Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-09-05 / 36. szám

2 M A G Y A R P A i Z tí 1907. szeptember 5 Bischitzky Miksáné Nagykanizsa. 32 év óta fennálló legjobb hírnévnek ör­vendő hangszerraktárában Nagykanizsán 44—52 ;» mm í P wmuu ü) ujak és kijátszottak nagy választékban kaphatók részletfizetésre is, a legjobb gyári árak mellett kaphatók, Régi zongorák mindenkor becseréltetnek. Levélbeli megkeresésre azonnal válaszol esetleg bérbe vehetők. Nem egyedül az ismeretekre, hanem jellemre és nemes ösztönökre, az emberi kebelre van föl épitve életünk működése, értéke, boldog­sága vagy boldogtalansága. Cselkó József. A „Zalaegerszegi központi fogyasztási és értékesítő szövetkezet" felszámolási biaottsagának IY. jelentése. A K. T. '206. § a értelmében a IV-ik jelenté­sünket és kimuta'ásunkat 1906. évi augusztus hó 1-től 1907. évi szeptember hó l-ig terjedő időre következőkben hozzuk köztudomásra. I. Bevétel: Szövetkezetünknek 1906. évi augusztus hó 1-től 1907. évi szeptember l-ig összes bevétele volt a pénztárkönyv szerint . . 347 K 64 f. 111. Jelentésünkben pénztári maradványként ki tüntetetet t 79 K 92 f. s igy összesen : 427 K 56 f. Ugyanezen idő alatt az összes kiadások kitettek . . . 236 K 79 t. s igy a pénztári készlet .... 190 K 77 f. szóval: Egyszázkilenczven korona 77 fillér, mely­hez járul azon 300 korona takarékpénztári betét összeg, mely a Zalavármegyei takarékpénztárban második jelentésünk szerint 1904. évi julius 12-én 1539 betétszám alatt, mint a sZalaeger­szegi központi fogy. és ért. szövetkezet felszámo­lási alapja« kamatozásra elhelyeztetett, mely most kamataival együtt 334 koronát tesz ki. Ezekhez járulnak a szövetkezetnek azon külön­böző követelései, melyeket li-ik jelentésünkben már közzétettünk. Ezekből a fenti idő alatt fizettek: 1. Farkas Ferencz p. ü. számtiszt augusztus 2-án 30 K, szeptember 4-én 15 K, október 5-én 15 K, 1907, évi julius 8 án 12 K és augusztus 4-én 6 koronát. 2. Nóvák Mihály tanitó augusztus 10-én 2 K, október 1-én 2 K, 1907 augusztus 1-én 28 koronát. 3. Kázmér Gyula örökösei: Kázmér Péter, Kázmér István és Kázmér Ferencz szentpáli lakósok augusztus 10-én lefiz ;ltek 21 K 40 fillér tökét. 5 K 88 fillér kamatot, 14 K 20 fillér per- és 50 fillér felszólítási költséget. 4. Balaton Sándor zalaegerszegi lakós augusztus kis vizi-tyukot is látni néha a levelek tömkelege özött bukdácsolni, amint az emberek közelségétől em félve, apró hüllők s bogarak után halász. Egy-egy lótusz-növény egész telepet alkot s minden telep más-más szinü és alakú virág­kelyhet hoz. Pompás színeiket csak még ragyo­góbbá teszi a víztükörnek csillogó verőfénye s csészenagyságu kelyheik felett az arany zománczu zöld és kék libellulák lenge serege ringatózik a melegtől reszkető légben . . . Néha egy-egy vállalkozó szellemű pillangó is felkeresi az uszó paraclicsomkerteket, s az élvezett exotícus gyö­nyöröktől megittasulva csak nagy későn tud ismét visszatámolyogni a sivár hétköznapi élet unalmába, picziny szivecskéjében virágdus India megálmodott szépségeinek a vágyó sejtelmével. Mesebeszéd tehát, hogy a hévizi tó kigőzölgése mérges s azért felette még a madár sem jár, a légy sem repül! Láttam én a fecskéknek egész seregét közvetlenül a viz felett röpdözni, a tó vizében a p.irt mentén pedig volt alkalmam az apró halaknak, vizikagylóknak, békáknak és csi­boroknak többféle faját megfigyelni. Egész szokatlan, meglepő élvezetet szerez maga a fürdés ebben a különös, csodálatos víz­ben! A tó közepén álló c?ölöpép'<tményü fürdő pavillonok kabinjaiból lépcsők vezetnek a zárt (nők és férfiak részére elkülönített) tükörfürdőkbe. Onnét kicsiny csapó ajtókon át egyenesen a zabad tóba lehet jutni, hol mindkét nembeli 23-án lefizetett 2 K szeptember 1-én 5 K és október 3 án végkielégítésül 11 K 64 fillért. 5. Somogyi Flórián zalaegerszegi lakós augusztus 24-én lefizetett 4 K 50 fillért, 1907. évi julius 10 én 10 K 60 fillért és augusztus 5-én 4 koro­nát. 6. Keszli Eerencz zalaegerszegi asztalos augusztus 25-én lefizetett 10 K 80 fillér tőkét, 1 korona kamatot és 56 fillér felszólítási költsé­get. 7. Kasznár Márton zalaegerszegi lakós czipész hátralékos tartozása fejében lefizetett 10 K 49 fillért. 8. Pintér Gergely szabó, zalaegerszegi lakós szeptember 29-én 5 K és 1907. évi julius 11 én végkielégítés fejében 23 K 70 f. 9 Csiszár József tanitó zalaegerszegi lakós október hó 1-én lefizetett 30 K, 1907 január 7-én 20 K, julius 1-én 10 K 55 fillért. 10. Vizlendvai István föld­míves bazitai lakós, 1907. évi junius 27-én lefi­zetett 15 K 20 fillért. 11. Kámán János kovács, teskándi lakós deczember 23 án hátralékos tar­tozására fizetett 13 K 62 fillért. Janda Ferencz czipész zalaegerszegi lakós, az ingóságokból még meglevő vaskályhát november 5-én megvette 12 koronáért. II. Kiadások. Üzletrészeik törlesztéséül a fenti idő alatt ki­fizettetett: 1. Kázmér Gyula jrököseinek 2 üzlet­rész után 10 K. 2. Keszli Fe:encz asztalos zala egerszegi lakosnak 2 üzletrész után 10 K, B Kasznár Márton zalaegerszegi lakosnak 2 üzlet­rész után 10 K. 4. Balaton Sándor irnok, zala­egerszegi lakosnak 5 K. 5. Kárnán János kovács, tes-ándi lakosnak 5 K. 6. Pintér Gergely szabó, zalaegerszegi lakosnak 5 K. Borbély Györgynek, mint a »Magyar Paizs« kiadó­jának a félsz. biz. III. jelentésének kinyomatásáért és szétküldéséért kifizettetett 60 K, a többi per­beli végrehajtás foganatositási és felszólítási Költség. A mé.; néhány hátralékos szövetkezeti tag ellen az eljárás folyamatban van. ill ik jelentésünkben már megemlítettük, hogy Léránt György és özvegy Léránt Lászlóné ellen inditott keresetben a zalaegerszegi kir. törvény­szék 1378/p. 1906. sz. a. ítéletében alpereseket arra kötelezte, hogy 10C0 K tőkét, ennek a kereset beadásától vagyis 1904. évi junius hó 17-töl járó 5°/o kamatait és 275 K 30 fillér per­költséget egyetemlegesen, továbbá I. rendű al­peres Léránt Györgyöt arra is kötelezte, hogy ezen felül még 244 K 06 fillér tökét, s ennek a kereset beadásától járó 5% kamatait felperes­nek 15 nap alatt különbeni végrehajtás terh» mellett megfizessenek. Ezen Ítéletet a győri kir. ítélőtábla 2744/p. 1906. sz. a ítéletével helybenhagyta. Felperes alperesek ellen ezen ítéletek alapján kielégítési végrehajtást kért, mely ellenük elren­deltetvén, az 1907. évi márczius hó 15-én foga­natosíttatott. Ez alkalommal a Nagy Ferencz molnár es neje Pell Má:ia vevők andráshidai lakosodnál levő és ingatlan vételárból származó 2000 korona készpénz követelés foglaltatott le, minthogy ugy Léránt Györgynek, mint özvegy Léránt Lászlónénak összes ingóságai már más hitelezők javára elárvereztettek, s lefoglalható ingóságaik és ingatlanaik ekkor már nem voltak, mert Léránt Lászlóné II. r. alperes, a Zalaeger­szegen, 1906. évi márczius 17 én kelt ajándéko­zási szerződéssel a zalaegerszegi 4. sz. tjkvben foglalt 3347. hrsz. a. ingatlannak B. 9., 75, 82 és 83. sor sz. a. nevén álló 3 6/TO ed részét fiának : Léránt Gábor Ödön zalaegerszegi lakosnak aján­dékozta, kire ezen ingatlan tulajdonjogilag és telekkönyvileg be is kebeleztetett. De nem csak ezt az ingatlant ruházta át Il-od rendű alperes, hanem a zalaegerszegi 2040. sz. t.elekjkvbea f 1—2. sor sz. a. felvett ingatlanait is, melyekre a szövetkezőt iavára 8714/sk. 1902. sz. a. végzéssel a zásjcg 10OU óvadék erejéig bekebleztetett; 1906évi deczeír lber 2 7. én kelt adásvevési szerződőiéi elad* a 10.000 korona vételárért Nagy Femcz r^iolnár és neje Pell Mária andráshidai lakGokTiiak. Minthogy alperesekezen tartozásukra mind ez ideig mit sem fizettek, ezen követelés behaj­tására a zalaegerszegi járásbíróság 1907 V. 240/4. sz. a. végzésében ügygondnokul dr. Kele Antal ügyvédet rendelte ki, aki a zalaegerszegi kir. tör­vényszék előtt Nagy Ferencz molnár és neje Pell Mária andráshidai lakósok ellen 2094/p. 1907. sz. a. 1471 K 56 f töke s jár. iránt a rendes keresetet megindította, mely per még befejezést nem nyert. Mig ezen ügy véglegesen be nem fejeztetik, s a követelés be nem hajtatik, addig a felszámolás sem fejezhető be. Az ezen kivül levő, néhány kisebb, míg tel­jesen be nem fejezett ügy a felszámolás befeje­zését nem akadályozza, mert az illetők kisebb összeggel tartoznak, melyet részletekben leg­közelebb lefizetnek. Megemlítjük nv''g, hogy Léránt György és özv_ fürdőzők találkozni s egymással egész kedélyesen elkaszinózni szoktak. Itt aztán, abban a nagy szabad tóban várja az embert az a mondhatlan élvezet, az élvezetnek az a kü'önlegessege, amit széles e nagy világon egyedül a hévizi tóban való fürdés nyújthat! A viz tiszta, átlátszó mint az üveg. Hőmérséke bizelgően édes, ideg megnyugtató, az egész szervezetet kellemesen átjáró és megüditő, mint a tavaszi napsugár! . . . Téten is csak mind­össze néhány fokkal sülved s igy a tó vize sohasem fagy be. — Mélysége mindenütt egy­forma s szinte hihetetlen, hogy a süppedős tó fenék daczára magasabb és alacsonyabb ember­nek, felnőttnek és gyermeknek egyaránt a válláig ér. — Sokat tanakodtunk, váljon mi lehet a természettani magyarázata ennek a különös jelen­ségnek? De kitalálni egyáltalán nem tudtuk s okos ember létünkre átengedve magunkat tes­testől-lelkestől a kínálkozó élvezetnek: rábíztuk az érdekes talány tudományos megfejtését azokra, kik okosobbak nálunknál. Azonban, nem csalódom talán ha felteszem, hogy a viz nagy sűrűségénél fogva mindenki csak annyira sülyecl benne, mint a mennyi vizet testévei a helyéből kiszorít. A fürdőzőknek csak a fejük látszik ki a vízből s a sok ide oda mozgó fürdőkalap a hídról nézve olyan, mintha megannnyi vízen uszó csodavirág volna! Meglepő eleintén ez a futóhomokhoz vagy korpához hasonló puha bársonyos iszap, mely minden lépésnél enged, összefut, süpped és mégis támaszt nyújt a lábnak, megnyugvást a testnek, jóllehet erősen megnehezíti a mozgást és előre haladást a vízben. Nem ragad, nem mázolódík el a bőrön, s száritytt állapotában a kézről könnyen elfújható. Eleinte bokáig, majd térdig ér s a tó szélein szinte derékig süpped belé az ember. S ha az első alkalommal kezdet­ben kissé borsózó, szokatlan, fé.'ös érzést okoz is a bőrön: már a másik pillanatban megbarát­koznak vele a legérzékenyebb idegek is s szinte kellemes megnyugtató hatást gyakorol rájok ezeknek a myriádnyi uszó iszapszemerkéknek a folytonos gyengéd czirogatása, ami körülbelül hasonlít ahhoz az érzéshez, melyet valamely finom, puha, meleg állati szőrmének az érintése okoz a puszta bőrön. A nagy kiterjedésű tavat állítólag 38 meleg kénes forrás táplálja s jóllehet egy jókora folyó«­számba menő levezető csatornája van : vízbösége soha sem apad. Ugy mondják, hogy mérhetlen mélységből s a vulcanicus eredetű hegyek vala­mely kráterkatlanából ered a dus forrás, mely állandóan megujuló tiszta, meleg vízzel látja el a hatalmas medenczét. Melegét tehát — (mely 37—39 C. között váltakozik) minden valószínűség szerint a föld belsejében izzó ősi tűztől nyeri. Vizének gyógyító erejét az alvilágból fölfelé nyomuló, hosszú útjában szerzi olyformán, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom