Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-07-04 / 27. szám

4 MAGYAR PAIZS 1907. julius 4. lóvasutakon, az utczán, szállodákban, társas köz- ' lekedósben is, előnyben, kitüntetésekben részegül­nek a hölgyek; helyet adnak nekik; segédkezet i nyújtanak s minden zavarból kimentik őket. Aki nejével s leányaival utazik, igénye van j ennek alapján jobb, kényelmesebb szobára s figyel­mesebb kiszolgálatra, mintha a lérfi csak maga van. A szállodákban a hölgyek számára külön be­menetek, társas helyiségek és éttermek vannak berendezve. Eszébe se jön az amerikai embernek, hogy hölgyek társaságában dohányozzék. Ellenkezőleg a legidegenebb hölgynek szabadságában áll csekély szívességekkel, figyelmet s előzékenységet követelni minden férfitől, legyen az bárki is. A lovagias magaviselet a női nem iránt már mintegy vérében van az amerikai embernek. Hogy nálunk hogyan néznek ki gyakran ezek a dolgok ? Ugy hiszem nem kell ecsetelnem. Ki nem ismerné a sok „ellenállhatatlannak" s gigerünek önzését, kíméletlenségét, sőt durvaságát! Az amerikai nők iávolról sincsenek annyira terhelve nehéz munka végzésével, mint nálunk. Szinte tulságig mennek itt a kíméletben ; s barbár­ságnak tartanák, hogy a szolgáló leány gazdájá­nak lábbelijét tisztogassa. Még a néger nők sem végzik ezt a nálunk mindennapi s magától értetődő szolgálatot. Azonban a nőknek az alacsony testi foglalko­zástól való felmentése semmiképen sem foglalja magában a női kereset cselekvésnek elvi korláto­zását. Ellenkezőleg nyitva áll az amerikai nő előtt majdnem minden üzleti, tudományos, művészi hivatás. Vannak női kereskedők, ügyvédek, orvosok, szónokok (vallási) ; és azt mondják, hogy isme­retekben s megbízhatóságban és sikerben nem egy férfi kollégát felülmúlnak. Már régóta arra törekednek az amerikai nők, hogy szavazati jogot vívjanak ki magoknak a község, az állam 8 egyház ügyeiben és sok testület már most is megadta a nőknek a férfiak polgári jogait. Az elv tehát, melyből ott a nó nevelesene), vele való bánásánál s állásánál, kiindulnak, szem látomást az: hogy a nő teljesen és korlátlan egyenjogú legyen a férfival. Itt vagyuns azon a ponton, vájjon az az elv s törekvés általában elitélendő-e, vagy he.lyeslendő s nálunk is behozható e? Az ottan; állapotok éppen ugy fejlődtek törté­nelmi alapon, mi'it a mi állapotaink; ámbár ott a fejlődésnek menete hasonlithatianul rövidebb b gyorsabb volt, mint itt. Ugy hiszem, az amerikai nő ép oly nehezen illenék bele a mi viszonyainkba, mint a mily nehéz helyzetük volna a mi hölgyeink­nek az amerikai szocziális s állami életben. Egyébiránt, hogy Amerikában is bizonyos for­dulat készül, látható a következő legújabb moz­galomból : New-Yorkban alig féle3zteüdeje alakult meg az Asszonygyülölők egyesülete és már is közel harminczezer tagja van a titkos társaság­nak, a melynek egyedüli czélja az egyre terjedő emancipációnak gátat vetni. Az egyesületet a newyorki jogi egyetem hallgatói alapították, hegy a női hallgatóknak kedvét szegjék a fakultásra iratkozni. Az alapitókhoz csakhamar csatlakozott az orvosi fakultás, majd egymásután az összes amerikai egyetemek férfi hallgatói. A társulat •iszteletbeli tagjai többek között: Rhodes Cecil és lord Kitchener is. Az asszonygyülölők egyesü­lete elhatározta, hogy tűzzel-vassal pusztítani fogja a női hallgatókat; mire az emanczipált nők kongresszuson azt a határozatot hozták, hogy küzdeni fognak körmük szakadtáig. Ha a férfiak­nak terhes a nők konkurrencziája, kérjék meg a konkurrenseik kezét. Erre az ultimátumra az Asszonygyülölők egye­nlete mindeddig nem válaszolt. Megengedem ugyan, hogy nőink s leányaink sokat tanulhatnának s nyerhetnének az amerikai nőktől a tevékenység, önállóság, látóhatáruk ki­szélesítése dolgában ; de más kérdés az, vájjon a meredekebb magashlon:s a njilvánosság e durvább légkörében nem vesztenének e sokat a női kellem­ből, szeretetreméltóságból, szóval nem veszélyez­tetnék e a — nőiességet ? Gondolkodjatok, g ítéljetek ! Amerikában a nőnek éliása, de maga a nő is egészen más, mint itt nálunk, az ó világban, vagyii helyesebben — elavult világban. Az amerikai leányt nem is nevelik, hanem inkább csak tanítják; a házasságra, a családi életre alig készítik elő. Ugy látszik, mintha két osztálya volna az amerikai nőknek s leányoknak. Az egyik osztály erélyesen versenyez a férfiakkal munkában s szerzésben; a másik osztályt pedig képezik azok, akik édes semmittevésben, fényűzés­ben s szórakozásbau töltik idejüket, életüket". Valahol olvastam egy szellemes amerikai nőnek jegyzetét, melyben ez utóbbi nővéreit körülbelül igv jellemzi : Az amerikai nő szellemi anarchista nő, ellensége a rendnek és a fegyelemnek; egyedüli törvénye az ő gyönyöre. Egy elkényeszte'ett gyer­mek az, a ki személyét egyetlen valóban fontos dolognak tartja a világon. Ha esetleg a férfiban, a kivel egyesült, nem találja a remélt s keresett tulajdonokat; ott hagyja ós újra kezdi előbbi életét. Eiőtte a re8ignaczió teljesen ismeretlen. Termé­szetes dolog, hogy ezen anarchistikus lelki álla­potoktól nem hiányozhatik az — egoismus. Ha jónak találja, s állítólagos szive ugy kívánja, akkor nem sokat törődik sem a morállal, sem j pedig az erénnyel. Igy a jellemzés; a mely azonban, mint már jj emlitém, a nők fentéritetl; utóbbi osztályára vonat- i kőzik. j Egyébbiránt ilyenek, azt tartom, Európában is j találhatók. Bocsánat! j Cselkó József. j Miért vándorol l\ a nép?; Mert a bevándorló söpredék kiveszi a kenyeretj a szájából. Nemzeti kincseink. Magyar stiíus. Az országgyűlésen nemrégiben Szász József képviselő a többek között a következő mély tar­talmú megjegjzéseket tette beszédében: Nemzeti kincseink nagy része úgyis külföldön van, ott díszítik, ékesítik a bécsi udvari muzeu­mot. Ugy hordották el. ugy rabolták el tőlünk EÖ'.ét időkben. (Pl. a II. Rákóczy Ferencz korabeli kincseinket. Sz.) A miniszter nagv szolgálatot tenne a magyar nemzetnek, ha ezeket a kincseket most, miiOr király és nemzet kibékültek, vissza­kérné, visszahozná ide, ahová valók, a Nemzeti i jóságnak Muzeumba. A épitőmüvészetbői ma teljesen hiányzik a ma­gyar tstilus, teljesen hiányzanak belőle a magyar momentumok. Ezt num szükséges hosszasan bizo­nyítani. Ha végigmegyünk Budapest utczáin éa szemügyre vesszük a nagy kő- ós malter-halma­zatokat, megtalaljuk a világ minden jó éa rossz { építészeti stilusát, csak egyet nem találunk meg: i gyűjtése a 2997 a magyar stílust, a magyar hazát. E? a magyar sovinizmus? Az épitőmüvészetet meg kell terem­teremteni és ebbe bele kell illeszteni a képző­művészetek többi ágát. Fel. kell állítani az építő­művészeti mesteriskolákat, mint ahogyan felállít­tattak már Berlinben, Prágában, sőt Zágrábban is. Meg kell teremteni a művészi összmüködést s tanítani a magyar művészeti filozófiát. Ha ez már a múltban volna, akkor az uj zeneakadémia j se csufoskodnék ott a Gyár-utczában német stílus­ban. Vagy talán azért építették német stílusban, mert a zeneakadémia se magy&i, ahol még most is tagadják, hogy van magyar zene 8 ahol ma­gyar állami pénzen német zenészeket képezünk, épp ugy, mint Bécsben, Prágában vagy Berlinben? Az ország dolga. Az országgyűlésen most tárgyalják a vasúti tisztviselők szolgálati szabá'yzatát. Hogy miért kell a vasúti tisztviselőnek elsősorban magyarul tudnia, 'ezért kezdettek a horvát képviselők lár­mázni rakonczátlankodni, s úgynevezett obítruk­czióba kezdettek. De miuthogy nincsen elég er­kölcsi alapjuk, ellanvhultak már 8 a nagy magyar függetlenségi tábor csak vergődésnek tekinti az ellenállást. Érdekes változás van a horvát kormányzásnál is. Gróf Pejacsevies Tivadar lemondott a bánság­ról s helyébe a király — a magyar kormány aiániatára — Rakcdczay Sándort, a horvát hét személyes tábia elnökét nevezte ki horvát bánnak, ki a nem magyar szellemű Pejacsevicicüal szem­ben magyar barát. És ezen a változáson a hor­vátok sajnálkoznak, a magyarok örvendenek. Pejacsevicset. gróf Tisza István szerette. Azért nem ezer ették a magyarok. — Mit kiált a tulipán szün­telenül fülünkbe? Adjatok munkát, adjatok kenyeret, adjatok megélhetést a magyar munkásoknak, a magyar iparos­nak ! » Heti hirek Helyiek. Pál napja. Vasárnap a vármegyei tisztikar élén Árvay Lajos alispán meleg szavakkal üdvözölte Gróf Batthyány Pál főispánt. Neveuapja alkalmával a főispán este lakomát adott, melyre nemcsak a megyei tisztviselők, de városunk lakosságából is sokan hivatalosak voltak. Lehetett látni és érezni &zr az őszinte tiszteletet és szeretetet, mely a Dépszer ü főispánt környezi. Távolabbról is mintegy 60—70 tisztelője kereste fel üdvözlő távirattal. A vacsorán Árvay alispán köszöntötte föl először tömör, tartalmas stílusban, vonatkozva a családi szeretetre, mely minden közpályán működő ember­nek a küzdelmét enyhítheti és édesítheti. Azután Dr. Ruísicska Kálmán köszöntötte szokott szép lendületes beszédjében a háziasszonyokat: a fnispáu anyósát, özv. Pallini Inkey Kálmánnét, s a grófnét, kik messzi származásuknál fogva is mintaképei a C3a!ádi és hazafias erényeknek. Dr. Ciák Xárol.v versben üdvözölte a két gróf kis­asszonyt. Dr. Thassy Gábor csinos beszéddel magasztalta a jelenlegi főispánban a törhetlen magyar szellemet. Gyüjtsünk a Csány szoborra! Gróf Batthyány Pálné-Pallini Inkey Valéria sz. gyüjtőiven Zalaegerszeg: N. N. 2-— R;issig Anccnia 5 1— Gr. Batth.MariettelO — Gr.Bitth.LuizácskalO— Gr.Batthyany Pál 13 1— Dr. gróf Jankovich László 100-— Grf. Teleki K. 40 — Szemző Gyula 40 — Szemző István 20 — Br. Vojnich Istv. 50 — N. N. 10— összesen 300 korona. Zalavármegyei Gazdasági Egye­sület a 2452. sz. gyüjtőiven Zalaegerszeg 100 K — f. Szalay Sámuel tanitó gyűjtése a IV. b) fiu osztályban Zalaegerszeg: Zalavármegyei muzeum. ujabban beküldött ajándékok (18. közlemény.) Gróf Batthyány Pál főispánné egy 1756 ban kiadott kitűnő kötésű könyvecskét ajándékozott, (Hippokrates aforismái görög és latin nyelven, megtoldva Aureiius Corneiius Celius sententiáival.) Ugyancsak a grófné adott egy 1766-beli pénz­darabot. Dr. Thassy Gábor t. főorvos a bpesti Taussig­tól hozott két igen régi pénzdarabot, egyik bronz, a másik ezüst. I Borbély György. Garai József -•20 Gócán Gábor -04 Eisinger Adolf — 08 Bukovác Jenő —•04 Zsilinszky János —•20 Pál József — 10 Haas Andor —•10 Moravec Ferencz — 10 Salamon Antal — 10 Márkus Ferencz —•02 Mandler Imre — 10 Kohn Lajos -10 Farkas István —•06 Németh István -10 Heincz József — 12 id. Horváth János -02 Fischl László —•14 Dombi Ferencz — 10 Léránt Sándor — 04 ifj. Németh J. —08 Veisz Imre — 10 Karlovic3 István -02 Horváth József —•02 Szalay S. tanitó —•80 Boronics István —•02 Szalay S. tanitó Keresztúry Gv. —•20 összesen 3 korona. Z. Kiss Lajos gyűjtése 934. sz. gyüjtő­iven Zalaegerszeg: Z. Kiss Lajos 1— Z Kiss Károly 1'— Bodor Károly !•— összesen 3 korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom