Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-05-07 / 19. szám

6 MAGYAR PAIZS 1908 április 16. A zalai függetlenségi párt értekezlete. A megyei 48-as függetlenségi pártiak nagy számmal jöttek össze hétfőn délelőtt Zalaegerszegen a Korona emeleti nagy termében, hogy a szervezkedést megbeszéljék. Az elnöki emelvényen Bosnyák Géza a függetlenségi párt elnöke, Dr. Thassy Gábor alelnök s Fángler Béla és Czukelter Lajos jegyzők foglaltak helyet. Dobrovics Milán a letenyei kerületnek tevékeny orsz. képviselője terjedelmes és tartalmas emlékiratot készített a megyei szervezkedésre nézve. Eitner Zsigmond orsz. képviselő hozzászólása után abban állapodtak meg, hogy a felvetett eszmék rendszeresítésére, s javaslat tételre egy szűkebb körű bizottságott választanak. E bizottságba megválasztották Bosnyák Géza elnököt, Dobrovics Milán, Ifj. Thassy Imre, Nagy László, és Szentmihályi Dezső tagokat. Mielőtt a tárgysorozat következő pontjára tértek volna, Eitner Zsigmond terjesztette elő indítványát. Az országgyűlésnek — úgymond — rövidesen az önálló magyar bank felállításával kell foglalkoznia. Bár a függetlenségi párt minden tagja meg van arról győződve, hogy az önálló bank felállítása hazánkra a lét és nemlét kérdése, e meggyőződéséne > nagyobb sulylyal csak ugy adhat kifejezést, ha az ország függetlenségi körei, csoportjai is ily arányban megnyilatkoznak. Indi ványozza, határozza el az értekezlet, tiogy felir a képviselőházhoz és feliratában kivánja az önálló bank felállítását és azt, hogy a katonatiszti fizetésemelés kérdése csak az összes katonai kérdések rendezésének keretében oldassék meg. Az értekezlet zajos éljenzéssel fogadta Eitner indítványát és nagy lelkesedéssel eszerint határozott. Koisuth Ferencz orsz. pártelnökhöz a következő üdvözlő sürgönyt küldötték: Zalavármegye függetlenségi és 48-as pártjának ma megtartott közgyűlése Nagyméltóságodat mély tisztelettel üdvözli azon bizalomteljes kívánsága kapcsán, hogy pártunk alapelveihez való törhetetlen ragaszkodással sikerül Nagyméltóságoduak az önálló banknak 1910-re történendő felállítását kivívni. Bosnyák Géza, elnök. A zsolnai posztógyár kitűnő szöveteket készit. Egy része a termelésnek Angliába megy. Az Angliába küldött szövetek legnagyobb része visszakerül Budapestre, mert ezt a fajtát nagyon szeretik nálunk női felöltőnek. Mit képzelünk most, ki fizeti meg a szállítási árdiferencziát? Bizonyára a magyar fogyasztó, a kinek minden áron posztó kell. Két uj tag a megyei közigazgatási bizottságban. Hertelelendy Ferencznek a temesi föispánságra való távozásával és Deák Mihálynak a halálával, amint- említettük, megüresedett a bizottságban két hely. A hétfői függetlenségi párt értekezletén ezt is szóvá tették a jelenvoltak s a megválasztandó tagnak személye iránt kifejezték óhajtásukat. Ajánlja az értekezlet a megválasztás a Tripammer Gyula nagykanizsai takarékpénztári igazgatót és Nagy László andráshidai földbirtokost. Különösen Tripammer mellett igen tömörültek a nagykanizsaiak s föl is szólaltak mellette: Dobrovíts, Dr. Hajdú Gyula, Dr. Szekeres József s mások. Az ajánlottat nemcsak függetlenségi érzülete teszi népszerűvé és rokonszenvessé, de egyéb tekintetben is érdemes férfiú. S még többet nyom az a tekintet, melyet Eitner Zsigmond is erősen hangoztatot, hogy Nagykanizsa képviseltessék. — AZ értekezleten mintegy 100—120 ember volt. A mint már említettük, az egyik tagságra a novai járásbeliek ajánlják Stádel János zalatárnoki földbirtokost. A nagykanizsai Zala laptársunk kifogást tett ez ellen s kérdi, hol volt Stádel, mikor az alkotmány heves harcza folyt? Erre Stadel felmutatja a postai