Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-01-03 / 1. szám

6 MAGYAR PAIZS 1907. januá r 3. ber 30-án s január 1-én jósike.ii pásztói játékot rendeztek a Betlehemi bauterrel. A jövedelem az olvasókör alapjára megy. Németh Jenő igazgatótanítóé az érdem. Brnder Weisz. Wasz iszt dasz? Da?z íszt ájn kanizsaier Mencs. Wisszen zi, wasz iszt dasz, herr Brúder Wájsz! Tanulja mfg, hogy Komlós M. Miksa ur Zalaegerszegen lakik és magyar ember, és nem örzött az úrral egy disznó csordát, ne irjon hát kend neki német leveleket, se német borítékba zárt zagyvalékot Mert Komlós ur nem német ember, s önnek nem biuderje. S tanulja meg, hogy a darabontok korszaka lejárt s a Tisza Kálmánok korszaka is, a mikor minden zagyvalék nép rúghatott egyet ezen a magyar nemzeten. Brúder Weisz ur temetkezzék el Nagykanizsán s írjanak valamit a sírkeresztjére, ?mi tói még az unokái is megvetéssel forduljanak el. (Mert ezekkel az* emberekkel szépen már nem lehet beszólni.) .őnagysága Komlós Paula". Megint Komlós. De hogy szeretik ezt a „Komlós" nevet a germanizálók. Őnagysága Komlós Paula! ön talán testvére a „Dampfságe-Verw&ItungBrod a — S. der Holzexploitations-Actieu-Gesellschaft Budapest" urnák ? Vagy mi a menykő, hogy önnel minden magyarországi kereskedő német nyelven leveiez ? Küldje őket a pokolba, ha ellenségei azok itt a magyarnak! 8 magát is ha ugy van a dolog. Az ilyen fráterekkel meg keil szüntetni az érintkezést. Meit Magyarországon vagy magyarok vagyunk, vagy magyarellenes gazemberek. Távoliaic. Meghalt Hegedfis Sándor. Tartozom ennek a megemlítésével. 59 éves volt. csupán. Nem olyan hosszú idő 8 nem is va!a vénember. De egy veszedelmes rosz nagy időnek a tanúja. Előbb azonban mellékesen megemlítem -óla azt, hogy miniszter is volt 1900-ban. Sőt miniszterségét elég nevezetesnek is tartom a magyar iparra nézve. Ó volt. aki azt mondta, hogy indítsunk mozgalmat a társadalomban a magyar ipar pártolására. Sokat gondolkoztam, hogy hát a hatal mas emberek, a miniszterek tőlünk váruak támogatást, segítséget, — tőlünk nyomorult emberek tői, akik egyik napról a másik napra alig tudunk átvergődni és tovább tengődni. Az elefántok és az oroszlánok a hangyáktól kérnek segítséget. Csakhamar megértettem az okát. De azért mégi.* sokat kell gondolkozni rajta. A független felelős minisztériumon. Vagy van szüksége a miniszterBek a támogattatásra 8 ekkor gyenge a hivatala, Tagy nincs szüksége a hivatalnak a támogattatásra s akkor gyenge a minisztet (t. i. ha mégis támogatást kér) ... A Magyar Paizs többek között az ő szava után is indult, hogy védelmezze a magyar ipart. Soha ilyen védelmezóst! Védelmezőt annyi támadás még nem ért, mint ezt a Magyar Paizst. A sors mostohán bánt vele és velem. De latén a tanúm, hogy panaszolni nem mentem Hegedűs miniszter úrhoz. E% az első panaszom előtte s ő ezt sem hallja már .. . Miniszterségénél azonban sokkal nagyobb, akarom moDdani nevezetesebb ember volt az országos képviselőne!: egyszerű köntösében. GyoméiU, éleseszü éa nagy munkásságu ember volt. Különösen a számok embere. A pénzügyi bizottságoknak előadójaként szerepelt sokat képviselőségének hosszú során. Azonkívül sokféle banknak, pénzintézetnek volt ilyen, meg amolyan tagja, elnöke stb. Szóval a Tisza Kálmán korszakának volt egyik jellegzetes alakja a kormányának egyik erős oszlopa. Tehát élénk közgazdasági tevékenységével tekintélyt ós nagy vagyont szerzett — magának. De kihalnak rendre-iendie Tis^a Kálmánnak az emberei s velők együtt kipusztulnak rendre-rendre az önös érdekeknek a libái is. akik csak azt gágogják, hogy ki-ki magának. Véget érnek talán a koldus rabszolgák és kipusztulnak a gazdag rabszolgák. S jön e helyett talán az önzetlenség, a közügy iránti szeretet, a fajszeiete' s a nemzeti büszkeség ; az egymáshoz való közeledés ós ragaszkodas, az egyenlőségre való törekvés, s fokozatos érdem szerint ugyaD, de míndnvájunknak a tisxteséges megélhetése e* megei ősödébe, mely a nemzetnek a megei ósodését s a függetlenségét '; jelenti. Ez jön talán. De amig azok ki nem hal- í nak, addig ez a korszjk nem jön el. Tehát csak \ rajta. Igaz, hogv kegyetlen kegyelet, dc c^ak gvor- ! san a sir felé. S vegyüljön a temetésnek bánatos • hangjába egy kis cn.m is. Ez a nemzet éideke. ; Hegedűs Sándor a^eit nagy ember volt, mert a magyar ipar erdekeb r — szóíoit. Mi csodák lehettek azok, akik még n.m is szólottak ! (B.) Irodalom. Művészet. Nagyérdömü nagy közönség! A aéjje, mikó ott a kis ládán jaz harmíntzadik göcseji levelet akartam békezdCgetnyi, három szöm koppogatás közvetétŐdött a iülezetömhöz. Elsőbe hokke, máscczczor ígön igön, utóllán ol'an naon kopogatta valaki jaz ládát beliürü, í hogy aztot goadóíam valamölles egzekuczió kívánkozik kü abbo. Künyitogattam, mondok: ammá miógis tsunya i vónaha a zembcr jaz végrehajtót sem erögetoéje bé. | Gondóli a nagyérdömü nagv közönség, hogy mi ! vót az a koppogató? Nem i

1 Nohát kérőm az nem ; vót más, m'ud két szöm angyal! Ippeg akkorák j vótak, mind essög a zöklezetöm. Jaz ládo nyíl- ' láson ecczörre kü is bakfinczátok elejbém. A zegyik a zanyaszütt ruhájábo vót bújva, jai másik f BziutoUan formán őtözkódött, t3akhogy az u ruhájo miég egy szöm torombitáve vót. diszétteve. Gyönyörüjegge nézögettem üket. Magamba kérdöz- í gettena: hát ezök mi a tsodájjér gyüttek idő ? A máhik, akinek torombítájo is vót, köllemetösen meghajtogatta magát, essög íllen kilszóza

f.tel Iópködö't elejbém: „Bátsí, tudí-e, kik vajunk mink ?" Mond-k : hogyan tunnára Én aztot, isze eddig még sósé vót óógom a zaogyaiokke. Aezongya az a tsöpp jószág: „Isze nem is vajunk mink angyalok, hanöm jaz pijtasom a ezeröntse ktennye, ón mög a zinasaa vájok, essög azér gyüttünk, hogy keetöket egy heiyhözet tele vezessek . . osztán el is indutak a zajtó felé. Magam is utánnik füttyögtem. Abba jaz sötét écczakábo még pipits se köllött nekiek. Frissen szödeködték jaz lábaikat. Mikó má jó sokárig menögettünk, akkó kérdőm : hát huá menünk? eszöm asztot a zaranyos szüveideket. „Idö el" mutatott egy nagy házro az a kis inass-angval. A nagy ház falán mögriyomogatott egy gombszömöt, essög mikó jaz fi 1 künyillett: akkó látogattam, hogy beértünk a könyvnyomogato bótba. Ott osztán má jaz kis Isten szavallott; aszón gya: „Jácczoggyunk bujkálóst. Majd mikó elbu junk te megfújod a torombítádot. parantoót a zinassra, keetök peig tsak keresaön bennünket" — dobta felejjém a szózatot; avve ugy eltünögettek mind a zsidó kátulájábu jaz kámfor. Nemsokáro szót a trombita. Én sokárig keresgetem üket. Nem falatom senimitse, halom abba jaz szózatbu aztot bóháztom kü, hogy tsak ugy talágatom mög aokat, ha jaz leveleimeket kőnvöbe 8zedögetöm, essög jaz nagyérdömü nagy közönség is segétt keresgónyi. Avve jaz mélysógös kérelömme lüttyögök elejbek, rendőgessék meg ezeöt a nevettető könyvet; nem lösz az derágo ; harmintz göcseji levélná több lösz bennö, mégis tsak egy koronájjér adogatom. A ki 6-ná többet rendől, egyet lőilü kapkod. A redőgetóst elfogadi Lengyel Ferencz zalaegerszegi lakós is, mög essög a „Magyar Paizs" újság is. Gjüjjenek hát kérőm! Méll tisztöletöm küszólásável: t Én Y Penq Tong a zarany róka rönd kis farkazattyának érdemösr Takarékpénztárak ellenöreese czimen könyvet irt Balassa Benő zalaegerszegi felső keresk. isk. tanár. Az ügykezelés ós számviteli munkálatok ellenőrzésének az elveit ós anyagát hosszú elméleti ós gyakorlati munkával gyűjtötte ösaze szerző 8 különösen a számvizsgálók, igazgatósági tagok, jogtanácsosok, napi biztosok, felügyelő bizottsági tagok ós részvényesek használatára bocsájtja ki a könyvet, melynek ára 4 kor. 40 hll. Ott tnl a rácson! (A garnizónok titkai) Érdekesnek ígérkező könyv, melynek megjelenését e hó 15-ére igóri a kiadója. A munka szerzője nem ismeretlen az olvasó közönség előtt. Zsedényi Aladár irta, aki egy fővárosi napilapban közétett „Titok a garnizónból" czimü czikkével a nyáron nagy feh ünést keltett országszerte. Eddig