Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-09-24 / 39. szám

1908. szeptember 24. MAGYAR P A I Z S 3 megbukik, ismét feljöhet a maga költségén 2 heti tanfolyamra. Ismét leszurkolhatja, ha lesz miből, a 30 koronát. És ha ismét elbukik, családjával együtt veheti a koldusbotot s hű szolgálata után világgá mehet. A röptében készült törvény és ezzel kapcsolatos rendelet, a védelem minden eszközétől megfosztotta a mértéknek e hűséges tisztviselőit. Komor arcczal gyülekeztek össze Budapesten. E szegény tisztviselői a törvényhatóságoknak előrehaladott korúak. Nagyobb része tul van a 40—60 éven. És e szegény emberek családjukért jobb ügyhöz méltó buzgalommal hetek óta tanulják a vegytant, ásványtant, fizikát, mértant. Csinálják a gyökvonásokat és egyenleteket, csakhogy kedvére tegyenek a ministernek, vizsgázhassanak s megmenthessék családjuknak a falat kenyeret. Hogy e szegény hivatalnokok e tantárgyak bemagolása után sem lehetnek tanultabb, jobb tisztviselők, az természetes. De nem természetes az előirt követelés. És ha nem lesznek a vizsgáló biztosok humanusak, akkor e szegény emberek legalább 1000 korona költség árán tudják meg a marasztaló Ítéletet. Ez igy nem volt helyes intézkedés. Szterényi államtitkár maga is belátta junius 20 áu, hogy a vizsgaszabályzat előkészítése szigorú volt. AZ élet megfigyelése nélkül történt. 1879ben, mikor a XXXI. t.-czikket megalkották a vizsgázott erdőtiszteket nem háborgatta az erdőtörvény. Elfogadta a szolgálatban talált tisztviselőtől a bizonyítványt, akár magyarországi volt az, akár Ausztriának valamely tartományában állították ki. Sót a kinek vizsgája nem volt, tekintettel voltak előrehaladt korára és megkönnyítették annak letételét. AZ igazság itt is az lett volna, hogy a régi 10—20 év előtt vizsgát tett tisztviselőt csak az uj törvény alapján előirt szabályokból vizsgálják meg. Az a 100 értelmes tisztviselő amúgy is 1 kitűnően bevált volna. (Válasz a mértékügyben Nicsovits czikkére.) Budapest, szept. 18. A Magyar Paizs mult heti számában Nicsovits j mértékhitelesítő mindenben igazat irt. Hogy a tolláva

1 leirt helyzetet tisztán lássuk, \ szükséges tudni, hogy készült a mérték ügyi tör- j vény? Ha ezt tudjuk, rá jövünk az orvoslásra is. Terjeszkedjünk ki a hordókra. A hordó hitelesítésből jövedelmet huzó közsé- | gek névsorát s a ráfizetéssel dolgozó városok j adatait kell látni legelőször is. Az erró! szóló ! jegyzék alább látható. A hordóhitelesitésre az ország 63 megyéje közül ! ráfizet 43 vmegyei tvhatóság, visszatérül a kiadás 20 megyénél, ráfizet 8 városi tvhatóság, visszatérül a kiadás 18 városnál, ráfizet 338 város és község, visszatérül a kiadás 62 városnál és községnél. Dr. Lázár Pál a mértéktörvény előadójának, előadása (L. Orszgy. Értés. 1906. évi 58. gyűlés 2. j 1. I. hasáb alján) hogy a hordók hiteles jelzését ! »a törvényhatóságok szívesen fogadják, mert ez egyik jövedelmi forrásuk. Csakis üdvözölni lehet tehát, hogy ezt nekik meghagyjuk« stb. a tényleges állapotok nem ismerésén alapult. ' Különös, hogy a házban egy képviselő sem akadt, a ki csak némileg is tájékozódva e téves állításokkal szembe állította volna a fenntebbi tényeket. Az előadó az 5. § tárgyalásánál is bele vétett. A javaslat két helyes tételét vétségből összecserélte. Es ekkor nem akadt a házban képviselő, aki a mértékekről annyira tájékozva lett volna, hogy ezt a vétséget kiigazította volna. Ballagi Aladár, Zanella Richárd, Budapest és Fiume érdekében jóakarattal, de a tájékozottság I teljes hiányával szólaltak fel, kiváltságot kértek, de nem tudták megokolni. Ide irjuk e két város I mértékhitelesitési mult évi forgalmát. 1905-ről j Budapest 181 ezer mértéktárgyat hitelesített. Bevett 52 ezer koronát. Egy tárgyért bevett 29 fillért. Fiume bevett 8800 mértéktárgyért 6700 koronát. Egy tárgyért 78 fillért. Ámde ipihelyt . az időszaki hitelesítés életbe lép, túlnyomó lesz a 2—6—8—12 — 20 filléres apró mértéktárgy. Ezek egyenkénti vizsgálatot, bélyegzést, könyvelést, j nyugtázást kívánnak. A jövedelem-többletet tehát, a kiadás fel fogja emészteni. Ha Budapestnek, Fiumének jövedelmet kivan az állam juttatni, a mai díjszabályokat kellene emelni, ez pedig a vidéki kereskedőket károsítaná meg. Kimutatás azokról a községekről, melyekben az 1905. évben 2000 darabnál több hordót hitelesítettek. Hányat? 1. Abaujmegye Regetruszka 2572 2. Arvamegye Máriaradna 2607 » Paukota 2698 3. Bácsmeg>ie Hódság 2569 » Kula ' 2753 » Óbecse 2386 4. Búranyamegye P.-Nádasd 2900 » Rácz város 6425 » Siklós 2691 » Villány 3719 5. Beregmegye Beregszász 18659 » Munkács 12648 6. Borsodmegye Miskolcz 2764 7. Esztergommá gye Esztergom 2553 8. Hontmegye Éger 3165 9. Jász.-megye Jászberény 2026 10. Krassómegye Lúgos 3000 11. Pestmegye Budafok 19464 » Czegléd 3686 » Kiskörös 4500 » Soroksár 5700 » Vácz 2100 12. Sopronmegye Kismarton 5988 v Lajtaszentmiklós 3458 13. Szabolcsmegye Nyíregyháza 10727 14. Szebenmegye Szászsebes 2159 15. Szilágymegye Szilágysomlyó 4857 16. Temesmegye Lippa 6731 » Fejértemplom 4856 y Ujarad 3157 17. Trencsénmegye Vágbesztercze 2390 18. Tolnamegyi Báttaszék 2352 » Paks 2508 » Szegszárd 5105 19. Zalamegye Nagykanizsa 6091 j D Tapolcza 5096 I 20. Zemplénmegye Bodrogkeresztur 3202 » Mád ' 8132 » Olaszliszka 4765 » Sárospatak 5900 » Sátoraljaújhely 10742 » Tálya 4973 » Tokaj 6944 » Tolcsva 13997 A törvényhatósági joggal felruházott városok közul 2000 db hordón alul hitelesítettek a következő városokban: 1. Hódmezővásárhely 2. Kolozsvár, 3. Komárom, 4. Marosvásárhely, 5. Pancsova, 6. Szabadka, 7. Székesfehérvár, 8. Zombor. Ezek tehát, valamint a 43 vármegye semmi esetre se óhajtja a hordóhiíelesités fenntartását, mert az évente 1000 koronánál kevesebb jövedelmet hozván, abból helyiséget, felszerelést fenntartani, hitelesítői munkást dijazni nem lehet. A 337 magyarországi hitelesítő állomás közül tehát a községek és városi törvényhatéságok körében csak 62 hordóhitelesitó állomás fenntartására mutat az 1905. évi eredmény némi anyag kilátást. A sörös hordókat figyelmen kivül hagytuk, mert azoknak szurokkal való kiöntés utáni újból való vizsgálata az 1906. év folyamán elejtetett. A hordók hiteles jelzése. A hordók jelzéséről, más forrásból is kaptunk adatot. Alább adjuk, A mértékügyi elfogadott törvényjavaslat a hordóhitelesitést megszünteti, azonban annak ártalmát hitelesen kívánja megjelöltetni. A közönségre nézve tehát hiteiesités, vagy hiteles jelzés egyenlő értékű. Eddig jobb módú értelmesebb kádárok igyekeztek a vidéken megszerezni a hordóhiteiesitésböl a képesítést, A képesítés alapján a tvhatóságuktól engedélyt kaptak „hitelesítő hivata

1" felállítására, melynek néhol még a felszerelési költségeit is ők viselték. A község tehát jól jött ki, mert a hitelesítő kádár a hivatallal járó kitüntetésért a jövedék bizonyos 0 o-ával megelégedett. Ráfizetni tehát nem igen kellett. Néhol tiszta jövedelme is volt a községnek. A kádár munkáját a hiteiesités körül nem csak maga a közönség, de elsősorban a kádármesterek is ellenőrizték s panaszt tettek, ha hibákat láttak. Az uj törvény a kádárok kezéből kiveszi jövőre a hordok hiteles jelzését s intézkedik a képesítés iránt s ilyen jelző hivatalok berendezését és fenntartását a törvényhatóságokra ruházza s a mértékhivatalokkal ellenőrizteti. A kádárok kizárása miatt a hordó jelzés az eddiginél nagyobb terhet fog róni a törvényhatóságokra és községekre. Igy ezek tartózkodni fognak hordójelzö hivatalok felállításától és fenntartásától. Ennek hátrányait érezni fogják kereskedők és italárusok, i érezni fogja a közönség. Elsorvad a városok és' ; községek kádáripara, mely mint kisipar ma is nehezen tartja a versenyt a hordógyárakkal. A , megrendelők nem fogják helyt készíttetni, hanem i hiteles jelzéssel hozatni fogják a hordókat nagyobb I hordó gyárakból. j Az állami mértékhitelesítő hivataloknak legalább i 10 szer annyi bevétele lesz az időszaki hitelesij tésböJ, mint ma van a tvhatósági hivataloknak, i Állíttasson és tartasson tehát fenn az állam hordó | jelző hivatalokat. A hol rendes hivatala nincs, i ott végeztesse a jelzési müveletet péld. a pénzügyőri állomásokon ezek közegeivel. Pénzügyőri laktanya, pénzügyőri szakasz minden nagyobb községben van. A pénzügyőri laktanya udvarán, a vizköbzö hengereket az állam könnyen felállíthatja. A pénzügyőri közegek a hordók jelzésének munkájába könnyen betanithatók. A hol nincs mértékhitelesítő hivatal s a hordójelzést a község meg akarja tartani, a községnek ez megengedendő volna. Városok nyers bevételei a mértékhitelesitésből. Hogy mennyire túlzott volt egyes képviselők számítása a mértékhitelesitési jövedelmekre nézve mutatja a következő kimutatás, 1905-ben mértékhitelesitésból bevett Budapest 52000 K, Pozsony 24, Pécs 10, Temesvár 9, Arad 8, Győr' 7, Sopron 7, Fiume, Versecz, Nagyvárad 6—6 ezeret, Újvidék 4, Szeged, Kassa 3—3 ezeret, Debreczen, Kecskemét, Szatmár 2—2 ezeret, 2 ezeren alul van Pancsova, Szabadka, Kolozsvár, 1000 en alul van Székesfehérvár, Zombor, Marosvásárhely, Komárom, Hódmezővásárhely, 100 koronán alul van Selmeczbánya. A Magyarország területén működő 337 állomás összes bevétele 418 ezer korona. Látható tehát, hogy főleg a szegémebb városok és vármegyék tetemei áldozatot hoztak és hoznak a mértékhitelesítés ügyének. Most az állam minden két évben kötelezővé teszi a hitelesítést a mértékekre s a pénzt ö söpri be. A nem jövedelmező hordójelzést pedig visszalöki a városok nyakára. Időszakos hitelesítés. A röptében készült mértéktörvény időszakos hitelesítésül az egyes mértéktárgyakra a két évet állapítja meg s ennek a megokolása nagy körültekintéssel volt szövegezve. Azonban a gyakorlati élet mégis arra mutat, hogy minden időszakos hiteiesités alá veendő mértéktárgyra a két év vagy hosszú, vagy rövid időtartamú. A légszesz órák változásai és romlásai, mint a szakkörök megfigyelései mutatják, a 3—5 használati év után kezdődnek. A két év utáni leszerelés, hiteiesités és visszaszerelés esetleg a közönséget olyan nehezen elviselhető alkalmatlansággal és kiadással terheli, a mi egy további évvel veszély nélkül kitolható lett volna Azonban tény, hogy a két évi hiteiesités kötelezettsége még is jobb, mintha 34—35 éven át minden vizsgálat és hiteiesités nélkül alkalmaznak egyes gázórákat. A jövő tapasztalata az idöszzki hitelesítések határaira adatokat fog adni. A miniszter ehhez készíttessen statisztikát. A sulyoknak időszaki változása közötti külömbséget jelentékenyen befolyásolja az, hogy például hájat, zsírt, hust, vagy pedig sót mérnek-e le? a só kimérés legtöbbször egy évig sem biztosítja azt, hogy a suly előirt helyességét megtartja. Ellenben más czikkek lemérésénél 5—6 éven belül nem fordulhat elő a hiba határon túlmenő változás. A mértékekről szóló törvény végrehajtásához. Mérlegjavitó szakemberek kiképzése. A mértékekről szóló törvény végrehajtása előtt, a vidék számára, mérlegjavitó szakmunkásokról kell gondoskodni. Vidéken ilyen alig van. Rendszerint lakatosok vállalkoznak a javításra, de nem értenek a mérleg szerkezetéhez és kivételes eseteket leszámítva többet rontanak a mérlegen, mint javítanak. A mérleg javítás különös szakképzettséget kiván. Ha valaki ezt el akarja sajátítani, mérlegjavitással gyakorlatilag kell foglalkozni, azonkívül rövid tartamú tanfolyam volna létesítendő s a bizottság előtt vizsgát tegyen az, aki mérlegek javiiásával üzletszerüleg foglalkozni kiván. A vizsgán a mérlegek szerkezeténél, a sulyokról, a javítások módjárói szóló kérdésekén kivül, a mértékekről szóló