vevényt, mellyel adóját az alkotmányvédo jóléti bizottság rendelkezésére a takarékba küldötte. Különben a Zala czikkére felel Stadel a Magyar PaizSnak mai Nyiltterében s oda utaljuk az olvasót. Mi a Magyar Paizsban politikai hangulatu dolgokat nem tárgyalunk, szerkesztői rovatokban. — Majd dönt a választás. Törekvéseink. Számoljunk — de röviden. Magyarország külkereskedelmi forgalma 1906ban volt koronában: Beho?atal Kivitel Különbözet Czukornemü 9.847,515 707.217 9.140,298 Pamut, pamutfonalak és pamutárak 232.932,379 24.505,234 208.427.145 Len, kender és jutaáruk 35 203.874 8 535,410 26 668,464 Gyapjú és gyapjuárak 133 701.497 34 953,342 98.748,155 Selyem és selyemáruk 47.261.220 9 216,956 38.044,264 Konfekcziónált áruk: ruhák, kalap 80.873,518 5.983,447 74.890,071 Szalma és hárcsáruk 2.225,766 997,271 1 228,495 Papiros és papirosáruk 30 430,284 13.071,312 17 358,972 Kaucsuk, gutapercha és az ezekből való áruk 10.019,471 5.670,840 4.348,631 Viaszkos vászon 3.660 02J 2 667,355 1.092,667 Bőr és bőráruk 83.234,669 30.655,126 62.579 543 Szilcsáruk 7.243,030 967,940 6 275,090 Fa- és esontáruk 34.757,132 14 545.711 20,211,421 Üveg és üvegáruk 15.230,627 3 396.268 11.834,359 Kőáruk 6 689.752 2.558572 4.131,180 Anyagáruk 11.437,981 1.932.706 9.505,275 Gyertya és szappan 9 662,416 1.189,594 8 472,822 Irodaliri és műtár

gyak 13 355.160 4.043,825 9.311.335 összesen 767.766,317 166.495,126 602.268,184 Behoztunk tehát 602 millió korona értékben olyan árukat, melyeknek eredeti anyaga kender, len, szalma, farostok és a szemétdombjainkról összeszedett rongyok és hulladékok. Az előbb felsorolt milliókkal megfizetett iparczikkek anyagának értéke alig tehető 45—50 millióra, vagyis a munkabér, a csomagolás, a kezelés és az ügyvitel révén fizettünk évente több mint 550 milliót. Ez az 550 millió akültöld, de legkivált Ausztria népének zsebébe vándorolt s hazai piaczaink vesztére, náluk jött forgalomba. És ez igy tart évtizedek, évszázadok óta. Ezen a czimen fizetünk mi évente 600 millió koronát meghaladó hűbéri adót Ausztria népének. Minden fillér, amit ebből a rémséges összegből a hazában élő munkásoknak és iparosoknak megmentünk,- a mi piaczaink forgalmát növelné s gazdasági függetlenségünk erótényezőit gyarapítaná. A folytonos adózás ellenben kiszipolyozza lassanként összes gazdasági erőnket, elsorvaszt és végelgyengülésünket idézi elő. D3 hát nem érezzük-e ennek a függő helyzetnek megalázó voltát is? Vájjon miben különbözünk mi az Afrika belsejében élő vademberektől? Nem 3djuk-e oda mi is csillogó, értéktelen üveggyöngyök fejében arau\ unkát, búzánkat és elefántcsontunkat, erdejüknek évszázadokon ét növekedett sudár fáit? Tennünk kell tehát, de haladéktalanul, ha nem akarunk a külföld gúnyos szánakozása mellett megsemmisülni. Dobieczki Sándor. j vezet czélhoz. Állami iskoláinkban ingyen taníttatjuk a nemzetiségi vidékek gyermekeit s ezrével szaporodik az analphabeta magyar gyeri mek. Államsegitséggel támogatjuk az idegen iskolákat s nyomorog a magyar községi tanitó ! És az eredmény? AZ, hogy az államtól kitartott tanitó maga oktatja, neveli a gyermeket magyar gyűlöletre. Miért nem merünk hát ez ellen tenni? Kitől, mitől félünk?! Németország száz milliókat áldoz a németesítésre, pedig nem fenyegeti veszély a németséget s mi moczczanni sem merünk az idegenekkel szemben, pedig naponkint veszélyben nyelvünk és fajunk. Hát merjünk már teani is valamit. A legkisebb, a mit tehetünk, hogy a nemzetiségi vidékekre tősgyökeres magyar tanítókat oszszunk be, kik nem beszélnek más nyelven, csak magyarul. Szüntessünk meg minden olyan iskolát, mely^ nek tanítási nyelve nem a magyar. Bocsássunk el minden idegen nyelvii tanítót, ha meghatározott időben meg nem tanul magyarul.