Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-08-29 / 35. szám

4 MAGYAR PAIZS 1907. augusztus 29. nem ragyogni, hanem hasnálni akarunk, Hogyis ne mennénk! Gyüvünk, gyűvünk!« Szóval széles rétegekben megindult az érdeklődés. S hogy mindenekfölött takarékosak legyünk, az összes ünnepélyekért csak 50 fillért (25 krajczárt) kell fizetni. A bizottság szívesen látja a legegyszerűbb szegény embereket is. A hazafias ünnepély rendezésére felkérte a bizottság a férfi fiatalságon kivül Zalaegerszegnek kővetkező kedves szép leányait: Adamik Ilonka, Apáti Piroska, Gróf Batthyány Lujzácska és Mariette. Balog M.<rgit és Mariska, Bakonyi Paula,Balassa Anicza, Balássy Ilonka,Bencze Mariska. Bita Mariska és Ilonka, Brieglevits Emília, Braun Melanie, Büchier Margit, Csoknyay Anna, Csupor Aranka és Emma, Csütörtöí Gizella,Csesznák nővérek, Czinder Margit, Domokos Irénke, Fischer Böske, Fritz Paula és Celin, Fürst nővérek, Freyseger Vilma, Gráner Juliska, Graner Margit, Grünwald Irma, Gecsovits Mariska, Gerencsér Mariska, G erencsér Vilma, Gyarmati Ella, Sarolta és Margit, Gáspár Erzsike, Grész nővérek, Goldner Margit, Hajmássy Margit és Irénke, Horváth Jolán, Horváth Pepicza és Gizike, Hofman Vilma, Hegedűs Pepicza, Heigií Stefike, Hutter Gizike, JakabíTy Böske, Juhász Anna, Janzsó Erzsike, Isoó Lenke, Kovács Jolánka és Teréz, Klein Jolán, Kummer Paula, Kéhner Ilonka, Kotsis Böske. Krampatics Ilonka, Kosztelitz Margit, Kohn Malvin, Lang Adrienne és Olga, Lóny&y Ilonka, Lendvay Erzsike, Lendl Jozefin, Löwinger Olga, Jolán és Ella, Lau-encsik Ilonka, Lónyay Mariska, Legény Irma, Miszori Hermina, Molnár Ilonka (nagy takarékptr.), Molnár Ilonka (mérnökség), MedgyesiLili és Marida, Németh Mariska (divatárus), Németh Mariska és Ilonka,Nagy Irénke,Obersohn Szidi.Omeisz Mariska, Pintér nővérek, Pinty Irénke, Pers Bózsika, Pausa Mariska, Pausa Gizi, Pesthy Gizella, Polgár Margit, Sipos Vilma, Szláby Mariska, Somogyi Margit és Bözsike, Somossy Ilonka és Juliska, Saiamon Juliska és Izabella, Stockinger Irénke, Szedmák Margit, Szirmay Alice, Sági Flóra és C/ementin, Szigethy Margit és Nellike, Skublics Zsuzsika, Schlezinger Pepi és Ju'iska, Tornyos Erzsi, Travnik Vilma és Ilona, Tuczy Ilike, Weisz Gizella, Weisz Irén és Jolán, Viusz Lenke, Vér Etelka, Verbanchich Margit, Zsömbölyi Irénke. XSég egy adat a Csány névre. A kolozsvári ereklye muzeum igazgató őre, Kuszkó István tudomást vett arról, hogy Borbély György tanár kutatni szándékszik a Csány név írására nézve az aradi és kolozsvári muzeumokban — (sajnos, hogy szigorú körülmények miatt, egy ideig csak szándéknak maradt a szándék). Kuszkó azonban a dolgot megelőzve ez ügyben kérdést intézett Dr. Márki Sándor egyetemi tanárhoz, a jeles történetíróhoz. Márki professor mindjárt egy nála levő Csány névaláírást eredeti lenyomatban csatolva a következő levelet irta Kuszkóhoz: „Tisztelt Uram! Csány László, mint a mellékelt facsimile mutatja, tulajdonképen Csánynak irta magát. Sok ilyen levelét láttam az aradi ereklye muzeumban, hol Borbély ur becses adatokat fog róla találni. Kiváló tisztelettel Kolozsvár, 1907 aug. 24. Márki Sándor.« — A facsimile ez: Csány László. — Kuszkó megjegyzi, hogy »Dr. Márki Sándor egye temi tanár túlírt levele azért mértékadó, mert ő rokona is Csánynak.« A Zalavármegyei Honvéd Egylettől A zalamegyei 1848/49 évi honvéd egylet a tisztikar tagjainak elhalálozása folytán ezídőszerint — a pénztárnok kivételével — tisztikar nélkül van ; cz okból az egylet tisztelt tayjai a 'isztikar megalakítása czéljából f. évi szeptember hó 1 én d. e. 11 órakor Zalaegerszeg r. t. város házának nagytermében tartandó gyűlésre oly figyelmeztetéssel hivatnak meg, hogy a mennyiben a tagok kellő számban meg nem jelennének s a tisztikar ez úttal sem volna megalakítható, a feloszlás iránt fog határozat hozatni és az alapszabályok '20. §-a értelmében 30 nap múlva újból összehívandó közgyűlésen a felo-:zlat5s ténye kimondatni s az egylet vagyonáról való intézkedés czéljából ugyanazon §. értelmében a n. m. kir. Belügyministeriumhoz jelentés fog tétetni. Zalaegerszeg, 1907 augusztus 23-án. A zalamegyei 1848/49-ik évi honvéd egylet. A Szilágyi Dezső ?«ntársulata, amint jeleztük, szept. 1-én itt lesz s megkezdi előadásait, ígéri, hogy fokozott mértékben mind kedveltebb darabokat fog játszani. Első héten a következő műsorral lép fel: vasárnap Lotti ezredese operette, hétfőn Ideges nők vígjáték, kedden Salome szinmű, szerdán Vig özvegy operette, csütörtökön Harang népies legenda, péntékeu Peleskei nótárius zóna félár, szombaton Miliárdos kisasszony operette, vasárnap Kurucz furfang tört. énekes színmű. Szalay Sámuel állami elemi iskolai tanitó eljegyezte Gaál Irénke kisasszonyt Csánigon. Adomány. Horváth Károly vendéglős az elaggott iparosok javára 3 koronát adományozott. Ez adományért az ipartestület hálás köszönetét fejezi ki. Nagylelkű adomány. Özv. pallini Inkeí Kálmánné őméltósága 50 koronát volt kegyes ajándékozni a Kath. Legény egyesületnek; Legáth Kálmáu apát plébános ur meg 8 koronát felülfizetett. E nemes adományokért hálás köszönetét fejezi ki az Elnökség Diákok Utazása Főgimnáziumunkban is meg van az a jó szokás, hogy az ügyesebb diákok nyáron tanulmányútra mennek s utleirásokat csinálnak, ami mendenesetre jobb a futó élvezetnél. A nyáron Császár Pál, Mráz János, Tóth József diákok indultak a magas Tátra-felé. Két utóbbi megtért, Császár Pál VI. oszt. t. egyedül, folytatta ut|át, átjárta a magas Tátra környékét, a gyönyürü Vág völgyét, Dobsinát, Murányvárát, végig járta a 8 órás Aggteleki barlangot, megnézte az Andrássy féle krasznahorkai várat sannak értékes műemlékeit és mindez emlékekről csinos útleírást készített, mely méltó lesz arn, hogy annak idején a Magyar Paizs olvasó közönségének is bemutassuk. Halai. özv. Hajnal Istvánné, 47 éves korában elhunyt Nagybányán. Az elhunytban PaukovichHajnal Stefánia, édes anyját gyászolja. Símonffy Gyula helybeli közkórházi gondnok kedves leányát Németujfalui Simonffy Mariskát eljegyezte, Bodvíczai Molnár László utbiztos Zalanováról. Az eljegyzési ünnepélyt 24 én este tartották. Bajom? Ilona kisasszony, f. évi szept. 1-én ismét megkezdi a fejér ruhavarrás tanítását, Eötvös-utcza fazekas-tér, Dervarics-féle ház. A Becsali vendéglőkön át vezető ^ínséges utc megkészült s terbb ezer forintba került. Csupán két-három gübbenőt hagytak készitetlenül. Legtöbb 1 azaz egy forint kellett volna még ebez. Most ezekbe a gübbenökbe beletörik a szekér tengely s kitörhetik a ló lába is. De igy kívánja ezt az abderita szellem. A Siputczai koieri fészket betemetik. Németh Elek h. polgármester kiadta a rendeletet, hogy az árkokat takarítsák, a ronda burjánokat irtsák s a Síp utczai mocsárgázt fejlesztő árkokat padjlják be. Ennek ideje is már. Jobb lett volna, ha Váihidy polgármester is ilyeneket csinált volna a levegőbea való kutforrások helyett és a Ganz villany világítása helyett Mert nagyon sok visszás állap jt van még ma is. A rendőr szigorú felügyeletet gyakorol arról, hogy ha valaki egy pohár vizet kíönt az utczára, mert abból kolera lehet, azonban a rendőrségi alkapitánynak utczaajtója előtt félméter melyen és félméter magasan undok fekete ganélé gőzölögött, és büzölögött melyhez képestakenderáztató tó parfüm. Természetes lejtése van az utczának ott s bafolyhatna a gané a Zalába, de nem folyhatik le, mert egy bolonditó csalmatagból álló mérges burjánerdő megakadályozza. — Most talán ezt az erdőt is kifogják vagdalni. Meg kell vetni mindent, ami osztrák, csak igy közelíthetjük meg czélunkát. Megyeiek. A keszthelyi osztrák. Van a nagy Balatonpartján egy kis kert, a kertben egyetlen bolt, ez egyetlen boltban teméntelen sok osztrák-muszka gyújtó. Ejnye, einye! Hát oda még nem hatolt tjl a szó ? Ajánljuk a Keszthelyi Hírlapnak és a Balaton Vidéknek a figyelmébe. Elismerés a honi iparosnak. Ha végig tekintünk iparunk mostani kivitelű alkotásain, önkénytelenül szembe ötlik annak minden ágában elért s mintegy az ósdiság homályából uj életre kelt fejlődése, a modern honi ipar hatalmas kialakulása. Tagadhatatlan, hogy midőn a társadalom válvetve, immár mind jobban siet a honi ipar terjesztését teljes odaadással előmozdítani, — föltétlenül szükséges, hogy az iparitermék a tüzpróbát derekasan kiállva, a megkívánt szinvonalat elérje; a melyen magának kifogástalan kiviteléért, a meleg pártfogást kivivja. Hogy pedig a honi ipar fokozatos fellendülésének folyamata akadálytalanul végbe menjen, ahhoz nélkülözhetetlenül megköveteltetik iparosaink részéről, a mai kor rohamosan előtörtető igényeinek, teljesen megfelelő kielégítése ; hogy iparunk terméke a nyugati államok ipar fejlesztésének szintjén állva, édes hazánkra e téren is, az elismerés babérját méltóan kiérdemelje. Megyénkben kiváló iparosaink közül a szabászatban tünteti ki magát Hlatkó János nagykanizsai férfi szabó. Jó hírnevű üzlete 1874. év óta fen áll s kiterjed: Badapest, Bécsbe, Horvátb-Szlavon országba. Raktára tele van évad szerint, — a legfinomabb magyar, — tehát honi kelmével. A szabászatot a legújabb divat szerint eszközli és szakértelemmel párosult ügyessége képessé teszi ót arra nézve, hogy minden ruhát, még a legkényesebb igényűt is, próba nélkül ké»ziti el. Mint Muraköznek is kiváló szabóját, aki hódító útjában ambicziójával a külországokban is a magyar iparnak hervadtlan nimbuszát emeli, a közönség meleg pártfogásába, — mint érdemes, az esztetika kívánalmainak megfelelni tudó iparost, kész örömmel ajánlom. Ráczkaaizsa, 1907 aug. 1. Tihanyi Lajos áll. isk. ig. tanitó. A zalaszentgróti önk. tűzoltó egylet aug. 25-én tartotta a 25-évfordulóját, amely zászlószenteléssel volt egybekapcsolva. Az ünnepélyen több városból és községből résztvettek az önkéntes tűzoltók. Ott voltak az egerszegiek is bandástól., 8 órakor mise volt. Mise után a zázslószenteiés előtt Schneller Jenő plébános tartott szép beszédet. Majd a zászlóanya, özv. Berger Jánosné, felbontotta a zászlót s a szegeket beverték. Ezután a templomban Te Deum volt. A Te Deum után gyűlés, majd egy órakor díszebéd volt. Délután a szentgróti tűzoltók végezték dicséretes gyorsasággal gyakorlataikat. Az ünnepélyt mulatság zárta be. Fapipagyar Stridón. A zalamegyei Stridón már régiidőtől fogva űzik, irja a Zala, a fapipa és facsap készítését házi iparszerüleg s ez a háziipar több családnak nyújtott biztos megélhetést eddig is. A stridói fapipa és facsap lassan-lassan nagyou keresett czikké vált ugy, hogy ma már a megrendelésnek az ottani kereskedők nem tudnak eleget tenni. Ez okból Stridón hatan öszeálltak s a fapipa és facsap előálitására rendes gyárat fognak létesíteni. A gyár létesítéséhez 40,000 korona tőkét adnak össze a konzorcium tagjai s az üzemet már ez ősz folyamán megkezdik 25—30 munkással. Vasúti szerencsétlenség. Erdélyben nem régiben bombát találtak a dévai vasúti síneken, pár nap elgtt valami hasonlót találtak náluuk is a Zalaszentiváni állomás körül. Pár nappal előbb pedig Csikmegyéből jön a hír, hogy a vonat kisiklott, néhányan szörnyet haltak, s öbben súlyosan megsebesüllek. Látogatóban volt Berger Károly Lajos keszthelyi gazd. akadémiai tanár is feleségével Csikmegyében s Csíkszereda mellett a Csikcsicsó község alatt történt a szörnyű szerencs stlenség. Berger Lajos tanár felesége bordatörés után vérveszteségben azonnal meghal, Berger tanár sulvos sebesüléssel jött haza Keszthelyre. xl társadalmat nevelni kell a helyi és hazai ipar támogatására. Különfélék. P^rmai ibolya szappan. E név alatt pár év óta egy mosdó szapan van forgalomban. Ki ne szeretné az ibolva-ilíatot? S ha e kedves és gyöngéd illattal ellátott szappanról móg azt is tudjuk, hogv az aiczbőrt finomítja, üdíti ugy annyira hogy még a iegéizókenyebb arczbőrüek is nagy eredménnyel használhatják 8 ha tudjuk azt, hogy hasonló nagy minőségükben i'yen árért külföldi szappant nem is lehet kapni, akkor méltán várhatjuk, hogy a közönség nem szánalmas pártolás czéljából, hanem saját érdekében fogja használni e kiváló magyar gyártmányt. Egy darab ára 80 Gummi óvszerek, tjummilepedők, irrigátorok, viaszkos vász nak, sérvkötók, csecsemő kelengyék, czipők, harisnyák, csipkeáruk, a — legnagyobb választékban — Ifj. Horváth Jenő ár