Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-11-14 / 46. szám

2 M A Cr y A R P A I Z S 1907. november 14. legyőzője a nagy sokaságDak, mely nem látja a végczélt és nem ismeri az oda vezető eszközöket. Régiob jegyzeteim között találtam egy öreg franczia generálisnak, Mont4uc-nak következő nevezetes mondását: «Ha a félelem erőt vesz az emberen és elveszti helyes ítéletét, nem tudja, mit csinál, mint általában az olyan emberek, akik veszélyben forognak. Istentől főleg azt kérjétek, hogy veszélyben fejeteket el ne veszítsétek ; mert legyen ez, vagy amaz a veszély, rendesen kikerülhető az. De ha egyszer oly félelem fog el titeket, hogy egy ellenség helyett tizet láttok, mint midőn a részegek egy gyertya helyett — ezret látnak: akrsor isten legyen irgalmas ti nektek !» És igaza volt az öreg katonának ! A dühöngő s felü.kerekedett tömeggel szemben az egészséges, találékony ész különféle eszközökkel segithei magán. Addig, mig a kihágások fenyegető jelleget nem öltöttek, szelídebb és neme sebb eszközök használandók föl. Legbiztosabb fegyver ilyenkor : hogy a rémületet nevetségessé tegyük. Volt alkalmam ismerni oly szónokokat, akik Kritikus helyzetben nem csak megszeliditeni, de nevetésre indítani kényszeríteni voltak képesek a zavarok okozóit. * Az erély felnyitásának, felüdititésének egyik nagy forrása a változatosság. Ha az ész kimerítette már erélyét egy foglalkozásra, még mindig képes az — más munkára. Mindamellett tény, hogy az erélynek minden ereje megérzi saját határát s hogy éppen azért takarékosan ke 1 vele bánni. A munka, a foglalkozás változatossága csakugyan az ö nyugalma. A mulatságok, a szórakozások is különfélék. Angolországban pl. szeretnek sokat nyargalni; Francziaországban a színházakban és táncztermekben töltik az éjjeleket; az amerikai ember szeret főleg nyáron a tengerpartra menekülni stb. stb. Minden nemzetnek van valami sajátos, jellemző keivencz szórakozási módja; noha egyik-másik internáczionálissá is lett. . Annyi azonban bizonyos, hogy bármely mulatság s szórakozás nemesebb s hasznosabb a kártyajátéknál. Hogy miért? ugy hiszem, ezt részlete sebben bizonyítani fölösleges volna. Tagadhatlan tény az, hogy minden siker a jó agyvelönek s bátor szívnek a győzelme és hogy a világ az erélyes és okos emberé. Hiábavaló, haszontalan munka volna az, ha itt a földön boldog életet akarnánk készíteni más, mint jó emberek számára. A tropikus vidék egy nagy kert; s mégis ott az ember rosszabbul ruházkodik s táplálkozik, mint a zord, hideg országokban. A természet csak egészséges, szelíd, szorgalmas s erkölcsös fajnak fedezi föl titkait. Hazánk forrásai bővek és jövője is nagy lesz, de csak az okos, erélyes, becsületes emberek számára. A dicsőség is ilyen emberek munkásságához van szabva; s aki a komoly, becsületes fáradozás mezején diadalmas útját járja: megérdemli, hogy megkoszoruztassék! Cselkó Józtef. Textil gyártmányokból 316 millió értékűt hoztunk be a mult évben Ausztriából. Ugy látszik, nagyon szeretjük a textil-ipart? Gryomrók harcza. (III.) Válasz a magjar gyorsírásomról legutóbb irt két bírálatra. (I.) (Folvt.) Én egy tökéletes gyorsirási rendszertől a következőket követelem meg: 1. Jelei egyszerűek, folyékonyak, — tehát a tompa- és derékszögletek kerülendők — balról jobbra dűlők, s ne legyenek nagyon hosszúak, mert a kellőnél hosszabb vonás a gyorsírás rovására van. 2. Minden hangnak a neki megfelelő jegyet adja. Jónak látom ide iktatni azon táblázatot, mely a magán- és mássalhangzóknak a magyar nyelvben miképen való előfordulását mutatja. Megjegyzem, hogy én a közép »é«-t (melyet a magyar tud. Akadémia is megkülönböztet) a nyilt »e«-től) megkülönböztettem. A magán- és mássalhangzók a magyar nyelv ben a következő arány szerint fordulnak elő: Arányszám 1000

1) a) Magánhangzók : a: 1000. e: 386. o: 404. 10) ó: 75. á: 418. 5) é: 384. ó: 97. u: 125. e: 815. i: 594. ö: 160. ü: 103. b) Mássalhangzók: b: 108. h: 169. 15)ny: 55. ide nem c: 9. j: 58. p: 73. számítván) cs: 43. 10) k: 456. r: 215. ty: 2. d: 148. 1: 397. s: 268. v: 171. 5) f: 86. ly: 76. sz: 143. z: 159. g: 169. m: 342. 20) t: 421. zs: 5. gy: 115. n: 389. (kettős»t«-et 3. A magánhangzókat csakis a szók elején és végén írja ki saját jegyével; a szók közepén pedig jelképileg, azaz csupán a mássalhangzók elhelyezése által jelölje. Erre nézve kell tudnunk: mindegyik magánhangzóra hány magánhangzó jöhet, s miféle arányban; mert csakis igy járhatunk el öntudatosan, s helyesen ; azaz ugy, hogy a könnyebb s nehezebb jelképi jelölési módokat megfelelöleg alkalmazzuk. A hangváltozat a magyar nyelvben a következő; Arányszám: 145

2) „a"-ra jő: a: 128. ,.i"-rejö: e: 40. á: 46. „ „ „ e: 14. e- 1 é 17 é. 4. ,, ,, ,, ié: 1. „ „ „ o: 10. i: 18. „ „ „ ó: 5. o: 62. „ „ „ ö: 14. ó: 10. „ „ „ u: 16. ti: 8. „ „ „ ü: 1. ai: 2. ., „ „ ái: 1. ái: 3. „o"-ra jő: a: 63. „á"-ra jó: a: 64. „ „ „ á: 28. á: 39. „ „ „ e: 2. é: 5. „ „ „ é: 2. i: 15 ir 10. o: 38. „ „ „ o: 26. ó: 6. „ „ „ ó: 8. ö: 1. „ „ „ u: 5. u: 2. „ „ „ ai: 1. ai: 13. „ó"-ra jö: a: 4. „é"-re jő: a: 1. „ „ „ á: 3. á: 5. „ ,, a c. 1. e: 59. „ „ „ é: 1. é: 27. „ „ i: 2. é: 23. ., „ o: 3. i: 19. ,, ., „ ai: 1. o: 5. „ö"-re jö: a: 2. ö: 3. ., „ „ e: 30. ő: 4. „ „ „ é: 1. u: 1. „ „ „ é: 9. ü: 6. „ „ „ i: 11. ei: 5. „ „ ö: 24. ,e"-re jö: a: 6. „ „ „ ő: 3. á: 1. „ „ „ ü: 6. e: 145. „ „ „ ei: 7. é: 75. „ő"-re jő: a: 1. é: 69. „ „ „ e: 20. i: 25. „ „ „ é: 2. o: 1. „ „ „ i: 12. ö: 5. „ „ „ o: 1. ő: 31. „ „ „ ő: 2. 1. 1. ff ff ff ff ff 1f ff ff ff ff ff ff >» >7 ff ff ff ff ff ff ff ff ff f) ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff f) ff ff ff ff ff ff ff '.f ff ?> ff 1> ff ff ff ff ff >f ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff f ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff lf ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff f* ff ff ff ff ff ü: 28. „ „ „ ü: ,, ,, ,, ei. 3. ,, ,, ,, ei. „é"-re jő: a: 4. „u"-ra jő: a: 24. » » » á: 2. „ „ „ á: 22. e: 72. „ „ „ e: 1. é. 38. ,, ,, ,, i: 3. é: 29. „ „ „ o: 2. i: 13. „ „ „ ó: 5. o: 3. „ „ „ u: 3. ö: 2. „ü"-re jő: e: 19. ő: 5. „ „ ,. é: 9. u: 1. „ „ „ i: 2. ü: 9. „ „ „ ö: 5. ei: 8. „ „ „ ő: 8. „i"-re jö: a: 38. „ „ „ ü: 1. ,, „ „ á: 21. 4, A szók közepén csakis a kötővonal képviselje a magánhangzót; még pedig: a rövid !) Ez azt jelenti, hogy mig az „a" magánhangzó ezerszer fordul elő, addig a többi hangzó- s mássalhangzó előfordulását az utána tett szám fejezi ki. 2) Azaz. mig az „e" 145-ször jő „e" után, addig a többi hangzónak a hangráltozatban való előfordulását az utánuk tett szám jelöli. kötővonal rövid, a hosszú kötővonal hosszú magánhangzót. 5. A nyelvben előforduló valamennyi mássalhangzói torlódást helyesm jelölni képes legyen. A magyar nyelvben a következő mássalhangzói torlódások jönnek elő: Arányszám: 1000

1) bb 29 85 fny kd bcs fr 170 kf bd 1 fs kg bf ft kgy 5 bg gb 5 kh bgy 90 gc kj bh gcs 175 kk 13 bj gd kl bk gf 4 kly 10 bl 2 gg 8 km 1 bly 95 ggyönemlot- kn 7 bm gh 5 tös gr 180 kny 1 bn gj 2 kp bny gk 4 kr 2 15 bp gl 2 ks 1 br 4 100 gly ksz 5 bs gm 1 185 kt 5 bsz 1 gn 6 kty bt gny kv 2 20 bv gp kz bz 105 gr 4 kzs bzs gs 2 190 1b 3 cc 2 gsz 1 lc cb gt 7 les 6 25 cd gv 4 ld 9 cf 110 gz 1 lf 2 cg gzs 195 lg 5 egy gyb 1 Így 1 ch gyd lh 13 30 ck 1 gyf Íj 7 cm 115 gyg lk 24 cn gygy 200 11 40 cr gyh lm 13 czs gyj In 20 35 esz gyk Jnv 2 ct 120 gyl 1 In" 1 cv gym 2 205 Ír 1 csb gyn 2 Is 4 cscs gyny lsz 4 40 csf gyp lt 49 csg 125 gyr lty csgy gys 2 210 Ív 14 csh gysz 3 Íz 1 csj gyt 4 Izs 1 45 csk 3 gyv 1 lyb 2 csl 130 gyz 1 lyd csm gyzs 215 lyf csn hb lyg csny hcs lyh 2 50 csr 1 hf lyk ess 135 ligy lyly essz hh 220 lym est 2 hk lyn 1 csv hl lynv 1 55 db 3 hn lyp" dc 140 hny lyr ' 3 dcs hr 225 lys dd 9 hs ly t 1 df ht ly v 60 dg hv 1 lyz dgy 145 jb mb 13 dh 2 jez 230 mc dj 2 jcs mcs dk jd 5 md 1 65 dl 2 jf . mf dly 150 jg mh 1 dm jgy 235 mj 1 dn 5 jh mk 2 dny jj 4 ml 6 70 dp jk 2 mlv dr 1 155 jl mm 7 ds 3 jm 240 mn 2 dsz 1 jn 1 mp dt 7 jny mr 1 75 dv 6 jp ms dz 1 160 jr 2 msz dzs js 245 mt 1 fb jsz 3 mv ff 1 jt 10 mz 4 80 fh jv mzs fj 2 165 jz 2 nb 5 fk j/s 250 nc 1 fl kb 4 ncs 8 f

n kcs nd 46 V. Vagyis: mig az „a" magánhangzó „ezerszer" jő elő, addig a mássalhangzói torlódások az utánok tett számok szerint. Azon mássalhangzói torlódások, melyek semmivel semjelölvék, a magyar nyelvben szintén előfordulnak, d« még ritkábban, mint az „l"-gyel jelöltek.