Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-08-27 / 35. szám

1908. szeptember 27. MAGYAR PAIZS 5 És talán a czikk Íróján kivül — aki, ha jól gyanítom Alsólendvának is szülöttje — talán minden alsólendvai lakós tudja, hogy sem Kis-, sem Nagypalina nincs magyar plébániában, mert mindakettö a turnischai plébániához tartozik, amely pedig ez időszerint még vend plébánia s talán még egy kis ideig H. E. ur is kénytelen lesz tűrni, hogy vend plébánia legyen. Tehát ezek után most már azt kérdezem, a merész írótól, melyik Palináról akart beszélni? Mert ezek a Palinák, amelyekről én szólok, csak belátja, hogy nincsenek macskaugrásnyira AIsólendvától és amint bátorkodtam a nagynevű Írónak is itt megsúgni, nincsenek magyar plébániában. Igaz, hogy a plébánosuk tősgyökeres szittya magyar ember, akinél talán még a czikk írója sem nagyobb magyar. Lássa be vitéz uram, hogy tévedett; ismerje el, hogy soha sem volt Palinákon. Vagy talán tud ön az alsólendvai plébániában, vagy legalább is az alsólendvai járásban egy másik Palinát is? Ha igen, akkor pardon. De én, az általam említetteken kivül többet nem tudok. Tehát serű Nagy-, sem Kispalinán nem volt; honnan akarja az iskolájukat ismerni? Talán valamelyik vén kofától szerezte az adatokat? S most már lovább megyek. Már voltam bátor tudtára adni, hogy van két Palina község. Most meg azt leszek bátor b. tudomására hozni, hogy a turnischai plébániához tartozó mindkét Palina községben van iskola i . Kérem, legyen szives bennünket értesíteni, melyiknek az iskolájáról akart zengedezni ? Vagy talán ezeket is ugy tudja, mint a magyar plébániához tartozó Palinákat? Van Nagypalinán egy róm. kath. jellegű és Kispalinán egy alighanem községi jellegű iskola. (Az utóbbit nem állítom biztosan, mert nem tudom határozottan, milyen jellegű.) A nagypalinai iskolának elnöke a turnischai plébános; a tanítója pedig egy rendkívül szorgalmas, törekvő, fáradhatatlan ember, aki talán többet dolgozik és fárad, mint bármelyik vendvidéki tanító. Ha nem hiszi, leg\ eii szives H. E. ur egyszer fölkeiesni — de nem az uiságban, — hanem odahaza, s-aját portáján s meggyőződik szavaim igazságáról. Még azt is megírom, hogy született magyar ember, aki az iskolájában csak ugy magyarul tanit, akár csak a zalabagonyal tanítók s talán uem kételkedik szavaim igazsagában a czikk írója, ha azt mondom, hogy tulnépas iskolájában bizonyára akadnak olyan tanulók, akik annyit tudnak magyarul, mint a zalabagonyai II , III. osztály tanítójának növendékei. Különben, ha kételkedik szavaimban, legyen szíves informátiót kérni a kir. tanfelügyelőtől, vagy pedig a vendvidéki iskolák egyházkerületi tanfelügyelőjétől. Ük majd bizonyára helyes informátiót adnak. Van azonban hiba a nagypalinai iskolánál, de azt ne a tanítóban keresse a czikkező. Hibája pedig az, hogy van 160 mindennapi iskolás tanulója; ami azt hiszem, nem egy, hanem három tanítónak is adna munkát. De, hogy ennek az állapotnak legkevésbé oka a tanitó, abban talán nincs oka kételkednie senkinek. A tanfelügyelőség ismeri is ezt az állapotot s majd fog is intézkedni, hogy ez az állapot megszűnjék. (Ezt mi újságírók is (elette óhajtjuk. Sz.) S hogy félnapos tanítási rendszerrel — mert ilyen van Nagypalinán — mindeu gyermek nem tanul meg magyarul tökéletesen, azt talán nem is lehet a tanítónak bűnül felróni. És ha véletlenül ezelőtt 10 esztendővel N. M. a nagykanizsai polgári iskola rajztanára, amikor Palinán átutazott, éppen olyan gyermekeket talált megszólítani, akik magyarul nem tudtak, az is megeshetett. És pedig abban az időben még inkább, mert akkor meg 240 körül volt a tanulók száma a nagypalinai iskolában. De később valamivel ez a szám apadt, mert Kispalina külön állított föl iskolát s igy most már a nagypalinai iskolában valamivel kevesebb, 160 a tanulók száma. Azután a czikkező ur azt kívánná, hogy azok a 40—60 éves, állítólag paliuai asszonyok, akik Alsólendvára tejet, túrót stb. hordanak, mind beszéljenek magyarul. Jó, jó. De ha nem tudnak magyarul, annak talán csak nem a jelenlegi nagypalinai tanitó az oka, aki csak vagy 15 éve van Nagypalinán ? Hiszen azok az asszonyok ezelőtt 20—30 évvel jártak iskolába s lehet, hogy tudtak is magyarul, de már elfelejtették, mert az iskolából kikerülvén, odahaza többé magyarul nem beszélnek. Pedig jó tanítója volt a nagypalinai iskolának a jelenleginek elődje is, az is bizonyos. Mert különben nem lett volna belőle királyi tanfelügyelő egyik erdélyi vármegyében, ahol jelenleg is nemzeti missiót teljesít az oláhok között. dAz alsólendvai templomban vend énekkel rukkoltak elő a jó, palinai vend asszonyok.« Ebben is kételkedem. Már t. i. abban, hogy föltétlenül palinai asszonyok lettek volna, kik az alsólendvai templomban vendül énekeltek. De sokkal valószínűbb, hogy hotticzai vend asszonyok lehettek. Mert Hotticza vend község, s ez valósággal az alsólen ivai magyar plébániához tartozik. De mondjuk, hogy például Alsólendván bucsu van s körmenettel oda mennek a vendek. Csak nagyon természetes, hogy vendül énekelnek, mert máskép énekelni nem tudnak. De azért talán nyaktiló alá állítani nem lehet őket. Vagy talán az alsólendvai r. kath. templomban máskép nem szabad az Urat dicsérni, mint magyarul? Pedig én már hallottam ott latin éneket is. Vagy csak talán vendül nem szabad az Istent dicsérni?! (Hát bizony az volna legokosabb dolog, ha Magyarország templomaiban magyarul imádkoznának és magyarul énekelnénk! Sz.) Most egyelőre Kispalináról nem szólok. Mert már mint lentebb is emlitém, nem vagyok ott annyira ismerős; sem az iskolai viszonyokat, sem jellegét nem ismerem. De ha talán H. ur éneke arról szólna, majd találkozik valaki, aki az ottani viszonyokat jobban ismeri s a valóságot hűen le is irja. Ifjú barátom pedig vessen számot magával, fontolja meg máskor jobban, amit a nyilvánosság számára akar irni. És ajánlom soha se írjon olyan témáról, amit tökéletesen nem ismer. Ne igyekezzék nálánál idősebb, érdemes kollégáit lerántani, sárral dobálni. Mert ez éppenséggel nem illik egy fiatal, kezdő tanítóhoz. Hisz még a tanítóképző porát sem igen rázta le magáról. Ne tanítsa idősebb kollégáit arra, amiben azok neki vezetői, irányitói lehetnek. Higyje el, a vendvidéki magyarosítást nem Ön kezdi most; de erős a gyanúm, hogy nem is Ön fogja befejezni! Már évtizedekkel előbb elkezdték azt az On öregebb, érdemeket ss.er/.evt kartársai. S bizony sokkal több érdemet szereztek a vendvidéki magyarosítás terén a Némethyek, Márkusok, Feketék, Rózsák stb. mint ifjú barátom. Ne az újságban — pláne nem is tanügyi lapban — igyekezzék magyar nyelvi leczkéket adni, hanem inkább saját iskolájában, azt hiszem ott több értelme lesz. Legyen meggyőződve, hogy az a vendvidéki, tisztes tanítói gárda, amely a magyarosítás nehéz muu kajában már évtizedek óta fárad, önnek irányitója, utmutatója lehet, de önhöz mintaleczkékért fordulni nem fog. Több tiszteletet és tapintatosságot várnak öntöl annak a veodvidéki. tapasztalt tanitói gárdának tagjai, amelyhez kell, hogy ez időszerint magamagát is számítsa. Figyelő. Ugyanez ügyben a másik levél igy szól: Tekintetes szerkesztő ur! Becses lapjának 31. és 32. számában a palinai iskolát szellőztetik. Érdekel engem is ezen ügy, mert én is palinai tanitó vagyok. Sajnos azonban; miszerint tisztelt Hegedűs ur, ki a palinai iskolát kritizálja és Palinától csak »egy macskaugrásra* lakik, még sem tudja, hogy a vend vidéken Kísés Nagypalina községek léteznek, továbbá azon téves hitben van, hogy Palina az alsólendvai plébániához tartozik. No, de elég az hozzá, hogy úgylátszik ezen községek egyikének vagy mind a kettőnek iskoláját szándékozik szellőztetni tisztelt Hegedűs ur! Az én iskolámra ugyan ráfér a szellőztetés, mert csak 6-7 meter széles, ugyanilyen hosszú és 2"8 m. magas és mégis kénytelen vagyok ebben a szűk teremben 160 mindennapi tanköteles gyermeket tanítani. Az időben pedig, midőn kedves Németh Mihály barátom Palinán járt. még Kispalina község is hozzám tartozott iskolailag, a mikor 230—250 mindennapi tanköteles gyermeket voltam kénytelen tanítani ezen szük tanteremben. Tehát ilyen hallatlan mostoha iskolai viszonyok között nem vehetik rossznéven a tisztelt urak, ha a palinai jó asszonyok vend nyelven árulják a tejet, túrót stb. és a nem rég múltban Palinára ránduló urak nem társaloghattak a palinai gyermekekkel magyar nyelven! De azért merem jó lélekkel állítani, hogy mind annak daczára, miszerint ilyen túlzsúfolt iskolával vagyok kénytelen küzdeni, mégis tanítványaim a magyarság tekintetében ki állják a versenyt tisztelt kartársam tanítványával, mert igaznak tartom azon közmondást: »Amely tyúk sokat kodácsol, keveset tojik!« Nagypalinán, 1908 augusztus 15. tisztelettel maradtam Faltér Kálmán tanító Zalavármegyei muzeum. Az ujabban beküldött ajándékok (60. közlemény.) Borbély Pál Aranyosrákos (Tordaaranyosmegye) négy drb régi ezüst pénzt küldött. Németh Jenő tanitó Zalaszentmihálv egy régi okmányt ajándékozott. (Folytatjuk.) Haerter. Hivatalos rovat. 3027. kig. 908. Hirdetmény. Zalaegerszeg r. t. város tanácsa közzé teszi, hogy a városi házi és ezzel kapcsolatban a szegényalap pénztáraknak 1907. évi zárszámadásai az 1886. évi XXII. t. cz. 142. §-a értelmében folyó évi aug. hó 21-től bezárólag 1908. évi szept. hó 5-ig a városi pénztár helyiségében közszemlére kitéve vannak, mely idő alatt azok minden adózó polgár által a hivatalos órák alatt megtekinthetők s ellene a netáni észrevételek beadhatók. Zalaegerszeg r. t. város tanácsának 1908 aug. 21-én tartott teljes tanácsüléséből. Dr. Korbai polgármester. 3028. kig. 908. Hirdetmény. Zalaegerszeg r. t. város tanácsa közzé teszi, hogy a város kezelése alatt álló összes »alapok« pénztárainak 1907. évi zárszámadásai az 1886. évi XXII. t. cz. 142. § értelmében folyó évi aug. 21-től bezárólag 1908. évi szeptember hó 5-íg a városi pénztári helyiségben közszemlére kitéve vannak, mely idő alatt azok minden adózó polgár által a hivatalos órák alatt megtekinthetők, s ellene a netáni észrevételek beadhatók. Zalaegerszeg r. t. város tanácsának 1908 aug. 21 én tartott teljes tanácsüléséből. Dr. Eorbal polgármester. Heti hirek Helyiek. Megyei gyűlések. A szeptember 14-én tartandó töryényhatósági bizottsági rendes közgyűlésre az 19C9. évi megyei költségvetés megállapítása tárgyában teendő véleményes jelentés elkészítése végett az állandó választmány ülése az 1886. évi XXI-ik tcz. 17. §-a értelmében folyó évi augusztus hó 29-éu, a közgyűlésen felveendő egyéb ügyek közgyűlési tárgyalásának elkészítése végett pedig az állandó választmányi ülés folyó évi szeptember hó 7-én mindenkor délelőtt 9 órakor Zalaegerszegen a vármegyeház gyüléstermében fog megtartatni. Gr. Batthyány főispán. Gyüjtsünka Csány szoborra! Hertelendy Ferencz Lesenczetomaj 20 K — f. Mai gyűjtésünk összesen . . — K 20 f. Hozzáadva a multkori(l 7032 K 27 f) ősszeghez a Magyar Paizs gyűjtése máig 17052 K 77 fill' A kiknél tavalyi gyűjtő iv van még, szíveskedjenek bármily csekély összeggel beküldeni.