Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-11-21 / 47. szám

¥111, év ifeiaagerggog, 1907. november 21. 47 szám. 3516fl«et-si ár : Sjy é»re 4 koron* iél étr« 2 korom*. Nejjel én« 1 kor. SS8Í száts 8 fillér. íerfteazu Z. Hor-^rátli Lajos MunliiatársalE; - { Hi'detístk dija megegyezés szerili N llt:ír tora 1 kor. Szerkesztőség és kiadóvaUl: Wiaisici-utc<» U LENGYELFBEENCZ BORBÉLY O- ~5T Ö KG-T laptulajdonos. MEGJEI.ENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE KérjUk a hátralékos előfize­tőket, szíveskedjenek elküldeni a lap diját, hogy a szétküldésben ne legyen akadály. Emlékezés Csány Lászlóra. — A keszthelyi Csány-ünnep alkalmával közölte a Keszthelyi Hirlap. — Hogy a Csányak s Buzád-Hahót nemzetség­ből származnak: az lehet; s hogy őseik valamelyik nyugati országból jöttek volt be: azt hiszem is, nem is; de hogy a Csányak főrendü nemes magyarok voltak s köztök főképen Cs ny László erős támasztéka a magyar géniusznak, sőt kimozdithatatlan és elolt hatatlan lángoszlopa a magyar szellem­nek : azt hiszem és vallom, állitom, erősítem és bizonyitom. Ha az apai ág Németországból jött, akkor az anyai ág jött keletről, s ha anyai ősei jöttek nyugatról, akkor a másik águ ősei vettek részt Árpád csatájában. Azonban ez nem is olyan nagyfontosságú kérdés. Akit a magyar földnek, viznek és levegőnek a jósága meghódított; aki édes kenyerünknek és tüzes borunknak a meleg­ségét érezi; akit akár tomboló csikósainknak szilaj kurjantasa, akár bús nótáinknak fáj­dalmas húrja megfog és rabul ejt, ki a magyarnyelv zengzetességét avagy költésze­tünknek szines virágát megszereti, törvénye­inknek bölcsességét tiszteli s ennek lovagias­ságáért ha csak háládatossággal is fizet; kit e nemzet szenvedéseinek a kálváriája részvétre indit s e rokonszenves fájdalmában védve­támadva vére hullásáig élet-halál harczra kél velünk, mellettüuk, érettünk, és aki mindez őrző-, védő szellemet testamentumilag hagyja ránk: az magyar ember, ha a Káp tarto­mányból jött volna is hozzánk. Különben egyik ős már 1234-ben főispán, másik főpohárnok- és tárnokmester. 1475­ben Mátyás király új adomáuylevelet ad nekik zalai, somogyi és vasmegyei birtokaikra. Csány Balázs 1505 beu Zalamegye követeként részt vesz a Yerbőczy-féle rákosi országgyű­lésen, hol azt határozzák, hogy magyar vér­ből kell választani a magyarok királyát. S ezt meg is tették 1526 b8n Székesfejérvárt, a novemberi koronázó gyűlésen, hol Ferdi­nánddal szemben Szapolyai Jánost koronázzák meg. Leghíresebb köztük azonban a mi Csány Lászlónk, aki nagy történelmünknek egyik legnagyobb alakja, mert Ipgnagyobb hőse. Zalacsányban született 1790-ben. 20 éves korában katona lett. Előbb a Friemoní, az­után a Radetzki huszárezredben volt hadnagy és főhadnagy 28 éves koráig. A nápolyi had­járaton több ütközetben részt vett. S milyen érdekes! A történelem hogyan összeszedi embereit. Igaz lehet, hogy amint mondják, lábsebesülése miatt hagyta ott a katonaságot. De én azt hiszem, hogy e mel­lett, vagy ezen kivül is: magna ingenia conveniunt. Mintegy összebeszélnek a távol­ban is a rokon lelkek. Igy beszéltek össze ugyancsak e veszedelmes időben a költők is. 24 éves ifjak, akik -egymást sohasem látták, egymásról hirt sem hallottak, az ország kü­lönböző szegleteiben, sőt egyik a bécsi szemi­náriumban, egyszerre pengetik a hurt az ősi dicsőségről, a magyarok honfoglalásáról. Egy­szerre pengeti: P. Horváth Endre, Egyed Antal, Aranyosrákosi Székelv Sándor és Vörös marty Mihály s előttünk van a „Régi dicsőségünk u-ről szóló hősköltemény, hogy e tükörben hajdani nagyságunkat látva, önér­zetre ébredjünk. Mintegy ennek folytatásaként mondja Széchenyi: Magyarország nem volt, de lesz. És összebeszélnek a többi hazafias lelkek is, hogy menjen most mindenki a helyére. Hazaugrik Lenkey százados, leteszi a henye Waffenrockot Széchenyi százados, és igy tesz Csány főhadnagy is, felkötve az igazságnak sokkal szebb, nemesebb és dicsőségesebb kardját, hogy a magyarok jogát védelmezzék. Ha nem czélozta volna is, de ezt a köte" lességét teljesítette Csany László vármegyé" jében, kormánybiztosi mivoltában és miniszteri hivatalában. Kossuth századának a szellemét szolgálta 48 előtt, 48-ban és 49-ben. Láng­leikének és munkásságának értékeként nem emlitek egyebet, csak azt, hogy október 10-én bitófán ölték meg. És még azt, hogy — noha menekülhetett volna, — nem menekült, hanem azt mondta, hogy: „Előbb belefárad­nak a hóhérok az öldöklésbe, mint a népek a szabadságért való küzdelembe". Keszthely közönsége emlékünnepélyt tart s elzarándokol lelkében a nagy hőshöz, mintegy iskolához, a nagy lelkek és bátrak iskolájához, hogy elvigye üdvözletét, hogy áldozatot tegyen és hogy tanuljon. Keszthely közönsége ezzel nemes utódnak mutatja magát. „Vagy nem méltó é, hogy a haza szivé­ben hordja annak emlékét, ki a hazát szivé­ben hordozá?" Borbély Oyörgy. A keszthelyi Csány estely fényesen sikerült a mult vasárnap. Találkozott itt akkor Zalavármegye előkelőségének térti és női világa. Szép volt látni _ amint Gróf Batthyány József orsz. képviselő, fő­rendező, a küszöbön állva házigazdaként udvarias­sággal és örömmel fogadta a tolongva gyülekező óriási közönséget. A közönség lelki gyönyörűség­gel hallgatta Bezerédy Lászlóné előadását. Mert hallottunk már Uránia féle előadásokat teljesteli boszusággal. A Bezerédyné müve szépen megirt történeti vázlat, a nagyobb történelmi alakoknak kidomboritásával; az előadása nyugodt, teljesen érthető és hangsúlyos, a nőies hanghúroknak ritmikus bájos csengésével. A felolvasásába szőtt történelmi alakoknak megszemélyesítőit már fel­soroltuk a mult számunkban. S most csak hang­súlyozásul említjük, hogy az élőképek felségesen sikerültek. Nem lehetne megmondani: melyik volt szebD, melyik dicsőbb, melyik nagyobb! Gizella­Takács Lili, Szt Erzsébet — Takács Ilonka, Beatrriv lvolier Bözsi, Zrinyi Ilona — Bosnyák Gézáné, az egri uők — Czakó és Lénárd kisasszonyok, Szegedy Róza — Bezerédy Sári, Erzsébet királyné — Dezsényi Árpádné, — vagy a munka meg­dicsőitésének géniuszai — Horváth Mima és Gaái Janka stb. stb. Előkelő művészi zengorajátéka volt Somsich Andor somogyi nagybirtokosnak s kedves éneke Svastics Eugénia kisasszonynak Méltó a dicséretre a keszthelyi iparosok dalköre > melyet Garay Sándor karnagy tanított és vezetett, s mely pompás összhanggal adta elő Petőfinek a »Falu végén kurta kocsma* cz. költeményét; épenugy a keszthelyi ének és zenekedvelők egye­sülete, mely Eckhardt Antal karnagy vezetésével adta elő a hármonium dicsénekét. — A rendezés körüli fáradtságból legtöbb részt vett Gaál József tanár. Nem tudjuk, vájjon megismétlik é, vagy nem, jövő vasírnap. A megismétlés kívána­tos volna, bár félirakkal is, mert Keszthelynek egész közönsége nem vehetett részt e kiváló estélyen. Sót tekintve, hogy a tört. alakok be. mutatói nagy anyagi áldozatot hoztak a fényes öltözékek megszerzésével, nem ártana, ha a megyének többi városaiban is érvényesítenék. A nagyobb ünnepeink alkal­mából vigyázzunk, nehogy oszt­rák levelező-lnpokon kívánjunk boldog ünnepeket. Zalaegerszegen, az Arany Barany á"bell©3=Lé"berx­4 legolcsóbb beszerzési forrás gazdasági, betegápolási, gyógyszeranyagok, pipere- és illatszerekben A kitűnőnek bevált Genti*y kávé-keverék kilója 3 kor. 2Ú fi*Eér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom