Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-09-05 / 36. szám

Víil. gatefeg^saereg, szeptember 5. 36 ülöftiet.si ár . ft-y éne 4 koríM. - él é'ue 2 io: ost. Neu-eá 6tr« 1 k r igj«» szá r. b íj lé . Hi det-'s k dija megegyezés izeriat N j:t:'r >ora i kor. Szerkesztősé; í» kiadóvj.tal: Wíassics-utc.a Í6 Biser-fcoszti Z. SZox'-váijIhL L aj os M-U.T1 "kratársal-c : f Xj £3 rsr g Xj s dr 3 isr c 2 v. B O R B 33 X. "2" &TÖ SiC3 ~5T Isptula'donos. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE 9S3SSS9SKS. • Iskola és élet. Régi, közismeretes mondás ez : non scholae, sed vitae discimus. Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk. De mit tesz tanulni? Hamis fogalom az, ha valaki azt hiszi, hogy a tanulás idegen szavak bemagolásából áll. A szavak csak hangzások, a melyek néha, föle- az jfiuságla bt nyomulnak gondolkodás nélkül. Puszta szavakat tanulni gondolat nélkü! valóságos mérges ópium az emberi lélekben; amely először édes álmot, a szótagok és képek tánczát nyújtja; félig virrasztó, félig szunnyadó állapotba helyezi az embert; aki csak hamar érz' a szóálmok rosz következményeit, mij a fizik'arpiumnál. Ezek a pik^a szaví kifárasztják a lelket és bizonyos ke!" 'leraes tétlenségben tartják ; miáltal a lelket os gondolat szunnyadozásra szoktatják n.i<g, amely azután eltűnik az életben és a beszédben. És a rest ember igen hajlandó ilyen lelki szunnvadozásra és álmokra. Könnyebb dolog elmondani a szavakat, mint eszméket gondolni, megtalálni bennük a kész, gyakran a szép gondo'atformákat, a melyek beleillenek a beszédbe. Ezen szószátyárkodásoktól már jókor óvakodni kell az ifjúnak ; mert velük nem tanult gondolkodni, hanem eltanulta az igazi gondolkodást. Előítéletek, vagyis idegen gondolkodás módnak idegen ítéletei képződtek benne; amely gondolkodás módban lelkének benső ereje részt nem vehet. Rabjává lesz az idegen gondolatoknak és véleményeknek anélkül, hogy csak érezné is a bilincseket és hogy szabad és önmunkálkodó akarna lenni. Valamint minden művészetben minden a saját gyakorlattól függ, mely nélkül alig képzelhető a művészet: éppen ugy van az a tudományokban is. Itt is minden a saját gondolkodás módon készített fogalmazványoktól függ, ahol egyetlen egy át nem értett szó sem engedhető meg. A tanitó gondolkodás módja csak előkép a tanulóra nézve épp ugy, mint a hogyan a rajzolásnál a mesternek előrajzát, vagy a mintát utána rajzolja, utána mintázza. Saját kiművelését az ember csak saját szorgalma, saját képzése által nyeri meg s becsületes, buzgó és szakértő tanitó vezetése alatt. Ezek folytán megértjük, hogy mit jelent az, non scholae, sed vitae discimus; nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk. Ámbár voltaképpen az élet kedvéért, az élet számira kell tanulnunk: azért tanulásunk mégis szó! az iskolának is. De hogyau és mikor? Akkor, ha tanulásunk becsületére válik az iskolának és ha azon tudatot, mintegy azon jelleget hozzuk onnan magunkkal, hogy igazi, jó iskolában voltunk; oly tudat, oly jelleg ez, amely soha el nem törlődik, amely dicséretes és üdvös bizalmat kelt és sok előnyt nyújt az élet pályáján, főleg szeliemi és erkölcsi tekintetben. De most már nézzük meg, mit jelent az: tanulni az életnek, az élet kedvéért. Nyilván azt jelenti, hogy tanulnunk kell azt, ami hasznos az életben ; ami a gyakorlatban alkalmazható, ami által jobban tudunk élni. Minthogy pedig az életnak sokra és különfélére van szüksége: ennélfogva az a kifejezés az a szabály, hogy az élet kedvéért kell ianulnunk, minket oda vezet vissza, hogy ömnaguukat minden tehetségeink es képességeinkben testi és lelki erőinkben műveljük és képezzük arra, amit életnek nevezüuk; és hogy semmit se türjünk, semmit se hagyjunk magunkban és magunkon, ami nyers, ami durva; hanem amennyire csak ezt az alkalom, idő s