Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-09-19 / 38. szám

8 MAGYAR PAIZS 1907. szeptember 5. kifoiyólag megszúrta egy karóval, melybe Körmendi belehalt, Ha a \ádlottra néz az ember: szeméből, beszédjéből s magatartásából azt olvashatja ki, hogy nem gonosz ember, csak véletlen körülmények miatt jutott bajba, a vád alá, legfeljebb a hősködés bűne van benne, s hogy lélektani alapon még talán fel is mentik. A törvényszék : Dr. Degré Miklós elnök, Szirmay Béla és Rohonczy István szavazó bírók, Dr. Szüts Zoltán jegyző; Dr. Szász Gerö kir. ügyész vádoló, Dr. Hajós Ignáez védő ügyvéd; Esküdtek: Dr. Szicethy Elemér (főnök), Medgyesi Lajos, Dr. Jámbor Márton, Takács János, Kiss József, Kócza János, Gyarmati László, Horváth Károly, Handléry Fereucz, Farkas Gábor, Szezemszky Gyula, Técs Károly, Szekeres Jó-sef. Ügyész és védő újra fényes beszédeket tartottak. A vádlottat lapunk zártakor két és fél évi börtönre ítélték. Páslek Lajos 3 üveg pezsgőt és 3 üveg finom bort küldött volt a Csány népünnepélyre. Nyugtázáskor ugy jelöltük, hogy 3 üveg obalatoni ezerjó« mert az üvegen »'jalatoni« szó volt irva. A világosság érdekében kijavítjuk. A bor nem balatoni, hanem Pásleknek a csács-bozsoki begyen »ezerjó«, czimen termett saját hóra. Különös is volna, hogy Páslek Lajos mástól vásároljon ajándékozni való bort, mikor neki 60 hold szőlője termi a jó bort. Eljegyzés. Zsidegh László bpesti m. kir. posta táv. tiszt eljegyezte Miszory Mariskát Zalaegerszegen. Félelem a vasúton. Tegnapelőtt észrevették a Zalaegerszeg és Szentíván közötti vasúti hídnál, hogy a hid füstölög. A vonatot megállították s csak gondos lassúsággal engedték át. Mondják, hogy a tüzelőből lehulló szikra esett a hid alá s egy gyúlékony helyen éledni kezdett a kis tüz. Ideje korán elfojtották. Üzletemberek panasza a rendőrségre. Néhány kereskedő panaszol, hogy a rendőrség túlbuzgóságában tul megy a kellő határon. A reud fentartása érdekében a járdát tisztán kell tartani, járhatóvá kell tenni, és sokadalmak idején a zsúfoltságot meg kell akadályozni, a vásáros szekereket ide-oda kell mozgósifani. Ez szent igaz. És mi az újságírás részéről a rendőrséget ebben a tekintetben inkább támogatni óhajtjuk, mint gáncsolni. De vannak esetek, hogy egyik-másik rendőr a kereskedő boltja előtt lerakodó és felrakodó szekerekkel szemben irgalmatlan szigorúsággal júr el; vagy elmozdittatja onnan, vagy az illető kereskedőt megbüntetteti. Hát kérem ez a fuvarféle munka egyenesen kenyere az üzletembernek, ezt megakadályozni nemcsak nem illő, de nem szabad! És annyival inkább nem tanácsos az ilyenféle tapintatlanság és zaklatás, mert akárhányan személyi zaklatást nézhetnek benne. (A legénységet feltétlenül iskolázni kellene. Szedő.) Dr. Blum Róbert fogorvos városunkban lesz e hó 25-étöl néhány napig, A fogbetegségben szenvedők keressék föl a Báráuy szállodában d. e. 9-1 ől délután 5 óráig. A közönség már amúgy is előnyösen ismeri Dr. Blum fogorvost. Halálozás. Hegedűs János f. hó 14-én életének 68-ik évében, rövid szenvedés után meghalt. Öngyilkosság. Hegyi Gyula csizmadia-segéd tegnapelőtt szerelmi bánatában meglőtte magát s meghalt. Kft3ZÖnat nyilvánítás. Özv. Hegedűs .Tánosné aró elaggott iparosok alapjára 10 koronát volt szives adományozni, fogadja a jó szívű adakozó a?, ipartestület hálás köszönetét. Dicséret' illeti meg nyilvános óránk felügyelőjé't és kezelőjél, ugyanis hetek óta oly pontosan jár ez, mint akár a fővárosiak, melyekről tudva van, hogy ágyulövésre igazodnak pont déli 12 órakor. — Meg is látszik templomokon, iskoláinkon, hivatalokon, szóval a nyilvános ügymeneten, hogy rendben vagyunk valahára a legfontosabbbal, a legdrágábbat, — az idővel. Vajha minél tovább tartana ez az erélyes felügyelet! Nem igaz tehát, hogy rossz az óra, ime nyilvánvaló, hogy a kezelők voltak gondatlanok, csak a dijazás érdekelte őket, nem a város rendje. Állandó szemét kiállítás éktelenkedik már hónapok óta a Sip-utczán végig . . . végig . . . végig . . . vagy 50 lépés hosszúságban. Kihányták