Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-08-13 / 33. szám

IX. év igalasgemzeg, <908. augusztus 13. 33 szám SlOfliet ii ir : Z#y érre 4 korona. Tél étra 2 korona. Najjei 1 kor ífjti szám 8 fillé*. Bzerteszti Z. IE3Ioz?'^7"á"b!tL Lajos Miiixlcatársalj: • ( Hirdetőit dija megegyezés szerial. N/ilttír tora 1 kor. Szerkesztőség és kiadóvatal: Wlaisic--ntc<a ü. LENGYELFERENCZ BORBÉLY 3TÖEGT laptulajdonos. MEGJEI.ENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Sahara. Kietlen pusztaság ez. " Mindenki megszemlélheti, ha a Kossuth Lajos-utcza végéig elmegyen. Keletről a csendőr laktanya határolja. Északról a „Fehér­kép vendéglő" őrzi. Délről a sertésvásártér a szomszédja. Nyugatról egy keskenyebb sivatagsáv torkolik belé, mint a szivbe a főütér. Ez a főütér adja meg a jellegét és táplálja, növeli, mint a Váliczka csatorna a Zala vizét. Örökös probléma marad előttem, hogy miért tartja meg Zalaegerszeg ezt a miniatűr Saharát. Ah! majdnem elfelejtem, hogy ez a Sahara egy-két évvel ezelőtt bánya volt. Valóságos pénzbánya. Nem tréfálok. Ez nem is illik ilyen tisztes multu tárgyról való beszédbe. Ezen a kis Saharán árulták el az igás barmot. De itt ütötték fel a Laczikonyhákat is. Itt bőgött a szilaj bika. Itt felelt reá a szerelmes szivü üsző. Itt esküdt meg a köz­vetítő minden rangú Istenre, hogy a vemhes állat duplán van megáldva. Innét indult el a bécsieknek a „Fileé." Innét bányászta a város a pénzt. Persze helypénz alakjában. Ennyi értékes, érdemes emlék hatása alatt csakugyan meg lehet tartani ezt a Saharát. Bocsánat 1 még másért is meg lehet tartani. Itt székelnek néha-néha a kör és nem kör hinták. Itt telepedik le a circus kenyérért, de nem kenyérrel. Itt mutogatja a talián a majmát. Ilyenkor aztán itt szövődnek azok a gyengéd ismeretségek, a melyeknek a vége vagy egy erkölcsi bukás, vagy egy czifia utczai botrány. Itt szokták meghallgatni a műértők a circusokban zenélő „saját zenekar" hang­versenyét. Itt . . . De már úgyis elegendő okot találtunk a Sahara fennmaradására. Halljuk azokat az okokat, a melyek az eltüntetése mellett szóknak. Aki csak egy cseppet is eszteíikus, az első tekintetre belátja, hogy az ág. ev. templom építése szerencsés gondolat volt. Innét, belül­ről nézve gyönyörködteti is a szemeket. De hogyha a Wlassics-utcza végéről, a temető elől látjuk ezt a gótikus épületet, egyszerre az egyptomi Sphinx jut az eszünkbe. Önkén­telen azt kérdezi az ember: miért ültették oda azt a Sphinxef? A hely csinos. Én, laikus ember azt gondolom, hogy ezt a furcsa gondolatot, az a miniatűr Sahara okozza. Ezért tehát el kell tüntetni a sivatagot. A második ok a por lenyügözése. Ha északi szél fú, akkor a betegek háza: a kórház lesz tele homokkal. Ezt pedig egyik betegnek sem lehet orvosságként beadni. Ha délről jön az orkán, akkor jaj a „Fehérképnek". Irgalmatlanul eltemeti, por­felhőbe burkolja az egész csárdát. Élvezhe­tetlenné teszi még a borát is, nemcsak a levegőjét. Attól pedig az Isten mentsen meg, hogy nyugati szél támadjon! Akkor a ni. kir. csendőrséggel gyűlik meg a baj. A csendőr laktanya ablakait ilyenkor légmentesen el kell zárni, ha a holnapi napon ezt az értékes, közbiztonsági, átformált, modern hadsereget látni akarjuk. Le kell kötni azt a portengert még azért is, hogy a délkeletre fekvő „Barossliget" se legyen a kavargó pornak a lerakódó helye A harmadik okot a „Barossliget" juttatta eszembe. Zalaegerszegnek jobbmódu lakósai igy nyáron a hegyekbe rándulnak. Az egyiknek szőlője, pinczéje, vagy más alkalmatossága van, tehát oda zarándokol; a másik pedig elmegy ahhoz, aki vendégül látja. Igy meg­menekülnek a portengertől. A kisebb hivatal­noknak, meg a munkások seregének a két kézen kivül egyebe nincsen. Azaz, hogy vanni van. A szájuk. Az orruk. Ezeken be­tódul a Saharának a pora. Igy lesz nekik rosz tüdejük is. Azért olyan elcsigázottak; nyugtalan a tekintetük, mintha mindig lázban kínlódnának. Nem találnak enyhülést sehol sem. A „Barossiiget" vagy kőszén füstös, A Palíini Inkey-család egyik ágának leszármazása. Ez a régebben roppant kiterjedt család az inkei Lóránth- családdal egyazon eredetű. A család Somogy, Zala és Vasmegyében volt birtokos. Legrégibb őse a nemzetségnek Inkei Lóránth Imre, aki 1281-ben Oldamur kún serege elleni vezér volt. Az első ismertebb őse pedig: Inkei Lóránth Ferencz, aki 1550-ben udvari és kamarai titkár, s akinek neje Orosztonyi Orosztonyi Erzsébet. Az ö fiuk: Inkei Lóránth Ferencz Imre, az udvari kamara tanácsosa volt, neje Nagymihályi Czobor Mária. Az ő fiuk pedig: Inkei Lóránth Péter, akinek neje báró Recsiczky Éva. Ezeknek négy Suk volt, akik már az eddig elónévül használt Inkey nevet vették fel s hasz­nálták családnévül. A fiuk egyike: Inkey I. Ferencz. (Neje Horváth Dorottya.) Ez a Ferencz 1681-ben légrádi kapitány, kottori vajda. Gróf Batthyány Ádám 1690-ben foglalta vissza Kanizsát a töröktől, »Inkey Ferencz légrádi véghely-kapitány és kottori vajdának hathatós segélyével.« 1705-ben a szécsenyi, 1707-ben az ónodi országgyűlésen Zala követe és II. Rákóczi íerencz dicső fejedelmünk hive. ö a tulajdon­képpeni 7w£ey-család alapitója, Ferencznek három fia és két leánya volt. A fiuk egyike: Inkey 11. János. (Neje Mezőszegedi Szegedy Mária.) 1714—15 ben és 1722—28-ban Zala egyik követe volt az országgyűlésen. 1717-től 1732-ig zalai első alispán, 1735-ben királyi tanácsos. Nádori adományt szerez Rigyácz, Petri és Eszteregnye birtokokra. Megszerzi a fiuörökös nélkül elhalt gyöngyösi báró Nagy Ferencznek leányaitól: Pallin, Baglad, Bagota, Bajcsa, Borsfa, Erdösfa, Kerecseny, Rátka, Sormás, Szepetnek, Ujnép, Újudvar, Vente és Zsigárd birtokokat, a melyekre III. Károly királytól 1721 okt. 3-án királyi adományt nyer xlnkey- Lóránth« néven. Ó vette fel először a »Pallini« előnevet. Meghalt 1747-ben. Öt fia és négy leánya volt. Az egyik fia: Gáspár, az ihárosberényi ágnak, Boldizsár fia pedig a pallini ágnak lett a megalapítója. Ez a Pallini Inkey Boldizsár született 1726-ban> meghalt 1792 ben, 66 éves korában. 1755—57-ben zalai alispán volt. Első nejétől (Szalapataki Nagy Júlia, megh, 1767-ben) öt gyermeke volt, — a másodiktól (Ürményi Ürményi Kata, megh. 1772.) egy gyermek származott, — a harmadiktól (Fülletinczi Kelcz Eleonora, megh. 1787.) pedig hét gyermek, — a negyediktől (Hoyen Magda, megh. 1793.) nem volt. Tehát négyszer nősült és 13 gyermeke volt Inkey Boldizsárnak. Bo roppant vagyonszerző ember is volt. A családi vagyont óriásilag növelte nemcsak házasodás, hanem vétel utján is. Apjától örökölt birtoka volt: Palim, Újudvar, Szerdahely, Ujnép, Erdösfa, Vente, Vajdai puszta. Szerzett birtokai voltak: Nagyrécsén, Kisrécsén, Kerecsenyben,Orosztonyban.Bigyáczon, Petriben, Eszteiegnyén, Szalapatkán, Pöl'jskefőn, Kaczorlakon, Szentbalázson. Megszerezte a beliczai és rátkai uradalmakat. Nagy birtoka volt Horvát­országban is Raszinyán, Kapronczán, a vasmegyei u. n. Tótságban és Kőszegen. Harmadik nejétől (Fülletinczi Kelcz Eleonora") mint mondám, hét gyermeke származott: 2 leány és 5 fiu. A fiuk egyike: Pallini Inkey Adám, aki született 1778. okt­5-én, meghalt 1845 febr. 19-én, 67 éves korá­ban. Neje Rajki Rajky Mária volt. Két gyerme­kük volt: Gáspár és Ottilia (férjhez ment báró Brechschneider Frigyeshez.) Ez a Pallini Inkey II. Gáspár született 1800-ban, megh. 1854 febr. 4. Szolgabíró, később táblabíró volt Zalában. (Neje Petőházi Gludovácz Mária.) Három fiuk volt: Inkey III. László, szül. 1829-ben. 1848—9-ben honvédfőhadnagy, később országgy. képviselő is volt Zalában. Nagyrécsén volt birtoka, itt is halt meg 1894 ben. (Neje nádasdi és sáros­falvi Bittó Ágnes.) Gáspárnak második fia: Inkey Ádám II., szül. 1830-oan, megh. 1889. máj. 9-én Kőszegen. Előbb muraközi birtokos és 1861-ben a csáktornyai vál. kerület országgyül. képviselője volt. Gáspárnak a harmadik fia volt: Pallini Inkey II. Kálmán, született 1843-ban meghalt 1876 augusztusban, 33 éves korában. Zalai föszolgabiró volt. Neje: Kamjonka' Rzem 7ö Lujza. Egy leánvnk maradt: Pallini inkey Maria-Valéria, akinek férje: gróf Batthyány Pál, Zalavármegye ieler'ep 1 és rajongásig szeretett, népszerű főispánja. * A »Pallini^ Inkey-ágból a föntieken kivül még több nevezetes ember is származott. Igy Inkey I. Boldizsár testvére: Inkey II. Ferencz, szül. 1719 szept. 23. Légrádi várkapitány volt, elesett Vezekénynél. Aztán Inkey I. Boldizsárnak legszeretettebb fia (Szalapataki Nagy Júlia első nejétől): Inkey I. Imre, sz. 1757 okt. 21., megh. 1813. Zalai alispán volt, 1798-ban kir. tanácsos. Első neje Jeszenovai Jeszenovszky Francziska, a második gróf Széchen Antónia. Ennek az Inkey I. Imrének (az első nejétől) volt egy fia: Inkey II. Imre, szül. 1784., megh. 1848 febr. 10-én, uradalma székhelyén, Raszinyán. Ez 1808 ban Zalam. aljegyzője, 1809-ben a zalai nemesi fölkelő seregnél főhadnagy, 1810-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom