Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-08-29 / 35. szám

VM. Zaie^Br^eg, 6907. augusztu

s 29. 35 szám. SMiitt si ta : t-i y éne 4 kor..DÍ. ' él ím 2 koio«it, Ke^jeá é»Tí 1 krr. 4£)<t* siá;sí 8 11 lé . Hi det s k dija megegyezés szerűt Nít r >ora I kor. Szerkesztőség és kiadóvaUl: W!anic.-utc;a H> Btjork esactd Z. ZEIox'-váljlDL Laj os Munkatéirsai; ( LENGYEL PBHENCZ " \ B O E, B S L "ST Q-YÖRO-T laptulaj donos. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Visszhang „Sanx gyár villanyvilágítása Zalaegerszegen" ciimü csikkünkre Magyar városok károsodása. El kótya vetyélt, világítási jövedelmek. — A belügyés kereskedelmi miniszterek figyelmébe. Marosvásárhely, augusztus 1. Brassó városa 60 ezer koronát, Debreczen 152 ezeret nyer a világításból. A többi kisebb-nagyobb vidéú városok is, melyek házilag kezelik a gázt, vagy villamos erőt, tekintélyes jövedelmet fordítanak a közköltségekre, a fogyasztók is olcsóbban jutnak a berendezéshez és világításhoz, mint a lelketlen és szipolyozó vállalatok révén. Aűnál megfoghatatlanabb mégis, hogy egyes városok ujabban vissza fejlődnek. Eddig csak konezessiót adtak a vállalkozóknak, most már pénzt is adnak, hogy 25—30 évig belátásuk szerint zsákmányolják a közönséget. Nem gyanusilunk egy várost sem. Nem nevezünk meg egy vállalatot sem, csak konstatáljuk, hogy ujabban a városok terhére jóhiszemüleg •kötött szerződései károsak és évtizedeken át űzhető visszaélésekre adnak anyagot. Alább közlünk erről leleplezéseket, a miket meg folytatni f gunk. Elszomorító dolog az, hogy igen sok magyar város maga vesz fel százezreket, néhol milliókat kitevő kölcsönöket, s e pénzzel világítási központot létesít s ezt kezelés végett egy-egy idegen czégnek adják át. Az ilyen czég többnyire maga tervezi a saját érdekeinek megfelelőleg a szerződést is. Még ha osztozást igér is, a többnyire messze ködben vagy a holdban levő jövedelemből a városnak, elővigyázó arra, hogy minden üzleti beleszólásból szerződésileg kizárja a várost, sót kiköti magának, hogy a pénzt a befolyt jövedelmet, tetszése és belátása szériát használja fel. Ezek a vállalatok a városok pénzével többnyire a sürün mutatkozó visszaélésig, a szegény polgárok megkárosítására dolgoznak. Megkárosítják a berendezésnél; sokszor selejtes áiukat drágán számítanak s az installáczíóhoz többnyire külföldi czikkeket adnak méreg drágán. Megkárosítják a szegény fogyasztókat az ár*m mérőkkel többféleképen. 1. ők szahályozzák, ők hitelesitik az árammérőket legtöbbnyire. Ezek rendszerint rosszul mutatnak, de véletlenül mindig a foggnsztó terhére. Ha a fogyasztó panaszkodik, kikaczagják. Ha zúgolódik, jelentést tesz, kegyesen elviszik, az órát, egy óra múlva azonban visszaállítják azzal a kijelentéssel, hogy az óra jó. Tehát e vállalatok saját magukat ellenőrzik és csak természetes, hogy hibát a maguk cselekményében nem kapnak, hanem felszámítják büntetésül, az agyon zaklatott fogyasztónak az óra vizsgálati dijat, le és felszerelési költségeit. Lámpákat rendszerint olyanokat szállítanak, a melyek gyertyaerőnkint 3 watt helyett 4—5 wattot fogyasztanak. Átalányozott világitásnál 10 gyertya erejű lámpa ,elyett szállítanak 5-öst. 16-os helyett 10-est, 6-ös helyett 16-os. A fogyasztó kiszolgáltatott pária. Vakoskodik, gorombaságokat rak zsebre és — fizet. Némelyik agyon kínzott és károsított fogyasztó a közvélemény orgánuma előtt kopogtat, hogy sérelmét nyilvánosan szóvá tegyék, ima 7-ik nagy hatalom vidéki eszkimói ez idők szerint ugy el szaporodtak, ezzel szemben a fókák ugy megapadtak, hogy a világítási vál alatok nagy lelküségéböl minden vidéki sajtó-eszkimó egy-egy sovány fóka — pausalét hálával fogad. E pausalé, mely 20-50—100 előfizető "nyújtotta, értéknek felel meg, a szegény eszkimókat arra inditja, hogy mindennapi hálaimájukba foglalják a vállalatokat és dicshimnuszt zengjenek róluk. Üsse a kő, a károsodó fogyasztót. A városi hatóságokhoz is rendszerint hiába fordul a károsult. A városok rendelkezése alatt sem óra vizsgáló készülék, sem watt mérő, sem fényő „rendszerint" nincsen. Még ellenőrző szakembere sincs a városoknak. Legtöbbször még jóindulat sincs az intézőkben, érthető okokból, a károsult védelmére. Ha meg is van egyik-másik intézőben, a jó -zándék sérelmének orvoslására, a károsult csak arról győződik meg, hogy mint minden pokolba vezető ut, ugy ez is, jó szándékkal van kikövezve. A míg tehát a jó szándékkal, de a szerződésből kifeledett védelmi paragrafusok, műszerek szakértők nélkül bevezetett vizsgálat a különböző retortákon ellátást nyer, belerémül a károsult. A város hiába állit ellenőrző közeget. Könnyebb bármi egyebet megőrizni, mint ellenőrizni olyan vállalatot, mely léptec-nyomon, a saját meggazdagodására t örekszik. Hiszen a vállalat által üzemben tartott utczai lámpák világításának ellenőrzését sem képesek teljesíteni a városok többnyire rosszul kötött szerződések miatt. El kell nézuiök, hogy némelyik lámpa hónapokon át alig pislog, anDyira kiégett. Egy másik utczai lámpa heteken át fel sem gyu!. Mindez másképpen lenne, ha a világítást e városok saját üzemükben kezelnék. Gyakorlatilag képzett intelligens, üzem vezetésre alkalmas elektro technikusaink nagy számban vannak. A mennyibe egy helyes irányba vezetett, vállalat gondos ellenőrzése kerülne, azzal a kiadással vezetn* lehet az üzemet, mely házi kezelésben a városnak is jövedelmez, a polgárokat sem zsarolja. A fentebbi sorokat a székelyek fővárosában, Marosvásárhelyt megjelenő „Ellenőr" czimü lapból vettük. Miután, a mint látszik, a helyzetet hiven festi, bemutattuk egy olyan férfiúnak a ki hazánkban tüzetesen foglalkozik a világitások rendszerével. ö a következő sorok kíséretében juttatta ezt vissza: .Helves és szükséges visszhangot adni azoknak a visszaélés számba menő üzelmeknek, melyekkel a magyar városok polgárainak pénzét rosz világítás ellenében elfecsérelik. Részvéttel látom, hogy e tekintetben még Zalaegerszeg sem képez kivételt. Ennek polgárságát sem kímélte meg a spekuláló intézkedés, mely tőkét, jövedelmet 25—30 évre lenyűgöz. E szomorú viszonyok között örvendetesnek tartom, hogy a Magyar Paiss nem tartozik az „átalányozott eszkimók

u közé. Szemben a fent kifejtett véleménnyel, szerény nézetem szerint nem elegendő Andrássy belügy é3 Kossuth kereskedelemügyi miniszterek figyelmét csak ugy szimplán ezekre a dolgokra felhívni. Egyúttal meg kell mutatni, hogy miképen segíthetnek ezen a szégyenteljes és káros állapoton? A városok polgárainak negyedszázadra menő kizsákmányolásán. Először is körrendeletileg figyelmeztessék a városokat, hogy világítási központok létesítésénél nagyobb körültekintéssel kössenek a jövőben szerződést egyes vállalatokkal. Másodszor figyelmébe kell ajánlani a városoknak, hogy világítási telep létesítésére tett ajánlatok esetén egyes városok, mint Pozsony, Debreczen, Temesvár, Brassó, Nagyszeben stb. világítási igazgatóit keressék meg, s e gyakorlati emberektől, kettő háromtól kérjenek szakvéleményt a berendezkedésnél is ne csupán az ajánlattevő szakértőjét vegjé't igénybe. Harmadszor a miniszterek maguk is mozdítsák elő a városok világítási berendezésére vonatkozó tárgyalások közül az eligazodást azzal, hogy hivatalból gyűjtsenek adatokat városaink világítási viszonyairól s ezeket évről-évre tétessék közzé. Igy például: villamos világitásnál mindazt össze kellene gyűjteni, mely a Straub Sándor tanár városok telepeiről szóló statisztikai adatait kiegészíti. A Straub adatai csak tudományos és műszaki értékkel birnak. Ellenben be kell szerezni az üzleti adatokat is, hogy például az illető városban a vállalattal mikor, hány évre köttetett a szerződés? Minő kedvezményeket kap a város, a) készpénzben, b) világítási anyagban? Házi kezelés esetén mennyi a város nyers, mennyi a tiszta jövedelme ? Mennyi a bevétel világítás, motor erő után? Mennyi a váro3 és közintézetektől ? Mekkora a vezeték hossza, a befektetett tőke, az egységárak, hectowattonkint, lóerőnkint, nappali, éjjeli üzem mellett? Mennyi az átalányozás stb. stb. Ezekre ma a teljes sötétség leplét borítják, hogy annál jobban lehessen a zavarosban halászni. Ezt a sötétséget el kell oszlatni. Nem szabad az ország városait, népét egyfelő' károsodásnak, másfelől a külföld szak- és üzlet emberei előtt a műveltség annyira alantas fokán állónak tartatni, hogy ezek egy világító telepet sem tudnak a maguk erejéből berendezni és kezeltetni. Zalaegerszegen, az Arany Bárán.y átellenében_ A legolcsóbb beszerzési forrás gazdasági, betegápolási, gyógyszeranyagok, pipere- és illatszerekben A kiiilncvtek bevált Geniry kávé-keverék kilója 3 kor. 20 fillér.