a viszonyok megengedik tőlünk telhetőleg arra törekedjünk, hogy belőlünk az élet és az életben nekünk megfelelő működési körben teljesen ép emberek váljanak. Ezzel tehát mindegyikünk megkapja a maga megtanulandó leczkéjét, amely csakis neki szól és más senkinek. Amint valaki legjobban ismeri a maga lélek-erőit, a maga szerveit, viszonyait, életczéljait, erőit és ezek mértékét; és ahogyan ezeket tapasztalás által kipróbálja, a szerint tanuljon ő önmagának és senki másnak; tanuljon a maga életének. Hogyan történjék ez'? Ezt mindenkinek sugalja az ő szive, az ő lelke és megmondja a becsületes, okos, igazi tanitó tanácsa, akinek vezetése alatt az illető művelődik képeztetik. Végre pedig minthogy az életnek nemcsak ismeretekre és eszmékre, hanem szilárd akaratra, ösztönökre és tettekre is van szüksége és minthogy ezekben áll az élet: ennél fogva az a mondás: discimus sed vitae, non scholae, főleg a sziv és a jellem művelésére irányul. Mit használna nekünk az, ha ezer meg ezer ismerettel bírnánk, de szilárd akarattal, ízléssel s ösztönnel, becsületes életrevaló kedvvel és önérzettel nem rendelkeznénk? Akaratban élünk; kell hogy a sziv minket elitéljen, elkárhoztasson vagy pedig megvigasztaljon, erősítsen vagy lesújtson, jutalmazzon vagy büntessen. Héviz. Irta : Németh Elekné Andahásy Iiene. Szép Hazánk földjének sok szép vidékét bejártam. Volt alkalmam gyönyörködni a Tátra természeti remekeinek magasztos pompájában és az Alföld délibábos rónáinak a beláthatlanságában. Láttam a Balaton proteuszi változandóságának minden phásisát és elmerengtem a várromokban gazdag magyar Tempe völgyének ábrándos romantikáján. Bámultam a dobsinai jégbarlangnak történetelötti időkből reánk maradt csodavilágát és elbolyongtam a Királyhegy rengetegeinek fenséges magányában ... De semmi sem ragadta meg eddig érdeklődésemet, csodálatomat és egész lelkemet annyira, mint a most már másodízben látott hévizi tó. Körül hegyektől védett, erdős ^ölgykatlanban, szelíden, nyájasan oda simul a rezgó levelű nyárfáktól, ezüst kérgü platánoktól és zizergö nádasoktól árnyékolt sekély partjai közé. S ebből az élénk zöld keretből, messze kicsillámlik a hatalmas víztükör, meiynek sima, a nyári szellőtől csak könnyen fodrozott lapjáról csillogva verődik vissza a forrón letüzö napnak ragyogó fénye. S mintha vizének az elpárologtatására absorbeált hőt ismét vissza adni óhajtaná a levegőnek: korpás, süppedékes fenekének a mélységeiből felszálló édes meleget lehel a kékes víz felülete s enyhe, tropicus éghajlatot teremt a forró zónák rajta meghonosodott gyermekeinek a csodaszép lila és piros szinü lótuszoknak, sárga nuphároknak és fehér nymphaeaknak. Magvaikat egykor vándormadarak hozták el csőreikben a távol India és Afrik-a földjéről s ideplántálták ennek a csodatónak a meleg vizébe. S egyszer meghonosodva a langyos elemben, dúsan tenyésznek Hazánk áldott ege alatt s hálásan nyitják meg bájos kelyheiket a mi bámuló szemeinknek, hogy csak még szebbé, csodálatosabbá tenni segítsék a természet eme meseszámba menő tüneményeinek a látványosságát. Esernyő nagyságú, fényes, bőrnemü leveleik több méter hosszú kötélvastagságu szárakon nyúlnak ki a mélységből és egész szigetekel képeznek a felületen. Érdekes megfigyelni azt az aranyosszemü, zöldhátu kis békanépséget, mely részint álmodozva sütkérezik egy-egy ilyen levélszigeten s bölcs önelégültséggel arról látszik ábrándozni, hogy ^gyöngyélet a békaélet,« - - másrészt lázasan lüktető tokácskával éhesen prédára k-s s nagy salto mortalékkal igyekszik a közelgő veszély elől a vizje menekülni. — Zöldlábu, tarka-tollú Bárány á"belle:Q-é~be:o_ Zslaegerszegen, a.z A legolcsóbb beszerzési forrás gazdasági, betegápolási, gyógyszerany agok, pipere- és illatszerekben A kitűnőnek bevált öenir^ kávé-keverék kiiéja 3 kor. 20 fillér-