Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-07-11 / 28. szám

1907. julius 11. MAGYAR PAIZS 3 dicsőséget, gazdagságot és élvezeteket; tehát oly javakat, a melyek gyors változásnak vannak alá­vetve. Éppen most láthatjuk, hogy a naturalismus és pessimismus a tudományos és művészi teren is uralomhoz juttatták a rútnak kultuszát és a va­gyon utáni féktelen vágyat. A létért való küzde­lem itt is dühöng. Azonban még a sikeres működés és munka, a hatalom és élvezetek sem nyújthatnak tartós örömet és teljes megelégedést. Oly emberek pedig, akik csak az élvezeteknek élnek, még kevésbé boldogok; ha elégedetlenségüket itt-ott el is nyomják. Teljes gondtalanság, egészen tiszta lelkiismeret amely ment minden szemrehányástól: olyan nem létezik. Mindenkinek lelkiismerete azt su­gallja, hogy van egy törvény, amely oly követe­lésekkel lép eléje, melyeket nem teljesít, mig ellenbea olyan dolgokat tesz, melyeket az a törvény tilt. Hol van hát a boldogság? Citelkó József. Mágnások, kik a haza földjéből legtöbbet birtok, ne feledjétek, hogy több is a kötelességetek. Fogjatok össze a boldogulni akaró szegény, nyomorult magyar néppel! Csak öt évig ne járjatok a külföldet, ha­nem azzal a pénzzel építsetek gyá­rakat, hogy a nemzeti ipar temp­lomainak felszáló füstje hirdesse, hogy a magyar áiiam kiépítésében ti is tevékeny részt vettetek. —níJHBBhh (A magyar föld.) Márczius 4-én. A »Pesti Hirlap« márczius 3-ikí számában megjelent egy czikk Dr. Bud Jánostól, amelyet ha elolvas egy magyar, lehetetlen, hogy el ne keseredjék és ne átkozz* a »jó szerencsé«-t, amely immár teljesen elhagyta a magyart. Való­ságos »véres kard« amely tán csak azért Íródott, hogy talpra, fegyverbe hívja azokat, kik még lelkesednek az ideákért, kik még szeretik ha­zájokat. Istenverte nép vagyunk ! Elromlott a magyar! Szerencsétlenekké lettünk! Enni, inni, handabandázni tudunk, de ha fajunk erősítéséről, eszméink terjesztéséről van szó, két-három napig lármázunk, a negyedik nap be­ülünk a sarokba és reczitáljuk, hogy milyenek voltak a mi őseink, mit tettek, de hogy nyom­dokain haladnáuk, — arról szó sincs. Sőt ha valamelyikünk kitart, nem enged, következetes a »nemzetimunkában« őt magát rajougó bolondnak, modorát »suszteriuastempó«-nak nevezik el. De hát tulajdonképen miért vagyok én annyira elkeseredve? Nem másért, mint hogy amíg én itt a határ­szélen sok sorsosommal együtt azon vagyok, hogy terjedjen a magyar szellem, a magyarszó, — addig odahaza, — a Tisza mellett egy oláh banda kihúzta vagy 10.000-nyi magyarparaszt alól a földet és most oláhokat fog odateiepiteni, hogy azok is tudják meg már egyszer mi az Tisza partján, Szeged mellett fehér búzakenyeret enni. Erről irt Dr. Bud János. Hát nem pokoli goud< lat volna ez csak ugy gondolatnak ? Nem kétségbeejtő-e ez igy, amikor már kész, megtörtént dolog?! Neai borzasztó-e tudni azt, hogy azon az áldott földöu, amelyen eddig csak magyart tudtunk elképzelni, — ha csak jobbágyként is -— most oláh pópák, oláh ügyvédek járkálnak, — nézegetik a földet, válo­gatják azon szűz földön a helyet, hogy hová tele­pítsék le bocskoros atyafiaikat. Ez törtéuik most ott messze az ország köze­pében, a szívnél. Most mintha csak látaáai, hogy hogyan veri mellét a büszke zalai. »A mi megyénkbea ­mondja — ilyesmi meg nem történhetik!« Dehogynem, dehogynem ! A szegedinek próbálta volna valaki mondani évekkel ezelőtt, hogy »Sandor bácsi«* birodal­*) Rózsa Sándor. mába oláh teszi be a lábát. Nem tudom mit csinált volna vele. És most íme, mégis megtör téut. Megtörtént visszavonhatlanul. Egy oláh pénzintézetre van mír kebelezve az újonnan vhóditott terület. « És igy fog ez már ezután menni. Egy hold, két hold, ezer hold, — egyszerre csak arra virradunk, hogy volt, nincs, — fucs magyar állameszme, mert »akié a föld, azé az ország.« Ez már nagyon régi igazság. Van-e Zaiamegyének ilyen idegennek eladott földbirtoka? Van. Ott vannak a zágrábi érsek urasága alá tartozó kath. iskolai földbirtokok. Itt csak az a különbség, hogy a zágrábi érsek ur nem pénzért sem valami más fogható értékért vette ezeket a földeket és más ingatlanokat, hanem megszerezte a horvátbarátklastrouiokban és a zágrábi szemi­náriumban nevelt magyarfiuk agilitásával. Azok a földek és épületek valamikor mind községi iskolai birtokok voltak, — az urasági birtokokból lettek kihasítva. Tudja a fránya, hogy hogyan nem, egyszer csak a muraközi iskolák — azon a czimén, hogy a föntartó községek lakói katholikus vallásúak — átvándoroltak a zágrábi érsek köpenyege alá és az iskolai birto­kokat a föntebb emiitett zágrábi nevelések min­den föltünés nélkül lassan-lassan rakebeleztették a róm. kath. iskolára, hogy igy aztán az államo­sításnak gáncsot vessenek. Ezt most már megváltoztatni nagyon bajos. Csak pörrel volna lehetséges. A magyar pedig a fütty-ért pöröl, de már az ilyesmi föld darabocs­káért, — aminek mint egyén nem veszi hasz­nát, — nem. Pedig jó lenne azok után nézni, — mert kitudja mit hoz a jövő?! Az ne áltasson bennünket, hogy majd úgyis vissza csatolják az egész Muraközt s akkor úgyis magyar emberek felügyelete alá kerülnek ezek a birtokok. Hiu ábránd! Sose lesz abból valami, hogy Muraköz egyházilag a szombathelyi, vagy a veszprémi egyházmegyéhez csatoltassék. Egy csomó dikezió elhangzik, néhány kisüveg ténta elfogy ebben az ügyben és akkor? — akkor marad minden ugy, ahogy van. Most pedig elég kutyául van. Azért hát jó lesz azokat az eltelekkönyvezett földeket, épületeket vissza perelni. Igen, szedjük össze minden kis holminkat, ha csak egy darabocska is az a föld. Őrizzük, mert az a mi erősségünk. Vigyázzunk, mert elhagyta immár e nemzetet hagyományos srégi jü szerencsé«-je. Szathmári Sándor. Az ország dolga. Ézen a héten a miniszterek Bécsben vannak. Folytatják azt a huza-vonát amit máskép kiegye­zésnek mondanak. Olyan hangok is hallatszanak, hogy »most temetik a magyar önállóságot.« Az ország házában most minden csendes. Az obstruSló horvátok hazamentek. Otthon a többi képviselők olyan bátorságot öntöttek a hazatér­tekbe, hogy vasárnap, 7-én délután még Csáktor­nyát is kivették Magyarországból. Vrbanios és Magdics horvát képviselők eljöttek tüntetni a magyarság elen. A csáktornyai vasút állomáson rögtjnoztek egy népgyűlést. Itt a hor­vát himnuszt és más horvát dalokat énekeltek. Megabczugolták Kossuthot és Wekerlét is. Az újságok azt irják, hogy késsel támadtak a ma­gyarságra és a csendőrök 19 horvátot le is tar­tóztattak. Szinte hihetetlenül hangzik, hogy ez Magyarországon történhetett. Magyarországon, a hevesvérű magyarság között! Salavármegyei muzeum. s^z ujabban beküldött ajándékok (19. közlemény.) Németh Jenő zalaszentmihályi igazgató-tanító egy érdekes régiség qyürüt adott, mehet a templom melletti domb oldalából ástak ki. A gyjrü kézfogást ábrázol s egyúttal pecsétnyomó. Ugyancsak Németh Jenő adott egy súlyos ezüst gyürüt, melyet anyósa Bajorországban vásárolt spanyol cziy 'nyolctól. Továbbá két darab czifrán festett húsvéti piros tojást. Borbély György. •20 N. N. N. N. özv. Pál Józsefné !•— Heti hirek Helyiek. Gróf Batthyány Pál főispán e hó 10 tői kezdve családjával együtt néhány hétig Wiesbadenben tartózkodik. Gyüjtsünk a Csány szoborra! özv. Pál Józsefné gyűjtése az 1207. sz. gyüjtőiven Zalaegerszeg. A »Palos asztal­társaság 10'— M. W. ' —10 K. K. —-20 N. N. —-50 őszesen 13 kor. Fürst Henrik gyűjtése az 1196. számú gyüjtőiven Zalaegerszeg. Miklós Jánosné —20 Kovács Ferenczné—"20 —•10 — 10 —•20 — 10 —•08 —•20 —•10 —•20 —•10 — 02 Zácsik Istvánné —"20 Erdélyi Jeuö —"30 Schönauer Oszkár—"11 Bencze György —-20 Stern Jakabné Seffer Soma Dr. László Pál László Béla Szilbermann F. N. N. Berta Bóza Zsuppán Loncika —"10 Herczeg József — 04 Pregli Antal —"20 Hajmássi János —"10 Madari Jánosné —"20 Politzer Margitka —'10 Veisz Mátyásné —'06 -•20 —•10 —•20 —•10 —•20 —•20 —•10 Dedics János Brenner János Boros Ignácz Tulok Vilmos Szögleti László Bodízs István Borbély József Kohn József Dömök János Galambos Ferenc Horváth József —"20 Paizs Gábor —-10 Bozenkrancz I. —"10 Nagy János —-10 Zóka Károlyné —10 Kaiser Károly —"20 Fürst Henrik —30 összesen 5 K 41 f. Puer István gjüjtése az 1076. számú gyüjtőiven Zalaegerszeg. Puer István —20 Móricz József —-10 S. P. —-50 N. N. —-10 Puer József —"10 összesen I K Weisz Ignácz főmérnök a 952. sz. gyüjtőiven 5 K — f. Garai Lipót gyűjtése az 1155. számú gyüjtőiven Zalaegerszeg. Garai Lipót 1"— Garai Benő —-20 Szimicz János 2-— Berger Soma —'40 Némethy László —.40 Blasi Zsigmond —'50 Mandler Mór 1"— összesen 5 K 50 f. Vörös Ferencz borbély gyűjtése az 1078. számú gyüjtőiven Zalaegerszeg. N. N. .* — K 06 f. Zalai gyerekek Kaszás Lajos nagyvendég­lőjében Budape-t, Rákóczi-ut 44. Sebestyén Jenő 4"—• Butich Sándor 1"— Kaszás Jajos 4-— Borbély György 1"— Dr. Wilheim Kár. 1 — Kunsági Ödön 1"— Skalilitzky Károly 2'08 Bierbauer Antal 2-— Juhász János 1 — Bácz Imre —'60 összesen 17 K 68 f. Id. Zámbolt Kálmán gyűjtése az 1043. számú gyüjtőiven Zalaegerszeg. Ifj. Zámbolt Kálm. 1'02 Krenner Dávid —•20 Zámbolt Kálmánné 1 — Weisz Jónás —•20 Gerőfy Mariska —•25 Müncz Ferencz —•40 N. N. — 23 Kőrös Jenő —•20 N. N. —•20 N. N. —•20 Gueth Gyula —•20 Gsanády Mór -•20 Sinkó János — 20 Nóvák Gyula —•20 Ertt János —•20 Steiner Vilmos —•20 Einbed Mihály i. Bartha Albert —•40 N. Vilmos —•20 N. N. —•20 Borbély Lajos —•20 Kottoy Károly —•20 Ugribács Ignácz —•20 Csiknáni József — 10 Petrovácz Gyula —•20 Nagy Jenő —•20 Fekete István -•20 Kőhalmi Károly —•20 ifj. Hajmásy László —•20 Farkas József —•20 Kulcsár József —•20 Petrik Antal —•20 Gábriel Lajos —•20 Id. Zámbolt Kálm l-— Gyursánszky —•20 Cséber Imre —•60 Balogh —•20 Hofner —•20 összesen 11 K 60 f. WeJiofer Imre vendéglős gyűjtése Vasvár. Dr. Mozsolics 1 — Hegyháti társasa g 2— Barabás István 1 — összesen 4 K Gnmmi óvszerek, gummilepedök, irrigátorok, viaszkos vásznak, sérvkötök, csecsemő kelengyék, czipök, haris­nyák, csipkeárnfe, a — legnagyobb választékban — J fi Hí MIÉ ÜL

Next

/
Oldalképek
Tartalom