Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-10-03 / 40. szám

11111. áv Zalaegerszeg, 1907. október 3. 40* szám Elfifiset.'si kt: ! ggf

ö ||j g| '^jj® Mm^ •pg I Hirdetünk ént 1 kor. l| fl^M jj fi B^

M ' Szerkesztőség és u száa 8 flllé . f^QJWJ ^J ^J 5J ^ ^^ ^ ^iJ 8J Wlaisici-utcía 16 I-T- TT^^^Ó -+-"1^ -r- _ • ^ _ f LBNGTELFBB1NCZ z- Hor^atiL Lajos Munkatérsai: = ( BORBÉLY gttörgy laptalaj donos. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Égető kérdések. Ennek a városnak a vidéke Isten áldott vidék. Télen nem zord, nyáron nem forró. Az ember mind a két végletet könnyen ki birja. A vidékén és a benne uralkodó szél a levegőjét tisztán tartja. Az élet elemeknek bővében van. Folyóvize kitűnő fürdő. Földje termékeny. Beteg tünetnek tartom, hogy mégis olyan tulmagas benne a halálozási arány. Az egy viszonylik a százhoz. Ennek a beteges tünetnek az okait ki kell kutatni. Nézzük őket sorban. A levegője állandóan mozog. Ez a mozgás a romlott levegőt tova üzi. Elhajtja messzire. Hatástalanná teszi. A zalamenti pocsolyák bűzét is elkergeti. A levegő tehát nem okozza a halálozást. A földje dúsan termő. A piacz a tanúm arra, hogy egyként diszlik a gabona a krumplival, a murok répa a salátával vagy a lóherével. Látott-e valaki szebb virágot máshol, mint a milyeneket ez a főid nevel? Ugy-e, nem?! A verbena színpompás. A nebánts virág, az őszi rózsa, a „Marechal Niel", vagy a remontant szegfű felér egy egy kincscsel. A pünkösdi rózsa, a jázmin bokor, a pipacs, a búzavirág, a cycltmen mindmegannyi drágaság. A földnek a termése sem okozhatja a nagy halandóságot. A viz . . . No, ez már valamelyest ludas a dologban. A Zala melléke lápos talaj. Ha a vasút nem szelné keresztül: járhatatlan ingovány volna. A vasúti töltés mellett levő mocsarak mutatják, hogy ez az állitásom igaz. Ezek a tókák gyűjtik össze a berek vizét. Ezeknek köszönhetjük, hogy a töltés mellett sétálhatunk. Ezek teszik a talajat járhatóvá. De ezek a tókák azt is mutatják, hogy Zalaegerszegen nincsen ivóviz. Vanni: van, csakhogy annak olyan az ize, mintha a békák hangversenyt, a halak távgyaloglást, a pióczák pedig nászutazást rendezgetnének benne. A városnak akármelyik részén épitik a kutat, 8 méternél mélyebbre nem kell ásni. Olyan kut is van, a melyik 3 méternél sem mélyebb. A viz tehát magasan áll. Az esőlé és a szennyesviz hamar egyesülhet a talajvízzel. A talajvizet ez a piszkos portéka megfertőzteti. Ez a fertőzött viz a kútban együvé szivárog. Igy készül a baczillus fészek. Ezért mondom én, hogy a viznek valamelyes része lehet a halálozási arány magasságában. A negyedik elemet nem keverem ide. Abból maholnap semmit sem élvezhetünk, mert a la is, a szén is méregdrága. Hanem jó magunkat belemártom a szószba. Aki állandóan itt él, igazat ad nekem. A város két egész, meg egy fél fogatot tart. Ezt a harmadfél fogatot öntözésre, meg szemét hordásra használja. Mind a két ténykedéssel hasznos dolgot akar tenni. Az öntözést pld. akkor téteti, a mikor már el kellett volna felejteni. Ékes léptekkel halad a fogat, még pedig olyan ékesen, hogy a mire a vizeshordó kiürül,. a megöntözött rész szárazabb lesz mint előbb volt. A felszikadt porondot a jótevő szél felkavarja és beviszi az ablakokon, ajtókon, meg az emberi tüdóbe is. Az ajtóról, ablakról csak letörli az asszony vagy a szolgáló ; hát az emberi tüdőről ki törli le ? Senki! Istenem! mi minden lehet abban a beszivott porban? Mondjuk a legelemibb részt: agyag és homok testecskék. Az agyagot a tüdő nedve sárrá változtatja, a homokszemcsék pedig megmaradnak az agyagsárban guruló köveknek. Mert a viszonyuk olyan, mint a pozvai kavics meg a bazaltkő koczkák közti viszony. Hát kérem, itt látszik ki a nagy nemtörődömség. Ha csak egy szemernyi irgalom volna is bennünk, vagy a városi dolgok intézőiben; már réges-régen elfedtük volna a homokot és agyagot akár bazalt koczkákkal, akár téglával, hogy az emberi életet ne rövidítsük a sárral. Fel a munkára! A porfellegeket kössük a földhöz, mert a por az embereknek a gyilkosa. A mindenkori légmozgás ugy áldás lesz, de igy kárhozat. A vizet meg kell javítani. Eimek a dolognak a kivitele sok tapasztalást és még több költséget kiván. Azokat a vasút melletti tókákat adjuk a Zalának. Én ugy hiszem, hogy a városnak ügyes mérnöke megcsinálja a levezetés módját. Nagy nyeresége lesz az a városnak, hogyha azok a nadálytanyák a Zalába vándorolnak. A berek megszűnik, a levegő tisztább lesz. A kutak is egészségesebb vizet adnak azután. Van még egy másik mód is, a mellyel a vizet egészségessé tehetik. Építsenek vízvezetéket. Épitsék be a palotákba is, meg a kunyhókba is. Mert a kunyhók lakói is éppen ugy megérdemlik azt, mint a palotákban élők. A kivitelnél felmerül az a kérdés is: honnét vegyék a jobb vizet ? Ez már nem okozhat nehézséget. A város határában sok magaslat van. Ott van pld. a Becsali hegy. A hegytetőn a kápolna mellett, vagy még odább, csináljanak víztartó medenczét. Híjtsák lel ezt az élvezhetetlen vizet. Szerezzék meg azt a fajta szűrő készüléket, ami a Duna vizet, vagy Péc3 város ivóvizét élvezhetővé teszi. A sok baczillus tel megyen ugyan a hegytetőre, de onnát vissza nem tér. A szűrő készülék felfogja, megsemmisíti. A halálozási arány pedig az élet javára billenik. A tulsok égető dolog közül kiveszem még a csatornázást. Ennek a megoldását nem lehet és nem szabad halogatni. Ha a vízvezetéki csöveket lerakják, alkalom és mód nyilik a csatorna-hálózat megépítésére. De ne olyan módon épitsék ám, mint mostanában kezdik. A hosszas melegség figyelmeztetett arra, hogy ez a rendszer nem jó. Fedjék el a piszkot. Zárják el a bűzt. A szennyet vezessék a folyóba. Ott majd feloldódik. Veszélytelenné lesz. Azt hiszem, hogy senki sem haragszik meg azért, hogyha nem látja a cloáka szennyét. Azok az emberek pedig tovább élnek akik a tisztaságban nevelkednek. Lengyel Ferencz. Ott, ahol a politikai helyzet az evtizedes mulasztások s a közelmúlt idők törvénysértései nem engedik meg, hogy tórvényhozásilag kimeríthessük azt, amit tennünk kellene azért, hogy hazánk anyagi felvirágzását és önállósítását biztosítsuk, megteheti ezt, ha van reá elég hazafisága, ereje és kitartása: a társadalom. Kossuth Ferencz. Várhidy Lajos polgármester zavarosan tisztázott ügyének az ismertetése. A. mit a Magyar Paizsban megirtunk erről a/, ügyről, azt szószerint fentarljuk, hanem most ellátom egy kissé bő/ebb részletezésekkel. A közigazgatási bizottság Várhidyt fegyelmi vizsgálatában — moraliter súlyos rosszalásának kifejezése mellett, minden pozitiv büntetés alól teljesen fölmentette. A vár>si tanács és városi képviselő testület ezt tudomásul vette Dr. Thassy Gábor, Tivolt János és más képviseleti tagok, kik a gyűlésen Dem lehettek jelen, másnap kijelentették, hogy ők a felmentés mi.ttt tölebbezést adnak be. De tatán az esetben nem adják bealöllebbezést. ha meggyőző bizonyítékot kapnak arra nézve, hogy Várhidy nem ül vissza a polgármesteri székbe. IDrog-eria. slz -A-rsn-y lEZereszth-ess Zalaegerszegen, az Arany Bárány átellenébeiik legolcsóbb beszerzési forrás gazdasági, betegápolási, gyógyszeranyagok, pipere- és illatszerekben H kiitta ertek bevált Geniry káwé-kever>ék kilója 3 k©p. 2B fillér.