*) *) Ördögöt! Sopronban muszáj németül beszélni. Hivatalos rovat. 1394. kig. 1908. Hirdetmény. Az 1876. XIV. t.-cz. 2. á-a alapján felhivom a város területén levő összes kutak tulajdonosait, hogy az ivóvíz tisztaságának biztosítása czéljából kútjaikat meressék meg, a kutak környékét tisztán kezeljék, mert amenuyibeu a megejtendő vizsgálat alkalmával közegészségre ártalmas állapot találtatnék, a mulasztók költségére fogom a szükséges munkálatokat foganatositatni s azon kívül a kihágási eljárást megindítani. A kutak megmeretését előzetes bejelentésre s kívánatra a városgazda 5 koronáért a felfogadott egyénekkel foganatosítja 2—3 Zalaegerszegen, 1908 április 25-én. Dr. Korbai polgármester. 332. kat. 1908. Hirdetmény. Esetek." A Polónyi—Lengyel Zoltán féle nagy pör országosan mozgásba hozta a kedélyeket. Az újságokból olvassuk, hogy a fötárgyalást vezető Zsitvay Leó törvényszéki elnök Polónyi fölperessel, aki nemrégiben igazságügyi miniszter volt, de most már nem az, meglehetős könnyedén beszél, ilyen formán : »Ne beszéljen, Hallja maga, Üljön le !« stb. — De én arra is emlékszem, hogy egyszer a törvény előtt néhai Bartha Miklóssal Dr. Wekerle Sándor állott szemben, aki akkor is miniszter volt. Mikor Wekerle a terembe lépett, az egész bíróság mind felállott. Nem tudom, Zsitvay elnök ott volt é akkor. — A két esetet össze lehet hasonlítani. Éu ebből azt látom, hogy még a bíróságban is csak emberek vannak. Sokan ezt nem akarják hinni. — Az újságok azt irják, hogy Zsitvai elnök erősen kimutatta egyik emberrel szemben az ellenszenvét. A szegény laikus világ pedig ezt ugy tudja, hogy a törvény előtt (1. 1848.) a rokon és ellenszenvnek látszatához még gyanúnak sem szabad férkőznie. S ez a törvény még a főfő itéló birót is elsöpörheti, mint egy értéktelen pelyhet. Csak dolgozni, csak merni kell. Aki Magyarországon akar élni, az vise'.jen magyar nevet s legyen nyelvében és lelkében magyar. Változtassunk tehát. Ne legyünk gyávák, hanem fogjunk hozzá tűzzel-vassal. Az egyoldalúság nem A cs. és kir. közös hadseregbeli hadapród iskolába az 1908/9 tanév kezdetén magyar honos ifjak részére mintegy 300 egész ingyenes magyar állami alapítványi hely, 4 szintén egészen ingyenes magán alapítványi hely és ezeken kivül még megfelelő számú tandijfizetéses hely fog betöltés végett rendelkezésre állai. A fölvétel a budapesti, kassai, károlyvárosi, nagyszebeni, pozsonyi, temesvári és Pétervárad melletti kameníczi gyalogsági hadapródiskolák, továbbá a traiskircheni tüzérségi, a hainburgi utász és a maerisch-weiszkircheui lovassági hadapród iskolák 1. évfolyamába történik. Ezt azzal teszem közhírré, hogy a pályázat feltételei hivatalomban, a hivatalos órák alatt bárki részéről megtekinthetők. Pályázati határidő 1908 julius 12-ike. Zalaegerszegen, 1908 május 5. Dr. Korbai polgármester. 1234/kig. 1908. Pályázati hirdetmény. A zalaegerszegi városi közkórházzal kapcsolatos elmekórháznál üresedésben levő elmeosztály orvosi és a közkórháznál üresedésben levő alorvosi állásra pályázatot hirdetek. Az elmeosztály orvos évi tiszteletdija 1200 (ezerkétszáz) korona, az alorvosé 700 (hétszáz) kor ma. Mindkét orvos magánorvosi gyakorlatra jogosult. Az elmeosztály orvosi állás betöltésénél az elmegyógyászati gyakorlattal biró pályázók előnyben részesülnek. Orvosi képesitést és eddigi gyakorlatot igazoló okmányokkal felszerelendő s Zalavármegye alispánjához czimzendő pályázati kérvény 1908. évi május hó 27-ig bezárólag a polgármesteri iktatóban nyújtandó be. Zalaegerszegen, 1908 május 5 én. Dr. Korbai polgármerter.