ugyan is a nyáron az árok temérdek sarátpiszkát e szük helyre s most libasorban szorong a sok járó-kelő a falmellett s hordja szét lábbelijén a járványt, kivált ha megered az őszi esőzés. S ezt senki sem Látja, még villanyfénynél, még déli napsugárnáraál sem. — Jól el van dugva! Dentscb Hermán kereskedő a főtér és Kossuth Lajos-utcza sarkán eladandó férfi divat czikkeinek az árából 3 százalékot a Csány szobor javára ad. Ezt a közönségnek jóindulatu figyelmébe ajánljuk. A Magyar Paizs október elején uj évnegyedbe kezd. Uj előfizetést nyitunk egy koronájával erre i az uj évnegyedre. — Természetes, hogy kérjük | egyúttal a hátralékok elküldését is. Megyeiek. A Tulipán Szövetség Magyar Védő Egyesület j fiókja Nován, folyó hó 14 én megalakult. A tiszti; kar és választmány tagjaiul az alább megneve• zettek választattak meg: Elnök: Máver IstváD, Nova. Társelnök: Persay Gyula és dr. Székely • József, Nova. Alelnök: Farkasovszky Endre, Nova, Tóth Sándor, Lenti. Jegyző: Fazekas Vilmos, í Nova. Pénztárnok: Kovács Ferencz, Nova. Választ' mányi tagok : Máyer Istvánné, Farkasovszky j Endréné, Farkas Istvánné, Persay Gyuláné, ; Bezerédy István és Martincsevics Ferencz, Nova. ; Veszprémy Gyuláné, Zarka Károly és ÍSoronyák Kázmér, Gutorföld. Hohn Béláné és Polnisch Árpádné, Lenti. Kánya Ilona és Horváth Gyuláné. ; Csonkabegyhát. Török Bertalanné és Kukorelly I Ferencz, Páka. Beznicza Petemé, Tárnok. Vlasics Józsefné, Szécsisziget. Barthalos Miháiy, Nagyj lengyel. Küronya István, Csömödér. Gueth Gyula, Barabásszeg. Az alakuló közgyűlést, melyen nagy i számú közönség vett részt, társas ebéd követte. } Uj kir. közjegyzők. A m kir. igazságügy* i miniszter dr. Balla Emil újvidéki gyakorló ügy1 védet Csáktornyára, — dr. Noszlopy Gáspár ! nagyatádi gyakorló ügyvédet pedig Perlakra kir. ! közjegyzőkké nezezte ki. Kinevezés. Vármegyénk főispánja, a murai keresztúr-kollátszegi anyakönyvi kerületbe teljes hatáskörrel anyakönyvvezetőhelyettessé Ritecz ' Vendel okleveles jegyzőt nevezte ki. | Zalavármegye népesedése Vármegyénkben a folyó év első felére a népesedési adatok a következők : A tapolczai járásban született 531, meghalt 368, a szaporodás 163. A sümegi járásban j született '293, meghalt 239, szaporodott 54. A zalaszentgróti járásban született 286, meghalt | 220, szaporodott 66. A keszthelyi járásban szülei tett 324 meghalt 220, száporod itt 104 A nagykanizsai járásban született 379 meghalt 309, szaporodott 70. A pacsai járásban született 349 meghalt 282, szaporodott 67. A zalaegerszegi járásban születeti 437 meghalt 231, szaporodott 206. A novai járásban született 268 meghalt 170 szaporodott 98, Az alsólendvai járásban született ' 533 meghalt 277 szaporodott 256. A letenyei járásban született 376 meghalt 244 szaporodott 132. A p 3ilaki járásban született 574 meghalt 334 szaporodott 240. A csáktornyai járásban született 550 meghalt 278 szaporodott 272. Zalaegerszeg városban született 95 meghalt 65 szapoiodott 30. Nagykanizsa városban született 273 meghalt 227 szaporodott 46. A vármegye területén tehát született 5266, meghalt 3494. az összes szaporodás 1772. XXXXXXXXXXKXXXKXX Vasati menetrend. Érvényes 1907. május 1-től. Zalaegerszegről indul Czelldömölk-Budaptgi elé, ie;-gel 5 ora 50 p;:iez, dél-lőtt 9 óra 35 perc/., dilután 4 óra 43 perez. Csáktornya fe.ío: reggel 4 óra 58 perez, d. u. 5 ói a 54 perci. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Czdldömölk felöl: reggel 8 óra 43 perez; délután 5 ór;i 44 perez, este 9 óra 13 perez. Csáktornya felöl: reggel 9 óra 26 perez, este 8 óra 25 percekor. (Az esti vonat 8 o. 40 perczkor indul Kisfalud szentivánra, hová 8 ó. 57 perczkor érkezik. Innen Zalaszentiváura 15—20 perci alatt gyalog át lehet menni, hol csatlakozás van Kauizsa felé, mely vonat 9 ó. 58pirczkor indul.) Zalaszentivánra indul: reggel 6 óra 10 perez Csatlakozás Kanizsa Szombathely feié. Dalban 12 óra 09 perez. Csatlakozás Kanizsa Szombathely fel. Délután 2 óra 33 perez. Csatlakozás Kanizsa Szombathely felé. Este 5 óra 09 perce. Csatlakozás Szombathely felé. Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre ; reggel 8 óra 07 perc?, délután 2 óra 12 perez, délután 4 óra 42 perez, este 7 óra 58 perczkor. Távoliatc. A nagy Kazinczy emlék. Ér emjénben Biharmegye immár teljesen elkészültek a Kazinczy emlék fölállításával, amelynek e hó 22-én lesz az ünnepies leleplezése. A szobrot a református templom melletti téren állították föl s a kopár térséget a Tudományos Akadémia nagy költséggel gyönyörűen parkoztatta és díszes vasrácscsal vétette körül. A munkálatokat az Akadémia gondnoka: Jónás Károly vezette, aki a terveket készítette. A templom déli oldalán vannak eltemetve Kazinczy szülei. Kazinczy szülőházát diszés emléktáblával jelöli meg az Akadémia, melynek fölirása a következő. E házban született 1759. október 27 én Katinciy Ferenci, az ujabb magyar iníí-pró a halhatatlan megalapítója A szülőház a községháza mellett áll, régi j magyaros stílű kúria s abban a szobában, ahol .; Kazinczy született, jelenleg gabonaraktár van. ! Ezt természetesen most ki fogják innen telepíteni. | Az érsemjéni űunepen a biharmegyei fűggetleaI ségi és 48-as pártot Nadánvi Károly elnök és dr. I Fráter Pál főjegyző fogja képviselni. - A gyújtó. Megkezdtük a honiipar pártolásával j első sorban a magyar gyufa reklámját. Mikor ; már javában folyt a küzdelem, hogy az oszt ák ! s a többi idegen gyufát kiszorítsuk és növeljük a hazaiakuak a kelendőségét: hát akkor elöállanak a magyar gyufagyárosok, megsajnálják az osztrák sógort s hogy ezek ki re szoruljanak, hát szövetséget kötnek velük, hogy együtt árusítsák holmijokat közösen a magyar ipar pártolás czége alatt. Másképen kartelnek hívják ezt a furcsaságot. Isten a megmondhatója milyen bolond l ez a világ, néha orczátlan is Most meg ujabban j azt halljuk, hogy két fillérről 4 fillérre emelik a ; gyufa árát. , ízért mert a sógor árusítja és mi | vásároljuk És a magyar gyufagyárakat a magyar | kormány segélyezi. Tanitók Janka sírjánál. Jelentették a lapok, ! hogy a hunyadmegyei oláh felekezeti tanítók bir elkésve, üe mégis letették az új tauitói törvényben J előirt esküt. A Lupia dévai jelentése szerint ; ugyanis az oláh tanitók közvetlenül az eskütétel 1 után elzarándoltak Janku sírjához, amelyre élö| virágkoszorut tettek. A koszorú oláh nemzetis/.inü j szalagján ez a felírás volt : A ta szellemed a mi ! ideálunk örökké. A román taoitók. Az oláh tanítók j ezzel mindjárt meg is szegték azt az esküt j amelyet a tanfelügyelő előtt a magyar államesz| mére tettek s reméljük, hogy ezek az esküszej gók a magyar állam pénzébő nem is kapnak I egy fillért sem. Tartsa el őket Janku szelleme í Nyakkendőket behoztunk 1904-ben 48.000 ; K kivitellel szemben 3,063.000 K értékűt. Ez egyszerű és ház'lag is elkészíthető használati czikkböl ime mennyit zsebelt Ausztria tőlünk egy év alatt, hátha kiszámithatnók az egész időre, a mig zsákmányoltak. Irodalom. Művészet. Színház. Szilágyi Dezső színtársulata fokozódó érdekeltséggel tartja előadásait Zalaegerszegen. Jobb, jobb darabok kerülnek elé. Közelebbről játszották a Madarászt, Liliomfit, Tolonczot, Csókon szerzett vőlegényt, Siulamitot. E jobb művek iráat érdeklődött a közönség is s noha a pártolás nem éri el a kellő mértéket közép számban látogatják; az előadókkal meg vagyunk elégedve s meg is lehetünk. Cserei Irma sokoldalú tehetségével különböző művekben nagy sikert ér el. Ma csütörtökön az ő jutalmára játszódják Nap és Hold operettet. Ezen a héten kitűntek a népszínművekben s a Szulamitban: Cserey, Németh János, Szilágyi, Zoltán Ilonka, Szilágyi Erzsike, Kemény Lajos, Makai, Kulcsár stb. — Az igazgató jelenti, hogy még csak 4—5 napig marad Zalaegerszegen. — A mostani itt tartózkodás czélra nézve nem volt olyan eredményes, mint a tavasszal. 1904-ben sok ezer embernek nem volt kenyere az országban, az éhínség fenyegetett, de azért a magyar asszonyok az osztrák szővőiparosokról bőkezűen gondoskodtak, megvevén tőlük csak női gyapjú szövetet 31 millió 735 ezer korona értéküti