Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1907-04-11 / 15. szám
1907. április 11 MAGYAR P A I Z S Zalavármegyei muzeum. Természetrajzi osztáíy felállításáról. Alakulóban aZalavármegyei Muzeum. Már edd'g is akadtak a megyében emberek, akik a muzeum felállításának fontosságát szükségszerűségét vitattak, jelentőségét hangsúlyozták, akik siettek jó tanácsokkal, útbaigazításokkal szolgálni. Végleges kialakulásáig bizonyára még többen lesznek, akik mellette vagy talán ellene szólnak, beosztási tei vvei előállnak. Jelen soiokkal a Zalavármegyei Muzeum természetrajzi osztályának felállítására, amelyet eddig még senki sem tett szóvá, akarom az érdeklődőknek, a szakembereknek figyelmét felhívni. Nyilatkozzanak, adják eló véleményüket, isrnertes-. sék azokat a módozatokat, amelyekkel a czélt legjobban szolgálhatjuk. Mert természetrajzi osztályra feltétlenül szükség van, ezt kívánja a megye, a nagy közönség, a szakemberek érdeke. Kell, hogy a természetrajzi tárgyakban oly gazdag megyének, mint Zalának, legyen egy oly kulturális intézménye, ahol az érdeklődő vagy a tudós együtt találja a vármegye növény-, állat-, ásványvjlágát. A mi nincs meg ma, azt meg kell csinálni holnap. Nem szabad tovább várni, a kultura halad, minden lépése a természet nagy birodalmát alkotó egyének egyikének vagy másikának a pusztulását jelenti. A vizeket lecsapolják, levezetik, a réteket kiszárítják, az erdőket kiirtják, a mezőt művelés alá veszik. S csudálkozhatunk-e, ha az életfeltételek megszűnésével Zala gazdag és érdekes állatvilága kivész vagy kiveszésnek indul. Adataink vannak-e legalább a régebbi időből? Nincsenek. Legfeljebb emlékeire akadhatunk egyik-másik ternészetkedvelö mágnás házában. Mentsünk, őrizzünk meg a ma élő faunából minden lehetőt. Zalameg^e flórája is nagy változáson ment át az utolsó pár évtized alalt. A szűz természet már csak igen ritka helyen érintetlen, minden talpalatnyi tölddarabot felhasit az eke, kapa vasa. Ily körülmények közt gyorsan pusztul a növényzet. És még csak azt sem mondhatjuk, hogy megyénk hajdani vagy akár jelenlegi növényei itt vagy ott összegyűjtve megtekiuthetők. A Zalavármegyei Muzeumba fogjuk őket összehordani. Ásványokban szegények, kőzetekben sem vagyunk valami gazdagok, de ez a tény nem ment fel bennünket az alól, hogy azt a keveset, amink van, össze ne gyűjtsük. Megyénk geologiaitekintetben,amint azt az eddig napvilágra jutott kevés adatból is lehet következtetni, nagyon érdekes, csakhogy sajnos, még npgyon is felderítetlen. Adatokat kell szereznünk, hogy a tudománynak ezzel is használjunk. Dolog bőven vár tehát ránk a természetiek terén is. De ez a tudat i rettent íöle vissza bennünket, sőt arra serkeni, .iOgy nagy és nehéz munkánkba mielőbb belekezdjünk, hogy tegyük meg azt, amit eddig nem tettek, de nem is teheitek meg. Pénzáldozat kell, feltétlenül kell. De ott, ahol a munkakedv, kitartás, határozott czélra való törekvés meg van, olt nagyobb pénzáldozat nélkül is jelentős, alapos munkát lehet végezui, akár néhány év alatt is. Lehet kölönösen akkor, ha Zalamegyének, szűkebb hazánknak minden természetkedvelő embere a nagy és nemes czél érdekében csak valamit is tesz. Hogy mit kell tennünk, hogy szép tervünket a legszebben megvalósíthassuk, arról