Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-10-01 / 40. szám

IX. év. Zataeoerszeg, 3908. október I. 40* szár*. Sirfflaet si ir : Sty érre 4 torosa, -fél Mr» 2 korosa. Ne^ed étre 1 ker. •t]M szám 8 flllé*. Hirdetőik dija megegyezés szériát, Nyilt i't iora 1 kof, Szerkesztőség é* kiadÓTatal: Wlaisic-atcia 16 Bzerlceszti Z. IE3Iox*^rátil3. Lajos M-unlcatArSEki:: LBNOTELFERENC2 BORBÉLY9YÖKGT laptulajdono*. MEGJELENIK HETENKENT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE A fátyol alól. Irta: Xéaatk Elekné, Aaiakizy Iténa. Néma borongással kai az őszi nap Arad városa felett, fényes arczát irtózva takarja komor fellegekbe, hogy ne lássa a vérfagyasztó tragédiáknak ama legmegrenditőbl jét, mely 1849 okt. 6-ának reggelén egy elhagyatott, Isten kezétől sújtott nemzet életében ott lejátszódott. Még a hajnal pirja is beleolvad a könyeket hullató égnek vigasztalan szürkeségébe, ne hogy rózsás színeivel megzavarja a gyásznapnak szent fájdalmát! A magyar szabadságnak Világosnál leáldozott napját rémes éjszaka követte. Megszűnt az ágyúdörej, a harczi riadó, elhalt a lelkesedésnek utolsó hangja is . . . A rémes, siri csendben 1849 okt. 6-ára virradó éjjelén mégis mi zavart hangok nyugtalanítják Arad város polgárainak a reggeli álmait? . . . Hisz! kilőtték vitéz honvédeink utolsó töltényeiket is, — nem villog már szurony és kard, — nem hallszik lelkesítő vezényszó többé . . . És ime! — fegyveres katonák ütemszerü léptei a járdákon, kardcsörtetés, majd lövések zaja a tábolban! . . . Künn a város sánczai kőzött és az ujaradi országút mellett levő mezőségen piros fáklyafény révedező világánál sötét árnyalakok nyüzsögnek . . . Durván faragott czölöpöket vernek le a földbe, s a nehéz fejszecsapásoktól meg-megrendül a talaj . . . Idegen bérszolgák, osztrák pribékek 13 bitófát állítanak ott az éj leple alatt és az aradi börtönnek vastag falai között 13 an számlálják az utolsó éjnek muló perczeit . . . Aztán megvirrad és a reggeli szürkület ólmos félhomályában megindul az elitéltek •csendes gyászmenete fegyveres kiséret mellett. Tizenkét magyar tábornok, s egy ezredes! Névszeritit: Kiss Ernő, gr. Leiningen Károly, Aulich Lijos, Damjanich János, Nagy Sándor József, Gr. Vécsei Károly, Török Ignácz, Lahner György, Knézics Károly, Gőltenberg Ernő, Schweidel József, Dessewffy Aristid és Lázár Vilmos. Daliás katonák, dicsőséges héroszok, a hősök hősei, közönséges gonosztevők gyanánt vérpadra, szégyenletes bitóhalálra hurczolva . . . Mert nagy vétkük volt, az, hogy rendithetetlenek, s hívek maradtak a magyar alkotmányi a tett esküjükhöz, s vérüket, életüket ezerszer koczkáztatták az ősi jogait védő nemzetnek igazságos ügyeért! Nyugodt méltósággal mennek e vesztőhelyre, — a halál nem rémiti meg őket, — látták a körülöttük elhulló honvédek kiomló piros véréből feléjök inteni, szemébe néztek közvetlen közelből — nem egyszer! ... Az őszi regg hideg félhomályában is fenségesen tiszta fényben ragyog alakjuk, s tiszta homlokukon az elszenvedendő bitóhalálnak töviskoszoruját a vértanuságnak fénylő glóriája váltja fel . . . Elsőnek a 49 éves Kiss Ernő tábornokot, a magyar honvédsereg legvitézebb, leggavalérosabb katonáját szólítja az erőszakos halál. Eoaelt fővel, hősi nyugalommal lép a bitófához ... De kegyelme' kap, s csak főbelövetik. * A következő pillanatok az undok bakó munkának vérfagyasztó, ideglázitó pillanatai. Golyó és kötél néhány perez alatt véget vetett — mind a Tizenháromnak! Kiss Ernő, Schweidel, Dessewffy és Lázár Vilmos kegyelemből főbelövettek, a többi kilencz bitófan .halt meg. A letűnt század legmegrenditőbb tragédiájának a befejezése volt ez Olyan tragédiának, melyben hősök, félistenek estek el, s hitvány hóhérok ültek diadalt, diadalát a kielégithetlen vérszorojriak. Melybeu megbukott az Igazság, s győzedelmeskedett a fékevesztett boszuvágy! A bécsi camarilla vértlihegő kajánsága nemzetünk felett igaztalanul kicsikart győzelmének dühödtségében a csodákat mivelt, legendaszerü haditettek vezéreinek kivégeztetésével, meggyilkolásával ama hallatlan brutális kegyetlenségre ragadtatta magát, mely az itélő utókor előtt örök időkre arezpiritó szégyene fog maradni Ausztriának és elrettentő mivoltában majdhogy páratlanul nem áll a világtörténelemben, melynek tanúsága szerint minden népnek s kornak harezosai a legyőzött ellenség hőseivel szemben a lovagias nagylelkűségnek erényét szokták gyakorolni. 1849 okt. 6-a fekete Nagypéntekje, Arad pedig keresztkoronázott Golgothája lett a magyar nemzetnek. De nemcsak Aradról hanem Pestről, Kolozsvárról, Pozsonyból és Nagyváradról, nemcsak okt. 6-árói, hanem más napokról érkező rém hírekkel egyre növekedett a nemzeti vérkrónika. Ugyancsak okt. 6-ának késő délutánján a pesti újépület udvarán hajtották végre az amugyis ha'álra elgyöngült gróf Batthyány Lajos első független magyar minisztériumnak elnökén a halalos ítéletet 8 miután tartani kellett attól, hogy reggeltől estig amúgy is megvaltja az irgalmas halál angyala, egész nap erős szerekkel élesztgették, hogy végre lehessen rajta hajtani az Ítéletet. A gyengeségtől meg-megrogyó térddel vezették fáklyafény mellett a vesztőhelyre. Elvérzett . . . ajkain amaz utolsó szavakkal: „Éljen a Haza!" Majd október 10 én ugyanott Csány László és báró Jeszenák József szenvedtek vértanúhalált Néhány napra rá Csernyus, Szacsvay, Perényi és Kazinczy (a nagy költő fia) követték sorrendben a — halálba . . . Az osztrák camarilla lisztáján még akkor sem fogyott el a praeseribáltak száma. Éa folyt serényen és sürgősen a szörnyűséget hóhérmunka, melynek készséges végrehajtójaként Haynau bárót küldték Magyarországra. Ugyanazt, kit a szabadságukért küzdő olaszok „bresciai hiéna'-nak neveztek el ama kegyetlenkedéseiért, hogy Brescia városában nőket, gyermekeket és aggastyánokat halálra korbácsoltatott. És a hessen casseli választó fejedelemnek eme hóbortosságáról és kegyetlenségéről hírhedt törvénytelen 8a, ez az osztrák báróvá lett pokol szülőttje, s emberi bőrbe bujtatott szörny megbízóitól nyert teljhatalmának biztof oltalmában sietett is rávetni magát lefegyverezett, békóbavert, lenyűgözött áldozatára, szegény, Istentől elhagyatott nemzetünkre, hogy legjobbjainknak, legnagyobbjainknak erőszakosan kiontott vérével Írhassa be átkos nevéí történelműnk fekefte könyvébe! . . . Oh! miért késett az Ég csak egyetlem sújtó villámát is az átokterheltuek lejére zúdítani, mikor szentségtelen lábát először Hazánk földjére tette! . . . Fenyegető nyilatkozatokkal már eleve hirdette Pestre való megérkezését, mely alkalommal még dicsekedni sem szégyelt — a mindec humanismust gúnyoló, önmagát meggyalázó embertelenségévef: „Brescia lakosai, kik szintén árulást követtek el, mint ti (?!), szolgáljanak tanúbizonyságul: a lázadók irányában kíméletet ismerek é?" De ha lassan halad is az isteni harag, végtére mégis lesújt a bűnös fejére, s szörny® 11 - 140 ±o:rixx tézrt ? ? Egy modern, legújabb divatú — teljes matt hálószobát — mely áll: 2 db (két méter magas) Sókos szekrény, 2 db ágy, 2 db éjjeli /márvány lappal), 1 db mosdó (márvány lappal és tükörrel). — Azonkívül nagy raktárt tartunk iegdivatosabb és legizlésesebben kiállított háló-, ebédlő- és szalongarnituráktól kezdve a legegyszerűbbig. Ugyancsak elvállaljuk madracok, ottoi__52 mánok és különféle szőnyeg-dsvának készitését és javítását a legizlésesebb és legtartósabb kivitelben. KÍS£ Goldberger Károly és Társa SBS3 Mai számunk 10 o?dal.