Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-10-03 / 40. szám

1907. október 3. MAGYAR PAIZS 5 Ferencz és Eetényi József. Titkár: Spitzer Lajos. Főjegyző: Biró Géza. Jegyző: Greiner Zsigmond. Pénztáros: Grünvald Mór. Könyvtáros: Dávid László. Háznagy: Kattaner Gyula. Vigalmi elnök: Usz Ferencz. Bizottsági tagok: Havas Vilmos, Grünvald Jenő, Szommer Imre, Kováts Imre, Bertalan József, Mandl Dezső, Günsberger Lipót, Zala Vilmos, Lengyel András. Rátkai Béla, Videtz Antal, Milosits Károly. A nagykanizsai mnnkásbiztositó pénttár félreértése. A kerületi betegsegélyezö pénztárok helyébe lépnek most a munkásbiztositó pénztárak. Az orvosok országos szövetsége s igy a megyék orvosszövetségei is megállapították, hogy milyen viszonyban óhaitanak lenni a pénztárakkal. Igy a többek között a zalai szövetség elég méltá­nyosan azt óhajtja, hogy a pénztár egy tagja után egész évre csak 6 koronát fizessen, a csa­ládos pedig 9 koronát. De ennél még fontosabb­a szabad orvos választás joga. Vagyis, az orvosok a pénztárral szemben való kötelezettséget eloszt­ják magok között, az illető tago< pedig tetszés szerint választhatnak az orvosok közül. Ha a pénztárak nem fogadják el ezt a megállapodást, akkor bármelyik orvos csak magán orvosként vehető igénybe már november 1-től fogva. Erre a nagykanizsai pénztár képviselői azt irják a szövetségnek, hogy tudomásul veszik, de ugy veszik, hogy az orvosok önként lemondanak tisztségükről és ez esetben ha a beteg más irányú ellátásra kényszerül, a pénztár fentartja magának azt a jogot, hogy a régi szerződéses viszonyban álló orvost erkölcsi és anyagi felelősségre vonhassa. — Erre a különös hangra Dr Háry István és Dr. Thassy Gábor aláírással az orvosok a következő feleletet küldik: A zalavármegyei fiókszövetség elnöksége a nagykanizsai pénztár kijelentéseit a legnagyobb megütközéssel veszi tudomásul, s ezennel kijelenti, hogy annak tartalmát amennyiben azok a Szövetség működésére vonatkoznak a leghgtározottabban visszautasítja, mert nem engedheti meg, hogy a nagykanizsai muukás­biztosito pénztár mint erre nem illetékes hatóság, az orvosok jogkörébe beleavatkozzék', s hogy nagy­hangú de hatálytalan fenyegetéssel — az orvosok erkölcsi és anyagi felelősségre vonásával illeték­telen túlkapásait fedezze Ugy az Országos Szö­vetség, valamint annak minden egyes ta;jja, teljesen tisztában van azon felelősséggel, amelyet nemes hivatása reáró, s a mellyel ugy a közön­séggel, mint a betegekkel szemben tartozik s a nagykanizsai munkásbiztositó pénztár igazg. kikül­döttének ez irányú kioktatására egyáltalán nincs szüksége. Kelt Zalaegerszeg, 1907 szept. 30. A zalaegerszegi és novai járás jegyzöegye SÜlelének gyűlése lesz Tárnokon okt. 5-én d. e. 10 órakor Somogyi József elnökletével. Nagy tüz volt Kaporuakon szept. 26-án. Persze gyufával játszó gyermekek csinálták most is a bajt s elégett mintegy 24 lakóház több mellék­épülettel, széna, szalma kazallal együtt. Szűcs Vinczének, Sinkovics Vinczének és Kiss Vinczé­nek több állatja is beleégett a pajtába. Egy jö karban levő, 3 lóerejü motorkerékpár, a hozzá csatolható kocsival együtt jutányos áron szabad kézből azonnal eladó. Bővebb felvilágosí­tással Balkányi Ernő papírkereskedő szolgál Alsó­lendván. 2—3 TávoliaK. Kőváry László kolozsvári történetíró meghal 1 a mult héten 90 éves korában. A nagy időkben Kossuth Bemhez küldötte főijegyzőnek és történet­ilónak, megelőzőleg futár volt. Őrnagyi rangja volt, mint Petőfinek. Raboskodott is. Őrnagyi nyugdiját sohasem vette fel. Kolozsvárt telepedett meg s az unitárius statusnak főgondnoka vo t 40 éven át. A híres Brassai Sámuel tudós tanárnak volt tanítványa s a status zsinatjainak és egyéb nagy gyűléseinek alkalmaival évenként 3—4 száz személyre diszebédeketadott a sBrassai bácsi ^tisz­teletére, hálából, azért, hogy Brassai mutatta volt meg neki az irányt az írói pályára. Különben már diák korában versbe szedve irta meg Erdély geográfiáját s egyéb nevezetességeit sGyörke eidélyi utazása« czimmel, melyet sokáig tankönyv­nek használtak az iskolákban. Sok könyvben irta Érdél»' történelmét és szokásait. Némely más muakájával dijat nyert a párizsi pkadémián. Benne a magyarországi unitáriusok Brassai után a máso­dik nagy oszlopot veszítik. Körmenden okt. 6-án leleplezik Kossuth Lajos szobrát. Irodalom. Művészet. Színház. A Szilágyi társulata csak pár napig lesz még itt. Innen Kőszegre távoznak. Ezen a héten értékesebb darabok voltak : Salome, mely­ben teljes plasztikussággal játszott Márkus Lenke és Kemény Lajos. Márkus itt igazán a szenve­délynek legmagasabb fokát mutatta be. Evvel a játékával a legelső színművészek között foglalhat helyet. Magára a műre nézve pedig, aminek már nem a színész az oka, a közönséggel egyetértve az a megjegyzésem, hogy egy kissé túlmegy a határon, odáig megy, a hol már a visszatetszés következik. — Nagy darab volt kedden a Molnár Ferencz Ördöge is. Ez a fiatal ember igen gazdag a kisebb nagyobb találó élczekben. Ezt a mun­káját is elnevezi vígjátéknak. Pedig háromszoro­san is nagy szomorúság van benne. Komolyan sivárog benne a tilalmak után járó égő szenvedély. A társadalom romlottságának a képe ez, abból egy rész. Ezt elég jól lefesti. De az a baj, hogy helyesli. S ez benne a legnagyobb szomorúság. Csudálná is az ember, hogy épen ez az egy kivétel legyen a többi mai színmüvek közül. Az első és második felvonásban derék munka ígér­kezik, megoldandó nagy kérdések torlódnak összej; hiszi s várja az ember, hogy nagyszerű lesz a meg­oldás, s paff! csúnya csalódással hagyja ott az ember a színházat. Az emberek vígan, fütyölve, kaczagva rohannak tovább a tilós utakon. S az író ezt helyben hagyásával mintegy szentesíti, csak azért, mert ugy történik. Csak azt irja, a mi van, s arról szót sem tesz, aminek ^ellene lenni. Semmi czél benne; egy árva gondolat, egy szemernyi vezérlő eszme nincs benn. Nem is vezérek ezek az írók, csak kisérói az események­nek, mint a dárdás a harczolónak. A politikai, társadalmi és közéleti eseményeknek, fejlemé­nyeknek sötét árnyékaként húzódnak hátul, uszályt tartogatva, mint a rabszolga és illő távol­ságban kullognak, mint hü kutya a gazdája után. — Az ördög a pesti vígszínházban állandóan műsoron van, tehát a legjobbak közé tartozik a maiak között. Zalaegerszegen is zsúfoltig telt a ház. épen igy a Salome alkalmával is. A szín­társulat mex is érdemli, AZ ördögöt Németh János kitűnően személyesítette. Osztatlan dicsé­rettel adózik neki az egész közönség. Szintén kitűnő volt itt is Márkus Lenke, ki szép virág­bokrétát is kapott s Kemény Lajos, Cserei Irma, Szilágyi Erzsike; általában jól játszanak: Makai, VVenszky Elemér, Szapáry Janka, s kit még előbb kellett volna említenem: Zoltán Ilona. tíorhily Oyörgy. Vendégiősök Naptára. III. évf. Kíadia a »Fogadó® szerkesztősége Budapest, VIII. Rákó­czi-ut 13. A vendéglős-iparághoz tartozó: fogadós, vendéglős, kávés és korcsmárosoknak ez a fontos kézi-könyve, a szakbavágó közleményben, naptári és szépirodalmi részen kivül tartalmazni fogja: a bor és i almérési törvényeknek, a községi (városi) és pénzügyi hatóságokhoz intézendő engedély-beadványoknak, valamint a p. minisz­terhez intézendő fölebbezések és kérvényeknek ismertetését, továbbá a »jó magyar konyha« ételeinek készítési módját. A »Vendéglösök Nap­tára® megjeaése és szétküldése deczember 25-én történik. Ara: 3 korona. Megrendelhető a »Fogadó« kiadóhivatalában, Budapest, Vili., Rákóczi-ut 13. 