Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-07-16 / 29. szám

1908. julius 16. MAGYAR PAIZS 5 Janda Ferencz 40—40 f, Berger Miksa, Láng Ferencz 30—30 f, Farkas János, Hirsch Zsigmond Klujber István, Miszory Béla, Horváth Miklós 20—20 f. — Ezekért a felülfizetésekért hálás köszönetet mond az egyleti elnökség. Egy német uri kisasszony szeretne nyárra magyar uri családhoz jőni. Nem kér fizetést csak útiköltséget és teljes ellátást. Bővebbet a szer­kesztőségnél. Öngyilkosság a szerelem miatt. Nagy József téglás a Brüll Mór gyárában dolgozott s szemet vetett egy leányra. Nagy Józsefné e miatt szemre­hányást ..tett, — Nagy József pedig előbb borotvá­val metszett egyet a nyakán, azután felakasztotta magát. Helyi 2xe-b± JDÍÖOZ. BUM 22— 2320 Sséna 10— 12­ROM 18— -•20 Zsuppszalma 4-— 6— .njp* 18— Takarmány 6— 8— Zab 18— Alom 4 — —•0« Tengeri 16 — Egy kéve -•40 -•60 Bazalisxt 36 — 44— Zsir kilónként 2— Rocsliut 48— Vöröshagyma 18'­24— Buadara 30— Tojás (100) 6— 7— Bab 20— I. r. ölfa 42— Lenese 88— 90— n. r. ölfa 38— Burgonya 6— Marhahas — 80, 104, 120 K. Városi uékben marhahús —-72, —-80, — 88, borjuhai —96. 104 kilónkint. Megyelek Anyakönyvi kinevezés. Zalamegye főispánja a monostorapáti anyakönyvi kerületben anyakönyv­vezető helyettessé Kováts Vilmost nevezte ki. A vasutak kéményére nem tesznek jö tüz­szikra fogót s a vasutak mentén levő gazdák sokszor kárt szenvednek a buzakeresztekben. Igy gyuladt meg Gróf Fesztetich Taszilónak 50 hold­nyi erdeje Szenta mellett a Fiúméból jövő álam­vasut szikrájától Szerencsére a tüzet eloltották. A barabásssegi reform, egyhás h. lelkésze Hagy Ferencz Mészáros Gábor gondnokkal egye­temben egyházi és iskolai felszerelésekre gyűjtést rendez — s a következő felhívást bocsátotta ki a hívek közé: Nagy tiszteletű Lelkész Urak ! Nemes és szent Egyházak! Kegyes Jóltevők! Erőtlenek és szegények vagyunk ; támogatásra, gyámolitásra szorulunk. Nem a tüz emésztett, nem viz pusztított közöttünk, hisz az ilyen csapások még nem is jelentenek életveszélyt, hanem a teljes anyagi kimerültség, katholikus tenger kö­zötU elszigeteltségünk, egyházi és iskolai kimond­hatatlan hiányaink s az ezek miatt halálveszede­lemmel fenyegető egyházi züllés, sötét tudatlanság és ezkölcstelenség visznek nap-nap után a meg­semmisülés szélére minket. Egy kis kovászt már összegyúrtunk Isten sege­delmével, melyből erjesztést remélünk; a föld savából is juttatott a gondviselés, mely hitünk szerint megteendi » maga javitó hatását; — a világ világosságából is fénylik már közöt­tünk több gyenge mécsecske a rémes tar­tományban, de mindez nem elég a felépüléshez, egészséges mozgáshoz, fejlődéshez és haladáshoz. Hiányoznak még, ha nem is a legfőbb, de nél­külözhetetlen dolgok: a pénz, a vagyon, a világi javak, melyek nélkül e világon nem élhetünk. Ezekből juttassatok nekünk valamit ti kegyes jóltevők! Egyházi és iskolai építkezéseket akarunk vé­gezni s ezek által megmaradni és élni, mert csak ezek mentenek meg minket. Kérünk, támogassatok bennünket, ha nem is sokkal, de valamivel. Elsősorban ti dunántuli testvéreink, de szerte az országban mindnyájan ti édes véreink. Egy ősi egyházról van szó, melyárt annyi vér után, most is mindenünket áldozzuk, de magunk­ban mégis gyöngék vagyunk. Segítsetek nekünk ! Barabásszeg (up.Nagylengyel, Zm.) 1908 máj. hó. A felhíváshoz az esperes és püspök következő ajánlataikat csatolják: A fényes multu, sok nehéz küzdelmet átélt, — ma már erejében meggyöngült, de hitéhez tán­terithatatlanul ragaszkodó, teljesen elszigetelt, s magára hagyott — ősrégi barabásszegi árticulárius egyházat, hová az ősök messze vidékről seregesen zarándokollak Istentisztelet tartása czéljából, — a vallásos szivek pártfogásába a legmelegebben ajánlom. Kelt Egyházasrádóczon, 1908 május 25. Somogyi Gyula őrségi e.