Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-12-31 / 53. szám

ISO 8. deezeMber 24. MAGTAR PAIZS 3 lobb esetben a törvényhatóságok nem gondoskodhatnak. Ily előkészületien állapotban, ha a törvény erőszakolva végrehajtatnék s az eddigi hordóbiteleaitő hivatalok beszüntettetnének és azok működése helyett csak távoli kézpontokon fölállított hivatalokban lehetne a hordók űrtartalmát hitelesen jeleztetni, ez a vidéki kádáripart teljesen tönkretenné, egy néhány hordógyárnak biztositana csupán monopolium szerű üzletet, mig a fogyasztó nagyközönség hasonlóképpen ki lenne szolgáltatva. Mig az országban egész tekintélyes ama kádár kisiparosok száma, akik existentiájukat elvesztenék és családjukkal együtt nyomorba taszíttatnának, mély tisztelettel arra kérjük Nagyméltóságodat, hogy az 1907. Y. t. cz. 38. §-ában fönntartott jog alapján mind ama helyeken, ahol hordójelzö hivatal évkor fel nem állitható, a tényleges szükséglet pedig azt a jövőre is épen ugy igényli, mint a múltban volt, kegyeskedjék átmenetileg a jelenlegi hivataloknak megengedni a hordók hiteles jeltésének megszakítás nélküli teljesítését. Ennélfogva a jelenleg bordóhitelesítéssel is foglalkozó kádármesterekle a törvény 26. §-a esak akkor lenne alkalmazandó, ha a törvényhatóságok fedezetet találnak arra, hogy a hordójelző hivatal külön e czélra képesíteti egyénnel tovább vezethető lesz. Az átmeneti idő tartamául 1916 ivet bezárólag hozzuk javaslatba. A villamos mérő órák kötelező alkalmazásánál is ez a határidő van tudomásunk szerint tervbe véve. Ez időn tul természetesen csak a törvéoyben előirt képesítéssel bíró hordójelző lenne alkalmazható. Kolozsvár, 1908 deczember 21. Veisz József sk., Dr. Gámán József sk., kir. tan. elnök. titkár. Más lapok is az uj mértéklőrvényröl és annak veszedelméről. A Kolozsvárt megjelenő Ellenzik irja a következőket: »Veszedelem fenyegette újévi ajándék lejében az ország kereskedőit, iparosait és fogyasztóit egyaránt. Ezelőtt két évvel alkották meg az uj mértéktörvényt. A tervezet az iparkamarák és érdekelt vidéki testületek hozzászólása nélkül vált törvénnyé. A képviselőházban nem akadt egy képviselő sem, a ki szakszerűen tudott volna hozzászólani. A nyáron megkészítették a törvény végrehajtásra, a dijak szedésére stb. tartozó rendeleteket is. A vidéket ez?k tárgyalásából is kihagyták. Most küszöbön áll az életbeléptetés. ' Azonban nagy baj vau, A ma használatban levő mérlegek 70 — 90 százaléka olyan, hogy az előírásnak nem felel meg. A sulyoknak aligha 5—10 százaléka ha megüti az előirt mértéket. Ezeket tehát a használatból a törvény kitiltja. De minthogy az egész országban nincs megfelelő számú mérlegjavitó és készítő, a legnagyobb kellemetlenség előtt áll az orsság népe, mert uj mértékeket szerezni nem tud, a régi mértékkel mérni nem szabad. A törvény pénzbüntetést és fogházat mér árrá, aki a törvényt meg nem tartja. Ezen a bajon azonban könnyen tud segíteni az os2trák ipar. Ausztriában már elkészítették és raktáron tartják Magyarország kisegítésére a szükséges mérlegeket, súlyokat és mérőeszközöket. Utazóikat is megindították már. Fennakadás tehát nem lesz. A magyar mértéktörvény aratast biztosit az osztrák mértékkészitőknek. Am a kolozsvári iparkamara ezt nem akarja. A kamara már két év előtt is telirt, hogy gondoskodjanak mértékkészitő tanfolyamokról és igy készítsék elő a szabályt a törvény bevezetésére. Előterjesztése nem jutott illetékes kezekbe. Most megújította a kérést. Pártolás végett átküldte a társkamarákhoz is.« A felterjesztést és a társkamarákhoz szóló átiratot közöltük már a Magyar Paizs ez évi 51. számában. Mai számunkban szintén 1. két ide vonatkozó fölterjesztése a Kolozsvári Kamarának. Útbaigazítás a mértéktörvényröl. A Magyar Paizs deczemberi 51 számában a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara levelében felemlíti, hogy a mértéktörvényröl és a végrehajtási utasításokról kiadandó füzetben fogja közönségét tájékoztatni Mindenesetre helyes, -ha egy testület időt és fáradságot szentel annak, hogy a mértékhitelesités körül a sötétséget eloszlassa. Ma sem a képviselők, sem a miniszterek, sem az állami hivatalok, sem a nagy közönség nem tudja, mikép és hogyan fogják a mértéktörvényt végrehajtani. Azt mindenki látja, hogy az osztrák iparnak fog ez használni. Adatgvüjtés a mértéktörvény hibáiról és hiányairól. A kolozsvári kereskedelmi és iparkamara elhatározta, hogy a mértéktörvény végrehajtása körül minden olyan mozzanatot feljegyez, a mely a közönségre, a forgalomra, az iparra nézve káros vagy hátrányos. Hirschfeld Károly kamarai tanácsos javaslatára mondotta ki erre nézve a határozatot a kamara közgyűlése. Minden orvoslandó bajról a kereskedelemügyi miniszterhez esetről-esetre felterjesztást tesznek. Hasonló eljárás követésére a társkamarákat is felhívják. A miniszternek tehát alkalma lesz a hitelesítési törvény és végrehajtási rendeletek fogyatkozásairól mindjárt az első időkben tájékozódni. A választási törvény, az analfabéták és a mértékhitelesités. Látszik, hogy politikai nemzet vagyunk, keveset törődünk iparral, gazdgsággal és kereskedelemmel. A választási törvényről még csak a szellő szárnya susogott. Azonban ez is elegendő volt egy buzgó akczióra. Dászkelek, bocherek, magyar néptanítók már neki gyürkőztek a nagy feladatnak. Leezke alá fogták mindazokat az egyéneket, kiknek választó jogosultságuk csupán azért nem lenne a jövőre, mert Írástudatlanok. A pópák, protopopok, rabbik, kihirdették a templomokban, hogy tanulni kell, mert a választói jog megszerzése politikai érdek, mert a választói jog ózlet. £s mo^t a kaftánosok a héber irást, a bocskorosok pedig Cyril potkováit őszülő fejjel, gyöngyöző faomlokkal biflázzák befelé/ Az analfabéta Göre Gáborok is lehúzzák a csizmájukat, ugy magolják az a, b, c-t, hogy a koponyájuk rep< I belé. A fegyenczek írás-olvasásra oktatása körül n tgy gyakorlottságot szerzett, kiérdemesült mestereknek falukon nagy keresete van. Uránként forintjával fizetik, az Írástudatlan gazdák, a titokban adott leczkéket. Mert sokau szógyeinek nyilvános iskolában privát órákar venni. De tanulni igyekeznek. Persze azért, mert választásról van szó. Bezzeg a mérték hitelesítéssel az ördög se törődött. Mennyi ipar tanitó, mennyi iparos, mennyi kereskedő készülhetett volna a két év alatt. Milyen szépen lehetett volna keresni és a külföldi iper beözönlését megakasztani. Összedugtuk a kezünket és nem törődtünk. Két éven át senki sem tett semmit. Küldjük be a kérdéseket. Vannak mértékhitelesítők és hordóhitelesitők, a kik 10 — 20—30 év óta szolgálnak. A kik szolgálatuk alatt korrektül megfeleltek feladatuknak, hogy se fegyelmit nem kaptak, se panasz nem merült fel ellenük Sőt hémelyik még dicséretben is részesült. És ez/.el a 10 — 20—30 évi szolgálattal beigazolt képessé,egyszerre értéktelenné válik. Aközpon ti bizottság egy Va óra alatt minden további teketória nélkül kimondja, hogy az illető a vizsgán megbukót- és a szolgálatnak tovább teljesítésére megkívántató képességgel npra bír. lia ez igy volna, akkor a törvényhatóságok volnának hibásak, a melyek (a központi vizsgák szerint) mind olyan egyénekre bízták a hitelesítést, a kik erre a megkívántató képességgel nem hirtak. Miután a központnak erre az egyoldalú megállapítására ráczáfol 10—20 — 30 éves eredményekben sikeres gyakorlat, a helyzet könnyen tisztázható. Javaslom tehát, hogy minden olyan vizsgázó, a ki a gyakorlatban eddig jól bevált, most azonban a vizsgán megbukott, irja le és küldje be a szerkesztőségnek azokat az Írásbeli kérdéseket, a miket feladtak. Irja le s küldje be azokat a kérdéseket, a mikre kielégítő feleletet adni nem tudott. Jelölje meg azokat a kérdéseket, a melyeket feladtak a végrehajtási rendeletek tervezetéből és a melyekre a bizottságnak kielégítő feleletet adni nem tudott. Ez utóbbi azért fontos, mert eldöntendő kérdés, hogy olyan rendeletekből, a melyek hivatalosan elfogadva és kiadva nincsenek, meg lehet-e buktatni olyan egyéneket, a kik ugyanabban a munkakörben gyakorlati szolgálatban beváltak, de a kiknek e rendeletek miniszteri megerositessel kiadva nem voltak és a kiknek módjuk nem volt otthon ezeket megtanulni A szerkesztő urat arra Kérem, hogy e mértékhitelesítői és hordójelzői vizsgák kérdéseiből hetrol-hetre szemelvényt közölni szíveskedjék (Csak legyen mit. Sz.) Ebből a törvényhatóságok megítélik, az iparkamarák, testületek, megbírálják az egész közönség, sot maga a kormány is átlátja, hogy a bizottság miféle adatok szerint bírálja el egy-egv a szolgálatban rég be vált családos mérték va«v hordóhitelesitónek a képességét. A törvényhatóságoknak, kamaráknak, testületeknek alkalmuk lesz követelni e hibás rendszernek azonnal hatályon kivül való helyezi séf \ képviselőházban alkalom nyilik követelni a megvizsgálását annak, hogy a hiba hol követtetett el és az elkövetett helytelen eljárás jó, vagv rossz hiszemü volt-e? Kétséget ma már nem szenved az, hogy hibák történtek a mérték és hordóhitelesitők sérelmére a kiadott rendeletekben. Ezt beismerte az első küldöttség kihallgatása alkalmával Szterényi államtitkár is, orvosolta is azt az ágát, hogy a teljes hitelesítő vizsga bizonyítvánnyal nem biró hitelesítőkre leioldotta azt a sérelmes pontot, a mely őket a vizsga letétele alól eltiltja. Nem szükséges tehát hogy mi magunk elitéljük a központ eljárását, vagy e miatt'erős kifejezéseket használjunk. A mi erőnk az igazságban van. Ezt erősebb kifejezések nélkül is, ha a tényeket megvilágítjuk, belátják és a törvényhatóság, kamarák, közönség és képviselőház egvüttes sürgetésére, a helyzetet a kormány orvosolni fogja. Hordóhitelesitö'. Az édes basa, a selyem zsinór meg a mértékhitelesítők. A mikor a Budapesten járt hordóhitelesitők útjáról szóló referádát olvastam, .megakadt a szemem a vizsga körül való humánus eljárásra nézve tett ígéreten és rápillantottam a Hájek hordóhitelesitö keserii tapasztalataira, eszembe jutott az édes basa. Erről Ugrón Gábor az egész országot megkaczagtató magyarázatot tartott tiz-tizenot évvel ezelőtt a képviselőházban. Az édes basának Törökors7ágban nagyon nevezetes feladata van. Ez viszi t. i. a selyem zsinór! annak a kiszemelt áldozatnak, a kinek Allah már nem nyújtja hosszura az árnyékát. A kellemetes pasa először is a padischah szeretetétjóakaratát tolmácsolja az áldozatnak, azután alattvalói kötelességeire nevezetesen az engedelmességre ügyelmezteti és végül zsebébe nyul és átadja a szerencsétlen halandónak a selyem' zsinórt. Mindezt olyan kellemesen és szép formában teszi, kogy a szegény miizu mánnek ne essék ro.szul az ajándék. Igy bánnak a hordóhitelesitökkel is. Ezek tanulhatnak. Könyvet azonban nem készítettek részükre. Vizsgára is felmehetnek. Ott aztán kellemes formában megkapják az elégte'en osztályzat képében a — selyem zsinórt, Igen, ez nagyon humánusan van kieszelve. E keleti bölcsességnek hétországban sincs párja. Debreczen i. Kinek készülnek a végrehajtási rendeletek? Szerkesztő ur, kérdezze meg a Budapesten élő i>nagy«. emberektől, hogy kinek a bőrére szabják a mértéktörvény végrehajtási rendeleteit? Ezt azért fontos tudni, mert a vidék elől elzárkóznak vele egészen. Olvastam a Magyar Paizs szept. 10. számában, hogy Budapesten valami érdekeltség a tarifát tárgyalta. Olvastam a Magyar Paizs mult számában, hogy az Orsz. Gazd. Egylet ipari és gazdasági osztálya a végrehajtási rendeleteket tár? yalta és észrevételeket tett a tejes kanákra és hordókra stb. Kérdem én. A törvényt csak Budapest közönsége részére tákolták össze? A végrehajtási utasításokat is csak Budapest népe számára foltozgatják ? Mi az oka, hogy a vidék érdekeltségét számba nem veszik? Hát az ország,népe — smarn? Ennek le lehet húzni a bőrét? Szíveskedjék megkérdezui azoktól, a kiket illet. (Ugy sem felelnek. Hanem azért megkérdezzük. Sz.) Egy kumarai tag. Mit kell tudni egy hordójelzőnek? »Ha a vizet 4 C°-ról fölhevítik 30°-ra, minő változást szenved fajsulyban és térfogatban ?«