2-3 A Csány-emlékkönyv bővitetfc kiadása 2 koro­náért kapharö Breisach S. könyvkereskedésében és kiadóhivatalunkban. Különfélék. Igaz laptársunknak azaz elme futtatása, hogy a vasút áital az elhanyagolt vidékek óriásit tudnak a földművelés terén produkálni, s igaz az is, hogy igy, ha valaki valamely vidékkel jót akar tenni, építtessen ott vasutat és iskolát; mennyivel inkább kellene akkor a zalai balatonparti vasutat Zalaapáti—Pacsa—Bak—Nova—Baksa—Resznek­Muraszombat felé meghosszabbítani, mert igy az elhanyagolt Göcsejen menne keresztül és fel­támasztaná gazdaságilag és szellemileg ezt a vidéket! Megéri a fáradságot annyi ezer szín magyarnak kulturális ftjlödése. Mégis ne várjunk a kormányozható léghajóra! Dr. Sz. J. Vasoti menetrend. Érvényes 1907. október 1-tól. Zalaegerszegről indul Czelldömölk-Budapest elé. reggel 5 óra 50 perez, délelőtt 9 óra 35 perez, délután 4 óra 43 perez. Csáktornya felé: reggel 4 óra 58 perez, d. u. 5 óra 54 perez. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Czclldömölk felöl: reggel 8 óra 43 perez; délután 5 óra 44 pexcz, este 9 óra 13 perez. Csáktornya felől: reggel 9 óra 26 perez, eete 8 őra 25 percekor. Zalaszentivánra indul: reggel 6 óra 10 perca Csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Délben 12 óra 09 perez. Csatlakozás Kanizsa Szombathely fel. Délután 2 óra 33 perez. Csatlakozás Kanizsa Szombathely felé. Este 5 óra 09 perez. Csa'lakozás Szombathely felé. Este 8 óra 40 perez. Csat­lakozás Kanizsa felé. Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre : reggel 8 óra 07 perez, délután 2 óra 12 perez, délután 4 óra 32 perez, este 7 óra 58 perczkor. A levegőben. Zalaegerszeg. Magasság 156 m. abs. Szept. hó Barm. m/m reggel Höms. c. 7 órakor Felhő­zet £ Jegyzet 27 762 13 der. dk Sirocco. 28 761 14 der. dk U. az. 29 763 16 bor. dnj Ziv. eső 10 mm 30 762 16 der. d Alt. szüret. Okt. 1 760 16 der. d Ziv. eső 10 mm 2 759 14 der. d — 3 760 14 bor. d Köd. Időjárásunk pompás, nyári meleg, a pár jól­eresztő esö helyre hozta az egész növényzetet, s megkönyifé az őszi munkálatokat. Az időjárás képe f. hó 1-én reggeli 7 órakor Zalaegerszegen volt 16 m., Árvaváralján 8 m, Budapesten 14 m, Kolozsváron 8 m, Bukarest 13 ra, Prága 14 m, Krakkó 12 m, Szentpétervár 3 m, Moszkva 3 m, Bécs 12 m, Berlin 14 m, Pária 12 m, Róma 21 m. Fiume 19 m, Szerajevó 15 m, Kons­tantinápolyban 16 fok meleg volt. Bk. Földmivelés. Állattenyésztés. ss- A kié r föld azé az ország! -3M AllatdijaZc Sok. A Z. Gazd. Egyesület pénteken a zalaegerzegi vásártéren állatdijazást rendezett. Hertelendy Ferencz főrendiházi tag, a Zalavár­megyei Gazdasági Egyesület elnöke sürgönyileg értesítette Sárközy Viktor g. e. titkárt, hogy elfoglaltsága miatt nem jelenhet meg a díjazáson. A díjazást elnök távollétében Gróf Batthyány Pál főispán nyitotta meg. Két bíráló bizottság alakittatot, az egyiket Szűcs Dezső (nagyfalud), a másikat Farkas Jó/.sef orsz. képviselő vezette. Megjelentek: Árvay Lajos alis­pán, Thassy Lajos főszolgabíró. Balhauser Ottó állattenyésztési felügyelő (Szombathely), Farkas Gábor (Alsóbagod), Eitner Sándor Babos Ármin, Winhoffer Dezső (Salomvár), Hári Dezső (Hóttó), Hűvös Salamon (Botfa), Königmáyer János (Nesze­le), Jusztusz Vladimír (Zalalövő), Mayer Ottó és Polgár Arnold állatorvosok stb. Különösen kitettek magukért a zalaegerszegi és terskándi kisgazdák, akik gyönyörű példányokat mutattak be. A teheneknél 19 díj közül kilen­czet zalaegerszegi, négyet pedig teskándi gazdák kaptak. A tehenek közül első dijat (50 K) nyert Bedő Vendel (Zalaegerszeg) 7 éves tehene. — II. dijat (30 K) kaptak Ispánki Sándor (Teskánd) és Keresztury György (Zalaegerzeg) — III. dijat (25 K) Bedő kálmán (Zalaegerszeg) két tehénéért, Misik János (Ebergény) és Vass Péter (Teskánd). — IV. dijat (15 K) Keresztury György (Zalaeger­szeg), A czél Ádám (Zalaistvánd), Boronyák János (Teskánd), Szabó Károly (Bak), — V. dijat (10 K) Baranyay Ferenc (Dobronhegy), Németh József (Teskánd), Kósa Ferencz (Vöczkönd), Hóbor Lajos (Zalaegerszeg), Vizsi György (Zalaegerszeg), Borsos János (Zalaegerszeghegy), Traj József (Vorhota) és varga István (Zalaegerszeg Ola.) Üszőkért: I. díj 40 K, Tót Dávid (Söjtör) 1L 20 K, Barabás Dávid (Bonczonföld), Kocsis György (Söjtör), III. dij 15 K. Goldfinger József (Csács) Parragi Ist*án (Botfa), Baranyay Ferencz (Dob

Next

/
Oldalképek
Tartalom