Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-04-18 / 16. szám

1907. április 18 MAGYAR PAIZS 3 a muzeumot. Ha látják majd, hogy mily örömmel fogadjuk az ilyen tájgyakat a muzeumba, meg­czereti a nép is, hisz a gyereknek is legjobban tetszik, amit a nagyok szeretnek. Eddig is a néprajzi csoport fejlődött legszebben s högy már a kezdet kezdetén is ily szép szám ban gyűltek össze a tárgyak, azt mutatja, mennyi gyűjteni, megőrizni való van e t^ren. Á nép egész életének képét bele kell állítani egy ily muzenmba. Legyenek ott élelemszerzésé­nek, életfeni adásának eszközei, emlékei; halász, vadász, földmivesnép vagyunk mi elsősorban, de fegalmunk sincs arról a sok primitív, mégis értékes szerszámról, amely elkallódik, elpusztul a kubura romboló ereje folytán. Példát is mondok. Régen iából volt a legtöbb szerszámunk, ma már csak ereklyekép láthatni néhol faekót, talyigát, tüskeboronát stb. Hely kell otki igaz, de mindezt meg kell szereznünk. Házi liparunk jóformán nincs már. Hosszas utánjárás, keresgélés után alig találunk már magyar rokkát, alig találni valakit, aki még ma is kosarat fon, seprőt köt stb. De kisiparunk is pusztul. A gyár elpusztítja, a nagy megeszi a kicsinyt. A régi magyar házak pusztulnak. Ha a modern építkezés nem, a tűzbiztonsági intézkedések előbb­utóbb elpusztítják a szalma, nádfedeles házakat. Menjünk el egy egyszerű bázba. Csupa politoros. czifra bútor. Hány helyen találjuk meg a régi otthonkészült, faragott tölgy faszéket, asztalt? Igy elsorolhatnék sok mindent, de szűk a hely. Rövid leszek, s amennyire tudom, összefoglalom, mit kell összegyűjtenünk a néprajz szempontjából a muzeumban ? Igaz egy szóval meg lehetne mondani: mindent, miért nincs oly kicsiség, aminek értéke ne volna, de részletesebben is jó lesz talán elsorolni, mi való szerintem ily néprajzi csoportba. Legyen együtt a munkás nép minden szerszáma, eszköze, mellyel kenyerét keresi. Halászat, vadá­szat, földmivelés, állattenyésztés kőiébe vágó összes tárgyak odavalók, hadd lassa, hogyan dolgozik a nép, az is, akinek nincs módjában közvetlen tapasztalatokat szerezni. Annyi ügyes faragó van, aki télen unalomból szekeret, ekét készít játék szeiül; szakítson időt, készítsen ilyesmiket a muzeum számára is, nagy szekeret úgysem igen állithatunk be. Legyen meg a muzeumban a magyar ház jellemző részeivel együtt. Ola végén Andráshsda felé egy tarajos, szalmafedeles házat láthatni. Hány van itt még ilyen ? Szerezzünk szoba-, konyhaberendezést stb mindent, ami a háztartásra vonatkozik, ami a háztartáshoz kell. Talán akad egy-két darab régi módi ruha ÍB: egy pruszli, dolmány, főkötő, süveg, párta, pörge kalap, kacubajkó,szür, szüidolmány, nötény, rokola, ránczcs csizma stb. Mind örömmel fogadjuk a muzeumban s megőrizzük a régi szép magyar viselet maradványait, emlékeit. Kisiparunk termékeit, h'sz a helvbeli kézműves munkája is néprajzi adat és megőrizzük. De igen fontos a háziipar. Közülünk még sokan láttak fonni, ssőni, s ma már csak imitt-amott elvétve találunk egy-egy orsót pörgető, szorgoskodó öreg nénit. Pedig mindennek történeti fontossága is -van. Különféle mintájú házi vászoD, kézimunkák, hímzések, faragások, kosarak, somborok, (szakaj­tók), kefék, kocsikasok, seprők stb. mind-mind idevalók. Már is van egy pár gvönyörü faragott botUBk, késünk, tükrünk, csutoránk stb. De készítenek mást is. Nem rég láttam egy faragott pipát, egy igazán szépen kidolgozott, házilag készült igát. Nem szép ez mind muzeumban együtt? De legyen valami gyenge tákolmány, igen is kezdetleges munka, szép &s mind, mikor az ember beáll muzeurogyűjtőnek,mikor megtanulmindentszeretni. Ugye, egy marhaszájkosár csak esekélység, pedig ez is fontos lehet a maga helyén, ez is értékes néprajzi adat. Mi egy pirostojás? Semmi. Hányat eldobálnak húsvétkor. De nézzék meg, akik taláu megmosolyogják soraimat — de az egyszerű népet én csak ily naivan tudom szeretni — nézzék meg az eddigi pirostojás gyűjteményünket Mily váltó" zatos, mily jellemző dolog az mind a népre nézve. Még több és sürgősebb a tennivaló, mert gyor­sabban purztul, ami csak szórakozásra való, amit csak időtől.ésre használnak, vagy legfeljebb még megszokásból maradt meg. A betlehemes gyermek­sereg nekem legalább örömet szerez; a luezázó fiút, a pünkösdi királykisasszonvt meghordozó kis­leány sereget szinte jól esik látnom. S mennyi mondával, mennyi aprósággal vannak e szokások összenőve! Szedjünk össze mindent! S itt a vidékhez Kell fordulnom. Minket hiva­tásunk a tároshoz köt, s ha a nép közé kerülünk, magamról tudom, mikor ép néprajzi adatokat gyűjtöttem, bizalmatlanok velünk szemben, tartóz­kodók, s rendszerint mi, kik rövid időre mehe­tünk közéjük, semmit se tudunk meg, semmit se láthatunk, vagy épen hamis képet szerzünk a nép életéről. A szolgabíró, plébános, tanító, jegyző s mind­azok, kik ott élhetnek, bírják bizalmukat, meg­szerezhetnek sok mindent, amit előlünk rejtenek. Őket kérem a muzeum nevaben, figyeljék meg környékük, falujuk népét, szedjenek össze minden tárgyat, apróságot, csecsebecsét De jegyezzék le a szdlemi termékeket is. Népdalokat, moodókákat, népverseket, a nép nyelvére, szellemi életére vonatkozó Ö3szes adatokat. S higyjék el nekem, érdemes ezzel foglalkozni, sok unalmas órájuk élvezetessé válik. Én próbáltam, több évig foglal-, koztam ezzel, s eredménnyel jár, csak egy kicsit, egy igen piczit kell szeretni a népet. S még valamit, mielőtt befejezném ószrevótelei­mer. S e sorokban a mükedvtlő fényképészekhez is fordulok. Mit gondolnak, elég eredeti, érdekes e egy lakodalmas menet, mikor vőlegény, vőfély kézen, de balján vezeti párját, megérdemli-e az érzékeny lemezt egy besorozott, felpántlikázott, jókedvű, daloló legénycsoport. Menjenek el más felé e majd szembetűnik a különbség. Szómtanuja voltam, mikor egy most magyarosodó városkánk legényei sirva, szomorú n, mintha temetésről jöttek volna, távoztak a sorozó bizottságtól. Ugy-e még igy, egypár szóban elmondva is mily jellemző a különbség? Nem szép jelenete egy vidám munkás csoport, vagy mikor a kifáradt, mégis jókedvű aratók énekszóval térnek haza munkájukból. Értékes ily fénykép a viseletre nézve is. A templomba, munkára siető magyar férfi vagy nő viselete. S nem érdemesek-e a megörökítésre Göcsej típusai: a gulyás, kanász, számadó juhász stb. ? Talán akad egy-két lefényképezésre érdemes régi ház is. S nem lenne-e szép képsorozat megyénk részeinek fényképei egymás mellett ? Higyjék el mindennek helye van a muzeumban, mindennek ott kellene lennie. Nagy munka ez, azért segitő társakat hívunk. Hisszük segítségünkre jönnek sokan, segítségünkre jön minden magyar, mindenki aki hazáját, népét csak egy kicsit Í3 szereti, s ha a szeretet vezet bennünket munkánkban, naggyá lesz muzeumunk, mert szeretettel a legkisebb dolgot is erőssé, hatalmassá lehet tenni. Czikker Ferencz ujabban beküldött ajándékok Régi pénzeket és érmeket adtak : Schmidt Vik­tor ezukrász, Zeisler Rezső, Tuczy Tibor, Berg­hoffer László, Horváth Vidor (4 db), Kosztelitz Imre (6 db), Maksav László (7 drb), Sztai.kovszky Imre (37) tőgim., Kovács Annus polg. iskolai ós Rechnitz János elemi iskolai tanulók. Kővéső (Gyürüsiől) Szabó Sándor főgimn. tan. ajándéka. Régi dárdahegy (Billisich féle téglagyári lelet) Gerencsér István üzletvezető ajándéka. Háromszorosan összetett, regi kulcsot, amelyet szőlőforgatáskor találtak a Gógánhegyen, adott Torma József főgimn. tanuló. Régi iratokat, könyveket ajándékoztak: Nagy Károly titkár 2 eredeti Csány levelet (Nagy Pál táblabiróhoz intézve Mihályfára, aláírás