Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-08-27 / 35. szám

4 MAGY4.R PAIZS 1908 augusztus 27. A Csány szoborbizottságnak gyűlési határozatából a nyár folyamáD Zalaegerszegen tombolajátékkal összekötött mulatságot rendez a bizottság, valamelyik kertben. A tombola részt Balaton Sándor szoborbizottsági tag fogja rendezni. A kis írsolandó tárgyakat ezives adományokból állítjuk össze. Azért tisztelettel kérjük az érdeklődőket, a helybelieket is, a távoliakat is, szíveskedjenek e czélra ajánlható tárgyaikat elküldeni akár a Magyar Paizs szerkesztőségéhez, akár Balaton Sándor rendezőhöz. Ez a nyári mulatság nem az eddigi szokásos, de uj mulattató pontokkal lesz gazdagítva. Breisaeh Sámuel egy negyedszázadon át fiatalos lelkesültséggel buzgólkodott az önkéntes tűzoltó testület ügyeiért. 25 évig volt közkatonája a tűzoltóságnak. Nem ugy értjük, hogy magára vette az egyenruhát és katonás lépésekkel mutatta meg az érdeklődését; hanem ugy, hogy lelkesen pártfogolta a testületnek a dolgát. A testület választmányi életében ö volt a nem lankadó jókedv. A testület arozán ő volt a mosoly. Ezt a nemes buzgólkodást a testület azzal honorálta, hogy Breisaeh bácsit f. hó 23-án osztályparancsnoknak nevezte ki és érdemeit egy kitüntetéssel is elismerte. Az érdemjelet szép beszéd kíséretében Boschán Gyula testületi elnök adta át az uj osztályparancsnoknak. A kitüntetéshez mi azt a jókívánságot csatoljuk, hogy Breisaeh Sámuel még soksok esztendeig buzgólkodhassék a tűzoltóság iránt. -/ — c. A Magyar Paizs képviselője Kolozsvárt. Borbély György tanár barátunk a Magyar Paizs munkatársa, amint jeleztük, Erdélyben kóborolt most pár hétig atyjafiainak s barátainak a látogatása végett s az ereklye muzeumokban tanulmányoz. A kolozsvári újságokból látjuk, hogy most Kolozsvárt van barátjánál Kuszkó Istvánnál s Csány vértanukra vonatkozó iratoka kuiat a Kuszkó muzeumában. Ebben az ügyben a történetirókat Dr. Márki Sándor és Dr. Szádeczky Lajos egyetemi tanárakat is, hogy véleményöket kérje a Csány név Írására nézve. Lapunk képviselőjét jól fogadják Kolozsvárt, s róla az oda\aló lapok különösen az Ellenzék és Előre melegen emlékeznek meg, melyek közül a rövidebbet ide iktatjuk: »A régi Kolozsvár Borbély Gyurkája a ki több sportnem legyőzhetetlen bajnoka és a Kolozsvári Athletikai Klubnak egyik vezérembere volt, most Kolozsvárt tartózkodik, hogy Csány Lászlóról, Erdély egykori kormánybiztosáról az EreklyeMuzeumbau adatokat gyűjtsön. A Magyar Paizsban, melynek Borbély az alapitója, nagyarányú mozgalmat kezdett aziránt, hogy Zalaegerszegen Csányinak szobrot állítsanak. Evégből már össze is gyűlt 17 ezer korona készpénz és 5 ezer koronára rugó kötelező aláírás. — Borbély tiszteletére régi ismerősei az-Erzsébet uti felső vendéglőben szombaton este 5 órakor társas összejövetelt rendeznek.« (Előre). Szemere Bertalan disztichon-verse Csány Lászlóról. Nóvák Mihály az ő 48 as könyvében s az én Csány Emlékkönyvemben közöl ebből négy sort. Én azonban most Kolozsvárt járva az ereklye muzeumban egy névjegy alakú papíron 12 sort találtam s közlöm e helyen *. sLángkeblű hazafink, diszes ékessége Zalának, Vágyad örök, kinek a szép haza üdve vala; Aggott vén karod a sok munka alatt ifjú lön, Vészben eiőd kélt, mint kél föl a pálmalevél. Éltél a honnak s érette halál, a szabadság Szelleme volt az, ami néked is éltet adott, Nem haltál te bitón, te előbb haltál, mikor a hon Végsőt sóhajtott, élted el akKor aludt. Sokban, igen sokban birtál sas büszke szemével S ált' még sem láttad Görgei lelkületét; Biztál benne, miut a hon bízott s lőn szüle gyilkos, Tégedet atyjának hitt, a hon anyja vala. Szemere Bertalan « Az iparos ifjnság f. hó 16-án tartott jubileumi ünnepségének keretébe felvett tánczmulatságot a kedvezőtlen idő miatt elhalasztotta és azt f. hó 20-án Szent István napján tartotta meg az ipartestülettel közösen, a kaszaházi kertben. Az iparosok ezidei mulatsága nem volt olyan népes, mint az előző években, amit annak tulajdonithatunk, hogy a hetes esőzés a levegőt teljesen lehűtötte. A hangulat mindamellett az egész mulatság tartama alatt kitűnő volt. A tánezosok jó kedvvel járták az éjféli órákig, mikorra előkerültek a felső kabátok és az uralkodó jókedv is kezdett oszladozni. A beállt hűvös idő miatt az aggódó mamák éjfél után megkezdték a pakkolást, mihez zenekarunk tagjai is csakhamar csatlakoztak és észrevétlenül rendezett több részletben történt elvonulásukkal adtak kifejezést annak, hogy a hűvös idő bizony árt az ő drága egészségüknek is. Éjfél után 2 órakor már néma csend mindenütt, a víg leánykaczajtól hangos mulatság színhelyét a fák sürü lombsálorában meghúzódó tülemile csattogó dala váltotta fel. A mulatság anyagi sikere kielégítő volt, mert 200 korona tiszta jövedelemmel záródott. Felülfizettek: Schmidt Viktor 8 K, Nagy Dezső, Lázár Antal 5—5 K, Tivolt János, N. N., Kulcsár Gyula 3—3 K, Schütz Sándor és fia, Wapper Ignácz, Lelovics Boldizsár, Papp Alajos, Heincz János, Breiner Benő, Juhász József, Horváth József (Sümeg), Kummer Gyula, Horváth Károly vendéglős, N'a^y Zsigmond 2—2 K. Lakatos István, Kakas Ágoston, Schneider Antal, Zsallár János, Kocsuba Emil, dr. Obersohn Mór, Ekler Sándor, Mautner Jenő, Tonnesz Ferencz, Radó Henrik, Lónyai János, Lendvay Balázs, Farkas Ferencz, N N, Szenecsár Antal, Kéner Dániel, Török György, Tahy Rozália, Illés Elek, Szakály István. Gasparics Sándor, Saly Viktor, N. N., Dömötör Sándor, Cseh Ferencz, Garai Lipót, Lang Nándor, Rózsás Lajos, Rozenkrancz István, Deutsch Hermán,Gosztonyi Ferencz, Fischl József 1 — 1 K, Háry Károly, Lendvay László, Kaszás József, Horváth Imre 60—60 t, Vörös István 50 f, Füleki József, Pintér János, Lendvay Pál, Nagy Gyula, Szlábi Ferenczné, Lendli Orbán, Medvésy József, Maróthy Istváu, N. N. 40—40 í, Tar István 30 f, N. N. 20 f. Köszönetnyilvánítás. A zalaegerszegi iparos ifjúság önképző egyletének 25 éves jubileumi ünnepségén, valamint ez alkalomból tartott társas ebéden résztvett ipartestületnek, kath. legényegyletnek, a kereskedő iljak önképző egyletének és egyesületünk barátainak ezúton is megköszönjük érdeklődésüket, hogy szives megjelenésükkel ünnepélyünk fényét emelték. Köszönetünket fejezzük ki azon hölgyeknek, kik jegyek elárusitásával foglalkozva, mulatságunk anyagi sikerét előmozdították. Továbbá hálás köszönetünket nyilvánítjuk mindazoknak, kik a f. hó 20 án megtartott tánczmulatságon felülfizettek és kik ez alkalomból jegymegváltás czimén adományaikat beküldötték. Végül igaz elismerésünket fejezzük ki Lelovics Boldizsár vendéglős urnák, ki e hó 16-án a »Koroná« ban tartott társas ebéden felszolgált ízletes ételeivel és kitűnő boraival nagyban hozzájárult az ünnepi hangulat emeléséhez. Az iparos ifjúság önképző egyletének elnöksége. A hatósági mészárszéket kár volt e törülni. Amióta itt az üzemet beszüntették, daczára a polgármesterrel kötött egyezségnek, mészáros iparosaink ismét felcsigázták a hus árát. S ha megkérdezzük őket, ilyen olcsó marha-ár mellett nem tudják ezt indokolni. A polgármesterrel történt egyezség szerint 44—48 a marhahús 48—52 a borjúhús, — s most felszökött már a marhahús 52-ról 56-ra, a borjúhús 60-ról 66-ra. A hatóság figyelmét kikerüli, hogy a mészárosok már nem jelzik táblán az árakat, pedig ez kötelességük. Látjuk a nagyközönség ellen irányuló ros-z indulatot, — tessék felállítani újra a hatósági mészárszéket, s a nagyközönség kizsákmányolását czélozó karteleket vasmarokkal szét kell verni. Felhívjuk a polgármester és a hatóság figyelmét. A polgármester pedig ne féljen a nagyszájú ijesztgetöktöl, jól halad, jól csinálja, ott leszünk mellette, s megvédelmezzük. Hatósági mészárszéket, hus ellenőrzést kérünk. Aki kevesebb hust, s 20°/o-nál több csontot kap, jelentse a hatóságnál, de egy két ember miatt ne nyomorogjon 10.000. A tüdővész pusztítása évről-évre szedi áldozatait, sok családot tesz tönkre, gyermekeket apátlan, anyátlan árvává. Felismerte az emberiség e rettenetes veszélyt, amely generátiókat képes megfertőztetni, életerős egészséges embereket tönkre tenni, de azért nem védekezünk, könnyen vesszük e pusztító kórt. Pedig ha valakinek, úgy nekünk Zalamegyeieknek kellene a borzasztó betegséggel szembeszállani, mert sehol sincs annyi tüdögümőkóros, mint nálunk. Vasmegyében megalakult már a tüdövész ellen védekező egyesület. És nálunk? Mi hallgatunk, s könnyes szemmel állunk embertársaink betegágyánál, koporsójánál, s csitítgatjuk az özvegyeket és árvákat, de többet semmit sem teszünk. Zalaegerszegen több urnó vette kezébe ezen ügyet, hogy egy a tüdővész; ellen védekező egyesület megalakuljon, gyűjtöttek tagokat is, de ennél tovább nem mentünk. Pedig el kelne nálunk is. Verner László főtitkár ur pedig a -nRózsa legendáját« óhajtja még elmondani, csakhogy akkor, ha rajta leszünk, hogy a Sanatorium Egyesület nálunk megalakul. Ha más megye érzi és felismeri e borzasztó bajt, mi is tömörüljünk, s alakítsuk meg a József föherczeg Szanatórium Egyesületet, s a gyulai szanatóriumban iparkodjunk betegeinket elhelyezni. Szerezzünk itt működésünkkel ingyenes helyet. Csodákat regélnek erről a szanatóriumról. Legközelebb a József föherczeg Szanatórium Egyesület nagy actióra készül egész Zalamegyében, s különösen városunkban. Vegye ki ebből részét minden okos nő és férfi. Ne hagyjuk magunkat a kis Nova göcseji várostól lefőzni. Ébredjünk tehát munkára fel! Felhívás. A soproni ker. kereskedelmi és iparkamarának 7382/908. sz. felhívása alapján felkérjük a helybeli ipartestület összes tagjait, hogy akik az iparkamara kerületi ipartestületi értekezletén résztvenni óhajtanak, f. é. szept. l-ig a teslületi irodában jelentkezni szíveskedjenek. A szóbanforgó értekezlet anyagát az uj ipartörvény tervezetének tárgyalása fogja képezni. A zalaegerszegi ipartestület elnöksége. Az iparos tanalók munkakiállifisát vasárnap, 23-án d. e. 9 órakor nyitotta mng Dr. Korbai Károly a város polgármestere. Szép megnyitóbeszédében a tanulókat szorgalomra és munkaszeretetre oktatta. Erős, nemzeti vonásokkal ecsetelte azt a képet, amelynek jövő a neve. Beszédében kidomborította, hogy Magyarországon csak a magyar iparnak van jövője és a jövő iparának művészi fokon kell állania, hogyha a haladás utján akar maradni. A megnyitás után megtekintette a kiállított tárgyakat. 90 iparos tanuló versenyzett, illetve kiienezvenen készítettek kiállítási munkát. Az elért sikerekről, a nyert dijakról jövő számunkban szólunk. A zalaegerszegi állami felső kereskedelmi iskolával kapcsolatban az 1908 9 iki tanévben női kereskedelmi tanfolyamot nyilunk, ha arra 30-an beiratkoznak. A beírások szeptember 1., 2., 3. és 4-én lesznek az igazgatói irodában. A női kereskedelmi tanfolyamba oly növendékek vétetnek fel, kik a polgári vagy felsőbb leányiskola és leánygimnázium negyedik, vagy a felső leányiskola második osztályát sikerrel végezték avagy megtelelő előképzettségüket a magyar nyelvből, számtanból és földrajzból felvételi vizsgálattal igazolják. A női kereskedelmi tanfolyam czélja: azon kereskedelmi szak- és irodai főbb ismeretek valamint gyakorlati ügyességek elsajátítása, a melyekre az életben a nőknek akár mint könyvvivőknek, pénztárnokoknak, levelezőknek, s egyéb üzleti alkalmazottaknak akár mint a család tagjainak, például az üzletben az apa vagy férj helyetesitése alkalmából, vagy a háztartásban szükségük van. Rendes tantárgyak: Kereskedelmi számtan. (3: óra). Könyvvitel. (3 óra), Kereskedelmi és váltóismeret. (1 óra), Irodai munkálatok és kereskedelmi levelezés. (3 óra), Német nyelv és levelezés. (2 óra), Kereskedelmi földrajz és áruismeret. (2 óra), Gyorsírás. (3 óra), Szépírás. (1 óra). Rendkívüli tantárgy: Gépírás. (2 óra). A felvételi dij 10 K, az évi tandíj 100 K, mely összeg évnegyeden kint, kivételesen havi részletekben, előre fizetendő. A tanfolyam növendékei állandóan női felügyelet alatt vannak. A zalaegerszegi állami felső kereskedelmi iskolában a tanulók beírása az 1908—1909 ik tanévre szeptember 1., 2. és 3 ik napján történik, d. e. 8—12-ig és d. u. 2—4-;g az igazgató irodájában. A tanévet ünnepélyesen szeptember 4-én reggel 8 órakor nyitják meg. A felső kereskedelmi iskola alsó osztályába csak olyan tanuló jelentkezhetik a felvételre, aki a középiskola vagy polgári iskola négy alsó osztályát minden tantárgyból (a latin nyelvtől eltekintve) nyilvánosan vagy magánúton sikerrel elvégezte és erről szabályszerű iskolai bizonyítványt mutat fel. Tizenhét évesnél idősebb tanuló felvétele felett a tanári testület határoz. A tandij egy évre 50 K. A tandíjon főiül minden tanuló kivétel nélkül a beiratás alkalmával 10 K felvételi dijat, azonkívül az izraelita vallású tanulók, ha helybeliek 8 K,.