-megye esperese. A segélyre nagyon rászorult barabásszegi ref. egyházat, hogy a tönkrejutástól megmentsék és régi fényét visszaszerezhesse, az áldozatra kész lelkek szives pártfogásába a legmelegebben ajánlom. Komárom, 1908 május 29. Antal Gábor dunántuli ref. püspök. A zalavármegyei községi és körjegyzők egyesülete e hó 28 án d. e. 9 órától kezdve tarja évi közgyűlését Keszthelyen a városháza termében Kováts Gyula légrádi jegyző elnökleté­vel. Tárgyalni fogják a nyugdijszabályzatot, a segédjegyzői állások szervezését, a segéd czimnek megszüntetését, írnoki állások segélyeztetését, tüzrendészeti szabályrendeletet, néhai Kele György egyleti jegyzőnek, egyúttal poétának siremléki ügyét stb. — A tanácskozásnak 28 pontja van. Végül az Amazon vendéglőben 3 koronás terítékű közebéd lesz. Mezőgazdasági tanfolyam. A nyári szünidő­ben rendezendő mezőgazdasági tanfolyamra Zala m. területéről a következő tanít ik vétettek fel: Szilágysomlyóra Sárváry József szentadorjáni, Macsuga János szobotlczai, Horváth Jenő petes­házi, Pollák István perlaki tanítók. Somogy szent­imrére: Horváth József kotorii, Györki Jenő eszteregnyei, Magyar Károly ujudvari, Horváth János söjtöri, Pozsgay Vendel bagonyai és Begedy Béla egyedutai tanítók. Csákövárra Kemény Sándor zalaszántói, tanitó. Békéscsabára Gábriel Pál balatonedéricsi és Kiss Márton salomvári tanítók. Tapasztalatok a magyar ipar terjedéséről. Nem épen vidám tapasztalatok, de följegyzem azért okulásul. 1. 1/* magyar. — Zalaegerszegtől alig néhány küométerre, a salomvári központi veüdéglőben (csuda, hogy nem Czentral- nak nevezik indo európai nyelven), gráczi sört adnak a jámbor magyar utasnak. Maholnap minden magyar utas-vendég lesz otthonában, Ausztria kucsmájában. Gráczi sörnek hijják azt a félig meleg lúgot. Gráczi ember meg nem inná, mi azonban nyakaljuk. Nem is sör természetű. Egy kis sárga lé, s van egy kis szagja is, hogy különbözzék az ivóvíztől. A központi vendéglős, kit Viertl (népnyelven: Fertály) Mórnak hinak, nem köteles tudni, hogy itt Zalában már tíz­esztendős harcza van a magyar iparpártolás moz­galmának, de azt, mint jó üzletember, tudhatná, hogy itt Zalában két sörgyár is van, Keszthelyen és Nagykanizsán, s az országban száznál több; ha pedig a legfinomabbat akarná adni vendégei­nek, tudhatja, hogy Kőbányán olyan is van. Miért akarja ó mindenképen a mi rovásunkra a másik országot gazdagítani? Gondolom, azért, mert *U résznyire külföldi ember. Ha pedig azt is okul adja, hogy Grácczal könnyebb a közlekedése: akkor van egy kis személyi üzleti igazsága; de akkor a múltkori vezérczikkünknek is nagy és bizonyított igazsága van. 2. Sárga-fekete gyújtó. Azt hittem, hogy egész Dunantulról kikergettük már a linzi-augsburgi sága-fekete »Uuion« gyufát, már csak a színiért is. Nem igy van. A kerkamenti göcseji magyar faluban még most is ezt a kétszínű és kétfejű gyufát árulják az üzletemberek. — Lassan terjed a szó. Még lassabban a tudomány. De leglassab­ban a magyar hazafiság. Gyufagyár is van valami tíz az országunkban. Hátha még azt is tudnók, hogy Irinyi József debreczeni tanár találta fel a gyufát! Erre a kettős tapasztalatra pedig az a szerény megjegyzésünk és erős kérésünk, hogy a vidéken lakó urak, szolgabirák, jegyzők, tanítók, papok adjanak egy kis szelid tanácsot annak a falusi boltosnak. Nem hiszem én, hogy jó eredményű tanácsot ne adhatnának, ha akarnának Villámcsapás. A mult csütörtökön viharos eső volt s Pákán beleütött a villám a toronyba, a fagerendázat meg is gyúlt, de a tűzoltók elég hamar eloltották. Távoliak: Három év alatt egy háromemeletes házat szerzett Neuman Mór vasvári születésü 48 éves izraelita vallású — »magánzó«-i hivatalával. Mel­lékesen azonban pecsenyekereskedéssel is fog­lalkozott e három év alatt. Aruczikkeit maga ne­vezi vala pecsenyének. Persze Pesten lakik, avá­rosok paradicsomában. Aztlmondja, van nő ismerőse Zalaegerszegen is, mert üzletösszeköttetéseket tart Nagykanizsával, Fiúméval, Temesvárral, Zalaeger­szeggel is, Nagybecskerekkel és Szerajevóval. Ezelőtt 3 évvel még semmije sem volt, most nagy