is fogok még szólni. Haerter Ádám. Ne viseljünk osztrák nemzetiszínű szalagot, ne vásároljunk osztrák magyar-nemzetiszinü zászlót!! Felekezeti tanítók sérelme. A szombathelyi egyházmegyei tanitó egyesület központi bizottsága Barabás György elnökletével gyűlést tartott Szombathelyen. A mi megyénkbeli tanítók közül is sokan részt vettek. Súlyos panaszok hangzottak el az egybegyűlt tanítók ajkairól, akik nem tartják méltánosnak, hogy őket a felekezeti tanítókat, nem részesitik épen abban a kedvezményekben, mint az áll- tanítókat. Sérelmesnek tartják, hogy a felekezeti tanítók fizetésjavitásra vonatkozó uj törvényjavaslat nemcsak az őket is jogosan megillető kedvezményeket is csak részben adja meg, hanem még az eddigi jogaikat ós jövödeimeiket is bizonyos irányban megnyirbálja. A tövénvjavaslat négy pontját találták a tanítók magukra nézve sérelmesnek. Mert míg az állami elemi iskolák tanítói már 1907. julius 1-től kapják a fizetés többletet, addig a felekezeti iskolák tanítói csak három év múlva részesülnének ebben a kedvezményben, nem tartják helyesnek, hogy ily hoszu időt adtak az iskola fenntartóknak az ügyek rendezésére. A törvényjavaslatnak különösen ez a pontja nem tetszett az egybegyűlt tanítóknak, amely meg akarja szüntetni a kántoraiknak a külön díjazást. Egyhangúlag hozták azt a határozatot hogy feliratot intéznek az országyülési pártokhoz s a következő aégy pontban levőket óhajtják : 1. Köteleztessenek az iskola fentartók arra, hogy a fizetést 1907. évi julius 1-től az állami tanítókéval hasonlóan egészítsék ki. 2. A kántori állás jövedelme különittessék el a tanítói fizetéstől. 3. Minden több tanítóval biró iskolánál egy tanitó bizassók meg az iskola vezetésével ós ezért külön dijaztassék. 4. A felekezeti és községi, valamint a társulati és magánjellegű iskola tanítói is ugyanazt a kórpótlékot kapják mint az államiak. Majd áttértek az iskola ügyek tárgyalására, mellnek során feiemlitették, hogy a püspöktől ismételt kérés daczára nem érkezett rendelet arra vonatkozólag, hogy nem okleveles tanítok állásaikból elmozdittassanak. Az ország dolga. A nem állami tanítók fizetésrandezéséről tart a vita az országházban. Az oláh képviselők hosszú beszédekkel késleltetik a tötvényhozást. Hétfőn még ennél is furcsább dolog történt. Egy Vajda Sándor nevű oláh képviselő Győrjy Józsefnek politikai szatíráiból olvasott fel néhányat s ezekből őmaga áttravesztált egyet a magyarok ellen ocsmány szavakkai gyalázva a magyar nemzetet az ország házában. Tegnap kérdőre vonta a képviselőház. ütöl'-haíoit. Jegyzőkönyvi megrovást kapott. A felháborodás aligha beeügedi többet az o' Szágházbft. Hivatalos rovat. 1071/kig 909 Áriejtési hirdetmény. Zalaegerszeg r-t város tanácsa az országos vásártér koriátfa berendelésére nyilvános zárt írásbeli verseny tárgyalást hirdet, s felhívja a vállalkozni szándékozó ács mestereket, s igazolványos ácsokat hogy szabályszerű írásbeli ajánlataikat f. évi április 16 ncpjának d e. 10 órájáig a polgárme;teri iktatóba okvetlenül beadják. Válalkozó által 300 azaz háromszáz korona bánatpénz a városi pénztárnál előre leteendő s a letéti nyngta az ajánlathoz csatolandó. Kikiáltási ár 3150 korona azaz háromezeregyszázötven korona. Részletes feltételek és a költség előirányzat az iktató hivatalban a hivatalos órák aiatt megtekinthetők. Zalaegerszegen, 1907 évi április 5-ón. tarrott tanácsülésből. Németh Elek sk., h. polgármester. 205/árv. 907. Hirdetmény. Zalaegerszeg r. t. város árvaszóke közhírré teszi,hogy az 1877. évi XX-ik t-cz. és 55200/1903. számú belügyministeri rendelet szerint elkészített 1906 évi gyámpónztári zárszámadás ós vagyon mérleg az idézett |t. cz. 300-ik és 55200/1903. szamu belügyministeri rondblet 116-ik §-a értelmében a városi árvszék indokolt jelentésével együtt az 1907, évi április 3-tól április hó 18-ig azaz 15 napon át a városi főjegyzői irodában az esetleges észrevételek megtehetése végett nyilvános közszemlére kitétettek, a hol azok a hivatalos órák alatt az érdekelt felek által megtekinthetőkZalaegerszegen, a városi árvaszéknek 1907 április 3-án. tartott teljes tanácsülésből. Németh Elek sk, k. enök. Heti hirek Helyiek. A tnlipánkert szövetség s a védőegyesület egyesült, aminthogy tartalomban és czélban amugv is egyek voltak. Vasárnap délelőtt 11 órakor a vármegyeház dísztermében tartotta meg közgyűlését a tulipánszövetség dr. Ssigethy Elemérnó elnökletével s kimondotta az egyesülést, nyomban utána a védőegyesület elnöke Odor Géza jelentette ki ennek is ugyanazt az akaratát. Most már Tulipánkert védőegyesület czimen az elnöknek megválasztott gróf Batthyány Pál főispán elnökletével volt az össíeolvadt egyesületnek alakuló gyüle'se. Alelnökök lettek az előbbi elnökök, egyebekre nézve pedig az alapszabály átalakítására Árvay Lajos alispán elnökletével egy bizottságot küldöttek ki. Az országos védőegyesület központi elnököt, gróf Batthyány Lajost táviratban üdvözölte a gyűlés. Gyűjtsünk a Csány szoborra! Borbély Györgynek a 656. számú gyűjtőivén (Yogel Richárd nevenapján) Zalaegerszeg: Pásztor Imre — 30 Udvardy Vincze —50 Kőrössy Sándor —-40 Vogel Richárd 4 65 Haerter Ádám —30 Gerencsér Lajos —'60 Czikker Ferencz —'60 Unger István —-40 Dr. Tenzlinger J. — 50 Dr. Mosánszky I. —-50 Ónody Zoltán —-60 Tuczy János —-70 Fülöp Jenő —-50 Sándor Zsigmond 2 — Dr. Briglevics K. — 60 Morandiní Tamás 130 Fehér Miklós —'55 N. N. —-20 Borbély Györgv —'70 összesen 15 K 90 f. Málék Rudolf gyűjtése a 1195. számú gyüjtőiven Zalaegerszeg: Malek Rudolf —-20 Schuffenhauer B. —-10 N. N. —"10 Schuffenhauer I. —-04 Schvárcz Lajos — 20 Péntek József —-10 Börcz Jánozné —-40 Mérges Zakariás —-20 N. Jánozr.ó — 20 Malek János —-20 Reményi János —-50 Scbnátter Antal —-20 Stiba Mári —20 Paulin József IháRosenberger V. —"20 rosberény Somogy N. N. —"10 megye —'20 Horváth Mariska —-10 Szabó György „ —-40 Horváth Józsefné—'20 Patak Ferencz „ —40 Háry Ilonka — 20 Bajor Józaef , — 20 Vámosi István —-40 Blaskovics József — 20 Sebők Mihály Bohál János — 20 Andráshida ---30 Dobri Antal „ —20 íí. N. — 10 Malek M. és I. —10 BÖicz János —10 N. N. —"10 SchufT-jnhauer M. —"06 összesen 6 K 30 í. Az Ipolysági kir. törvényszék gyűjtése a 2216. számú gyüjtőiven Ipolyság : Imrék Kálmán —50 N. N. — 20 Csaia Károly —'50 g g —-75 összesen 1 K 95 f. Somorja város Pozsony megye a 1740. számú gyüjtőiven . . 5K— f. férfi. szaTbó Zalaegerszegen készií papi, katonai és polgári öltönyöket. A tavaszi és nyári idény újdonságai már megérkeztek. 3_ 3 Kívánatra vidékre is utazom.
