Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-11-26 / 48. szám

IX. év, Zalaegapneg, 1908. november 26, 48, 8Eám. m&MAÍMI ár: Sjry évre 4 korosa fél éwe 2 koroaa. Nejjaé 6n§ 1 kor. máa 8 flilér. Baer Z_ lEECox'^T-átiltL Hí aj os M-anlcatársalc • { Hird.tések ti** megegyezés szériát. Nyilttfr tora 1 kor. Szerkese tőség én kiadó vatal: Wlassici-ataM M. LBNGXELFEKBNCZ BORBÉLT Ő EGT laptulaj donos. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE A mi iparunkról. zterényi Jéisef államtitkár „Magyarország és a külföld" czimen a következő előszót irta Sugár Ottó könyvéhez, melynek ti a czime: „Die Industrialisierung Ungars." Megjelenik Lipeiében. Az előszó & következő : Magyarország iparfejlesztési törekvéseit gyakrau mutatják be hamis világításban a külföldnek. Ugy tüntetik fel, mintha e törekvések nem önczélt képeznének és mintha azoknak nem gazdasági, hanem politikai czóljuk lenne. Azt is állítják Magyarország iparpolitikájáról, hogy nélkülözi a szilárd alapot, mert az ország viszonyai és mindenekfelett munkássága iparra nem alkalmasak. Ezekkel az állításokkal, melyeket az élet napnap után megczáfol, szembe kell szállani. A magyar iparfejlesztés semmiféle mellékczélt nem köret; egyetlen, önmagában erős és félre nem magyarázható czélja: Magyarország gazdasági viszonyainak megjavítása. Az egyoldalú agrár-államból a többoldalú gazdaságra való áttérés, az agrár érdekek kiegészítése ipari érdekekkel, a mezőgazdaság támogatása erós iparral, az államháztartás forrásainak gyarapítása és a munkásosztály számára a biztos megélhetést nyújtó munkaalkalmak szaporítása a mi czélunk. Ha egy állam gazdasági önállóságának előkészítése politikai czél, akkor a magyar iparfejlesztésnek ilyen politikai tendencziája kétségkívül van. Ámde azt hiszem, hogy ezt a czélt keresni és követni minden államnak saját jól felfogott kötelessége, igy Magyarországé is. A magyar iparfejlesztés komoly alapokon nyugszik és az az állítás, mintha itt a viszonyok nagy gyáriparra nem lennének elég kedvezők, vagy hogy a magyar munkásosztály gyári munkára nem volna alkalmas: merőben alaptalan. Magyarország évtizedeken keresztül nem foglalkozott komolyan gyáripara fejlesztésével, innen elmaradottsága e téren. A mióta — alig több egy évtizednél — ezt komolyan teszi, azóta a rossz európai pénzviszonyok daczára, igen számottevő eredményekre mutathat reá. Talán elég erre nézve utalni arra, hogy nem egészen egy évtized alatt ipari termelése több mint évi 200 millió koronával növekedett; valamint arra is, hogy csaknem mindazok a nagyobb gyárak, melyek külföldről települtek át, — különösen a lextil- és a vas- és fémipar körébe vágók — ezen idő alatt ismételten tetemesen kibővültek ós folytonosan nagyobbodnak. És a mi munkásosztályunkat illeti, ez tanulékonyságra egyenesen kiváló, szorgalmában kifogástalan, megbízhatóságában pedig nem áll mögötte más országok munkásainak. Valamely gyártási ág számára akár a helyi viszonyok, akár a munkások szempontjából rossz vidékek nemcsak Magyarországon, hanem másutt is akadnak. Ilyenek után nem lehet egy egész országról ítéletet mondani. A magyar iparfejlesztésnek óriási tér nyilik: az ország ipari behozatala meghaladja a 900 millió koronát évenként. Ezt a behozatalt akarja az ország fokozatosan csökkenteni. Ezért hozta meg iparfejlesztési törvényét. Ezért fogtak össze itt állam és helyi hatóságok, hogy megfelelő támogatást nyújtsanak azoknak, kik fejlesztést igénylő iparágakban gyári vállalatokat létesítenek az országban. E támogatás módját és eszközeit kívánja ismertetni e mö, mely mint ilyen, hasznos munkát végez. Támad-e nyomában gyakoriali eredmény, azt természetesen előre tudni nem lehet. Egy eredménye azonban mindenesetre lesz: — és nekünk már ez is hasznunkra válik — a külföld meggyőződhetik a felől, hogy Magyarországon állam és társadalom egyaránt kellő érzékkel bírnak a komoly gazdasági fejlődés iránt. Szterényi József. Iparpártolás. Magyar irka. TJgyan mit kellen ? már csinálni? A közoktatásügyi miniszter ur is adott ki már rendeletet, bizalmasan és nyilvánosan is, hogy a diákok magyar tanszereket vásároljanak. Hiszen hatalmas nagy serege van egy országban az iskolás gyermekeknek. Ezeknek jó munkája óriási lendületet adna a magyar iparpártolásnak. De Úristen! mit ér még a miniszternek is a jóakaratú rendelete? Megtörik ez is a zseb embereinek csökönyös vadságán, vagy egyenes gonoszlelkü hazafiatlanságán. A. gyermekek panaszolnak, hogy nem kapnak magyar irkát. Olyant kapnak, melyre nyilvánosan rá is van irva: Bécs. S ha magyar irkát kérnek, a boltos vad czinismussal azt mondja nekik: írjátok rá, hogy: magyar, s miudjárt magyar irka lesz belőle. Igy panaszolják ezt a gyermekek. Csakhogy nem ugy van az, tisztelt boltos uraimék! Lám Önök verik a mellüket ós ordítoznak a magyar hazafias ünnepélyeken, amikor mindenki látja és halja s kiírják nevüket az újságba is és Kossuth Lajost édesapjuknak czimezik. S lám a szeg kibúvik a zsákból, a gyermekek fölfedezik az igazságot és leleplezik a mezítelen szemérmetlenséget. Hiszen ez önöktől kétszínű játék. Nós, ha az újság egy kissé keményen rászól az ilyen bécsi vitézekre: Ki az elkárhoztatott ? Az újság s a szerkesztő goromba: ellensége a kereskedőnek, sőt a kereskedelemnek. Az ellen tűzzel vassal hadjáratot indítanak. Önök. Példát mondjak ? . . . Ha pedig csak rimánkodunk a magyar iparpártolás érdekében: kikaczagnak, a szemünkbe vigyorognak s bécsi irkát árulnak a magyar gyermekeknek. Ugyan mit kellene hát már csinálni? Magyar Paizs. Akkor és most. — A bécsiek rólnnk. — Két okmányra akadtunk. Mindakét eredeti németnyelven nyomtatott okmány Medgyesi Lajos főgimnáziumi igazgató birtokában van. Onnan másoltuk és fordítottuk magyarra. A bécsi diákok lelkes elragadtatással dicsőitik a magyarnak nemes hősiességét — versben és prózában. Persze, ez 1848 áprilisban volt, mikor Kossuth Lajosunk az ők számodra is sürgette a szabadságot. Az érdekes két okmány a követkeiő: Dle Studenten Wiens — An die Ungarlsche Nation. Tausend und aber tausend Herzen unseres grossen Vaterlandes hat es elekrisch berührt, als noch vor unseren Weltgeschichtlichen Marztagen aus Euerer Mitte der Gedanke autleuchtete: »Gonstitution für gauz Ósterreich!« Durch dia glorreiche That der Nation, durck den líebevollen Willen des Monarchen ist sie den Völkern nun geworden. Ihr habt den Jubel gehört, die Begeisterung erlebt, mit denen Euere edlen Vertreter und Euere hofTnungsfreudige Jugend in unseren Mauern begrüsst wurden. Ihr habt Jahrhunderte lang um die Bewahrung einer lángst errungenen Verfessung kámpfen müssen. Euer Herzblut floss dafür, die Schale wenigstens zu bewahren für den zukünftigen, wieder zu erwerbenden, goldeneu Kern.*) Magyarén! er ist gereift, und wir freuen uns mit an Seinem náhrenden, allmáchtigen Segen. Ihr wahrtet stets und tapfer die Flamme der Freihet, dass sie nicht erlösche in den Stürmen der Jahrhunderte. Die Freiheit ist nun unser Aller! Unsere Herzen erfüllt das gedingene Vertrauen, die unerschütterliche Überzeugung, dass wenn die Fieiheit, die Einheit der Monarchio Gefahr liefen, Ihr vereint mit uns die entschlossena KraftEuerer Manuerund den feurigen Muth Euerer Jugend, wie schon einst, in die Reihen stellen würdet um Thaten zu verüben, welche in der glorreichen Geschichte Eueres schönen stolzen Vaterlandes ein neues goldenes Blatt ausfüllen werden. Fortan Ósterreich und Ungarn nur mit und bei einander. Fortan nur Ein Bund, Eine Freundschaft und Eine Feindschafl'. Móge Gott uns Sieg und Heil verleihen! Éljen! Wien den 7.

AApril 1848. Magyarul, Laux Rezső tanár fordításában: A bécsi diákok a magyar nemzethez. Nagy hazánkban ezer iceg ezer szivet felvillanyozott, mikor még a mi világtörténeti márcziusi napjaink előtt körötökből felvillant a gondolat: * Alkotmányt egész Ausztriának!« Népeink immá megkapták ezt a ti föllépésetek után az uralkodór *) Igaza van. A szabadságnak csak a burkolatját kapjuk. Szer

k YT Egy modern, legújabb divatú — teljes matt hálószobát — mely áll: 2 db (két méter magas) fiókos szekrény, 2 db ágy, 2 db éjjeli (márvány lappal), 1 db mosdó (márvány lappal és tükörrel). — Azonkívül nagy raktárt tartunk legdivatosabb és legizlésesebben kiállított háló , ebédlő- és szalongarnituráktói kezdve a legegyszerűbbig. Ugyancsak elvállaljuk madracok, otto9_5Í mánok és különféle, szőnyeg-divánok készítését és j&vitasat a legizlésesebb és legtartósabb kivitelben. SXSffil" Goldberger Károlv és Társa SSS^iw ' V 0 (HafTkaaÍMM ttUrikpÍMtir tpilit.)