Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-05-07 / 19. szám

IX, év Zaiaegemeg, 8808. május 7, 19, szám. é Ei5fiiet si ár : %Sy érre 4 koronv Fél érre 2 korosa. 2íejje3 é»ro 1 k-r. áfjea száu 8 fiilő-. Bzerfceszti Z. ÜOX*"^á"bItL Laj OS IMI ulti Tratár-sak • { Hi-det's k dija megegyezés széria*. N i-t r sora 1 kor. Szerkesztőség és ki&dóvatal: Wl»ssic:-atc.a ÍB LE! JSTG-5TJS3L, FHBBNCZ B O R B E L ~5T GTÖBGY laptulajdonos. MEGJEI.ENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Női munka. Házi ipar Zalaegerszegen. Hogy mit kellene csinálni gyakorlati utonmódon a magyar ipar védelmében, fejlesztésében: arra nézve már emiitettem két példát. A harmadik példaadásban nagy örömömre már előmbe vágott két kisasszony. PaukovichHajnal Stefania, a védő egyesölet jegyzője összebeszélt Maver Mariánna tanitó kisasszonynyal s kidolgoztak egy tervet, melynek alapján egy női házi ipari iskola félét teremtenek. A Tulipán Szövetség Védő Egyesületnek természetesen tetszik a gondolat s mindjárt nyakon ragadta a dolgot. Vasárnapi értekezletén kimondta, hogy nemcsak pártolja az eszmét, de anyagilag is segélyezi. A gyakorlatba is átvihető üdvös eszmét természetesen a Magyar Paizs is legmelegebben üdvözli. A tanácskozáson szóba jött, hogy vájjon nem kellene é előbb a már meglevő női munkákból kiállítást csinálni s tanulmányozás után a jobb irányuakat kiválogatni és azokat fejleszteni? De az a nézet az uralkodó, hogy Zalaegerszegen sajátlagos önálló női iparművészeti munka nincs; tehát már kezdetben meghatározott elv szerint egy meghatározott irányt kell felvenni s azt fejleszteni. Sőt nemcsak hogy eredeti iparművészeti érzék nincs, de a legszükségesebb és 'egegyszerübb házi kézi munkáktól is irtóznak, kivált a ruhakészités vagy ruhajavitás körüli dolgokban. Hiszen a ruba-pecsét tisztítására is külön szakiparos van a városon. Téved, aki azt mondja, hogy azért nincsen itt semmi női házi ipar, mert szegénység van, s nincs mivel anyagot vásárolni. Nem azért nem tudnak varrni az asszonyok, mert szegények, — hanem azért szegények, mert nem varrnak. Hiszen ez a nyavalyája ennek a vidéknek, dehogy 1 az egész országnak, de ugy sejtem, ennek legnagy -bb mértékben az az oka amiért nyolcz év óta fuvom a jeremiádákat a Magyar Paizsban, — hogy az osztrák gyárak és az osztrák vigéczek és ezeknek hü támaszaik a magyar kereskedők elkényesztettek bennünket, inkább a feleségeinket és leányainkat. Hoztak nekünk czifra pókháló rongyot s asszonyainkat «lszoktatták a kézi dologtól. Gyárak azonban nem épültek. Hát nem komédia é az, hogy ebben a 20 millió lakosságú országban alig vau 2—3 kicsinyke kisded ruhagyár! akkor, amikor a női házi munkát már elnyelte a kényelem tengere. A zalaegerszegi két kisasszony a Védő egyesület szellemében fején találta a szeget, mikor a női iparművészet fejlesztését tűzte ki feladatul. S még jobb nyomon járnak, ha a magasabb müizlésre való törekvés előtt a legegyszerűbb gyakorlati dolgon kezdik — legelői s megkedveltetik és megismertetik a leány gyermekekkel vagy akár a nagyobbakkal is az egyszerű varrásnak és szabásnak a mesterségét, kellékeit, szükségességét. B. Gy. Vigyázzunk a gyocsos tótokra. E?ek arra kaptak engedélyt, hogy felvidéki házilag szövött vásznakat áruljanak. Azonban az osztrák gyárak rongyait árulják Ezt a törvény tiltja. A rőfös kereskedők füstöljék ki a tótokat, ha nem hazai árut, hanem hazát árulnak osztrák készítményekkel. A törvény a kitiltást elrendeli. Jegyzőkönyv Felvétetett Zalaegerszegen, 1908. évi május hó 3-án az ovoda helyiségében tartott »Tulipán Szö vétség Magyar Védő Egyesület Zalaegerszegi Fiókjáénak szűkebb körű bizottsági ülésén Jelenvoltak: Dr. Thassy Gábor ügyvezető igazgató elnöklete alatt: Dr. Szigethy Elemérné. özv. Ruzsiih Károlyné,SperláL'h Gézáné, Maj' rMariánne, Szigethy Elvira, Dr. Ruzsichka KálmáD, Borbély György, Dr. Csák Károly, Czobor Mátyás, Horváth Kálmán, Paukovich Stefáoie alulirt jegyző. Tárgy: I. A női kézimunka kiállítás létesítésének megbeszélése. II. Esetleges indítványok. Dr. Thassy Gábor elnök a jelenlevőket szívélyesen üdvözli. — A jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri: Dr. Csák Károly, Czobor Mátyás bizottsági tagokat. Dr. Thassy Gábor elnök előadja, hogy Gróf Batthyány Pál ur Ö méltósága az egyesület elnöke öt kérte meg képviseletére, minthogy több oldalú elfoglaltsága miatt az ülésen személyesen nem jelenhetett meg. Majd rá tér az ülés tulajdonképeni tárgyára a házi ipar körébe tartozó női kézimunka tanfolyam (a jótékony czélu kézimunka kiállítás) létesítésére. Ugyanis a női hasznos kézimunka ismertetése és megkedveltetése czéljából egy indítvány tétetett, a melyet a Magyar Védő Egyesület magáévá tesz. Azonban a kiviteléhez szükséges a védő egyesület anyagi áldozata is. Tehát kéri a bizottságot, hogy ez irányban határozzon, miképpen történjék ezen kiállítás létre hozatala és ' mily összeget szavaznak meg az előleges kiadásokra. Egyebekben felemlíti, hogy ezen czélra Gróf Batthyány Pál főispán ur Őméltósága 20 koronát volt kegyes adományozni, melyet ez uton a pénztárnoknak ad át. (Ezen adományért a bizottság hálás köszönetét nyilvánítja.) Ezzel kapcsolatban előadja, miután a Tulipán Szövetség Magyar Védő Egyesület-nek női választmánya még nincs megalakítva s eddig a karácsonyfa egylet választmánya pótolta azt, a fennforgó indítvány keresztül vitele pedig kizárólag a nők hatáskörébe tartozik; ebből az okból volt bátor a karácsonyfa egylet választmányának fáradságra, közreműködésre szívesen kész hölgyeit a jelen gyűlésre meghívni. (Tudomásul szolgál.) Titkár előadja, hogy e kiállítás tulajdonképeni czélja, nem igényeket, hanem a családi körben készíthető kézimunka hasznos voltának ismertetése. A szegény népnek alkalmat adni arra, hogy fejleszthesse szunnyadó tehetségét minden anyagi áldozat nélkül és idővel állandó házi ipart teremtsen, melynek létesülésétől és kifejlődésétől reméljük idővel elérni azon czélunkat, hogy nem leszünk kénytelenek idegen holmikat használni, hanem amire szüksége van a társadalom vagyonos osztályának, az igazán magyar kéz munkája lesz. (Az indítványt a bizottság több oldalú megvitatás utáu elfogadja.) Czobor Mátyás titkár indítványozza, hogy a kézimunka vezetéssel a védő egyesület bizza meg Majer Marianne úrhölgyet, ki mint tanítónő is szakképzett e téren és a ki működését készséggel volt szives felajánlani. (A bizottság a javaslatot tetszéssel fogadta. Elnök felkéri Majer Mariannát a kézimunka vezetésére.) Továbbá indítványozza az elnök, hogy egy felügyelő bizottság küldessék ki, melynek tagjai közé a jelenlevő hölgyeket kéri felvenni Dr, Szigethy Elemérnét, mint a Tulipán Szövetség Magyar Védő Egyesület társelnökét, özv. Ruzsich Károlynét, mint a karácsonyfa egylet elnökét, Sperlágh Gézané, Szigethy Elvira bizottsági tagokat s Paukovich Stefániát mint a védő egyesület jegyzőjét. (Elfogadták.) Titkár felszólal, hogy a jelentkezők beiratkozására és a kézimunkák elhelyezésére egy teremre volua szükség. Felkéri a jelenvolt Dr. Ruzsicska Kálmáu kir. tanácsos tanfelügyelő urat, a volt polgári leány, jelenleg elemi leányiskola épületében egy teremnek e czélra való átengedésére. Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos tanfelügyelő tudomásul veszi és ajánlja ez érdemben az iskola igazgatója megkeresését. (A mely kijelentést a bizottság magáévá tesz és végrehajtásával az egyesület titkárát bizza meg.) Titkár javasolja, hogy a közönségnek mielőbb és minél tágabb körben tudomása legyen ezen mozgalomról, pár száz falragasz nyomtatását, melyen a teendőkről értesítés lesz. Továbbá felkéri a helyi lapok szerkesztőit, hogy bőven ismertessék az indítvány czéljait. (Elfogadták.) Végül elnök felkéri a bizottságot, hogy 80 koronát az előleges kiadások fedezésére szavazzon meg. (A bizottság a kért összegnek kiutalására a pénztárnokot felhatalmazza és határozatilag kimondja, hogy a méltóságos gróf főispán ur által adományozott 20 koronával együtt 100 kor. áll a vezetőség rendelkezésére.) Titkár jelenti, hogy ezen összeg a kiállítás befejezése után az egyesületnek megtérül, amenynyiben a kiállított munkák eladása után, a nyers anyag értéke száz koronáig az egyesületnek lefizettetik és csak a munkadíjból befolyt összeg képezi a jótékónyczélu alapot, a melyet azután az egyesület saját érdekeinek támogatására fordíthat. (Tudomásul veszik.) Több tárgy nem Jévén, Dr. Thassy Gábor elnök megköszöni a jelen voltak szives türelmét, a gyűlés határozatáról értesíteni fogja gróf Batthyány Pál főispán ur öméltósá

eát és ezzel a gyűlést bezárja. Kmf. Paukovich Stefánie, Dr. Thassy Gábor, T. Sz. V. E. jegyzője. elnök. Hitelesítjük: Dr. Csák Károly, Czobor Mátyás. Magyar nők! Ha magyar nők' liöz illően 1904-ben nem vásároltatok volna osztrák és cseh pamutszövetet, tudjatok menynyivel volnánk ma gazdagabbak ? Csak 12 millió 638 ezer koronával és többen volnánk vagy ezer magyarral!