Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-10-17 / 42. szám

340 MAGYAR PAIZS 1907. október Í0. adjanak véleményt. Ezeknek a javaslata a mai közgyűlés elé jött. Ezek azt javasolják, hogy mivel a törvény szerint még szolgálható, de önkényt lemondott polgármesternek végkielégítés nem jár: nem adandó meg. A közgyűlés lapunk zárta előtt még nem döntött, hogy végkielégítést ad é, vagy nem. Nyilvános köszönet. A f. 1907/8, isk. évi beiratások alkalmával az áll. főgimnázium segélyalapja javára a következő tanulók szülői adakoztak: 10—10 koronát Sztankovszky J. II., Gráner S., Horváth J. és Kováts Á. VII. — 6 koronát Fitos J. V„ Szigethy T. VI. és Gsertán E. VII. — 5—5 koronát Dervarics J., Polgár J. és Rosenberger J. I., Böhm H., Deák K, Jámbor L. és Szalay Gy. II., Rohonczy E. és Szabó E. III., Gráner L. és Lőb J. VII. — 4—4 koronát Péry J. I., Váradi G. II., Ihrig V. és Váradi S. V„ Csesznák J. VII., Weisz 0. VIII. — 3—3 koronát Bichler G. I., Bényei A. és Hofmann A. II., Weisz E. III., Árvái L. és Decsics R. IV., Willax B. VI. — 2—2 koronát Csötörtök J., Héger E., Horváth S., Némethy M., Öveges Gy., Székely G., Szirmay A., Török S., Törzsök F., Tuboly A., Weinstingl H. Zs. I., Csák Sz., Martincsevics J., Sefler B., Stern J. II., Áts A., Deutsch A., Fang ler J., Hajós E., Wapper J. III., Keszli J., Legáth G., Polgár L., Weinberger F. IV., Horváth J., Moravecz Gy. V., Kiss L. VI., Bűchler J., László D. VIII. — 1-50 koronát Kummer B. II. — 1—1 koronát Adamik J., Dombi F., Erdélyi Gy , Fischi L., Garai J., Günsberger E., Hajós J., Kosztrabszky I., Mandler J., Maüthner J., Rechnitz J., Simon Gy., Szabó J., Tikk L. I., Adamik J., Benkovich A. Bézsenyi Gy., Czukelter G., Horváth R., Józsa Gizella, Józsa J., Kosztelitz Á., Pásztor D., Radó E., Vajda Á. II., Barta S., Berkes S., Heincz J., Hunyadi L., Kesserü E., Kotsis K., Porpáczy L., Práger J., Tamaska J., Varga Gy., Vidor G., Vörös G. III., Arvay László, Hutter L., Koréin J., Pfeifer V., Slemmer J. IV., Apáti P., Eisner M., iMaksay L. V., Apáti I., Köhler B., Schönauer O., Zimics F. VI., Briglevics K., Gráf A-k, Horváth V. M., Molnár M., Papp J., Sebestyén E., Sugár J. VII., Apáti L., Eisinger R., Kotsis A., Zsilinszky R. VIII. — 80—80 fillért László M. I., Gombás L. II., Duzár J. III., Császár P. VI. — 60—60 fillért Balaton E , Vizsy P. V. — 50—50 fillért Radó Gy., Ziskó S. IV., Kummer Gyula V., Németh K., VII. — 40—40 fillért Lukács S. I., Kósa J., Baschovszky 0. II., Lendvai J., Miszori Gy. III., Singer G\\ VI., Mattersdorfer L. VII. — 30—30 fillért Umeisz Gy. I., Stern E. V. — 20—20 fillért Zeisler R. III., Mattersdorfer G., Singer G. VII. — Az adományokért ezúttal is hálás köszönetet mond a főgimnázium igazgatósága. Köszönetnyilvánítás. — Özv. Sanits Sándorné, férje elhalálozása alkalmából, a zalaegerszegi munkás-egyletnek 20 koronát adományozott, melyért köszönetét nyilvánítja — az elnökség. A kereskedő és iparos arakat tisztelettel értesitem, hogy a deczember elején megjelenő „Göcseji levelek" czimü könyvembe hirdetéseket veszek fel. A könyvboriték két belső egész oldalát á 10 koronáért, a könyv iveivel összefűzött oldalakból egy egészet 6 koronáért, egy fél oldalt 3 koronáért, egy harmad oldalt 2 koronáért foglalhatnak le. A könyv széles körben lesz elterjedve. A hirdeléseket Tahy R. Utóda könyvnyomdája is felveszi. A dijat a hirdetés feladásakor esetleg a könyv megjelenése után a hirdetés felmutatásakor kell megfizetni. Tisztelettel Lengyel Ferencz a »Göcseji levelek« szerzője. Megyeiek. A Festeiich-féle k-mend—ollári uradalom parczellázását folytatva hétfőn Apáti László állami erdőmester és Barna György uradalmi erdőmester bizottsági tagok a zalaszeativáni és nagypáli erdőket vizsgálták és értékelték. Részt vett a kirándulásban Pethő Lajos ollári főerdész s szerkesztőségünknek egyik tagja ís. A gyönyörű erdőterületeket igen méltányosan holdanként 300 koronára becsülték. Egy holdnyi terület ló—20 év alatt termel annyi fát, hogy megéri a 300 koronát, vagyis ennyi idő alatt megtériti a területnek teljes árát. A vásárlás idején levő fát külön értékesitik. Munkatársunk megjegyzi, hogy ritkán lehet olyan jól gondozott gyönyörű erdőt látni, mint a szentivúni és nagvpáli uradalmi erdők. S csudálatos, hogy itt ott azt lehet hallani, persze felületes vagy roszindulatu beszédben, hogy a gróf Festetich erdőinek a gondozását elhanyagolták. Erősen ráczátol erre a valóság — legalább ! a zalai erdókre nézve. Mint a gyertyaszál, ugy állanak a fák kiszabott távolságokra s közbenközben gyepes utak a forgalomra és tájékoztatásra. Az üdülő angolkertek nem hatnak kellemesebben az emberre. A megyebizottsági tagok választása e hó 21-én lesz. A keszthelyi Csány tinnepélyrőt megírtuk, hogv november 16-án nagy tartalommal fog lejátszódni. Somsich Andor zongoraművész és Svastics Eugénia énekművész is szerepemi fognak. Svastics kisasszony énekmüvészetéröl nagy lelkesedéssel irnak a lapok. Jól esik ezt nekünk zalaiaknak hallani, mert a Svastics név előkelő történélmi név Zalában s jól teszi, ha tehetségét hozzácsatolja Csány nagy vértanunknak az emlékéhez. Svastics Eugénia a jövő hónapban küllföldre szándékszik menni, addig azonban még kétszer fellép vármegyéjében: okt. 19-én Nagykanizsán és nov. 16 án Keszthelyen. Az esernyő gyáros. Megírtuk a mu'tkor, hogy Wortman Béla alsólendvai esernyőgyáros, fiatal házasember megszökött egy gyári munkáslánnyal, C ik Katóval, ki azelőtt pár héttel még mezitlábos libapásztor volt. Most írják, hogy az ifjú szökevény párt Bécsben letartóztatták s visszahozták Alsólendvára. Nem a csendőrszaronyok áldozata, amint egy újságban látom, hanem saját zsiványságának az áldozata. Spingler Józzef lendvahegyi kőműves, hihetőleg nem adták meg neki a 10—15 korona napi munkadíjat s könyebb szerrel akart egy kis kincsre szert tenni. Éjjel befurakodott Alsolendván . Tivadar Ferencz jó nevű kereskedőhöz. A gazda zajt halla szomszédos boltjában, óvatosan csendörök után fut. A csendőrök kikutatják a boltot, de Spingler már elmenekült. Próbát tesznek a szalmakazalban is, hátha odabujt. Szurkálják a panganéttal a szalmaboglyát, nem találják. Távozni akarnak, de nvöszörgést hallanak. Szétszórják a kazalt, Spingler kőműves holtan fetreng a vértócsában. Kellemetlen helyen találhatta a szurkálás. Távoliak:. A magyar iparfejlesztés herosa. Pécs városában vasárnap leplezték le Zsolnay Vilmos szobrát. Féuyes külsőségek, miniszter jelenlétében folyt le az ünnepély, de bennünket nim érdekelnek a külsőségek. Az ipari munka Magyarországon oly ritka Lecsülését láljuk az egész ünnepélyben, egy férfiú megtiszteltetését, ki kikényszentette magának az utókornak tettekben megnyilatkozó háláiát. Szobrokat hadvezéreknek, politikusoknak emelnek és íme, az egyszerű fazekasmester áttörte az előítéletnek kínai falát és büszkén lép be a nemzeti hősök pantheonjába. Azt mondja a szobor: — Lássátok én egyszerű fazekas mester voltam. 16—20 órát doldoztam naponta, kitaláltam egy agyagkeveréket, amelynek csillogó máza bevilágított a szivekbe. És ezzel az agyagkeverékkel, melyet formákba öntöttem, meghódítottam a világot. Ezzel az agyagkeverékkel megtanítottam a világot, hogy becsülje a magyar nevet, sőt többet is tettem: kényszeritettem a saját véreimet, hogy szobrot emeljenek a magyar iparfejlesztésnek. Annak az iparfejlesztésnek, mely nem szubvencziókon, refakcziákon és nem tudom, mi egyeben épült, hanem mely a férfiú érélyéből, a genie lángelméjéből és a kereskedelem serény buzgalmából fakadt. Mert én vagyok a magyar iparfejlesztés, a régi, az igazi. Az iparfejlesztés én velem indult meg és bizony mondom, én hozzám tér vissza. A mit én 40 esztendőn keresztül alkottam, azt nektek meg kell becsülnötök és ha valamire büszke vagyok, az az, hogy nektek, minisztereknek, grófoknak, főispánoknak, földbirtokosoknak kell ismerni, hogy nem hiába éltem és hogy maradandó nyomokat hagytam hazám fejlődésének történetében. A mikor az én szobromat leleplezitek, a magyar iparos alkotó ereje előtt hajtjátok meg zászlótokat és erre büszkébb vagyok, mint arra, hogy az egész világ csengő arannyal fizette meg a hódolat adóját . . . Igy szólna a szobor, ha beszélni tudna. És igazat mondana, Mert ez a szobor örökre hirdetni fogja, hogy Magyarországon lehet ipart teremteni és hogy a társadalmi osztályok előítéletét keresztültörve, lehet ipari pályát is a megbecsülés, a tisztelet örökéletű platinájával bevonni. Honi Ipar. Ismét egy beszerzési forrás. A kereskedelmi miniszter a köz-szállitási szapályzat életbelépte alkalmából a Kereskedelmi Muzeummal összeállitatta a beszerzési források czimtárát, a köz-szállítások ellenőrzésével megbízott hivatalok tájékoztatása végett. Ezt a müvet a Tulipánszövetségy Magyar Védőegyesület utánnyomatja és egy koronáért fogja árusítani. Itt említjük meg, hogy az Országos Iparpártoló Szövetség a hazai beszerzési források czimtárát, mely szintén a Kereskedelmi Muzeum adatai alapján készült, ingyen küldi mindazoknak, kik a Szövetség titkárságához (Budapest, VI., Király-utcza 34.) fordulnak. Irodalom. Művészet. Az Urania nálunk volt három napig, tartott 4 előadást. A négyszeri szorongásig zsúfolt ház hozott nekik pár ezer koronát s vissza mentek Budapestre szűkebb hazájokba. Mindnyájan tájékozódást szerezhettünk arról, hogy milyen az Urania-féle előadás s milyen színvonalon van. Modern előadások ezek, még pedig rosz és jó értelemben is modernek. Rosz értelemben azért modernek, mert igen üzletszerüek; jó értelemben azért modernek, mert az előadás tartalmát szakadatlan bővítik és élénkitik a képek szemléltetésével. De ez utóbbi jónak megvan az a rosz oldala is, hogy a szóbeli (írásbeli) előadásból — minthogy mellőzhető — mellőzik is a költői festést. S igy a képírás rontja az Írásbeli képet. Egyik művészet ártalmára van a másik művészetnek. Pedig ez nem lehet czél. A tudomány haladásának nagy dicsőségére van a mozgó fényképezés. Álló és mozgókép mindenik a látást ingerli. A látás szerve, ugy tudjuk, a legfinomabb, legnemesebb, legfontosabb; de az ezzel való megelégedés az élvezetnék elkényeztetése. Sem a szóló művészetet, sem a halló szerveket, idegeket nem szabad elhanyagolni. A Zalaegerszegen működő (Jrania meglehetősen elhanyagolta a szövegbeli előadást. Kivált a Rendőrségi bűnökről s a virágok városáról (Florenz) szóló két darabnak igen közönséges prózai szóbeli előadása van. A Pénz ö felsége cz. műbe Pékár még öntött egy kis költői lendületet. Magáról a közvetlen előadásról pedig azt jegyzem meg, hogy a felolvasás is ugy kutya-futtában történt, csakhogy túlessünk a kerten; a különben is száraz és tömött irást oly gyorsan olvassák, hogy istenfia legyen, a ki figyelemmel tudja kísérni. A Szundy Károly felolvasása a jobbakhoz tartozik. Épen ilyen kutyafuttában vonul el szemünk "előtt egy óra alatt száz meg száz kép, sokról azt sem tudjuk, mi a neve, m'> a czélja; egy pár másodperczig izgatja a lelki szemünket s vibrálásával rongálja fizikai szemünket is. A gyors beszéd és gyors mutogatás mit ér el ? A virágok városa pl. felt írja az olasz művészetet. A tanulatlan ember előtt ez teljesen arabusul van, akár gyorsan magyaráz, akár lassan. Előadás után sem tud többet, mint azelőtt. Az iskolázott ember persze tudja, miről van szó. S megérti az előadásból, hogy ki és mi az a Dante, Petrarka, Boccacio és ki az az Angeló Mihály. Csakhogy én ezt már azelőtt is tudtam. Előadás után sem tudok róla többet. Sem nekem, sem a laikusnak nem bővült az ismeretünk. Ugyan hogyan is bővülhetne? Ádámtól elkezdve egy kis Madách utánzattal négyezer esztendőnek a történetét egy-két óra alatt elfújják előttünk. Ez az Uránia féle előadás mai időnknek a szelleme szerint a történelmet, a tudományt, irodalmat s a művészetet lefelezi s drága pénzért feltálalja. A közönség mohón kap a tejfel után, a gyomrát elrontja, istentelenül elkénvesedik, az ott maradt komisz tej már nem is kell neki. Pedig aki rohanva rohan, hogy éljen, az rohanva rohan, hogy meghaljon. Borbély György. A hazafias Máriadalok« czimü énekfüzet nagy népszerűsége folytatásra serkentette a szerzőt, Kontor Eleket s most van me'.szés alatt a y>Eazafias Máriadaloka 2. füzete, mely ismét 10 uj éneket tartalmaz Szepessy László ismert jeles katholikus költőnek gyönyörű költeményeire: 1. Esdeklés a kivárdorlókért. 2. A haza panasza. 3. Szűz Máriás zászló. 4. A magyar szent koronáért. 5. Mária siralma. 6. Szűz Máriás pénzek. 7. Honleányok esdeklése. 8. Magyar Mária ,zobor előtt. 9. Mária serege. 10. Romlott Magyaroszág. Az 5-ik (»Mária siralma®) és a 10-ik (»Rombtt Magyaroszág«) Demény Dezső szerzeménye ugyancsak Szepessy László költeményeire. Hiszik hogy e füzetet még melegebb szeretet karolja föl annyiban is, mivel a tiszta hxszon teljesen az esztergomi Tanitóárvaházé lesz. ii czimlapot j urmay Jenő rajzolta. A mü nyomtatását Jámbor ' Simon jónevü hangjegymetsző,intézete vállalta el.