Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-08-15 / 33. szám

WSil. áv 1907. augusztus 15, 33 ssrám KI6flí,et:ri ár : y évre 4 korcsa él 2 koioaa. Ne ;, ed én* 1 ker. ugj*» szám tí ii lé'. Bzeriieezti Z. EE03?'V"atll T OS IvC-tx-n Tratársals • { Hi det's k dija megegyezés szeri it N . t 'r ora l kor. Szerkesztőség és kiadóvatal: W:a:sic -utc a !6. L-ETSTG-Z-K!"^ FFiREJITOZ B O R R É L "5T GTÓHC3-"3" laptula'donos. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Ne henczegjünk, hogy Magyarország tejjel-mézzel bővelkedő Kánaán. hisz eledelekért 22,225.941 koronát fizettünk egy év alatt az osztrákoknak. Nyári bolyongások (IV.) — A nimegi vár. — Az emlékek eltörlését erkölcsi prédaságnak tartom. Mert kegyetlenség az. De ha a sümegi várromok kő-odujába behúzódik egy csizmadiíinak a családja s ott lakik, ámbár hogy ő nem hasonlít a hajdani várúrhoz: evvel a várnak régi történelme nem változik meg. A kövek sem porlanak el hamarább, az emlék is megmarad, a hatalmas domb sem törpül el. Sőt még haszon is származik ebből az állapotból. A vár-hely mostani urának, a bérlő csizmadia fizet éven ként két krajezárt. Ebből az előnyös körülményből jutott eszembe, hogy ha én a vár ura volnék, felszántanám vagy szántatnám, kapálnám vagy kapáltatnám ezt a kerek hegyet, beültetném szőlővel, burgonyával vagy hasonlókkal, vagy bérbeadnám, vagy eladnám olyanoknak, akik megművelik azt a földet. Szaporítanám evvel igy dus vagyonomat, miközben még sok embernek adnék munkát és kenyeret. S evvel sem a hegynek az alakja, sem a maradványos kőfalaknak a keménysége nem változnék s megmaradna a vár történelme is. Ha pedig olyan természetem volna, hogy ilyen prózai dolgokkal nem foglalkozom, borom van elég a pinczémben, a krumpli ntm kell; a földnek a müvelését másra hagyom, mert a paraszté a dolog, „én magyar nemes vagyok"; ha nem tud megélni, menjen az ?nyja kínjába, ott van Amerika; a földmüveléssel s egyéb műveltséggel járó lélekmüvelésre épen nem vállalkozhatom : még utói találna érni a tömeg, s ez furcsa volna, mert „nem együtt őriztük a disznó csoidát" . . . mondom, ha ilyen természetem volna, még akkor is csinálnék valamit ezen a nagy dombon. Beültetném fával az egészet. Nem azért, hogy az embereknek legyen tüzrevaló fájok s azért sem, hogy nekem legjen; nekem már úgyis van és nem az embereknek a lelki gyönyörűségére, hanem a saját gyön} örüségemre. Sétautakat vezetnék rá s a fenséges árnyas hegyoldali kertbe vinném vendét.eimet gondüzőpoharazásra Olvfsn fenséges gyöm őrrel í telik el az embernek a szive ott a tetőn, amint lába alatt meglapul a város. Az erdő fája, a növényélet előnyösen változtat a föld talaján, a poros szárazságot nyirkosabbá teszi; megváltoztatja a levegőt: hűvösebbre és kellemesebbre, s igy egészségesebbre: természetesen ez előnyére válnék az embereknek is, de nem az volna itt a fő dolog, itt az volna a fődolog, hogy az én testemnek és lelkemnek váljék javára. Én igy tennék, ha én volnék a hegy tulajdonosa, de nem én vagyok, hanem Br. Hornig Károly veszprémi püspök. Borbély György. A mostoha. Nem egyszer fordul elő az életben, hogy a gyermekek édes anyjuk halála után uj anyát kapnak, a kit mostoha anyának nevezünk. Az életben ez a név nem éppen kellemesen hangzik; s a világ annyit beszélt és irt ma a rosz mostoha anyákról, hogy gyakran szinta önkénytelenül is, ezen fogalomhoz valami kedvezőtlent, kellemetlent fűznek. Pedig magam is ismertem s ismerek mostohaanyákat, a kik valóságos áldássá lettek családjuk: a nézve. Sokkal ritkábban szoktunk beszélni rosz mostoha tyermekekről, holott mégis, őszintén bevallva, gyakran ezek okai annak, ha második anyjukhoz való viszonjuk nem válhatik szeretetteljessé, bensővé. Részemről körülbelül ilyennek képzelem a mostoha anyát, aki arra határozza magát, hogy egy férfinak feleségévé legyen, a kinek gyermekei, főleg még nevelendő leányai vannak. Mindenesetre azt a kérdést intézi önmagához: lesz-e szive a gyermekek számára, szeretheti-e annyira, hogy lelkiismeretesen s legjobb tudomása szerint vezesse s nevelje őket? Ugy érzem s hiszem, hogy egyes abnormitások KÍ\ ételével a legtöbb esetben az illető nő a letjobb szándékkal s meleg sze etettel vállalkozik a nagy, de nemes kötelesség teljesítésére. Sajnos azonban gyakrau egészen másképen vaa a delog a gyermeknél. Ezek sokszor ijedelem s íélelemmel % árják az uj anyát, aki csak parancsolni fog nekik s a kinek ők csak engedelmeskedni tartoznak. Ezt a bitet s félelmet gyakran meg ápolják a buta s roszlelkü emberek. Ebből azután következik, hogy uj anyjukat nem fogadják őszinteséggel s bizalommal, hanem bizonyoü zárkózottsággal; szeretetét s részvétét hidegséggel viszonozzák. Egyik-másik okos s meleg szivü mostoh?anyának sikerül ugyan megtörni a jégkáráét mostoha gyermekei lelkében s megnyerni odaadó szeretetüket : de nf in mindegyiknek van megadva az az erő; s l-itart.-ís hoz á. Igy támad azután az anya és a gyermekekközt egy hideg s rideg viszony, a mely távol, igen távol van az anya s -gyermekei közti szere tet eszményétől! * Ha t. olvasónőim valamelyikénél ilyen eset előfordulna, kérdezze meg lelkiismeretét, vájjon nem értette- e félre, vagy nem utasitotta e vissza mostoha anyjának előzékeny szeretetét ? vájjon követte e jóindulatu figyelmeztetéseit Kérdezze tovább önmagát: vájjon közeledett e szeretetteljes figyelemmel mostoha anyja felé; nyújtott-e segédkezet, tanúsított- e szolgálatkészséget ott, ahol lehetett, s egyáltalában törekedett e örömet szerezni neki s kedvére járni? És ha e kérdéseknél azt sugalja lelkiismerete, hogy egyik vagy másik irányban vétett mostoha anyja ellen : akkor törekedjék ismét helyreállítani a megzavart jó viszonyt. Megengedem ugyan, hogy hibázott a mostoha anya is; de hogy sok esetben a mostoha leány sem egészen ártatlan, azt tapasztalásból tudom. Higyje meg kedves barátnőm, hogy oly leánynak, a ki folytonos viszályban van mostoha anyjával, a vallásosságról sincsen kellő fogalma; mert a vallás értelmében annak parancsai szerint a gyermekek második anyjuknak is tartoznak tisztelettel, szeretettel és engedelmességgel. Nem tagadom ugyan, hogy lehetnek egyes abnormis esetek, hol a mostohaanya érzéketlensége átokként nehezedik a gyermekekre s az egész családra; de mondom, ezek abnormitások. Meggyőződésem szerint a szeretet tanítása (általában véve) visszhangot kelt; s ha mindkét rész komolyan akarja, akkor szívélyes viszony támad a mostoha anya és a mostohagyermekek között. De az ilyen viszony csak ott képzelhető, aho nem csak jó anya van, hanem jó gyermek is Nagy fontosságú a mostoha anya hivatása; szen feladat, az Istentől átadott gyermekeket lelkiismeretesen s anyailag nevelni. Tény az, hogy nem könnyű dolog, az ezzel összekötött kötelességeket hiven teljesíteni; s ha esetleg egy hajadon vállalkozik e feladatra: vizsgálja meg szigorúan önmagát, vájjon hivatva érzi-e magát az elvállalandó nehéz anyai kötelességek teljesítésére ? Ismerem e tekintetben az anyai odaadásnak, önfeláldozó szeretetnek legszebb, legnemesebb példáit; de tudok, fájdalom, oly eseteket is, hol a gyermekekkel, a kik azelőtt a leghűbb anyai szeretettel ápoltattak, az uj anya közönyösen, hidegen, szivtélenül bánik; tőlük még az éd;s atyjukat is elidegeníteni törekszik és szívükben csak keserűséget idéz elő. Ismerek egy mostoha anyát, ki a gyermeket édes anyja sírjának meglátogatásától tiltotta el — halottak napján! Mély megelégedéssel tölti el az ember szivét az a tudat, hogy a gyermekek, kiket pártfogásunkba, gondozásunkba fogadtunk, előnyösen fejlődnek testileg s szellemileg egyaránt. Gyeimeki szivek könnyen simulnak, vonzódnak oda, a hol gyöngédséget, barátságot tapasztalnak. Ha ezt a mostoha anya létrehozza: kétszeresen nyeri mig nemcsak a gyermekek, de férje szeretetét, becsülését és h-üájét is. Cselkó József. J&jraocxy Keress Zalaegerszegen, az .Ajcan-y Bar?ny atellenelDeiiA legolcsóbb beszerzési forrás gazdasági, betegápolási, gyógyszeranyagok, pipere- és illatszerekben H kititatinek bevált Genir^ kávé-kewertk Se Héja 3 ker. 20 fillér.