Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-06-18 / 25. szám

1908. junius 18 M a G Y A R P A I Z S 5 A Csány Emlékkönyv bővített II. kiadása 2 koronáért megszerezhető Zalaegerszegen Breisach S. könyves boltjában és Borbély György szerzőnél. SÓSKÚT FORRÁS VASMEBYE Alkalikus Natron-Litbionos Gyógyvíz. Orvosilag ajánlva: hugysavas diathesis, köszvény, czukorbetegség, gyouor-, vese-és hugvhólyag-bántalmaknál stb. Mint üditő cs borviz páratlan, Bővebb felvilágosítással szolgál a Központi iroda: Budapest, Y., Lipót-körnt 29. Főraktár: Gyarmati Vilmos, Zalaegerszeg. KAPHATÓ: gyógytárak, drogériák és füszerüzletekben. 12-50 Különfélék. Vizsgálatra hivó. — Mama tiszteli a tanitó ur, holnap lesz a vizsga, el jöjjön ám 1 — El, fiam, el, sőt apád is eljön. — Jól van, mama, én meg itthon maradok házőrzőnek. Vasüti menetrend. Érvényes 1908. május 1-től. Zalaegerszegről indul Gzelldömölk- Budape s t felé. reggel 5 óra 50 perez, délelőtt 9 óra 35 perez, délután 4 éra 43 perez. Csáktornya felé: reggel 5 óra 05 perez, d. e. 11 óia 50 perc?, d. u. 5 óra 54 perez. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Czfílldömölk felöl: reggeí 8 óia 41 perez; délután 5 óra 44 perez, este 9 óia 13 p^rcz. Csáktornya felöl reggel 9 óra 26 perez, d. u. 4 óra 34 perc/, este 8 óra 21 perez. Zalaszentivánra indul: reggel 6 óra 10 perez; csatlakozás Kanizfa Szombathely felé. Délben 12 óra 09 perez; csatlakozás Kanizsa-Szombathely fe!; Délután 2 óra 33 perez; csatlakozás KanizsaSzombathely felé. Este (3 óra 43 perez ; csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Este 8 óra 42 perez; csatlakozás Kanizsa felé. Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre : reggel 8 óra 07 perez, délután 2 óra 12 perez, délután 4 óra 32 perez és este 8 éra 12 perez. A levegőben. Zalaegerszeg. Magasság 156 m. abs. Jún. hó Barni. m/m reggel llőms. c. 7 orakor Felhőzet •3 -s cc Jegyzet 12 768 14 m bor Szénahordás 13 766 16 ra der — — 14 764 19 m der d — 15 764 22 m ragy d — 16 765 21 m ragy d — 17 761 22 ra ragy d — — ——— — Időjárásunk újból szárazra és foirósagra fordult, el-ég minden kertekben, mezőkben. Igy van 08zágszerte. Az időjárás képe f. hó 13-án reggeli 7 órakor Zalaegerszegen volt 22 m, Árvaváralján 16 m, Budapesten 20 m, Kolozsváron — ra, Bukarest 20m, Prága 18 m, Krakkó 19 m, Szentpétervár 16 m, Moszkva 14 m, Bécs 20 m, Berlin 15 m, Páris 14 m,Róma 20 m, Fiume 20 m, Szerajevó 16 m, Konsantinápolvban 18 fok meleg volt. Bk. t Kis ipari csoportoknak 1 millió 639 ezer kor. értékű gépet adott a kormány. Tromf. Egy nyírott bajuszu majom rohan az ebéd utáni vonatra és beszól az egyik kocsi ablakán : — Tele van már ez a Noé bárkája ? Egy hang belülről: — Dehogy . . . Szamár még nincs benne. Csau jöjjön. Kis iparosok tanulmány útjaira \ 200 ezer koronát forditott a I Kossuth kormánya. i i Magyarnyelv. (

Xliv) j — Nyeltében él a nemzet. — Sitse kézbe. Igen sok magyar ember jobban tud németül, mint magyarul. Vannak ott elválasztható és el nem választható u. n. igeelők (határozók.) Nálunk is. De a magyarok a németek elválasztását ismerik, a magyarokét nem. A magyar elválasztást a németnek a miutájára csinálják. Tele van a mai irodalom, nő persze a hírlapirodalom ilyen beszéddel : »A munkát hamar végezték eZ,« e helyett: hamar elvégezték. »Púig tön mondom neki meg,a. e helyett: rögtön megmondom neki. Rögtön fogom neki mondani meg. (Gleih werde ich es ihm stb.) » ... s mégis legjobban bűnhődött m^g Creon . .« e helyett: legjobban megbűnhődött Creon. Ez azért van, mert megtanulták a grammatikából. hogy a nyomatékos szó (itt: hamar rögtön) közvetlenül az ige elé jön. S az el, meg határozót hátradobják. Azt nem érzik, hogy az el, meg határozó egybeforradt az igével. E miatt aztán tréfaságig menő, hasonló szórendet is láthatunk : »Vegye a levelet és rögtön sitse kézbe.« De nem tréfa az, hogy a magyar irodalomtörténetnek egyik legfényesebb lapján, a hol Zrínyi Miklósról van szó, Beöthy Zsolt, a mai legnagyobb tekintély, az ő nagy könyvében (I. 380 1.) ilyen hibás nyelvérzékkel ir, vagy irat 40 — 50 első reűdü modern íróval: » . . . neve, emléke, d

:csősége fénye is örök; nemcsak magára, de egész fajára ragyog vissza,« e helyett: egész fajára vissz iragyog. Az emiitett és hasonló példáknál igen is elválasztható söt elválasztandó az el, meg, le, vissza, stb. igeelö, ha névszók kerülnek az ige elé nyomatékosoknak pl. Péter végezte el a munkát leghamarabb . . . Én mondom meg neki, nem te . . . Creon bűnhődött meg jobban, nem Antigoné . . A szerelmes legény metszette el a nyakát, nem én . . . A Zrínyi dicsősége ragyog vissza a nemzetre, nem a tiéd . . A pap temette el a holtat, nem a kántor . . . A temetés ment végbe, nem a búcsújárás stb. De ha: rögtön, hamar, legjobban stb. határozók kerülnek az ige elé nyomatékosoknak: csunva beszéd és hóhérmunka a magyarnyelvre nézve az igét ketté szakítani. Még csúnyább az igeelőt messzire hátra dobni. Pedig az igeelők járatlanságából keletkezett már még egy csúnya fokozata is ennek a germanísmusnak. Hogy t. i. nemcsak elválasztják, de beláthatatlan messzeségre hátra dobják azt a kis igehatározót. Az újságban olvasom, hogy Xv meghalt, »tememetése tegnap ment folyó hó 8 án délután nagy részvét mellett fényes pompával Zalaegerszegen végben Nemkülönb ennél ez: Tegnap metszette a nyakát reggel öt órakor asztala mellett a kis szobában éles borotvával hihetőleg a szomorú élettől való rettenetes elkeseredésében tehát bizonyára öngyilkossági szándékkal nagy hirtelenül — el. Oehst du nicht von hier Duverfluchter Kerl von uns in die Hőlle, das ist, in das unterirdíschen Hades des Plutos Gottes venigstens auf den Ufer des miserabillischen hadischen Stixs — weg? Um Gottes will! S a menydörgös menyköbe! Talán még a német sem dobja olyan messzire a pokolba azt a weg-et\'> De mi még a német badarságnál is többet akarunk tudni. Legyünk jó barátok szivbelileg; kompanisták is lehetünk üzletiteg: de a két nyelv közé éles határvonalat kell húzni; mert minden lehet deutsch a világon, de a magyar nyelvre nézve nixdájcst -- niemals! Borbély György. Nyomatott Tahy K. Ctcda könyvnyomdájában Zalaegerszegen. JO fiu tanuBó&sl feltétetik SNBHÍ2SS fűszer és csemege kereskedésében Zalaegerszegen. e-o 297. ez. v. 1908. F) árverési hirdetmény. Alulirt kir. bir. végrehajtó az 1881. évi LXt.-cz. 102. § a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a zalaegerszegi kir. járásbíróság 1908. V. 1020. számú végzése által Foncue bi/tositó társaság végrehajtató javára Sarkaity Lajos ellen 276 K 22 1 tőke, énnek 1907. óvi február hó 4-tő! járó 5°/o kamatja, ugy járulékai erejeig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag le és fölül foglalt 1260 koronára becsült bútorok, egy kocsi és lószerszámból áíló ingóságok nyilvános árverés utján leendő eiadatása elrendeltetvén, — ennek a helyszínén, vagyis Zalaszentmihálvon leendő eszközlésére 1908 évi junius hó 24 ik napjának délelőtt 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók e/ennel oly megjegyzéssel hivatnak meg:, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t. cz. 107. § a érteimében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi IX. t.-cz. 108. § ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt, Zalaegerszegen, 1908 junius 29. Nagy Sándor, kir. bir. végrehajtó. A zalamegyeiek találkozója Budapesten Rákóczi-ut 44. szemben a Népszinházzál nagyvendéglőjében (Régen MUHR vendéglő). Kaszás vendéglőjében zalai kitűnő borok vannak: basfiacsonyijlesencetomaji OAábbá soanraisrói st

b- Petánczi s más magyar savanyúvizek; külföldi vizekből az egészségre nélkülözhetetlenek. 18-47 A konyha csaknem páratlan. jutányos áron vetetnek fel a kiadóhivatalban.