Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-03-07 / 10. szám

1907. márczius 7. M\HYAR PAIZS 3 Megalakult a Csány-szoborbizottság. Csány László egyik legnagyobb vértanúja a 48-as magyar forradalomnak. Szülővár megyéjében Zalaegerszegen ezelőtt két évvel kezdett gyűjteni a Magyar Paizs s most a kissé mái megnövekedett ösz6zegnek kezelésére és tovább gyarapítására, valamint a czél megvalósítására Bosnyák Géza nagybirtokos, vá:megyei bizottsági tag elnökletével megalakult a szoborbizottság. A bizottság első tennivalója, hogy felhívással ellátott gyűjtőivel küld szét elsősorban Zalavármegye közönségéhez. Remélhetőleg rövid idő alatt összegyűl a kellő érték, mikor a gondot igénylő Í2léses és szilszerü kivitelre keiül a sor. A gyűjtőiv mellett levő felhívás szövegében azonnal meg is állapodott a bizottság Mai számunk már közli a felhívást s egy-két nap múlva külön is szétmegy a gyüjtőivvel. A Magyar Paizs olvasóinak szives figyelmét felkéljük erre a mozgalomra s ha e felhívást külön nem kapják is még, tekintsék saját nevökre szólónak ennek a lapnak az utján. A bizottságnak az első értekezlet! gyűléséről tudósításként adjak íme a róla irt jegyzőkönyvet. Jegyzőkönyv a Csány szoborbizottságnak Zalaegerszegen 1907 márczius 3-án a városháza tanácstermében tartott első gyűléséről. Jelen vannak : Gróf Batthyány Pál, Bosnyák Géza, Dr. Ruzsicska Kálmán, Dr. Kele Antal, Medgyesi Lajos, Bucsy István, Dr. Urbanek Káioly, Apáti László, Németh Elek, Dr. Csák Károly, Udvaidy Vincze, Fehér Miklós, Pásztor Imre, Suszter Oszkár, Vogel Richárd, Haerter Ádám, Kiss Lajos, Matthuschek Rikárd, Breisach Sámuel, Jády Károly, Fángler Gyula, Klosovszky Ernő, Gombás István, Dr. Thassy Gábor, Heincz János, Simitska János, itj. Czukelter Lajos, Borbély György, Koaztrabszky Ferencz, Czikker Ferencz, Takács József. 1. Borbély György, az értekezlet összehívója, köszöni a megjelenést s üdvözli a megjelenteket, elsősorban Gr. Batthyány Pá! főispán őméltóságát, aki amint látszik is — meleg óideklődéssel viseltetik e hazafias mozgalom iránt. — A meghívottaknak csak egyharmada jelenhetett meg részint a távol ság, részint egyéb akadályok miatt, de közülök többen kimentve elmaradásukat üdvözlik a mozgalmat, igy: Schedl Arnuif Csács, Dobrovits Milán Budapest, Dr. Hajdú Gyula Nagykanizsa, Csertán Káioly Aisóbagod, hles Károly Sümeg, Kán Vilmos, Dr. Szigethy Elemér, Vörös Gyula, Tuczy János. — Jelzi Borbély, hogy a Csányszobor alapr közel háromezer korona gj ült össze a keze alatt levő Magyar Paizs kimutatása szerint, melyre eddig ő viselt gondot, kéri az ertekezletet, hogy az összeg átvételére, gordozására, további gyarapítására s a czél kivitelére alakítson bizottságot, mindenekelőtt elnököt választva, a ki lehetőleg minden irányban független ós nagy körben tekintélyes ember. 2. Az értekezlet erre lelkes örömmel egyhangúlag Bosnyák Gézát kiáltja ki elnöknek. 3. Botnyak Géza elfogadja a tisztet s elnöklete alatt az értekezlet átalakul bizottsággá. 4. A bizottság szintén egyhangúlag megválasztja másodelnöknek Dr. Thassy Gábort,titkárnak Borbély Györgyöt, jegyzőnek Fehér Miklóst és ifj. Czukelter Lajost, pénztárnoknak Simitska Jánost és ellenőrző pénzvizsgálónak Udvardy Vinczét. 5. A bizottság kiegészítéséül már most megválasztja a gyűlés a zalavármegyei kiiencz orsz. képviselőt: Gróf Zichy Aladár, Dr. Darányi Ignácz (miniszterek), Eitner Zsigmond, Gróf Bathyány József, Farkas József, Filipits Lajos, Dobrovits Milán, Dr. Nyáry Béla, Dr. Darányi Ferencz uiakat, s a zalavármegyei tizenegy hírlapnak a szerkesztőit: Horváth Lajos (Magyar Paizs), Dr. Csák Károly (Zalamegye — Zalavármegyei Hirlap), Szalag Sándor (Zala-Nagvkanizsa), Kálmán Pul (Zaiüi Közlöny Nagykanizsa) Gábor Ernő („Nagykanizsa" — Nagykanizsa), Éles Károly (Sümeg ós Vidéke Sümeg), Dr. Csák Árpád (Keszthelyi Hirlap Keszthely), Néméth János (Balatonvidék Keszthely), Dekány Mibály (Muraköz Csáktoinva), Szigethy Ödön (Tapolczai Lapok Tapolcza), Oszeszly Viktor ^Alsólendva; Híradó Alsólendva). 6. A szoborbizottságnak még szükséges kiegészítése végett Dr. C ák Károly indítványára elfő gadja a gyülts azt a módot, hogy az elnökség egy alkalmas időre és helyre meghívja a gondolhatólag jobban érdeklődőket s akik ilyeneknek bizonyulnak, fölkéri ós fölveszi a bizottságba. 7. Most Borbély György nagyobb vonásokban vázolja a/ eddigi gyűjtés okát, menetét ós eredményét. Neki — úgymond — sem nagy erénye sem bűne nem volt ez, csak kötelessége, mert ugy történt — azt mondja, hogy a Pesti Hirlap 1904 novemberében mintegy vádoló czikket irt, hogy az ország nagyjainak, igy Perényi Zsigmondnak 8 Csány Lászlónak leendő szobrukra pénzt gyűjtöttek volt, s most nem tudni, hol van a pénz s különösen a Csány névvel kapcsolatban felhivca erre Zalavármegye alispánjának a figyelmét. Borbély újságírói minőségében érdeklődve szélesköiü nyomozást indított az újságban, körlevelekkel s magán érintkezésekkel és teljes meggyőződést nyert arra nézve, hogy a Pesti Hirlap czikke tévedett, mert Ctány László vértanúnak a szobrára sohasem gyűjtöttek sehol s nincs is erre az alapra sehol egy fillér sem. S a Magyar Paizs 48. számában megírta ezt az állapotot s hozzátette jámbor óhajtásként, hogy alap nincs ugyan, de legyen. Ez óhajtásra Nagykanizsán egy jakkori Névtelen (Gáspár Béla újságíró) letett egy koronát első alapnak. Előadó ettől kapott nagyobb kedvet s december 22-ón a Magyar Paizs 51. számában egyenes felhívást irt s a gyűjtést megkezdte 5 koronává'. Azóta újságjának mindenik számában egy-egy, tehát mintegy 115 apró közlemény jelent meg erről az ügyről s hangya-szorgalommal iskolás gyerekek garasaiból, iparosinasok filléreiből is nőtt az alap, mint a hengerített hógolyó. — Felemlíti külön is a nagyobbacska összegeket s hogy kik adtak már kezdetben is bizalommal. Tömeges gyűjtések: Németh György diszeli tanitó indítványára több iskola növendékei, előljárt a zalaegerszegi elemi, főgimnáziumi ós felsőkereskedelmi ifjúság, Zalaegerszeg város (200 K), iparos ós keresk. ifjak egylete, Irodalmi és művészeti kör, három izben volt Csány-emlókünnepóly, hol Fángler Gyula 300 koronát gyűjtött, a Csányemlékkönyvből 56 kor., Ipartestület, Eitner Zs. képviselő, Sümegi Kaszinó, Éles Károly szerkesztő, Balatonvidék szerkesztősége, Bellatinczi takarókpénztár, Gaál István, Brauner tanitó, Keszler Mór, Kánya Lajos, Bellatinczi olvasókör, Héling József, Tóth János, Németh Jenő, Polcza Sándor, Kiss Margit, Mittli Sándor féle Csány asztaltársaság, Paslek Lajos, özv. Császár Józsefnó vendéglős, Barkó József, Rózsa Károly, Baán Kálmán, Thassy Kiis ófné, Erdős Gyula, Kovách Sándor, Kanizsai mozgnpostások. Budapesti egyetemi ifjak, Kőhler Edf, Magyar Paizs s a két évi kamat (115 kor 38 fiil.). Egyes adakozók 5 ós 50 kor. között: Ifj. Thassy Imre, Dr. Kele Antal, Kele György, Legáth Kálmán, Wurglich Gusztáv, Kovács János, Gróf Batthyány Pál, Dr. Szekeres József, Bosnyák Géza, Szemző Zsigmond, Chilkó Sándor, Oszterhuber Lajos, Hajós Mihály, Imreh Antal, Boros Károly, Vogler József, özv. Pallini Inkey Kálmánná, Szerdahelyi Jenő. — Ezeken kivül van a sok teméntelen apró érdekes filléres gyűjtemény. — Bemutatja Borbély a Magyar Paizs összes számait, melyekben a nyugtázások vannak, s a Zalavái megyei takarékpénztári könyvet, melyben 2416 K, a Zalaegerszegvidéki Hitelszövetkezet könvvét, melyben 335 K 62 fiil. és a Zakimegyei közp. takarék könyvét, melyben 30 K 80 fillér van kimutatva s készpénzben 53 fillért, s igy elszámol a nyugtázó újságszámok és takaiék könyvek jelzése szerint 2782 koronáról és 95 fillérről, irva kétezer hétszáznyolczvankét koronáról ós kilenczvenöt fillérről, melynek átvizsgálását kéri a bizottságtól. — A bizottsági gyűlés megnyugvással veszi a jelentést s átvizsgálásával megbízza Simitska pénztárnokot és Udvardy ellenőrt. 8. Az első teendőkről tanácskozva szükségesnek mutatkozott, hogy lehetőleg még e márcziusi hónapnak első felében küldessék ki a közönség közé a gyűjtő ív s a felhívás Borbély György $ felolvas egy ilyen czélra előre megkészített fel' hivást s Dr. Kele Antalnak némi módosításra i ( vonatkozó megjegyzései után ezt a szövegezést el is fogadja a bizottság,. 8 meghagyja a titkárnak, hogy a lehető iegjutányosabb atban kinyomatva i minél előbb kezdjék meg a vármegyében a szé • küldését. 9. Dr. Kele Antal a bizottság figj elmébe ajánlja a Csány nevének a megállapítását, hogy se kétely, se eltérő nézet fenn ne maradjon, mert egv idő óta Csányinak is, Csány-n :k is írjuk, s keile meden lenne, ha a kellő időig figyelmünket kikerülve egy alakban határozottan "meg nem állapodnánk. Dr. Ruzsicska Kálmán ós Borbély György hozzászólása után kimondotta a bizottság, hogy a gyűjtés ideje alatt erre is gondot fordit s a névnek helyes írására nézve az eddig ismert okmányokon kivül még bővebben is tanulmnyozza az ügyet a levéltárakban s megállapítja a helyesebb szó-alakot. 10. Örömmel vette tudomásul a bizottság Dr. Ruzsicska Kálmán kir, tanácsos-tanfelügyelőnek azt a lelkes ajánlatát, hogy ő a vármegye tanítóságának a figyelmét fel fogja hivni a Csányszobor ügyben való buzgó munkálkodásra. 11. A gyűlés végződése előtt Dr. Kele Antal indítványára méltányolja a bizottsági gyűlés Borbély György gyűjtőnek kezdeményezését, gyűjtését 8 fáradságos munkáját, melynek köszönhető az eddigi eredmény. Elnök az ülést berekeszti, miközben a tagok megéljenzik az elnököt és Gróf Batthyány főispánt. Zalaegerszeg, 1907 márczius 3. Fehér Miklós sk., Ifj. Czukelter Lajos sk., Bosnyák Géza sk., jegyzők. elnök. Mire való volt a soproni kiállítás ? — Elmélkedések a magyar iparról. — — Közzé teszi Kesxli Ferencz asztalosmester.*) — Iparművészeti ós mezőgazdasági kiállítást rendeztünk Sopronban. S vannak olyanok, akik azt kérdezik: Mire való volt a soproni kiállítás? Volt e rá szükség? Időtöltés e csupán, vagy közszükségletnek a kielégítése? A közömbösök, s a maguk ős állapotának védelmezői talán ugy válaszolnának, hogy: haszontalan költekezés! Eddig is megvolt Sopron kiállítás nélkül, ezután is meglett volna. A kereskedelemügyi, meg a közoktatásügyi miniszterek bizony okosabban is bánhatnának az adófillórekből összeszedett közpénzekkel, mikor olyan nagy a szegénység ós drágaság van mindenfelé az országban. Hát az igaz, hogy több jólét is ránk férne. Könnyebben is, szebben is élhetnénk, mint ahogy élünk. De hol az oka, hogy igy vagyunk? Nem mondom, hogy tőlünk nem függő okai ia ne lennének ennek az állapotnak; de csak egy Kis elfogulatlan őszinteség és be kell vallanunk, hogy a legfőbb okoknak a gyökerei mi magunkban vannak. Mi magunkban, a mi napkeleti nembánomságunkban, maradi virtusainkban, a saját hibáinknak vak szeretetében, az idegenek élelmesságe iránt való rendületlen türelmünkben, ós a mi jóságos kövér termőföldünk erejének ós hatalmának szerfölött vaió túlbecsülésében. Sokat bízunk az elemekre, a szerencsére és keveset a magunk feltalálására és energiájára. Szeretjük a készet. S mert ez tudva vagyon rólunk, idegen, munkásabb országok szorgalmasan szállítják nekünk a készet, és pedig közömbösségünkre számítva, az alját annak, amit maguknak alkottak Mi eladjuk a föld n^ers termékét, aztán visszavásároljuk tőlük feldolgozott alakban. S e két proceszus közé esik az ő szorgalmuk ós értelmiségük diján tul a többszörös kereskedelmi közvetítés zsaroló százalékaiban, és az áru selejtességében kifejezett óriási veszteségünk, mely anyagi erőinket szipolyozza ós elsorvasztja. Ez az ügynek materiális része. Nem kerül nagy fáradságba számot vetnünk az erkölcsi vonatkozásokkal is, melyek a lélek teremtő erőinek ós nemesebb kívánalmainak elernyedése felé nyitnak perspektívát. A születésnek és az örökölt vagyonnak sehol sem oly körülsánczolt szabadalma a teljes munkátlanság és a tőkének a henyeség, mint nálunk. Az érzelmeket és együtt hato erőket szétválasztó •) Többszőr hangoztattak a ^aeyar Paizsban, hoey szóljanak lioz>:á maguk az iparosok is & magyar 'par védelmének, fejlesztésének a kérdéséhez; mondják el véie Ü nyeiket, tanulmányaikat stb. Öríimmíl látjuk, hogy Keszli Ferencz előkelő iparos polgártársunk nemcsak gyalulni tud, de elméleti íölje'yzéieket is tud cináíni. Á hírlapokból s ipari sza> közlöuyökből olvasgatva értékes megjegyzéseket állított össze saját véleményeivel megtold a. Tanulmányát a Mag,.ar Pai sban közzéteszi.