mindkét esetben Csány László). Petrovics Pál, Kapiller Bertalan, Szekeres István, Ifftsits József, Alasztica Gyula (3 db), Némethy Miklós (6 db) főgimn. tanulók. Néprajzi gyűjteményünk a mult héten legjobban gyarapodott, A régi háziipar maradványa, egy kendertisztitó gereben, N. N. ajándéka. Kapiller Bertalan főgimn. tanulótól kaptunk egy érdekes széllámpást Nagy kutasról. Márkus Manó és Garai Sándor főgimn. tanulók ajóndóka egy szép csikóbőrös kulacs. Húsvéti tojásokat adtak : Horváth Lajos (eszter­gályozottat festéssel), Horváth Ferencz (3 db), Torma József főgimn., Nagy Karolin polg isk' tanuló, N. N. (5 db), Sz. M„ N. N. (2 db) (fes­tetteket), Kapiller Bertalan, Szabó Elemér, Gaál János, Fülöp Aladár, Horváth Ferencz, Trajber István, Szekeres István, Zsuppán László, Kapiller István (2 db), Vargha Gyula (2 db) főgimn. ta­nulók N. N. (5 db), H. M. ós N. N. (4 db) (karczoltákat) Egész csinos kis gyűjteményt alkotnak e tojá­sok együtt. Mindegyiken ügyes díszítés, néhányon egy-egy ismert nópdalrószlet. A nép naivságának, szép szokásaihoz, hagyományaihoz való ragasz­kodásának jellemző képe. A természetrajzi tárgyak ajándékozása is meg­indult, Bencsik János főgimn. tanár erdei bagolyt adott, Monspart István erdőgondnok szárcsát küldött be. Haerter Adám. (Folytatjuk.) Az ország dolga. A nem állami tanítók fizetés rendezéséről szóló törvényjavaslatot részleteiben most tárgyalja az országgyűlés. — Ennél azonban nagyobb politikai jelszó ma az önálló vámterület és önálló magyar nemzeti bank. Kossuth Ferencz kereskedelmi mi­niszter ugy nyilatkozik, van remény rá. Most csak 1917-ig kötik meg Ausztriával a szerződést, azontúl megvámoljuk a külföldi portékákat, nem­csak az osztrákot, hanem a többit is. — A Vajda Sándor orsz. képviselőfóle oláh czinyemintye hecz­czeiődés után néhány nappal történt, hogy Vajda­hunyadon, Erdélynek az oláh fészkében, a heti vásárra s az oláh legények a sorozásra jól fel­készülve mentek pántlikásan ós pálinkásán 8 egyik oláh legény halálra szúrta Tullió Ede nevű olasz származású vállalkozót, amiért ez nem volt haj­landó az oláhokkal tartani. (Vájjon erre mi a megjegyzése a Népszavának? Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelő fel" hívása a zalamegyei tanítókhoz. Tekintetes Szalay Sándor urnák a zalsvármegyei általános tanítótestület elnökének Nagykanizsa. Amint Tekintetes Elnök ur előtt ismeretes, a Csányi László szobrára megindult gyűjtés immár oly mérvet öltött, hogy az egész mozgalomnak egy e czélra afakult bizottság állt élére. Az alakuló gyűlésen örömmel tapasztaltam a beterjesztett adatokból, hogy Zalaváimegv<> tanítói már a gyűjtés első munkájából is hazafi 'elke­sedéssel vették ki részüket. Most, midőn a vértanú emlékéhez méltó szobor­ügye minden fillérre, minden szivdobbanásra számit: felkéren Elnök urat, hogy az összes tanítói jáiás­körök figyelmét és eddigi nemes érdeklődését a Csány-szobor hatalmas méretekben kibontakozó aktiójára irányítani és a körök tagjait a gyűjtés­nek ujabban is minden téren támogatására buzdí­tani szíveskedjék. Emelje lelküket az a nagy és szent gondolat, hogy a ki e vármegye hőseinek, vértanúinak böl­cseinek és költőinek emlékét ápolja, az egész ma­gyar nemzet jövő erősségéhez járul a porszemével. Ettől a nemes ambitióíól pedig kell, hogy he­vüljön a mi szivünk, ha nemcsak e földön élni, hanem magyarok maradni is akarunk! Hazafiúi üdvözlettel! Zalaegerszeg, 1907 ápril 15. Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő. Zalaegerszegexi, az Arany IRárráxi.y á-telleii.é~be:n_ A legolcsóbb beszerzési forrás gazdasági, betegápolási, gyógyszeranyagok, pipere- és illatszerekben A kitűnőnek bevált Gentry kávé-keverék kilója 3 kor. 20 fillér. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom