Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-02-20 / 8. szám

4 M AGYAR PAIZS 1908. február 20 ruhakelme gyár egyáltalán nincs, egyedül az újpesti pamutf .nó gyárnak, mely nagymennyiségben vásznakat és pamut árukat készit, gyártmányai hirneTesek. Mi a Sehwarcz Lajos Gyep-utczai Jaqvard szövőgyárát néztük meg, hol selyem, gyapjú és piké mellényeket, béllésárukat, kalap bélléseket és kabát czimkéket készítenek. A. gyár 10 év óta áll fent, három kézi szövö székkel kezdett dolgozni, s ma már Magyarországon és ugy külföldön is elismertek gyártmányai mely e szakmába elsőrendű, oly erővel dolgozik, hogy gyárában 40 kézi. 15 villanyerőre beredezett szövőszókkel és 200 munkással dolgozik, lekötik a figyelmet az egyes osztályok, melyekben folyik a munka; kézről-kézre adják az árut, mig rendeltetési helyére jut. A gyár há*ak közé ékelődött ugy annyira, hogy jelenlegi helyén fejlődni nem tud, s most alkalmas helyen teljesen modern berendezéssel át akarja alakítani gyárát. A gyár tulajdonosa legnagyobb készséggel mutatott meg mindent és igen bő tapasztalatokkal távoztunk. Az áruismeretek keretében fontosak a .szőrme, gomb, zsinór és paszomány áruk. A szőrmeárukat Katzer József udv. szállító, budapesti szűcsmester ismertette, a fraucziák szerint a világ első szűcs kapaczitása. A férfi és női ruházatoknak ma már nagyon fontos hozzátartozója a szőrme; bemutatta vagy száz különböző állat szőrméjét, melyeknek egy-egy darabja sokszor több ezer koronát képvisel, a melyet esetleg egy helytelem szabás, metszés elértéktelenithet. Nagyon foltos a szőrme festése. Oly hűen tudják ma már az eredeti szőrmét utánozui úgyannyira, hogy a valódiság megállapítása sokszor a szakembert is zavarba ejti. Sok ezer korona értékű legkülönbözőbb színárnyalatú szőrmék valódiságának eldöntésére okvetlen szükséges, ezért hiviák meg több világvárosba Katzert véleményadás végett, A gombgyártást Gaul Károly a technológiai iparmuzeum igazgatója adta elő, a gombok anyagát|ismertette, a gyöagyház, kő-dió, szarv, csont, és agancs gombok kikészítéséről és az utánzatokról bő ismereteket adott elő, a zsinór- és paszományárukat Varga Ignácz ismertette, ezzel kapcsolatosan megtekintettük Bauer és Társa Tas utczai, a mai kornak megfelelően beredezett zsinór és paszomány gyárát, mely hazánkban az elsők iézé tartozik, gyárában vagy 40 munkást foglalkoztat, fikép uőket. Gyártmányai arany, ezüst zsinór paszomány stb. gombkötő munkák. Az ipar és kereskedelem körébe vágó jogiíseaereteket és jog szabályokat Dr. Szemety Károly bő tudással alta elő. E szaktanfolyam legfontosabbikáról, a siabászatról, vagyis a szakoktatásról a jövőben fogok megemlékezni. Budapest, 1908 február 14. Jády Károly, szabó-iparop. Magyar nők! Egy év alatt 1895-ben selyemért, bársonyért Ausztriának egy millió 208 ezer koronát adtunk, mig 10 év múlva, 1904-ben csak 34 ezer koronát. Nagyon szomorú, hogy csak a szegénység tudta enyire leszoritani igényeinket? Hivatalos rovat. mzr. 908. Hirdetmény. Az 1894: XII. tcz. 50. §á alapján felhívom a város határában levő birtokosokat és birtok bérlőket, hogy a belsőségekben, szőlőkben, gyümölcsösökben, majorokban és kertekben levő fáikat és bokraikat a kártékony hernyóktól illetőleg hernyó fészkektől és lepketojásoktól, nemkülönben a darázsfészkektől 1908 márczius hó végéig megtisztittatni s az össz >gyüjtött hernyókat, hernyó és darázsfésikkhet, hernyó s lepketojásokat elégetni el ne mulasszák, mert különben a jelzett munkálatokat a hivatkozott törvény 52. §-a értelmében kőltségükra fogom foganatosíttatni, s azonkívül a 95. §. k) pontja alapján a mulasztókat büntetni. Ezen kihágás 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, vagy megfelelő elzárással büntethető. Falhivom a birtokosokat arra is, hogy értékes gyümölcstermést tönkre tevő férgek pusztításában a hatóságnak azzal is támogatására legyenek, bogy a mulasztók neveit akár a hegy-, vagy mezőőröknek, akár közvetlenül a városi hatóságnak szóval vagy Írásban jelentsék be. Zalaegerszegen, 1908 február 4. 3_$ 41. ip, 908. Hirdetmény. Felhívja a város; tanács az üzletüket esetleg Ausztriára is kiterjesztő kereskedőket és iparosokat, hogy az 1907. LIV. tcz. értelmében Ausztriával kötött gazdasági s pénzügyi állami megegyezés alapján ily vállalatok kétszeres megadóztatásának elkerülése czéljából netán szükséges felvilágosításokért forduljanak bármikor a városi tanácshoz. Zalaegerszegen, 1908 február 12-én tartott tanácsülésből. Fülöp József h. polgirmtiUr. Heti hirek Helyiek. Sándor Zsigmond a szombati estélyen fellép hegedűjével zongora kiséret mellett. A kitűnő hegedüjátszó iránt élénk, meleg érdeklődés nyilvánul városszerte. Kivétel nélkül szereti s nagyra is becsüli mindenki a Sándor Zsiza hegedűjét. Ú szintén nagy készséggel aisiilko/Mit az estéiyre, tekintve főleg a két ni -y i emes czélt; mert ezt az estélyt a József foherczeg országos szanatóriumnak és a pö'öslei tűzkárosultaknak a javára rendezik. Gyűjtsünk a Csány szoborra! Lugmayer Ferencz gyűjtése a zalamíhályfai áll. <-!. iskolában. Szikii Gyula —-04 Mozsdényi Géza —-08 Hub'T Janka —"04 Bodó István — 02 Sehlesinger Ilona —-20 Kis Roza —'04 Szigeti Dezső —"04 Forintos Gyula —"04 Kovács Gyula —02 Katona Lajos — 06 Steiner Ferencz — 06 Sélley Roza —"20 Forintos Gyula —"02 Gzigli Lajos —"02 Jankó Gizella —'10 Czigli József —-02 Torma Ilona — 04 Steiner József —10 Forintos István —"04 Steiner Gizella —"10 Forintos Gyula — 04 Sélley Vilma — 04 Rádli Roldi — 02 Lugmayer F. tan. — 54 Sélley Matild —"04 óhidi Mari —04 összesen 2 K. Csongrádvármegye közönsége az adóhivatal utján aliipáni rendeletre Szentes, 20 fillér postadíj levonása után . . . . 49 K 80 f. Kovács János napidíj elengedéséből Domasinecz : Dr. Skublics Gábor szolgabíró utján Perlak. 9 K 84 f. Vadovits Rezső plébános Szentbenedek Vasmegye . . . . 1 K 50 f. Szedlmayer Antal gyűjtése az 1963. sz. gyűjtőiven Budapesten Hernád-u. 7. Szedlmayer Antal 1"— Schvarz Géza —-10 Böhm Lipót —-10 Iseli Ferencz —"20 Rukovetzky I. — 20 Boros József —-20 Kiss Sándor — 20 Singer Károly —10 Reniczky Heinrik —10 Krno Péter — 20 N. N. —-10 Kardos András —10 N. N. —'10 Sidó György —-20 Turner Antal — 20 Lerch —-20 Filláry Istváu —"10 Mokry Gusztárné —"20 Haeffner Ferencz —-10 Vargha Imre —-10 Gáspár József —-10 összesen 3 K 90 f. í Mai gyűjtésünk összesen . . 