Ennek műhelyében volt egy tehetséges ifjú, a ki a központi" bizottság műhelyében is dolgozott, állítása szerint. Ezt a Máv kolozsvári műhelye azonnal szerződtette. Farkas Pál igen jeles szerkovács; a mérlegeket készitni is, javitni is jól tudja. De 70 éves ember. Fia nincs. Tudását nem ruházta másra. Neki jövedelmező vállalata, a dehánygyár részére a czigaretta hüvely gyárszerü készítése. Kolozsvár egy országrész központja. Itt szakképzett mérlegkészitö és javitó nem csak missiót töltene be, de üzletet csinálhatna. A mértékügynek és a hazai iparnak teszek szolgálatot, midőn kérem a etek. szerk. urat, hogy hivja fel a fiatal szakerők figyelmét erre. Kezdeményezésemre 1905-ben tett lépéseket a kolozsvári keresk. és iparkamara és később a kolozsvári állami fémipari szakiskola is. Illetékes helyeken később tán intézkedni fognak. Az ügy eddig a jó szándéknál maradt. Tal n a jövő meghozza e tekintetben is a jó eredményt. A szerkesztő ur lapja nyomán lehet. Tisztelettel Kuszkó István mérték hitelesitó Keresk. és iparkamarák a mértékügyek érdekében. Lapunk mult számaiban fölkértük a hitelesítőket és az iparkamarákat is, szíveskedjenek tudatni velünk, hol vannak mértéktárgyak készítői, javítói, s mérlegkészitók, javitók? stb. Kaptuak is feleleteket. A kolozsvári kamara a következő igen érdekes levelet küldi: A Magyar Paizs tek. szerkesztőségének Zalaegerszeg. Folyó hó 10-én kézhez vett 49. számú becses megkeresésére értesítjük, hogy mértékek javításával és készítésével kamara kerületünkben más, mint b. lapjában Kolozsvár székhellyel megjelölt czégek nem foglalkoznak. Érszvén a hiány káros horderejét, kamaránk a csatolt másolat szerint kötelességének tartotta a keresk. miniszter urat fölkérni, hogy ez országos jelenség megszüntetése és a közérdek támogatása czéljából sürgősen mértékjavitó tanfolyamok szervezésével jöjjön 3z érdekeltség segítségére. Javaslatunkat támogatás czéljából a hazai összes kamarákkal is közöltük. Végül azt is jelezhetjük, hogy a kiadandó végrehajtási utasítást előzetes véleményezés czéljából külön fölterjesztésben a kamaráknak kiadatni szintén javaslatba hoztuk és gondunk lesz arra, hogy az 1907 V. t. cz. szövegét és az utasítás és más ide vonatkozó rendeletek szövegét kézi könyv alakjában kiadjuk, vagy kiadassak, hogy az érdeklődőknek a mértékügyre vonatkozó tudni valókról ismertetés álljon könnyen rendelkezésére. Kolozsvár, 1908 deczember 11. Veis* József, elnök. Balázs Gyula, h. titkár