Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-06-11 / 24. szám

4 M AGYAR PAIZS 1908. juinus 11. kertjébe, mely igazi oázis ebben a Szaharában s egyelőre csak igy szavalom Petőfi versét: Szeresd a virágot és ne féltsd tüdődet. A zalaegerszegi diák kitüntetése. Megírtuk a múltkor, hogy László György, főgimnáziumunk VIII. osztályú most érettségiző tanulója elnyerte a Sorompó ligától kitűzött első dijat az ország összes középiskoláinak tanulói elől. Most az Iparvédelem cz. lapban Mezei Kornél titkár jelentéséből ós bírálatából látjuk az egész pályázatnak a történetét. A Sorompó két palyázatot hirdetett: I. tétel Arany László „Hunok harcza" ce. költeményének eszmemenete. Ez a költemény megkapó ellentétbe állítja a régi és a modern kor küzdelmeit. Párduczos őseink fegyverrel foglalták el a hazát, a mai nemzedéknek törhetetlen munkával kell azt a következő ezer év számára megtartania. II. Tétel: „Az iparvédeiem, mint a modern állam fejlődésének föfeltétele." Mindakettörre 3—3 dij, egy-egy 10, 20, 30 koronás dij vala kitűzve. Az elsőre 15 pályamunka érkezett különböző középiskolákból. A bírálat erre ezt mondja: «A pályázók a költemény alapeszméjét általában félreértették. Gondos tanulmányozást és átértést egyetlen pályázatban sem találtunk. A beérkezett dolgozatok alig ütik meg egy közép iskolai munka átlagát és ezért a kitűzött 30, 20 és 10 koronás dijakat ki sem adjuk.« Elismerő oklevelet és könyvet nyert azonban a jobbacskák közül: Klár Gyula késmarti V., Stróbl János pozsonyi VI., Prerau Sándor beregszászi VII,, Rakonxtz Dezső bpesti IV. oszt. tanuló. — Evvel szemben a II. tételre beérkezett 21 pályamű közül László György zalaegerszegi VIII. oszt. tanulónak a dolgozata nemcsak megnyerte az első dijat, hanem amint a múltkor jeleztük, a hivatalos bírálat szerint is: y>széles olvasottsággal és a tárgynak teljes ismeretével egy középiskolai tanulótól nem várt jó dol gozat.a Itt a második dijat Lebovits Aladár aradi felső kereskedelmi, a harmadik dijat Aczél Imre bpesti VI. ker. felső keresk. tanuló nyerte meg. Méltányolták még Zádor Gyula bpesti fkeresk., Stróbl JáDos pozsonyi VI., Szdasi Sándor bpesti fkeresk., Telegdi György bpesti fkeresk., Tomaschof Albert zsolnai VII., Németh István debreczeni V., Oravecz Andor késmárki VII. oszt. tanulóknak is a munkáikat egy-egy oklevéllel és dicsérettel. Zalaegerszeg áldásának mondhatják ezt a kis Zalaíolyői, mert zajtalanul suttyomban czammog le városunk mellett meglehetős piszkos sziuü vizével, de mégis csak víz, még pedig folyóvíz. A hegyi patakok kristályvizével nem versenyez, de mekkora különbség azokhoz a városokhoz képest, amelyeknek egyáltalán semmi vizök nincs, még jócska távok sem. Az emberek egy része föl is használja s elözönli a fürdőhelyeket. Egy pár év óta, hogy rendesebb rendőrségünk van s hallgattak is a tanácsra, rendszeresítették a népfürdőket is. És világosan csak ezért nincs városunkban vizbefulás esete, míg azelőtt számtani pontossággal nyáronként négy-öt haláleset volt e miatt. S ha egyebet nem is, ezt a kis dolgot világosan az újságírásnak köszönhetjük. A Böhm malmánál rendes tisztességes fürdőhely van. Gyermekeknek 5 krajczár, másoknak 10 krajczár. Egyáltalán nem mondható soknak. Sőt ajánljuk a közönségnok a szülőknek, hogy gyermekeiket inkább ide küldjék, mint a kevésbé biztos helyekre, inkább fizessenek érte 5 krajczárt, mintsem hogy kitegyék a vizbefulladás veszedelmének. Itt az egész fürdőterület gondosan el van különítve úszók és úszni nem tudók területére. Egyetlen nyári fürdöteleptink a kaszaházi Böhm malma alatt a régi rendszerrel nem volt sem kényelmes, sem méltányos a női nemre nézve. Az ők számokra ugyanis a kora reggeli órák és nyomban az ebéd utáni idő vala kiszabva még pedig délután csak 4 óráig. A közönség óhajáuak engedve s álialáu a méltányosság követelményénei; megfelelőbben Böhm tulajdonos most a kővetkező jobb renddel osztja be a fürdő időt a férfiak és nők számára. Reggel . 6—9 óra között, férűak, 9—11 között nők, 11—1 < óra között férfiak, 2—5 között nők. s ezentúl es- j tig megint a férfiak fürödhetnek. Ez minden te- ; kintetben helyesebb, mint a régi beosztás. A kereskedő tanonc iskola évzáró vizsgája j 14 én, vasárnap délelőtt 10—12 óráig lesz, melyre a kereskedőket és az érdekelt közönséget meg- ' hívja az igazgatóság. De Sort; 0 Antal zalaegerszegi kereskedő eljegyezte Renk Paulát Budapesten. Juniális. Pünkösd hétfőjén kedves és vigélet uralkodott a kaszabázi nagyvendéglő máskor csendes, de. szép kertjében. A zalaegerszegi áll. polgári leány- és felső keresk. iskolák, — szinte az egész város részvételével — rendezték ott tavaszi mulatságukat. Az ifjúság járta a tüzes csárdást, élvezte a keresk. iskola énekkarának szebbnél-sz^) dalait és gyönyörködött a pompás tűzijátékban. A minden tekintetben jól sikerült mulatságon a felülfizetők névsorait a jövő számban közöljük. Záróvizsgálatok, A zalaegerszegi íparos-tanoncz iskolában az 1907 — 8. tanévi vizsgálatok f. é. junius 21-én d. e. 9 órától kezdve tartatnak a központi elemi iskola földszinten levő tantermeiben. E vizsgálatokra az iparos t. cz. mestereit, tanügybarátokat és a tanügy iránt érdeklődő nagyérdemű közönséget tisztelettel meghívja az iskola igazgatója. A kath. legényegylet julius 5, rosz idő esetén 12-én tartja nyári mulatságát sorsolással egybekötve a kaszaházi kertben. A jó czél iránti tekintetből a sorsolandó tárgyakat szívesen elfogadja az egyesület. Adó kivető bizottság. Az 1908—1910. évekre megalakított zalaegerszegi egyenesadó kivető bizottság működését folyó évi junius 1-én megkezdte és üléseit alant jelzett napokban d. e. 8—12 óráig a városháza nagytermében tartja. Az elkészített adójavaslatok az adóköteles felek foglalkozásai szerint csoportosítva a következő "sorrendben kerülnek tárgyalás alá: junius 1-én: 1—84 tétel. Asztalosok, bérkocsisok, fuvarosok, borbélyok. 2 án: 85—112 tétel. Czipészek, csizmadiák, borkereskedők. 4-én: 113—149 tétel. Szabók, hentesek, mészárosok. 5-én: 150—170 Italméiők, korcsmárosok egy része. 6-án: 171—192 tétel. Korcsmárosok, szállodások. 10-én: 193—212 tétel. Kifőzök, csaposok, sütök, molnárok, szobafestők. 11 én: 213—241 tétel. Órások, ékszerészek, bognárok, kovácsok, lakatosok, bádogosok, rézművesek, kárpitosok, kályhások és kefések. 12-én d. u. 2 órakor: 242—262 tétel. Fényképész, divatáru és roföskereskedók. 13-án 263 —282 tételf Heinrich és Fenyvesi üzletei és szatócsok. 15-én: 283—300 tétel. Vegyeskereskedők egy része. 