Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1907-08-22 / 34. szám
2 4 MAGYAR PAIZS 1907. augusztus 22. Ai állami főgimnáziumban a javító vizsgálatok aug. 30-án, a felvételi és a pótló vizsgálatok aug. 31-én lesznek. A következő iskolai évre a beiratások szept. 2., 3. és 4 napján tartanak. Beiratásnál a tanuló személyesen, a szülő, vagy gyám kíséretében tartozik az igazgatóságnál jelentkezni. Az I. osztályba csak oly tanuló vehető fel, aki 9-ik évét már betöltötte; 12 évesnél idősebbek felvétele felett a tanári testület határoz. Mivel az 1. osztályban előreláthatóan a törvényben megengedett létszámon felül lesz a jelentkezők száma, kéljük a t. szülőket, Írassák be I. osztályos fiaikat a beiratások első napján (szept. 2.), hogy az esetleg szükséges párhuzamos osztály felállításáról idejében gondoskodhassunk. Az intézetbe újonnan belépő tanulók a felvételnél bemutatják 1.) születési bizonyítványukat 2.) az előbbi évről szóló iskolai bizonyítványukat, illetőleg a népiskola IV. osztályáról szóló értesítőkönyvecskéjüket 3) az ujraoltásról szóló orvosi bizonyítványukat. Régi tanulóink csak előző évi oszttáJy bizonyítványukat és a Rend-és fegyelmi szabályokat. AZ a tanuló, aki az ele ni iskoláról bizonyítványt felmutatni nem tud, csak felvételi vizsgálat alapján irható be az I. osztályba. £ vizsgálat tárgyai a magyar, földrajz, számtan és rajzolás, dija 20 K. Beiratáskor felvételi és egyéb dijak czimén minden tanuló 15 K. 20, ill. (új tanulók) 15 K 30 fillért tizet, azonkívül az izraeliták 8, ill. (vidékiek) 12 K. hittani dijat. Az évi tandíj 60 E, mely 4 részletben fizethető, az első részlet legkésőbben okt. 15-ig. Kifogástalan magaviseletű, jó előmenetelü, szagénysorsu tanulók szept. 15-ig az igazgatósághoz tandíjmentes ségért folyamodhatnak. A tanév ünnepélyes megnyitása szept. 5-én lesz, 6-án a tanulók magukkal hozzák az összes tankönyveiket, hogy azok használhatóságáról az osztályfők meggyőződhessenek. Figyelmeztetjük a t. szülőket és a tanulókat, hogy régi kiadású rongyos és telefirkált könyveket ne vásároljanak, mert ilyeneket az iskolában használni nem szabad. Néhány szegénysorsu jó tanulót, aki azt a beiratás alkalmával kéri, a segítő egyesület lát el tankönyvekkel. AZ igazgatóság kéri mindazokat, akiknél eddig nem voltak diákok szálláson, de akik a következő iskolai évben tanulókat ellátásba venni szándékoznak, hogy ebbeli szándékukat minél előbb jelentsék be a főgimnázium igazgatóságánál. Gyttm&lcsfaojtvanyok kiosztása. A zalaegerszegi állami gyümölcsfaiskolából a f. év őszén épen ugy, mint a megelőző években, alma, szilva, cseresznye és meggy ojtványokat és dió csemetéket adnak ki. Az I oszt. ojtvánvok és csemeték teljes ára 60 f, a II osztályuaké 30 f. Lelkészek és körjegyzők 33 °/o-, tanitók, állami, törvényhatósági és városi lisztviselők és kisgazdák 50 °/o, községi faiskolák, kopárterületek, elpusztult szőlők tulajdonosai 75 °/o, és kincstári telepek kezelői 100 °/o, árkedvezmény mellett részesül netnek ojtványokban és csemetékben. Az ojtványokra és csemetékre előjegyzéseket a zalaegerszegi m. kir. állami erdőhivatal a hivatalos órák alatt bármikor elfogad szeptember hó 15-ig bezárólag, AZ előjegyzés megtehető akár írásban, akár szóbelileg Az előjegyzett ojtványokat és csemetéket a felek feltétlenül elfogadni kötelesek. As ipartestület és iparos ifjúság fényesen sikerült mulatságot tartott a napokban 500 korona tiszta jövedelemmel, mit leginkább Balaton Sándor buzgolkodásának lehet köszönni, aki 1000 db tárgyat sorsolt ki az ünnepélyen. Zalaegerszeg eggyel emelkedve a második »lakbérosztály b&c jutott. Kálmán alsólendvai taűitót 400 koronás II. dljatr Monda Ferencz cs^sztr&gi tanitó 200 K-t ; Kiklek Győző légrádi tanitó 200 K-t. Siepetneken gyufával játszottak a gyermekei az utczán vasárnap, s .vagy négy gazdának összes takarmánya és épületei elégtek. Óriási tűzvész volt tegnapelőtt Hetés községben. Gyermek, megint csak gyermek, gondatlanul hagyott gyermek játszott persze ^gyufával a kanász ház körül, s az lett a vége, bogy a nagy szélben 140 ház leégett. Vasuti menetrend Érvényes 1907. mijns 1-től. Zalaegerszegről indul Czelldömölk- Budapest felé. reggel 5 óra 50 i perez, délelőtt 9 óra 35 perez, délután 4 óra 43 perez. Csáktornya felé: reggel 4 óra 58 perez, d. u. 5 óra 54 perez. Zalaegerszegre érkezik Budapest- Czelldömölk felől: reggel 8 óra"43 perez; délután 5 óra 44 perez, este 9 óra 13 perez. Csáktornya felöl: reggel 9 óra 26 perez, este 8 óra 25 percekor. (Az esti vonat 8 ó. 40 perczkor indul Kisfalud szenfivánra, hová 8 ó. 57 perczkor érkezik. Innen Zalaszentivánra 15—20 perce alatt gyalog át lehet menni, hol csatlakozás van Kanizsa felé, mely vonat 9 ó. 58 perczkor indul.) Za'aszentivánra indul: reggel 6 óra 10 perez. Csatlakozás Kanizsa Szombathely felé. Délben 12 óra 09 perez. Csatlakozás Kanizsa Szombathely fel. Délután 2 óra 33 perez. Csatlakozás Kanizsa Szombathely felé. Este 5 óra 09 perez. Csatlakozás Szombathely felé. Zalaszentivinról érkezik Zalaegerszegre : reggel 8 óra 07 perc;, délután 2 óra 12 perez, délután 4 óra 42 perez, este 7 óra 58 perczkor. Miért nem boldog a magyar? Mert sohasem becspite meg a magáét* hanem mindig idegenért lelkesedett* Esztergályos és faragó anyagokért 1904-ben 438.790 koronát kapott a magyar néptől Ausztria. Megyeiek. Hegjutalmazott tanitók. A magyar földhitelintézet kitűnő faiskola kezelésért és gyümöcsfatenyésztésért 21 tanítót jutalmazott meg. Gzeh közül Zalában a következők nyertek: Ország; TávofiaK. Dijnokok gyűlése volt a napokban Budapesten s nagy izgalmak között tárgyalták állapotukat. A nödijnokok sorsát Molnár Ilona zalaegerszegi díjnok adta elé, mely legértékesebb pontja volt az egész gyűlésnek. Helyeselték és megéljenezték a jelenvolt tagtársak. ' Különfélék. Magyarázat. (Egy képeslevelezőlapról.) »Ked" ves nejem! Itt vagyok Kómában és küldök neked egy fényképet én ról^m. Levétettem magamat & belvederei Apollo mellett. A jobb oldalon levő alak az az Apollo. Hű férjed Gelb Mór.« Panasz. — Mi baja, hogy oly sápadt ? — Nagy az én bajom uram! Örökösen fáj a gyomrom, a májam sincsen rendben, a lábaim dagadtak, válIamban reuma, a torkom gyuladt, azután meg én magam sem érzem jól magamat. •entce meg az Isten hazánkat a kétnyeivüektől és a ívétlelküektŐl. A Magyar Altaláno* Festékgyár Részvénytársaság is Bpesten ilyen kétnyelvű. De hát isten neki! ha a levelének homlokzatán két nyelven írja ki a nevét. Hihetőleg más országba is küldi ezt a levelet s ott nem tudnak magyarul. De bogy ez a magyar részvénytársaság magyar emberekkel is német nyelven levelez: ez már . legszelídebben szólva czinikus germánizálás. Ez a társaság zalaegerszegi szobafestőkhöz tisztán német nyelvű levetet küld, amint küldött Schmidt Viktor mázolóhoz. Minden ilyen otromba germánizáló levelet kemény figyelmeztetéssel vissza kell utasítani. S nem ártana már egyszer, ha a kereskedelmi körök, ipartestületek, iparkamarák érdemleges tárgyalás alá vennék ezt az ocsmány szokást. Szabályt hoznának rá s keményen megbüntetnék azt, aki akár butaságból, akár gonoszságból igy rugdossa a magyar nemzetnek legszentebb palládiumát, a nyelvét. jParmal ibolya-szappan. £ név alatt pár ér óta egy mosdö-szapan van forgalomban. Ki ne szeretné az ibolya-illatot? S ha e kedves és gyöngéd illattal ellátott szappanról még azt is tudjak, hogy az arezhőrt finomítja, üditi agy annyira, hogy még a legérzékenyebb arezbőrüek is nagy eredménnyel használhatják s ha tudjak azt. hogy hasonló nagy minőségekben ilyen árért külföldi szappant nem is lehet kapni, akkor méltán várhatjak, hogy a közönség nem szánalmas pírtolás czóljából, hanem saját érdekében fogja használni e kiváló magyar gyértmánvt. Egy darab ára 80 fillér, három darab 2 korona 20 fillér. Készítője Szabó Béla pipereszappan gyáros Miskolczon. Kap: ható Zalaegerszegen D. Horváth Antal drogériájában és Kocsuba Emil gyógyszertárában. 17—80 A Csány-emlékkönyv bővített kiadása 2 koronáért kaphafö Breisach S. könyvkereskedésében és kiadóhivatalunkban. Kérelem. Azok az urak, akiknek a b. czimére a legközelebb megjelenő könyvemre szóló gyűjtő iveket küldöttem, kegyeskedjenek azokat akár rendeléssel, akár anélkül hozzám visszaküldeni. További szíves előjegyzéseket is kérek a t. olvasó közönségtől. Tisztelettel: Lengyel Ferencz a »Göoseji levelek* szerzője. Rengeteg erdőségeink, gazdag és kitűnő szénbányáink melett egy év alatt 30,635468 koronát kapott fáért ésszénért tőlünk Ausztra. Földmivelés. Állattenyésztés. BC A kié a föld azé az ország! A sárgásig és ai ellene való védekezési módA növények táplálékát az oxygén, hvdrogén* nitrogén, szén, kén, foszfor* mész, kálium, magnézium és a vas különböző vegyületei képezik. A szén felvétele-a- levélzöldet (chlorophyJlt) tartalmazó sejtekben/' téhát ^ a lóvéiben történik, ellenben a víz és a feisordtt hamualkatrészek ésnitrogén vegyületek fölvételét a gyökér a talajban végzi. Egy-egy elem, vajiy vegyület hiánya képes a növényeken feltűnő'betegséget előidézni. Ilyen betegség pl. a sárgaság, mely több növényen, de különösen a szőlőn fordul elő. A betegség abban áll, hogy a növény levelei és gyengébb hajtásai sárgulni, száradni kezdenek, miáltal a szervek tejlődésükben visszamaradnak és a növény általános pusztulása következik be. A betegség oka a mészkarbonátok hatásában rejlik, mely vegyületek a talaj meszes részecskéiből kiválva, a gyökérbe és a növény többi szerveibe jutnak és ott kedvezőtlen hatásukat a levélzöldre kifejtik. A betegség ellen való védekezésre vasgáliczot használnak, mely a mészkarbonát hatását csökkenti. A vasgáliczot vagy porrá zúzott állapotban hin> jük a sorokba 20—30 czm. mély és széles árokba, vagy pedig oldott állapotban a tőke kö é öntjük. Védekezhetünk olyan módon is, hogy föloldunk 50 kg. vasgáliczot 100 liter vízben és az oldattal három héttel szüret után, de levélhullás előtt a csapokat és a tőke fejéo levő metszési helyeket gondbsan bemázoljuk. Az elj Írást minden két évben meg kell ismételnünk. Ha nem túlságosan meszes a talaj, akkor eredményre is vezet. Olyan talajokon, melyekben sok a mész és az a nagyobb vízmennyiség folytán jobban is oldható, a betegség igen gyakori szokott leani. Az állam, mint nagyhatalmas üzemek tulajdonosa, melynek vasutjai, bányái, birtokai, gyárai, monopoliumai vannak, mint termelő és fogyasztó is az iparfejlesztést a legnagyobb mértékig elő kell mozdítsa. Gnmmi óvszerek, gnmmilepedők, irrigátorok,,viaszkos •ásznak, sérvkötök, csecsemő kelengyék, czipők, harisnyák, csipkeárnk, a — legnagyobb választékban — Jeni Mázában.