Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-10-24 / 43. szám

2 MAGYAR PAIZS 1907. október' 24. Az ügyész fölebbez. Fölebbeznek a városi tisztviselők is, mert az ők bőrükre a nyugdijalapból akarja kiadni a többségi szavazat ezt a pénzt. S mondják, hogy még igen-igen sokan fölebbeznek. Zavar és homály az egész. Nem ítélem el, akik megszavazták. Csele­kedeteikre, ugy kell lenni, vannak megnyug­tató okaik. De nem tehetek róla, ha bennem nincsenek meg a megnyugtató okok. A jegyzőkönyv egyetlenegy halvány indo­kolást tud megfogalmazni. Azért adjuk a 2800 koronát, mert a lemondó polgármester han­goztatás szerint az izgalmak miatt megrongált egészségi állapotban van. — Csakhogy erre nincs bizonyíték. Van két orvosi bizonyítvány ezelőtt másfél évről keltezve, melyek akkor egy pár hetet, egy pár hónapot javasoltak nyugalomra. Azóta eltelt 17 hónap. Lássunk tisztán. Lássanak tisztán azok is, akik nem tudnak, vagy nem akarnak. Várhidy v)lt polgármesternek a fizetésén kivül másféle pénzt a következő esetekben lehetne adni. 1. Nyugdijat, ha nyugdíjjogosultsága volna. De ez nincs. 2. Végkielégítést, ha nem ő egyoldalulag mond le, hanem megegyezésre, vagy ha súlyos okok kényszeritik a lemondásra. De ő friss egészségben és erőben önkényt mon­dott le. 3. Jutalomdijat, ha rendkívüli nagy szol­gálatokat tett volna a városnak erkölcsi és anyagi téren. De erkölcsi dicsőséget és anyagi hasznot nem tett sem a királybiztossal való gyülésezésével, sem a kutfurászal, sem a lejt­mérezéssel, sem a villanyvilágítással. 4. Kegydijat, ha alkalmatlan volna a munkára s maga szegény ember volna, csa­ládja az utczára szorulna. Dá ép, erős if|u ember és energikus; családja nem nagy; házassága révén jó módú; sőt esetleg — amint mondják — már is kitűnő hivatalt kapott Pesten, valamely közgazdasági téren, vagy más helyen, talán éppen a nagynevű Ganz protekcziója utján. És legfőképen ön­érzetes ember. Az önérzetes ember erős fiatal korban el sem fogadná az ilyen kegydijat. 5. Ajándékot kaphatna a várostól minden gazdagsága mellett és minden egyéb hiányos érdjmei mellett is, akkor, ha ennek a város­nak csordultig volna a bugyellárisa. De ebben a városban csak a városi pótadó 75-4°fo; a megyei idadó 10°/o; a megyei pótadó a házakra 7"P°/o; a megyei pótadó egyebekre 8'9°/o. A városi pótadó 7 5'4%. A megyei pótadók együtt 26°/o. A város lakosságának anyakára tehát összesen 102" 2 százalék pót­adó nyomul irtózatos teherként. Lehetetlen, hogy ilyenkor ajándékozni lehessen. Tisztelettel kérdem, az emiitett öt pontot tekintve, micsoda alapon és micsoda okkal lehetne Várhidy Lajos volt polgármesternek valamiféle pénzt adni még a rendes fizetésén kivül? Ám minden lehetséges. Ha ez az agyonyomorgatott város még azt a 2800 koronát is ki kell hogy fizesse: akkor az is lehetséges, hogy a lemondott polgármester zsebre teszi a 2800 korona végkielégítést és visszaül a polgármesteri székbe. Aktor ezt már igazán megérdemelné a város. A sok fölebbezésre nézve pedig megjegy­zem, hogy semmi sem lehetetlen. S minthogy igazában mindenki csak magában bizhatik, saját magam megnyugtatására én is felebbe­zek — két okból: 1. mert törvény és szabály szerint nem dukál végkielégítés, 2. mert arra méltánylási okok nincsenek. Borbély Oyörgy. — Büszke é Hungária azokra a „nemzetközi műveltségű" urakra, kik „Kotyinor" és „fjardt­muth"-féle czeruzát haszijálqak még ma is? — fját az állat örvepd-e a rajta élősködő bogaraknak? Emberismeret. Az emberismeret mindenkire nézve nagyon hasz­nos, mert aj emberiség egyenlőtlen fajokra és oly különböző véralkatokra és szivtulajdonságokra ágazik szét, hogy még két ember sem hasonlít teljesen egymáshoz, sőt némelyek még ellenkez­nek is egymással. Sok ember e természeti különbségeket is annyira leplezni és a saját kedélyét s indulatát annyira álczázni igyekszik, hogy az ismeretlen abban a veszélyben forog, hogy angolnának nézze egyúttal a kigyót is. Azonban minden ember keresi a hozzáillő ember­társat. Az ember tanulmányozásánál tekintettel kell lennünk minden természeti tulajdonságaira. E tanulmányozást a gyermekeknél well kez­deni, mig ezek még természetesek. Hogy más embereket is alaposabbal megismerhessünk, szük­séges hogy azokat helyes álláspontról jól meg­figyeljük, de egyúttal magunkat is helyesen meg­ítéljük. A megismerendő embert főleg oly pilla­natokban kell megfigyelnünk, a midőn ő meg­figyelésünket észre nem veszi. Ne Ítéljük meg öt örökölt neve után; uen keveset ruhája, s nem sokat szavai után; hanem ismételt megfigyeléssel általában tettei után, a melyek szabal ösztönéből és szivindulatából erednek. Másképp kell őt megítélnünk, ha más emberek ösztönzése és akarata folytán csalekszik. Teljeseu megbízható ítéletet az embert illelőleg csak a jó ügy érdekében hozott készséges önmeggyőződései és áldozatkészsége szerint nyerhetünk. Az ember jelleme megismerhető szabad elő­életéből jelen vizsgálatok mellett és kiváltképen titkos törekvéseiből. Öouralmi erejét megismer­hetjük a különféle kísérté ;ek alkalmával, vér­alkatat pedig egymással ellentétes eseményeknél u. m.: váratlan szerencséjében vagy szerencsét­lens 'gében és különböző váratlan zavarokban, különösen uj jelenségeknél. Minden véralkatnak vannak saját előnyei és hátrányai: a vérmes ember legtöbbnyire barátságos és vig, de állha­tatlan; az epés ember bátor és energikus, de kíméletlen; a hidegvérű ember türelmes, hű, de lomha; a búskomor ember érzékeny és szeretet­teljes, de legtöbbnyire igazságtalan. A vérmes és epés emberek külső benyomá­sokra nagyon fogékonyak, emez azonban ezen fogékonyság által nagyon fölhevül, amaz pedig állandóan reagál. Ezen véralkatok egyike sem teljes egy emberben is; hanem mindenkinek vegyitett véralkata van, a mily a korral és a körülményekhez képest rendesen változik. Minél kövérebb egy egészséges ember, annál bideg­vérübb és minél soványabb, annál epésebb szo­kott lenni. Az emberi szemnek is van rendesen valami jelentése; u. m.: fekete szín tüzet és parázst; barna nemes gondolkodást, energiát és kitartást; kék nyíltságot, szivjóságot és hűséget; szürke szin pedig barátságosat és türelmet szokott jelenteni — mindegyik némi toldalékkal, A nemeslelkü ember testmozdulatai természetes okosságot árulnak el. A gőgös feszes nyakon hordja fejét, állát majd­nem kebelére nyomja és mesterkélten lassan jár tekintetét a földre szegezve. A színlelő fejét oldalra hajtva tartja; a lusta ember hátrafelé lógatja fejét; a gyöngeelméjü fej nyugtalanul mozgolódik a testen, a roszakaratu ember azonban lehajtja tejét. A ravasz hízelgő egymásra dörzsöli kezeit, a gondolatlan hátán keresztbe fekteti azokat. Az álnok ember elrejti, mialatt ül, lábait széke alá; a makacs egyik lábszárát a másikra hajtja kereszt­ben; a kényelmet kereső egyenesen előre nyújtja és egymásra fekteti; a szégyenlőtlen pedig szét­terpeszti lábait. A kicsi szellem beszédközben nagy fontosságot tulajdonit az apró dolgoknak, gyakran és nem kellő időbeu csodál közönyös dolgokat. A feledé­keny elfelejti az imént hallottakat, elbeszélései­nél a legfontosabb körülményeket nem emliti meg, sokszor egy személynek többször megéli egy és ugyanazon esetet és gyakran cserél össze kalön­féle tényállásokat. Az egymással ellenkező emberek gyakran ellen­tétes előnyökkel bírnak. A békeszerető és nemes ember nem ragadtatja el magát szenvedélyei által, nem lépi át még a legnagyobb fölhevülésben sem a józan ész határait; s ha figyelmeztetik hibáira, bocsánatot kér és őszinte szívvel azon van, hogy hibáit rögtön jóvá tegye és kiengesztelésre törekszik. Ennek ellenkezője a szerencsétlen duzzogó. Az ember jellemét, különböző tulajdonságait a grapho­lógiai mövészet segítségével kézírásából, stylusá­ból is meg lehet ismerni. Az embert szülei és azon emberek után ítélhetjük meg, a kikkel önként bizalmasan és nyilvánosan szívesen társal­kodik. Ha egy ember tulajdonságait harmadik személyek utján meg kell tudnunk, forduljunk e tekintetben legalább három lelkiismeretes és igaz­ságszerető személyhez, kik az illető ember tulaj­donságait jól ismerik és a kik vele semleges viszonyban állanak. Cselkó Jjz \ef. Azt tartják, hogy a néppárt csakis ott tud terjeszkedni, ahol a műveltség még hátul kullog; és lám a sors minő já éka, hogy Göcsejben és az alsólendvai járásban csak­ugyan évek óta néppárti követ vaD. Nos, mutassák meg Gróf Zichy, Farkas József, Darányi Ferencz és Nyáry Béla néppárti képviselő urak, hogy nem engedik bedesz­kázni a világosság elől a kerületüket, hanem a kulturát és népük jólétét előmozdítandó, a zalai balatouparti vasutat választókerületükön keresztül vezettetik Pacsa, Nova és Alsó­lendva járásokon át az onzág határáig. És ekkor mindjárt igaz lesz az, hogy nem fél­nek a világosságtól; hisz most kezükben a hatalom. Legyen a jelszavuk: Keszthely—Pacsa— Nova—Radkersburg! Dr. Sz. J. A tüdőbetegekért. Nemzetmentő, nagy nemes munkát végez a Józséf föherczeg Szanatórium Egyesület (Bpest, Lónyai-utcza 47.) buzgósággal, lankadatlan kitar­tással fáradozván azon, hogy az országban szana­szét kórházak, menházak állittassanai fel a tüdő­betegek számára. Ez az Egyesület a kivándorlás után Magyarországnak legnagyobb vérvesztesége ellen, a tűdővész ellen folytat SZÍVÓS küzdelmet. Illő, hogy sorakozzunk e nagy nemes küzdelem­hez. Illő, hogy sorakozzanak a hírlapok s hogy sorakozzék az egész magyar társadalom. Igaz, hogy tele vagyunk, nyakig vagyunk ezer­féle adóval, de alkalmas időben, alkalmas c/.élokra jól eső lélekkel kell áldoznunk. Következik a Halottak napja. Kegyelet czimen mennyi tenger kincset elpazarlunk ilyenkor. Meglenne a kegye­let is, megmaradna a külső fény is, ha annak a sok kiadásnak egy ötödét, egy tizedét, vagy akár csak egyhuszadát nem eresztenők szélnek, hanem összegyűjtve a szanatóriumnak czéljaira adnók s évenként ezt gyakorolva, hihetetlen nagy mennyi­ségben hozzájárulnánk az embermentésnek nemes nagy munkájához. Szép és helyén való volna, ha a nemes érzésű nőegylet magára vállalná a közvetítés dolgát, s megállapítaná az összegyűjtésnek módozatát is. A kegyelettevők a mécs és virágkoszorúk halma­zából csak egy súgárt, csak egy hervadt virág­szirmot, ezeknek az árát szánják a szanatórium javára. A nők egyesülete egy perselyt állíttatna a temetökert kapujába, s a nélkülözhető fény­sugárnak és virág szirmoknak filléres árát össze­szedné. Megnyugtató lenne ez az eljárás az élőknek és holtaknak egyiránt. Az Egyesület élén Verner László dolgozik nagy buzgalommal, s disze az Egyesületnek Auguszta főherczegnö kinek ez a jelszava ismeretes : »A legnagyobb boldogság abban rejlik, hogy szenvedő embertársaink kínjait csillapítjuk és nyomorát enyhítjük.« Ezt a tartalmas jelmondatot mi is elfogadhatjuk. Borbély György.

Next

/
Oldalképek
Tartalom