Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-01-02 / 1. szám

6 ség jutalma is. Fogadja az Igazgatóság az érde­keltnek hálás meleg köszönetét TávoliaK. Az Uj ipartörvény. Az uj ipartörvényjavaslat elkészült és 1000 szakaszból áll. Ezzel a hazai kisiparos-világnak több mint husz év óta élő és egyre égetőbbé vált kívánsága áll közvetlen teljesü­lés előtt" Kossuth Ferencz kereskedelmi miniszter intézkedése folytán az uj ipartörvény tervezete már a közelebbi időben nyilvánosságra kerül, A tervezet igen terjedelmes munka. Maga a törvény • javaslat, mely közel 1000 szakaszból áll, egész vaskos kötet; de emellett igen részletes lesz az indokolása. A tervezetnek hnszonöt fejezete, mely tobb mint 400 szakaszt tartalmaz, már nyomdá­ban van és január közepe táján meg is jelenik Másodikrésze azután egy hónap múlva kerülnek ki a nyomdából ugy hogy február végén naár az egész uj ipartörvénytervezet a nyilványság elé kerül. A miniszternek az az óhajtása, hogy a t:rvezet előbb a minisztériumban, azután pedig minden keresk.és ipark. székhelyén az ipartestületekkel tartandó szaktanácskozmáuyok elé kerül, ugy hogy a. hazai iparosság a legszélesebb alapon foglalkoz­hatik ezze a ránézve rendkívül fontos kérdés el. A törvénytervezet szempontjai: Egyik, mely az egész javaslaton keresztül vonul : a kisipar védelme — a jogoknak szabatos körülírásával; továbbá a mesterjognak külön meghatározott képesítéstől való függővé tétele, mely viszont föltétele lesz az inastart is jogosítványának. Tekintélyes része a javaslatnak a munkásvé­delmi rész, mely az egész mnnkásvédelemre vonatkozó anyagot felöleli. Zentán 300.000 korona alap­tőkével részvény-társaság van alakulóban gehérnemü-gyár lé­tesítése czéijából. Ez csak jel­adás lesz, hogy minden téren előretörve szoritsuk ki az ide­gen ipart. Irodalom. Művészet. Adaléka Csány-Emlékkönyvhöz. vagyisCsány László életrajzához. Borbély Gj örgy tanár bővített második kiadásban is megjelentette azt az emlék­könyvet, melyet Csány László vértanúnak élet és jellemrajzához összeszedegetett a toll és száj hagyományokból. Eb ^e az emlékkönyvbe való adatot keptunk most, s abba nem tehetjük bele már, hát a lapba tesszük, hol ugyanaz az értéke van. Köszönjük Skublics Zsigmond urnák, hogy megmenti ezt a kedves gyermekkori emléket. Sokszor igen apró, jelentéktelennek látszó kis mozzanat is lélektani kulcs az embernek élet és jellemrajzához. Ezzei a kis mozzanattal is élénken beláthatunk a nagy emberbe, láthatjuk, hogy hivatalán kívül, komoly lelki világát mint szövi át egy ejy derült sugár, kötekedő iréla, játszi humor s több efféle, Skublics Zsigmond ur levelét szó szerint közöljük. Tekintetes tanár ur! Minthogy a Csány László neve a megindult szobor mozgalommal most aktuálissá lett, engedje meg a tanár ur, hogy az életéből egy kis epizódot elmondjak. Zalában most már csak hárman vagyunk életben, kik Csány Lászlót ismertük. Nagy Károly, Bogyay Máté és én. Csány László 'az én édes atyámnak Skub ics József nyugalma zott huszár századosnak nagyon jó barátja volt. Együtt haiczoltak a Napoleoni háborúkban, bár nem egy ezaredben szolgáltak. Ámbár politikai nézeteik nem voltak ugyan­azok, Csány nagyon radikális, atyám inkább konzervátiv volt, azért ő, ha Egerszegen megyegyülések voltak, szüleimet Bessenyőben mindig meglátogatta. Nagyon rossz gyomrú ember volt, minden étel után egy kés hegyni MAGYAR PAIZ S szódát evett. Igen szerette a dinnyét czukor­ban, ebből édes anyám küldött neki pár üveggel minden évben. Nagyon hirtelen haragú ember volt és akkor a cselédjeinek a fűzfán fütyögő Jézus Máriáját szidta. Ez volt a rendes károm­kodása. Én 1848 ban 12 éves voltam, de azért az akkori történtekre most is élénken emlék-zem. Szeptember hóban jött egy nagy fedeles cséza 4 forspontos lóval. Ebben ült Csány László és titkárja gróf Smidegg Kálmán. A másik szekér úgynevezett ekhós pompával fedett volt. Ebben volt a podgyász és az inas. Három napig voltak nálunk, vártak Pestről leveleket. Harmadnap jött lóháton egy úgy­nevezett országos nemzetőri futár, világos zöld atillájában arany zsinórzattal. Nagyo tetszett nekem és igen sajnáltam, hogy miért nem vagyok nagy, hogy nekem is ilyen lehetne. Ekkor rögtön pakkoltak és másnap mentek a Drávához Jellasits elé. Mikor elbúcsúztak, következő párbeszéd folyt le: No Bábi húgom csak mond meg, ha az öreg rosszul viseli magát, most felakasztathatom. Erre édes atyám azt mondta, vigyázz Laczi magadra, mert most azon az utón jársz, hogy könnyen felakaszthatnak. Csány ekkor már készült a kocsira felülni, s így felelt: Pepi te csak szamár maradsz miodig Ezzel elváltak örökre, nem láttuk őket többé az életben. Skublics Zsigmond. A Ciímba'om története, czimen derélí köny­vet kaptam Budapestről. Többszörösen nevezetes és érdekes e könyvnek a tartalma. Schunda Jó­zsef budapesti hangszergyáros 1848 óta máig 10000 czimbalmot gyártott. E 10000 ik czimba­lomnak emlékezetéből szép és fényes ünnepélyt rendeztek Schunda tiszte'etére az iparművészeti és más művészi és művészetei szerető emberek, minisztereknek, államtitkároknak s más előkelő­ségeknek a jelenlétében. Erre az alkalomra Schunda József ur itt ott költői lélekkel lendüle­tes emlékeket irt a czimbalom és tárogató törté­netéről, iparművészeti gyáráról s az 50-ik év jubileumáról. Schunda József nem egyszerű haug­szergyáros, hanem a pedálos czimbalom feltalá­lásával reformatora és nagy fo.ban fejlesztője az e nemű zeneművészetnek. Könyvének a tartal­mából megemlítjük, hogy a czimbalomnak őse Ázsiában volt az assiroknái és kinaiakuál, — a népvándorlás idején került Európába, előbb talán a spanyolokhoz, s az olaszok és horvátok utján a magyarokhoz a 14. században, de még való szinübb, hogy egyenesen a magyarokkal jött be, és bizonyos, hogy előbb bejött, mint a czígány­hegedü. A czimbalom magyar hangszer. Újjászü­letése az 1848 iki szabadságharcz idejére esik. Ekkor alapult a Schunda czég is. Sok kiállításon dicsőséggel vett részt. A pedálos czimbalmot 1874-ben találta íel Schunda, s azonnal bej irta Európát. A tízezer magyar czimbalom következő arányban kelt el: Magyarországon 9288, Ausz­triában 197, Németországban 128, Angolország­ban 88. Francziaországban 82, Amerikában 91, Oroszországban 26, Olaszországban 14, Oláh­országban 16, Dániában 12, Svájczban 14, Spa­nyolországban 8, Belgiumban 12, Görögországban 5. Törökországban 4, Egyiptomban 4, Ausztráliá­ban 4, Szerbiában 5. Ideirom Pósa Lajosnak a Schunda dicsőítésére irt hangulatos költeményének három szebb sza­kaszát. Az ünnepélyen maga a költő szavalta el a szép verset. 1. szakasz: Idegen ég alatt ringatták bölcsődet, Gyermekálmaidat idegenbe' szőtted, Nem magyar mezőkön kergetted a lepkét. Messziről hallgattad a magyar dal lelkét. Hivó dalok nyomán vándorútra keltél. Pásztortüzek mellett meg megtelepedtél. Ugy elandalított furulya szólása, Reszkető csillagok ragyogó hullása! Valamit súgott egy titokzatos szózat, Bűbájos igézet fogta át valódat. Édes hazánk keblén újonnan születtél . . . Áldjon meg az I -ten, hogy magyarrá letté:! V. szakasz: Tízezer czimbalom zengedező húrja Munkádat, nevedet dalial koszorúzza. Hallod-e, hallod-e? Sarkantyúk pengése . . . Paszták kurjantása . . . poharak csengése ... 1908. janu ár 2. Hallod-e, hallod-e? Zöld erdő zúgása. . . Bimbók pattogása . . . vadgalamb búgása . . . Most meg olyan, mintha könyek peregnének! Mintha harang szóloa! Mintha temetnének ! Mélabús, ábrándos, panaszos, merengő: Benne borong a mult, benne a jövendő. A dalnak költőt is, miivészt is neveltél . . . Áldjon meg az Isten, hogy magyarrá lettél! VIII. szakasz: Hát a tárogató a kuruczok sipja! Eltűnt, hogy megnyílott a szabadság sirja. Máglyára rakatta a labancz, a német, Hattyúdalát sírva mind hamuvá égett! Szél sodorta hamvát tüske tépte, szúrta . . . Összeszedted, fel is támasztottad újra Ujhodott alakban újra sir kesergőn Nagy hegyeknek ormán, harmatlepte erdőn... Egyre jobban hódit szilaj riadója . , . Fölreszket Rákóczi könyes koporsója! Legszebb koszorút rá te fontál, te tettél! Áldjon me^ az Isten, ezerszer áldjon meg, Hogy magyarrá lettél! »Honi ipar«. A közgazdasági lapok közül a nHoni Ipara karácsonyi száma jilent meg első­nek kötetnyi terjedelemben, igen gazdag tartalom­mal A vezérczikket Székács Antal irta a hely­zeti öl, maróti türst Bertalan udv. tanácsos a következő évtized gazdasági feladatairól, Kum józsef, az Omke alelnöke, a kereskedelem hely­eiéiül 1907-ben értekezik és Borbás Lajos »tanulságok« czim alatt figyelemre méltó czikket. A lap derekát az egyes iparágak helyzetinek megvilágítása képezi, l)r. Gcildberger Leó karton­nyomó Ipar, Wien Károly a lenipar, Herz Vilmos és Goldzieher Géza papiripa , Sátori Ernő a vas­ipar, Kvperly Döme a háziipar, Sátori Miksa a czement ipar Neubuuer Gyula a gvujtóipar, Székács Imre és Garai Károly az üvegipar Herz Lajos a szalámiipar helyzetéről irtak ép oly alapos mint kimerítő ismertetést. A dBouí ipara előfizetési ára egész évre 16 — kor,, félévre 8 — kor. Kiadóhivatal Budapest, VI., Király-utcza 34. A Csány-emlékkönyv bővített kiadása 2 aoro náórt kapha-'ó Breisach S könyví:eiei.kedésében és kiadóhivatalunkban. Az országban meg kell érle­lődni annak a tudatnak, hogy a magyar társadalomnak nem­zeti és anyagi érdeke s létfel­tétele a hazai ipar támogatása. Különfélék. Fotografia a jövő esztendőről. Az uj esztendő : a keresztény időszámítás szerint a 1908 ik. Szö­kőévnek nevezi a naptár ezt az évet, anely 366 napból áll, mivel februáriusnak szökő napja lesz. Az uj év a világ évrend szerint az 5668—5669-ik, a vízözön vége óta az 5355-ik, Róma alapítása óta 2658-ig Mohamed menekülése óta az 1326 ik, őseink első megjelenése óta a mai Magyaror­szágban az 1013-ik, Szeut István trónra jutása óta a 91 l-ig, Magyarországnak az európai füg­getlen államok közé való besoroztatása óta a 908-ik, a habsburgi háznak a római császárok trónjára jutása óta a 635-ik s amióta az ausztriai ház szakadatlan! uralkodik Magyarországon a, 380 ik, I. Ferencz József uralkodása óta a 78-ik, Kossuth Lajos születése óta a 160-ik s az 1848 ik alkotmány behozata óta a 60 ik. Az esztendő szerdán kezdődik és csütörtökön ér véget. Az év közepe junius 2 ikára esik. A farsang az újévben nagyon hosszú lessz. Vízkereszt napjától húshagyó keddig vagyis janu­á ius 7-től márczius 3-ig tehát 57 napigtart. Hamvazó szerda márczius 4 ikére esik. a húsvét ápriris 19-én lesz, a pünkösd junios 7-én. A nemzeti ünnepek közül márcz us 15-ike vasár­napra esik, Szent István napja (augusztus 20) csütörtökre, Kossuth Lajos születésnapja (szep­tember 19.) szombatra, október 6-ika pedig kedre. Hivatalos irály, Egyik nagykan,zsai hatóság­hoz intézett beadványhoz a következő orvosi bizonyítvány volt csatolva: Bizonyítvány arról, hogy Cs A. helybeli lakos Gyula nevű fiát a mai napon tüzetesen orvosilag megvizsgáltam s ez alkalommal azt tapasztaltam, hogy általam még csecsemő korától ismert egyénnek aug)lkóro s

Next

/
Oldalképek
Tartalom