Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-11-19 / 47. szám

1908. november 12. MAGYAR PAIZS 3 tói nem túlságosan messze esó 100 m

2 területű 4 világos és száraz szobából álló helyiség. A 4 helyiség közül az egyik legalább 7 M. hosszú legyen. Kell ezenkívül egy lehetőleg ugyanazon épületben vagy annak udvarán fekvő, a mértékhitelesítő hivatalos kocsija elhelyezésére szolgáló minden oldalról zárt, fedett és elzárható fészer. Ajánlatok folyó évi november hó 15 ig az állami központi mértékhitelesítő m. közp. bizottsághoz (Budapest, X., Köztemető-ut 20/a) nyújtandók be lehetőleg vázlatrajz kíséretében.* Ámbár lejárt a határidő, mi azonban még is közreadjuk és pedig díjtalanul, hogy szolgálatot tegyünk az ügynek. Ügy kisszük azonban, hogy egy kissé későn van, most keresni lakást uj esztendőre. Lakásokról az őszi hurczolkodás idején a legalkalmasabb gondolkodni. Altisztek vagy szolgák é a hordójelzök? Az 1907. V. törvény azt mondja: a hordójelzők nem tagjai a tistti-, segéd- és kezelő személyzetnek. Hát minek a tagjai? Az utkaparóknak, szolgáknak, vagy az utczaseprőknek ? Ez a 26. § is sok embernek okozott már álmatlan éjszakát. Még a fővárosban is hónapokon át törték a fejüket, hogy hova plántálják a hordójelzőket? Végre kisütötték. Altiszteket formálnak belőlök. IsUn képére és hasonlatosságára lesz alkotva ez is, de csak ezüst zsinorzattal. Ebbe az átminősítendő tisztviselők nem nyugosznak bele. A helyzet most forrong. Az elégületlenség lappangva nő. Nem sokára elementárisán megnyilatkozik és a helyzet rendezését fogja sürgetni. H. 1. A hordójelzö hivatalok uj évkor életbelépnek-e? — Egy megyei tisztviselő véleménye. — Ott, a hol a hordóhitelesités eddig is annyit jövedelmezett, hogy abból fenntarthatták a hivatalt, ha egyéb törvényes követelmények is megvannak, ott a hordójelző hivatal uj évkor a működését megszünteti. De ott, a hol egy-egy kádár-mester eddig >A hírért és a dicsőségért, És hogy a világnak üssön vele czég ért" azért töltötte be nagy buzgalommal a hivatalát, és a honnan a kádárt a törvény most elcsapja és ugyancsak a törvény nem ad pénzt egy hordójelző díjazására: oit már a dolog fennakad. A megyei törvényhatóságok anyagi ereje nem engedi j meg a lnxust, hogy hordójelzöt fizessen és tartson. Nincs pénze, nincs szervezete. Egy vármegye 5

J o-os pótadót vethet ki. Ez 5°/onak minden garasa tulon-tul le van foglalva. Itt tehát nincs fedezet. Hiszen ma már még a megyei tisztviselőket és az állam pénztára fizeti. Hogy fizethesse, arra nézve: 1. belügyminiszteri leirat; 2. szabályrendelet készítése és jóváhagyása; B az állam költségvetési előirányzatban gondoskodás szükséges. Erre kell egy esztendő. Ez az esztendő 1909 lesz. Egyes vármegyék tehát csak 1910-ben kezdhetik meg a működésüket. Meglehetett volna ezt csinálni 1909-ben országszerte. De ugy látszik a kréta körül sok hiba esett. Az ügyre nézve ez a késedelmeskedés nem hátrányos, sőt jó, ha meggondoltan hajtanak végre olyan dolgot, a mi 50—100 évre szól, vétek lenne ily nagy dolgot elhamarkodni. Aljegyző. Bortörvény és mértéktörvény. Határszél, nov. 13. Mennyire össze vág ez a kettő. A bort kimérni is, inni is csak mértékkel lehet. Mégis mennyi különbség van a mértéktörvény meghozatala és a bortörvény meghozatala között. Kossuth Ferencz miniszternek a munkásai, mint a szerkesztő ur megirta, kiizzadták a mértéktörvényt bent az irodaszobában, a külvilág ismerete nélkül. Néhány iskolai tankönyvet átnéztek, néhány hiányzó adatot az elektromosságról be kértek és meg volt a törvény. Hogy esetleg a szegény népre Ínséget hoz, hogy a hazai iparpártolás helyett esetleg a külföldnek használ, arra semmi gondjok. Pedig hiba, hogy nem gondoltak és nem gondolnak erre. A mértéktörvény közel szomszédja a hazai ipar fejlesztéséről szóló törvénynek. Ez Ilv-ik, a mértéktörvény V. t. czikk. Darányi miniszternek oszlopos férfiai nagyszerű törvényt csináltak, a bor védelmére. Ók nem titkolóztak, mint a mértékügyeknek titkolódzó intézői. Megkérdeztek minden szaktestületet. Figyelembe vették a legegyszerűbb gazda, bortermelő, vagy borkereskedő vélekedését is. És igy jó törvényjavaslatot csináltak. Ezzel nem lesz baj mára végrehajtás kezdetén. Ez nem külföldnek a- malmára hajtja a vizet. Ez egészséges szülött. A mértéktörvény fölött, ha az intézők jobbik eszüket elő nem veszik, egy ország népe fog keseregni és az iparügy nagyon sokat károsodhátik. Óhajtanok, hogy mesterségesen ne szaporítsuk a Kuntzok számát, hanem czélszerű átmeneti intézkedésekkel Szterényi államtitkár alapot teremtsen a magyar iparnak. Erre annál inkább kérem az államtitkárt, mert erre mi felénk áthallszanak a sógorok törekvései. Nagyon készülnek hasznot húzni a mértéktörvényből. Ennek hátránya nem az előkészítőkre fog hárulni, hanem Kossuth Ferencz minisztert és Szterényi államtitkárt fogja kellemetlenül érinteni. Hordójelzö. Hol van, hol nincs az országban mérlegkészitö s mérleg- és suly javító műhely? A beszerzett adatok megdöbbentő képét tárják fel a jövőnek, a mértékhitelesitési zaklatások és a közönség részéről leküzdhetetlen nehézségek tekintetében. Hiszen nincsenek egyáltalán javitó és készítő műhelyek elegendő számmal. Budapesten talán 15 műhely van. Ezek annyira tul vannak terhelve munkával, hogy az állam hitelesítői műszerei közül is némelyeket már állítólag külföldön kellett megrendelni. Felkérésünkre adatok érkeztek. Sietünk ezeket közreadni. íme a statisztika beszél: Abaujvármegyében Poledniak Károly gépgyára és malomépitészete, Kassa. Mérlegek készülnek és javíttatnak. Alsófehérvármegyében nincs. Aradvármegyében nincs. Árvavármegyében nincs. Bácsbodrogvármegyében Scherer Károly mérlegkészítő és javitó B.-Kula. Reich Jakab mérleg-és gazdasági gépgyára, Újvidék. Tizedes- és századosmérlegek készülnek ós javíttatnak. Baranyavármegyében Kíndl Ferencz gépgyárosnál, Schmidt József szorkovács készít és javít mérlegeket Pécs. Barsvármegyében nincs, Békésvármegyében nincs. Beregvármegyében nincs, Beszterczenaszód vármegyében nincs, Biharvármegyében nincs, Borsodvármegyében nincs, Brassóvármegyében nincs, Csanád vármegy ében nincs, Csik vármegyében nincs. Csongrádvármegyében Szegeden Rózea Mihály foglalkozik mérlegkészítéssel, Esztergomvármegyében nincs, Fejérvármegyében nincs, Fogarasvármegyében nincs. Gömörvármegyében Mauritz Mihály lakatos mester főleg körtés és kofamérlegeket készít is súlyt taráz. Gölniczbányán, Hajduvárme^yében nincs, Háromszékvármegyében nincs, Hevesvármegyében nincs, Hontvármegyébeu nincs, Hunvadvármegyében nincs, JásznagyKun-Szolnokvármegye Jászberényben Gedei József, Kiss József, Mihálovits János gépészek javítanak hibás mérlegeket. Kisküküllövármegyében nincs. Kolozsvármegyében IStemann József lakatos, tizedesmérleg-, százados mázsamérlegek készülnek és javittatnak. Kolozsvárt mérlegjavitással- és tizedes mérlegek készítésével foglalkozik még 1875 óta Fo.rkas Pál szerkovács (Fellegvári-ut). Ugyanők taráznak súlyokat is. Lelkiismeretes jó munkát végeznek. Famérték tárgyakat készit Gilovits József kádár mester, lakik Petőfi-utcza, száraz tárgyak és folyadék űrmértékeket készit Setler Géza pléhes, Erzsébet-utcza. Mindenik felemlített iparosnak ez csak mellék foglalkozása volt eddig. Hosszumértéket, súlyokat, víz vagy gázmérőket Kolozsvárt eddig nem állítanak elő. — Krassóvármegyében nincs. Liptóvármegyében Sefranka B. vasöntődéje és gépgyára Liptószentmiklós, mérlegek készül- ; nek és javittatnak. Marostordavármegyében nincs, j Máramarosmegyében Máramarosszigeten Zsigmond 1 Béla mérlegjavitó. Mosonvármegyében nincs, Nagyküküllövármegyében nincs, Nógrádvármegyében Hirsch és Frank vasöntődéje foglalkozik sulyok készítésével, Salgótarján. Pestvármegyében Dénes Manó mérleggyára, Budapest. Kereskedelmi mérlegek, szekér- és marha-hidmérlegek. Fairbanks-mérleg- és gépgyár r. t., Budapest. Raktár-, marha-, szekér- és vasúti vágány-hídmérlegek; vasúti, orvosi és pályafölvigvázói hajtányok. — Fuchs G. cs. és kir. szab. első magyar tizedesés százados-hidmérleggyára, Budapest. Egyensúlymérlegek, tizedes- és százados-raktármérlegek, marha- és szekér-hídmérlegek, waggonmérlegek. — Mocznik Ágoston mérleggyára, Budapest. Tizedes-, siázados-mérlegek, marha- és szekérhídmérlegek, gabonaminösitési mérlegek, egyensúlymérlegek kikapcsolhatatlan szerkezettel és aczélélekkel. — Rácz Ferencz mérleggyára, Budapest. Tizedes-, százados- és marha-mérlegek, gazdasági hid- és szekérmérlegek, egyensúly, kosár-, serpenyős és konyhamérlegek. — tschember C. és fiai cs. és kir. udvari hídmérleg- és gépgyára, Budapest. Egyensúly-, tize les-, százados-, toló-súlyos-, marha-, sertés-, szekér-, vasúti és mozdonymérlegek, analitikai, kémiai, arany- és pénzmérlegek; — Ziska József utóda, Bostély György merleggyára, Budapest. Tizedes-, tolósúlyos-, százados-, marha-, hid- és egyensúlymérlegek, gabonafajsúly-mérlegek; — Zwarg és Ringeiien testvérek mérleggyára, Budapest. Egyensúly-, rugós-, pontossági-, bolti-, konyha , horgos-, kosaras-, tizedes-, százados-, postacsomag-, gyermek* és személy mérlegek, marha-, sertés- és hídmérlegek. — Zier Károly első magyar vegyi mérleggyára, Budapest. Analytikai, kémia-technikai és precíziós mérlegek és súlyok, előadási vagy demonstrálómérlegek fizikai es kémiai kísérletek bemutatására iskolák számára, hydrostatikai mérlegek, minősítő mérlegek rostos anyagok nedvességtartalmának meghatározására, gyapjuminősitö intézetek, szövő- és fonógyárak stb. számára, próbamérlegek, ásványtani intézetek, bányák- és kohóhivatalok stb. számára, aranymérő mérlegek ékszerészek, órások, bankok, pénzintézetek, bányák stb. számára. — Berezeg Oszkár »Justicia« mérleggyára, Budapest. Tizedes , százados- és egyensúly mérlegek, marha- és szekér-hidmérlegek, mérlegrudak, vas- és rézsúlyok. — Demjén Igu. műszaki fém- és pléh-czikkek gyára, Budapest. Mérlegek. — Hazai fémlemez-, bádogipar- é» konzervgyár r. t. Budapest. Gabona-mérlegek. — Gallauner Károly szerkovács, mérleg- és sajtógyáros, Budapest. Mérlegek, sulyok. — Jurisics Márton fuvó-, szerszám- és szerszámgépgyára, Budapest. Tizedes mérlegek. Kecskeméten Tájcsik Mátyás és Fia tizedes és százados mérlegeket készit és sulytarázó. Pozsonyvármegyében Mayersberg István s társa Liszanek mérleg készitó, javitó és sulytarázó Nagyszombat. Sárosvármegyében nincs, Somogyvármegyében nincs, Sopronvármegyében nincs, Szabolcsvirmegyében nincs, Szatmárvármegyében nincs. Szebenvármegyében Hesz Viktor hidmérleggyára, Nagyszeben. Tizedes, százados-, tolósúlyos mérlegek, marha-, hid-, kocsi- és raktár-mérlegek készülnek és javittatnak. Szepesvármegyében nincs, Szilagyvármegyében nincs, Szolnokvármegyében nincs, Temesvármegyében Hirtnan Ede és fia mérlegkészitő Temes, Trencsénvármegyében nincs, Tolnavármegyében nincs, Tordavármegyében nincs, Torontálvármegyében nincs, Turóczvármegyében nincs, Udvarhelyvármegyébeu nincs, Ugocsavármegyében nincs, Ungvármegyében nincs, Vasvármegyében Fleischmann Simon gazd. gépgyára, Sárvár. Századosmérlegek, marhamérlegek készülnek és javittatnak. Zemplén—Sátoraljaújhelyen egy-egy gépész, lakatos végzi a javítást s a sulytarázást. * A fentebb közreadott és beérkezett adatokat egyeztettük a keresk. muzeum által a mérlegkészitők, javítókról összeállított és a hazai beszerzési források könyvében közreadott adatokkal. Lehet itt-ott egy-két lakatos, a ki műkedvelésből ma is foglalkozik mérlegek javitávával és a ki talán kimaradt. Ezek valószínűleg a vizsgálat miatt a jávuással foglalkozni nem fognak. De a fenti adatok, alapjában nyilvánvalóvá teszik, hogy elegendő mérleg készítők és javítók az országban nincsenek. Es most már kérdezzük, ha ily készületlenül belerántják uj évtől kezdve az ország közönségét a bajba és szerencsétlenségbe, kinek a lelkiismerete fog felelni? Vízmérő „beteli" társaság Budapest, Borsntcza 14. Magyarországon nagy szenzácziót keltett az a csalás, a mit a vízmérő órákkal elkövettek. Egy boroszlói czég vízmérőket szállított Magyarországra. Itt egy irodát és egy kis műhelyt ren-