Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-02-13 / 7. szám

IX. év ^^(•^ueg, 1908 február 13. 6 szám. Z-RJ- - . T _ . R LENGYEL FERENC . Hor^ratli Lajos ( BORHÉLTT Uptulajdonos. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE kOitM F« érra 9 k»r*M. If«*ytí (tit» 1 k»r Z&fH wAm S fi- lé*. Hi det

5i'.k áija megegyezéi »aá«t N?ilt:éc ior«, 1 kwtv Szerkeiztőiég éa ki»dóT»t»l: WI»i»ic?-ote* Őszintén mondva. Az Emkének most 3 és félmillió vagyona van. Rámegy néhány millióra az is, amit eddig iskolákra, ovodákra, daloskörokre, könyvtárakra s magyar művelődésben fáradozó embereknek a jutalmazására adott. Ar Emke nagy és hatalmas. Ide s tova 20 éves már. Kolozsvárt, az oláhság tengerének egyik erős szigetén született. Nagy emberek alapították. Gróf Be.thl* n Gábor volt a zászló A zászlót erős kez^k emelték: Bartha Miklós, Felméri Lajos, Ealler Károly, Gróf Béldi Ákos s a többiek Emlékszem, hatalmas beszédeket tartottak a gyűléseken, izzó czikkeket irtak az újságokban, s a tömeg zsongott a lelkesü W>gtő>. De arra is emlékszem, hogy a beszéde n-k minden szava, az ujságczikkeknek minden betűje, a tömegek lelkesültségének mindene lélekzetvétele ősziate, igaz és erő s vi

.lt. Olyan igaz volt, mintha a gyűléseknek is, az ujságczikkeknek is, az emberek beszélgetésének is a Bartha Miklós lelke adott voín* lelket. Az ő megostromolhatatkn mag\ ar lelke, mely olyan, mint a víhatatlan var Aztán volt még egy. Az egyesületnek Sándor József lett a titkára Tudniil ik a szervezkedésnek és a kormányzásnak a kö-rép pontja, a szive. Beszédjében Sándor József az egyesület szükségességének érveléseinél fölemlíti az elnyomott magyart, hogy latta gyermekkorában, amint véresre verik az alárendelt magyarokat Oláhországban az oláhok ... Megesküdt gyermekkorában, mint Hannibál az oltár előtt, hogy ha lesz, a tnenn\ i tehetsége lesz, azt arra használja, hogy a magyarság erősödjék. Az adatok felsorolásakor a keserű érzelem megfojtotta bem e a szót, s szónoklás közben zokogott. Szava és érzése őszinte volt. Bizonyság erre az is, hogy ő teljes akarattal építette az Emkét. És az Emke most nagy és hatalmas. De nagynak és hatalmadnak is kell lenni, mert az oláhság tengerében van, és az ország keleti határán van. Nem hiszem azonban, hogy ne volna szükség még nagyobb és hatalmasabb magyar egyesületre az országnak nyugati hatírán. Itt is van. Nagynevű ember, Széli Kálmán az elnöke. Régen ismerem s ismerhetjük a Dunántuli Magyar Közművelődési Egyesületnek a nevét. De őszintén mondva, a működéséről már kevesebbet tudunk. A ki pedig nem dolgozik, nem ér sokkal többet a halottnál, vagy a meg nem születettnél. Ebben a hallgatag szervezetben a vérnek a felfrissülését jelenti az, hogy új tagot nyert. A szervezetnek uj tagjául, az egyesületnek uj fiókjául jelentkezett Zalavármegye. Vasárnap megalakult a Zalavármegyei Közművelődési Egyesület a Dunántuli Közművelődet Egyesületnek fiókjaként. Az alakulás ünnepi toromban történt. I merjük u^yan az okokat és a czélt, de mégis le a ább szerettem volna, ha az elnökön kívül is egy-k-t három ember még fejtegeti es feszegeti az okokat s mutogatja a c/éira íz eszközöket, hogy kitűnjék a nagy jelentőség. Azt a nagyobb formát értem, amelyiknek a t&italiOM is nagyobb. Jó a bővebb ismertetés es oktü/.es, hogy a nagyobb közönség is teljesebben lassa, a mit csak félig-meddig ismer. Hogy miért kell pl. a hatalmas államkormányzat mellett még társadalmilag is szervezkedn ? Miért kell nekünk nyomorult tiszt viselőknek is szájunktól elvonni a falatot, hogy tagsági dijba adjuk ? miért kell nekünk minden t etegbeli ga/dag vagy szegény embernek Utailanul bar, résztvenni a nemzeti ügy ítíazgatasaban ? H<t mások nem tudják, vagy nem akarjak, tegye föl a kérdést a társadalmi szervezet, azt a kérdést pl hogy miért veszekednek és czivódnak az emberek azon, hogy Migyarorszs^on Za avármegyében vájjon horvátul kell é beszélni és énekelni, vagy magyarul ? És még több ilyen tartalomnak megfelelő nagyobb formara gondolok Jó hogy a formát duzitették távollevő nagy nevü embereknek üdvözlő iratjaik. írtak az anvaegyesü etnek elnökei leveleket, táviratokat Barthü Miklósnak, Felmérinek, avagy Sándor Józsinak kigyúlt orczáiról le lehetett olvasni az Em-.e fényes jövőjét. Felemlítet em az Emkét hasonlatul. Mert volt, hala Istennek, a zalai értekezleten is magvas tartalmas, Őszinte beszéd. Gróf Batthyany Pdl főispán beszéde rövid volt, alighogy mintegy jócska távirat. De egy szó sem jutott beiőle a kavics közé. Mindenik szóban erő és öntudat. Másképen a stilus őszinteségének is mondhatjuk ezt. Ha tetszik, uevezhetiü'í akaratnak is. Meg kell teremtenünk ezt az egyesületet, mondja elnöki megnyitójában a főispán. Szükség van az egyesülésre; ha valaka volt, most van szükség rá; most, mikor annyi betegség rágja, annyi ellenség marja ezt a nemzetet; belső bajok: az egyenetlenség, a viszály, az irigység, a gyűlölet; az önzés és az apathia, a tehetetlenség; a kényelemszeretet s a puhultság; mikor már-már erőt vesz a nemzeten az az általánosító szellem, mely nem ismeri sem a nnmzetnek, sem az országnak, sem az egyháznak a határát; mikor a nemzetiségek, kiket barátként üdvözlünk, lesben állnak ellenünk; s mikor mi a helyett, hogy erősítve magunkat készen állnánk a védekezésre: megmérgezzük és pusztítjuk magunkat az alkohollal, a kivándorlássá!. a rosz értelmű szóczialismussal, az „egyke" rendszerül, hogy ne mondjam, a fajtalansággal, és egymásra agyarkodunk . . . Mintha a 17. századnak magyar Jeremiásait hallanám, kik búsulnak e „czondorlott" nemzetnek a sorsán. Ezt a hangot őszintének tartom. De nem tarthatok őszintének minden okos frázist. Az őszinteségből születik az akarat, az akarat pedi* szülőanyja a tettnek. S ha a frázisok Lhin^olók, ez a őszinte beszéd szárnyat ad a hitre, hogy lesz jó jővöje a Zalavármegyei Közművelődési Egyesületnek is, akár az anyaegyesületnek tagjaként, akár független szerrezetként. S annál erősebb ez a remény, minél többen sorakoznak a zászlóttartó elnök mellé, hasonló akarattal, hogy küzdjenek, és nem azért, hogy a zászló alatt árnyékot találjanak. Azért említettem az Emkét, hogy ott volt akarat, s az Emke nagy és hátalmas lett. Legyen itt is a'carat s a zalai is nagy és hatalmas lesz. Különben nem. Az akaratot, mondám, az őszinteség előzi meg. Ebben már benne van a kitartás. S akkor benne lesz a kitartás az akaratban is, a tettben is. Boriélt/ Gyirjy. Megalakult a Zaíavárrnegyei Közművelődési Egyesület. Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő régóta foglalkozik már evvel az eszmével, ó készítette eló az ügyet, megbeszélve Gróf Batthyány Pál főispán úrral. Elkészítette előre az alapszabályt is. Tulajdonkép a Dunántuli Közművelődési Egyesületnek a fiókja ez. Oka és czélj* nagyjában mindenki előtt ismeretes. Az örökös tag 1000, az alapító tag 100, pártoló tag 50 koronát fizet; a rendes tag évenként 4 — 4 koronát, legalább 5 éven át. AZ alakuló közgyűlés hétfőn délután 1 órakor rolt a vármegyeház gyüléstermében, hol éppea akkor végződött a törvényhatósági közgyűlés. így számosan részt vettek a vidéki urak is. Megjelent a Dunántali Közművelődési Egyesület képviseletében Hertelendy Ferencz főrendiházi tag is, Szabó Károly soproni tanfelügyelő, s Fodor Oszkár főtitkár. Gróf Batthyány Pdl főispán, az értekezlet összehívója, üdvözli a küldöttséget s a többi megjelenteket. Országunknak, nemzeti ügyünknek a kiépítésére dolgoznunk kell, azt mondja, mert ez a szegény nemzet már annyi támadásnak ki van téve, hogy elvésr a sok ütés és vérszivás alatt; sújtja a nemzeti átok, a balviszály, azonkívül vérét szivja a kivándorlás, az egygyermekrendszer, a szoczialismus, az alkoholismus s minden ördög baj. A támadó "tat védelmezni kell. Védelmezzük amint lehet, tartsunk össze, egyesüljünk s munkánkkal talán műveltséget, műveltséggel egyetértést és erőt tudunk teremteni. Műveltség nélkül nincs nemzet. — Ez értekezlet jegyzőjéül megjelöli Dr. Ruzsicska Kálmánt. Hertelendy frerencz a központ nevében köszöni az üdvözlő fogadtatást s szintén üdvözlést és hálás eliemerést fejez ki Gr. Batthyány főispán, Arvay Lajos alispán és Dr. Ruzsicska iránt, akik e mozgalomnak az élén állanak, örömét fejezi ki e vármegye szülöttjeként is és csatlakozik. Ha későa