csak az előszavát ismerjük Zsedónvi legújabb müvének, de amely maga is rendkívül felcsigázza érdeklődésünket. Azt mondja benne, hogy az olvasót végig fogja vezetni ott, tnl a rácson, abban a sajátos külön világban, amelyben katonáek élnek. Bekukkant vele a tiszti nevelő intézetekbe, a laktanyákba és a kincstári szalonokba. Éidekessé fogja tenni könyvéi, az az előre jelzptt ígérete, hogy csak megtörtént valóságot irt meg, továbbá, hogy mais élő s eredeti nevükön ismert ( alakokat fog szerepeltetni, Ez a magyar Büse féle muoka 160 oldalas terjedelemban illusztrálva, feltűnő esinos kiállításban jelenik meg és mindeu könyvkereskedésben kapható. SAz áia kétkorona lesz. Különfélék. Vad vessző eladás, átvéve az eladd lál helyben. Eladok I-ső, II-od osztályú nima és gyökeres rip&ria portálís vad vesszőt. Bővebb felvilágosítást ad SkUbliCS Károly földbirtokos Besenyőn P03ta Zalaegerszeg. 2—3 V. B. Cserenosóci. Szólottam az illetőnek. Köszönet. Mindazok, kik felejthetetlen atyánk, nagyatyánk, illetve dédatvánk Fürst genedek temetésén megjelentek és ezáltal fáj daluiunkat enyhíteni kegyeskedtek fogadják ezúttal hálás köszönetünket a gyászoló család. A levegőben. Zalaegerszeg. Magasság 156 tn. abs. Deci. kó Barm. m/m reggel Huma. c. 7 órakor ÍFelhőj ZBt II3 I* Jegyzet 28 750 5 h bor. é hófuát 8 m/m 29 751 4 h bor. é hófuát 10 m/m 30 754 16 h é köd 31 763 24 h 'agy. 6 muszka hideg 1 757 4 h der. d hómagas. 7a m. 760 2 h der. d — 3 757 1 6 h bor. l

d — Időjárásunk pár napon át libériai volt, 24 f. hideggel, rá azonban melegbe csapott és most erősen olvad a sok hó. An időjárás képe f. hó 31-én reggeli 7 órakor Zalaegerszegen volt 24 fok h, irvaváralján 15 h, Budapesten 7 h, Kolozsváron 6 h, Bukarest 5 h, Prága 7 h, Krakkó 9 h, Szentpétervár 11 h, Moszkva 3 h, Bécs 6 h, Berlin 6 h, Páris 4 b, Róma 1 h, Fiume 2 h, Szerajevó 10, Konstantinápolyban 2 fok meleg volt. Bk. Njomitott Tabj R. Utóda köajrojomdájában Zalaegerszegen. árverési hirdetmény. Alulirt kir. bír. végrehajtó az 1881. évi LX. t ez. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a zalaegerszegi kir. járásbíróság 358 száma végzése által Czukelter Lajos végrehajtató javára Dr. Árvay László ellen 900 kor. tőke, ennek 1903. évi szeptember hó 23-tól járó 5

u/o kamatja, ugy járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával biróilag felülfoglalt 710 kor. becsült bútorokból álló ingóságok nyilvános árverés utján leendő eladatása elrendeltetvén, — ennek a helyszínén, vagyis Zalaegerszegen leendő eszközlésére 1907. évi január hó 15 ik napjának d. e. ll órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzé sel híva'nak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t. cz. 107. § a értelmében a legtöbbet ígérőnek bejáron alul is el adatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára a?, 1881. évi IX. t.-cz. 108. § ában megá'lapitott feltételek szerint le3z kifizetendő. Kelt Zalaegerszegen, 1906. decíetnb. 21. napján. Lukács József., kir. bír. végrehajt*