67 K 04 f. Hozzáadva a multkori(14434 K 901) összeghea, a Magyar Pajzs gyűjtése máig 14501 K 94 fiU. Én is tudtam, hogy néhány korona, mintegy 40—50 korona veszendőben van, ami szerencsésebb körülmények között szaporíthatta volna a mi alapunkat. De nem irtam ki a nyilvánosság elé. Egyszerűen azért nem, mert rontja a jó hírnevét egy ilyen komoly hazafias ügynek. Jobbnak tartottam volna, ha nem írja ki egyik újság sem. A Zalamegye már szóvá tette, tehát én is megemlítem. A Zalamegye szerintem hiányosan irta ki. Még pedig ilyen czim alatt: „A Csány-szobor pénze," s utána magyarázatul az, hogy egy bizonyos összeg veszendőben van. Ebből a kevéssé gondolkozó közönség azt is gondolhatja, hogy a Csány-szobor pénzt ellopták, azt is gondolhatja, hogy maga a bizottság, vagy annak egyes tagjai lopták el, azt is gondolhatja, hogy ellopták mind a 14 ezer 8 néhány száz koronát. - Azért említem meg tehát, hogy legyen nyugodt a közönség. A Csány-szobor szent pénzét hétszeres lakat alatt őrzi a bizottság és kamatoztatja, gyümölcsözteti. Az a veszendőbe menő 40—50 korona pedig igazában nem is Csány-szcbor pénz, hanem hogy rendesebben megmondjam a közönségnek, egy zalai községben, a Sümegen tul levő Nyirád nevü községben levő vadásztársaságnak a pénze. Iga7, hogy a Csány-szobor emlegetés czim alatt gyűjtött össze ez a vadásztársaság ezelőtt 3—4 évvel 40—50 koronát. Miért, miért nem, azt ő tudja, rögtön átadta a pénzt a Szálló levelek szerkesztőjének, Polgár Bélának; Polgár Béla pedig miéi", miért nem, azt ő tudja, hihetőleg jóhiszeműleg, rögtön átadta egy embernek kamatozásra ; s ez az ember miért, miért nem, azt ő tudja, rögtőn elutazott Amerikába. A törvény pedig most nyugatja Polgár Bélát. Én pedig evvel az ujságczikkel inkább a vadásztársaságot szeretném kérdőre vonni: Hogyan lehet az, hogy ez a vadásziársaság se lát, se hall, sem újságot nem olvas, sem a viszonyokat nem ismeri, saját magát sem ismeri, csak játszik a pénzzel. Főúri haláleset. Gróf Batthyány Pál főispánunkat gyász érte. Gróf Batthyány Ferenczné szül. Batthyány Karolin grófnő folyó hó 19 én meghalt Pozsonyban. Az elhunytban gróf Batthyány Pál cs. és kir. kamarás, vármegyénk főispánja, gróf Batthyány Béla cs. és kir. kamarás huszárszázados és gróf Batthyány Tamás ce. és kir. kamarás huszárfőhadnagy nagynénjükat gyászolják. — A temetés Németujvárott lesz, melyre a családtagok elutaztak. Esküdtszék. Hétfőn egy háshágyi gyujtogatási ügy jött főtárgyalásra, azonban elhalasztották, hogy a gyujtogatónak elmebeli állapotát megvizsgálják. Kedden apagyilkossági ügyet tárgyaltak. Nem épen gyilkosság, de apaölés. Kallós községben 1907 okt. 2-án az öreg Németh József családos szegény ember és börtöntviselt ember, ami kis pénzt szerzett megitta, feleségével s két fiával veszekedett. Egyszer a szőlőben Sándor nevti fiára rontott a fejszével, Sándor egy óriási husánggal főbe ütötte s az öreg meghalt. Dr. Rézler Kornél alügyész vádolta a fiút, Dr. Árray László védelmezte. A bíróság: Dr. Fritz József biró elnök, Rutich Sándor és Skóday Aurél szavazóbirak. Esküdtek: Dr. Nagy Istvá* (főnök), Laux Rezső, Somogyi József, Éles Károly, Darnay Kárply, Morandini Tamás, Hrabovszky Jenő, Záborszky Géza, Krosetz Gyula, Né

meth Z

sigmend, Semetke József, Hófman János, SSJEaZI János rendes és pótesküdt: Pémer József. Németh Sándort elitélték 3 évi fegyházra. Szerdán halált okozó súlyos testisértést köve-