16 án: 301 312 tétel. Vegyes és vaskereskedök. 17-én : 313—342 tétel. Ormosok, gyógyszerészek, ügyvédek, kir. közjegyző. 19-én : 343—360 tétel. Bírósági végrehajtók, szülésznők, fa és gabonakeresKedők, szállító. 20 án: 361—377 tétel. Könyvkötők, könyvnyomdászok, könyv és papirkereskedők, kávésok, czukrászok, dohányárusok. 22 én: 378—398 tétel. Kömivesek, téglamesterek, téglagyárosok. 23-án: 399—419 tétel. Magpergetö gyár, katonai szállítók, rabélelmezö. 24-én: 420—476 tétel. Biztosítási ügynökök, alkuszok, ügynökök, piaczi árusok, kofák. Zalaegerszeg, 1908. évi május 27-én. Boschán Gyula sk., biz. elnök. Gaál Miklós sk., biz. elóádó. Jó kezekbe került nyilv. óránk gondozása, pár hónap óta ugy jár, mint valami — koca-kronometer, alig változik 1 perczet járása heteken keresztül. Dicséret és elismerés érte! (Bk). A dohányzó gyerekek ügyében Zalavármegye uj szabályrendeletet állapított meg, mely megtiltja a gyermekeknek a dohányzást, s hogy 15 éven aluli gyermekeknek bárki dohányt, dohányzóeszközt vagy gyújtót adjon, vagy eladjon. A tilal mat szegő 100 korona büntetést fizet; h^ szülő, vagy gyám mulasztásából hibázott a gyerek, — bűnhődik az apa vagy a gyámja.' (Bk.) A legújabb egyptomi csapás, a hernyók özöne tönkre tette szőlőhegyeink, kertjeink gyönyörű gyümölcstermését, de tán a fák nagy részét is. Olyan a hegyek képe, mint a leégett erdőségé, csak a fekete faágak mutatják mindenfelé mekkora kár esett gyümölcsöseinkben. — Jobban kellene védeni folyvást a kis madaradat, mint oda át Ausztriában, nem pedig pusztítani a Barossligettől Bazitáig, Nagylengyelig stb., amint az már itt bevett gyermekmulatság. Meg is van a szomorú látványa a barbár mulatságnak. Nagy épitkezések folynak városunkban, különösen a Vár keleti és déli homlokzata épül újra alapjából hivatalos és börtönhelyiségeknek. — Ez alkalommal aligha lebontás alá nem kerül városunk legrégibb épülete, az a kis várkápolna is. 01a külváros iparosai és gazdái az elaggott . ioarosok és a karácsonyfa egylet javára 7-én a ' Rozenkrancz-kertben tekeverseny, tűzijáték, szer- i pentin és konfetti dobással egybekötött sikerült I zártkörű tánczvigalmat rendeztek. DEIel^y-i 2xe"b± jp±acsz. Búza 2080 21-— Széna 10-12 — Rozs 17 80 18'— Zsuppszalma 4 — 6 — íirpa 16-— 17-— Takarmány 6 — 8 — Zab 16-— 17 — Alom 4-— — 06 Tengeri 3 6 — Egy kéve —•40 —•60 Búzaliszt 36— 44"— Marhahús 120 1-60 Rozsliszt 48 — Zsir kilónként 2 — Búzadara 30'Vöröshagyma 18 — 24 — Bab 20- — Tojás (100) 6 — 7'— Lencse 8890'— I. r. ölfa 42 — Burgonya 6 — II. r. ölfa 38 — Megyeiek Hükiállitás Nagykanizsán. Pünkösd első napján hármas kiállítást nyitottak meg Nagykanizsán a lelkes műkedvelők. A régi gimnáziumnak nagytermében gazdag képkiállítás, a szomszéd teremben fénykép kiállítás s a harmadikban iparművészeti tárgyaknak szép csoportja köti le a figyelmet. . A kiállítás fövédője Gróf Batthyány Pál főispán családjával és egy nagy társasággal jelent meg Nagykanizsán, hol Véc?ey polgármester fogadta a bizottság élén szép beszéddel, ugy a vasúti megérkezéskor, mint a kiállítás termében. A zalaegerszegi társaságot magán fogatokon szállították a vasútról a kiállításra, előbb azonban misét hallgattak a Ferenczrendiek templomában, meit Gróf Butthyány főispánné sz. Pallini lnkey Valéria, bárhol van, ha csak lehetséges, nem mulasztja el az istentiszteletet. Mise után a kiállítást tekintette meg a főispáni pár, hol az üdvözlő beszédre válaszolva kifejezte Gróf Batthyány Pál főispán, hogy nem csak szívesen elfogadta a védői tisztet és örömmel eljött a megnyitásra, de felette örvend egyáltalában, ha a jóirányu nemes művelődésnek minden ágát fejlődni látja e megyében; óhajtja is, hogy a fejlődés, ha egyenként nem lehet, haladjon összetartással, amint ez a szép kiállítás is létesült. A kiállítást lelkes éljenzés között megnyítottnak nyilvánítja. — A három rendbeli kiállításon mintegy 10Ö0 drb. mű van. A képek között sok ügyes dolgot lehet látni. Pfeifer Elek főgimnáziumi (Aggodalmak) és Németh Mihály polgári iskolai tanárnak tájképeik, Gyenes Sándor (a kiállítás elnöke) Esthangulatja s egy Rafaeli olajfestménye jeleskedik, igen jó Hajdú Józsefnek czigánylánya, Blau Lajosnak czigány gyerekek s szép tátrai képei; Györffi Jánosné képeit is dicsérik a nézők, igen szép az arató család; rengeteg sok képe van Horváth Tívadaruénak — Kenedy lánya, megkapó a Neró, Tátra, Juhok; Szilvay Gyula — Cselédházak; továbbá: Mittehauser Ferencztöl, Iliid Lajostól, Loewy Arnoldnétól, Török Gizellától, Neuman Verától, Agh Idétöl, Forfy Adolftól Villányi Ágothától, Farkas Böskétöl, Kovács Böskétöl, Wollák Miklóstól Reinitz Bélától stb stb. Mi zalaegerszegiek kettős érdeklődéssel néztük, de mások is dicsérték két zalaegerszegi kiállítónak csinos müveit: Sághy Lajosné — Pammer Blanka tájképeit és Szigethy Tibor VI. gimn. tanulónak ügyes vadász részleteit. Cselédjutalmazás. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter 100 korona jutalommal és egy díszoklevéllel tüntette ki Antal Imre szentantalfai gazdasági cselédet. A jutalmat és kitüntetést Kovács Rezső balatonfüredi szolgabíró elismerő szavak kíséretében adta át. — Pap Péter bánokszentgyörgyi uradalmi cseléd hosszú és becsületes szolgálatáért díszoklevelet és 100 K jutalmat kapott a földmivelésügyi minisztertől, amelyet Gájássy Lajos letenyei szolgabíró adott át. Az érdemes cseléd tiszteletére sokan összejöttek s a szolgabíró a közönséghez beszédet intézett, amelyben megemlékezett a gazdák atyjáról, Darányi Ignácról, méltatva mezzőgazdaságunk érdekében kifejtett tevékenységét; szólt a gazda és a cseléd közti viszonyról s az ujabb időben a kettő közé befészkelődött szocialisztikus áramlatokról. Ezután Desics Géza plébános, a föbémökség képviseletében pedig Doleschall Aladár tőerdész beszéltek, megköszönve a miniszternek a kitüntetést s a hatóságoknak a közbenjárását. A nagy időkből. Bukhárd Alajos 48-as honvéd tüzér, 82 éves korában a napokban halt meg Lendvaujfaluban, nyugalmazott uradalmi gépész volt. Ezelőtt 1 évvel még lelkesen énekelte a Kossuth nótát, s szerencsétlen lábtörése, mely szobához kötötte a különben tevékeny s azelőtt ruganyos férfit, nagyban siettette halálát. Somogykutas szülöttje volt. Tapolczán a mult héten kezdte meg előadását Szilágyi Dezső színtársulata, ki amint értesülünk, Domokos Náczi barátunk vendéglősnek kerthelyiségében állította fel a színpadot, s a tapolczai közönség örömmel veszi az előzékenységéről ismert vendéglősnek tapintatos eljárását.