palotája van. Épen egy zalaegerszegi leányt s egy budapesti barnamenyecskét akart Szeraje­vóba indítani Budapestről a napokban mikor Sajó Sándor rendőrkapitány elcsípte. Megbüntette két hónapi elzárással és hatszáz korona fizetéssel. Neuman ur pedig szeptember 15-én már nagyot és jóizüet kaczag háromemeletes házáuak az ab­lakából. Csáktornyai tudósítás szerint tegnapelőtt Zaka­riás István határrendőrségi tisztviselő elfogott egy leánykereskedőt, aki Nagykanizsáról akart szállí­tani 14—17 éves leányokat Németországba. A Stefánia szeretetház növendékei közül tegnap a Népligetben eltűnt két legszebb leány, a 14 éves Csizmadia Anna és a 13 éves Kammer­mayer Margit A körmendi körjegyző Apáti Gyula, a Zala tudósítói szerint, nagy lábon élt, aztán sikkasz­tott, megszökött, elfogták, de nincs ok a meg­büntetésre, mert már az örültek házában van. Különfélék. Germánliáló főszolgabíró. Aber um GottesuiU főszolgabíró urJ in Mór! Van é tudomása arról, hogy az ön nevének védnöksége alatt üzleti, tehát közéleti hivatalos levelezéssel terjesztik a germanízálást Magyarországon? Schwarz Salamon Weinhíindler und Weincommissionár in Mór, nyomtatott, tehát sokszorosított leveleket gyárt és küld a magyar szőlősgazdákhoz. Ilyet küldött Zalaegerszegre Paslek Lajos szőlősgazdának is. Igy kezdődik: »P. T. Erlaube mir höflichst Euer Wjhlgeboren mitzutheilen« stb. hogy ö Mórban Weincommissionár s már 22 év óta *zi ezt a geschaftet, bort kér és megbízást stb. — A levél szegletében szintén nyomtatva: „Referemen: Herr Kovách Sándor Oberstuhlrichter, Herr Pent* Lajos Sparcassa-Director, Herr Turmayer Gyula Ober­Notár," j — Semmi közünk sem lehet ahhoz, hogy akárki is magántársalgásban vagy magán levélírásban spanyolul beszél é, vagy szánszkritul; de Sch\Várz Salamon ur ebben a levélben Paslek urnák nem az egészségi állapota avagy étvágya iránt érdeklődik, s az Oberstuhlrichter sem ast kérdezi Páslektól, hogy mit álmodott. A közgaz­dasági és közkereskedelmi ügy olyan közéleti ügy, amely- »hivatalos,« s akár van rá irott törvény, akár nincs, minden magyarember saját leikéből meghozza rá azt a törvényt, hogy az ilyen hivatalos ügyet hivatalos nyelven kell tár­gyalni, jelen esetben magyarnyelven, mert Schwarz ur is Mórban, Paslek uris Zalaegerszegen Magyar­országon laknak. (Ha akármelyik egyik »télc idegen, nem szólhatunk hozzá, akármiféle nyelven tárgyalnak is.) — Hogy Schwarz ur immár 22 év "óta üzi ezt a mesterséget, a germanízálást, azért rajta nincs mit csudálkoznunk, legfeljebb utálattal fölháborodik az ember — de akkor sem Schwarz Salamont kell utálnunk, hanem saját magunkat és nemes nrgylelküségünket, kiket, minket, szidnak a németek, tótok és oláhok a sovinistaságunkért, s olyan sovénok vagyunk, hogy egymás között is németül tárgyalunk. Hát mondom, Schwarzon ne csudálkozzunk — de az isten szerelmére, Oberstuhlrichter ur, Herr von Kovách főszolgabíró és Ober nótárius ur! mióta lettek önök segítő társai a németnyelvű vigéczek­nek Magyarországon a germanizálásban? Hiszen a magyar főszolgabiró urak talán magyarok volná­nak, vagy mi a menyköcsapás? Hiszen a Wein­hándlerek és Weincommissionárek borai mellett magyarul káromkodunk s magyar tolluseprüt teszünk kalapunk hátuljára, vagy mit? Paslek Lajos végzett ezekkel a levelezőkkel; vagyis sem nem ad nekik, sem nem vesz tölök bort, levelök tartalmát figyelemre sem méltatja; a főszolgabíró urnák azonban szép hegedű szó­ban adott egy kis leczkét. — Megjegyzés nélkül tehát a Magyar Paizs sem hagyhatja ezeket a Weinhándlérokat és komisszárusokat. A népies irodalomnak egyik legjobb terméke vár gazdára. Aki mulatni akar a nép hamisítatlan humorán, az rendelje meg kiadóhivatalunktól a Göcseji leveleket. Ára színes szép borítékban 1 K 20 f. 1-3 A Csány Emlékkönyv bővített II. kiadása 2 koronáért megszerezhető Zalaegerszegen Breisach S. könyves boltjában és Borbély György szer­zőnél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom