Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-08-01 / 31. szám

1907. augusztus . 3 MAGYAR PAIZS 7 A gyüjtö bizottság csak oly képeket fogadna el, melyeknek művészeti és történelmi értékük van, továbbá föltétlenül tartósak, mint a platina, vagy pigment képek. Ha valamely műkedvelő ezen eljárásokat nem ismeri, lemezét nagyítás vagy kidolgozás czéljából átengedi a bizottság­nak, a mikor is két név kerül a képre, pld. föl­vette N. N., kidolgozta X. Y.*) A midőn ezen hosszú levelemért szives elné­zését kérem, maradok hazafias üdvözlettel Stark Vilmos. *) Az érdeklődést és javaslatot köszönettel vesszük s majd járunk benne. Kocsitengelyekből 175.650 korona kivitellel szemben ,533 785 korona behozatal szerepel. Persze azért keil olyan sok idegen kocsitengely, mert sok tönkre megy a Bécs felé való kocsikázással. Heti hírek Helyiem. Gr Ót Baíihyány Pál főispán németországi rokonai látogatására Wiesbadenból Maínzba is ellátogatott s mint egyik levelében emliti, társas összejöveteleiken a németek nagy figyelemmel és érdeklődéssel hallgatják Magyarországról, ennek viszonyairól szőlő előadásait. — Hát ha Magyar­országról s ennek viszonyairól van szó, meg­jegyezzük, hogy ezekre nézve bizony van is mit hallgatnia a külföldi embernek; mert a külföldiek­nek, többször még az iskolázottaknak is különös tudásuk és képzeletük van erről az országról, népéről, földrajzáról, osztrák h clZ&S&UU i politikájáról s egyéb körülményeiről. Külföldiektől hallhatunk ilyenféle véleményeket: Ila magyar vagy, okvetlen kell tudnod németül. Ha Schwarz a neved, okvetlenül magyar vagy. A magvarok világnaic első muzsi­kusai, ők mulattatják a párizsi, kirándulókat a st. cloudi vendéglőkben. Utthon különben mezítelen járnak, seregestül futnak a kocsi után s krajczárt kérnek. Világhírű remek tokaji boruk van, melyet ősi magyar módon dobre vodának hívnak. Magyar­ország fővárosa Bécs. Bpest ott ient van valahol Belgrád mellett. stb. Gondoljuk, hogy Gróf Batthyány főispán ilyenek mellett hazánk politi­kájáról is érdekes magyarázatokat adhat külföldi ismerőseinek. Óhajtjuk is, bárcsak minden magyar ember magyarázgatná a külföldiek előtt pl. az 1792-iki törvényeinknek a foglalatjait. Gyűjtsünk a Csány sasoborra! Gergácz György gyűjtése az 1085. sz. gyüjtőiven Zalaegerszeg. Sebestyén József -•20 Kucsera Károlv — 10 Horváth Pál —•20 N. N. —•10 Bakos István -•20 N. N. — 05 Sipos József —•30 Gergátz Gvörgv —•80 Benkő József —•20 N. N. -04 Tankovits József —•20 Galgoezy Gyula — 10 Primusa István —•20 Németh Károly —•20 Pintér Kálmán —•20 Ungár András —•20 Ágh Jánosné — 10 N. N. -•10 Szlávicsek A.-né —•20 Moór János —•30 összesen 3 K 99 f. A Magyar Paizs a f. évi 24. számban történttéves összeadásárt 10 K Komarom vármegye Marosvásárhely sz. kir. város Kolbenschlag csáktornyai fő­szolgabíró utján: a stridói jegyzőség a muraszentmárioni „ a csáktornyai „ . a nagyfalui „ a drávacsáuyi „ a felsőniihályíalvi „ 20 2 1 1 4 2 1 9 45 K 40 f. „ 10 „ összesen : 9 K 50 í. Mai gyűjtésünk összesen . 45 K 49 t. Hozzáadva a múltkori (9751 K 31 í.) összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 9798 K 80 fill. Nemas alapítvány, dr. Gráner Adolf városi tiszti főorvos a helybeli állami főgimnáziumban 2000 koronás jutalomdij-alapitványt tett oly czél­böl, hogy annak kamatai minden iskolai év vég én egy keresztény és egy izraelita vallású, szegény­sorsú, jó magaviseletű és a VIII. osztályt jó sikerrel végzett tanuló jutalmazására fordíttas­sanak. Tűz ütött ki tegnapelőtt délelőtt a reggeli órákban a Jánkahegyen. Tuczy János tan'iroak a hajléka teljesen porrá égett s biztosítva sem volt. Még szerencse, hogy nem éjjel történt e baj, mert az egész család kfió nyaral e szőlői hajlék­ban s menekülni is nehezen lehetett volna. Igy a bútorokat is ki lehetett még hordani. Segít­ségre is kevesen futhattak össze a szomszéd szőlőkből, mert azon a részen kévés a lakás, s mire a városból kimehettek volna, már leégett a ház. kz ipartestületek országos szövetsége a kiál­lító- alkalmával Pécsett kongresszust tart aug. 18. 19. ér 20-án. A tagok kedvezményes vasúti jegyeket kapnak. is, aki foltozó suszter létére, — tán nem annyira a cynicus philosophus meggyőződéséből, mint inkább fájó szegénységének a kényszeréből sza­kított a világgal, az emberekkel, szokásokkal, a babonás félelemmel, — de leginkább a sümegi házigazdákkal és adóvégrehajtókkal — és feljött a várba remetéskedni. Itt egy alig 3 Q méternyi alacsony boltozalu, ablaktalan odúban húzta meg magát családjával együtt s felcsapott szabad és független olvgarcháuak az egykori kényuralomnak e romhalmazán! . . . Azonban, valamiképen Isten gondoskodott arról, hogy a fák az égig ne nöjjenek, azonságosképen a püspök ur is gondoskodott arról, hogy ez a csizmadia is valahogyan ne képzelje magát Mátyus földje királyának és szedett tőle évenként 2 azaz két krajezár házbért . . . Az őslakók pedig rég pihennek már a csendes temetőben; de lelkeik bizonyára feljárnak most is ide — gyönyörködni és az Istent, dicsérni . . . Dicséretünkre meg kell említenem, ho y nem­csak mulatni és bolondozni jöttünk mi ide, hanem fontos missiót is kívántunk teljesíteni akkor, midőn a nagy mennyiségben felhalmozott kőtör­melék között gondos kutatásokat foganatosítottunk a zalaegerszegi Muzeum érdekében. Mert a jó gazda mindig szem előtt tartja, hogy valamit haza takarhasson. Nagy örömünkre és büszke­ségünkre hamarjában rá is akadtunk egy kőkor­szakbeli korsónak a maradványaira és egy ször­nyen elfeketült, elvásott mammuth-bébé-nek a tejfogára, — amely tárgyaknak a közelebbi meg­vizsgálásánál azonban csakhamar kisült, hogy az egyik kő-korsó ugyan, — de csak becsületes ssümegi« ; — a másik vásott is, fekete is, — de valódi, — eléggé sajnos — üres, tavalyi Megtörtént az aratás s ennélfogva egy kiló liszt, amely tavaly 10 krajezár volt, most 18 krajezár. Szegény tisztviselők! A Zalavármegyei Gazdassgi Egyesület augusz­tus 14-én d. e. 11 órakor Zalaegerszegen saját helységében rendkívüli közgyűlést tart. A tárgy­sor: 1 A gazdaköröknek nyújtandó segélyezések és kölcsönök módozatainak a kiküldött bizottság javaslata alapján való megállapítása. 2. A gazda­társadalmi értékképviselet szervezésére vonatkozó kérdőpontok tárgyalása. 3. Folyó ügyek, indítvá­nyok. Vizviasgálat. Tudvalevőleg a város uj kaszárnyát épit a zalaegerszegi szőlőhegy felöli lankásra. A kutat már meg is fúratta, 65 méter mélységre. A katonai felsőbb hatóságnak meg kell győződ­nie, hogy elég jó é az a viz embernek lónak, egyirá'.t. Ezért julius 30-án a katonaságot és a város közönségét képviselő bizottság szállott ki, a vizet megvizsgálta s zárt palaczkokbaa felkül­dötte vegyelemzésre. Azt is megállapította, högy egy parcz alatt 70 liter vizet lehet a kútból ii­huzni. A bizottság tagjai voltak: Dr. Háry István főorvos a megye részéről, Dr. Tliassv Gábor tart. ezredorvos a honvédosztáiy részéről, Dr. Gráner Adoif városi főorvos, Németh Elek h. polgármester, Stettka Péter városi mérnök és Borbély György v. képviseleti tag a város részéről. A Zalába hali egy honvédhuszár julius 29-én este. Roszat nem sejtve fürödni ment társával az olai malom alá Karlovits Ferencz negyedik századbeli szakács, másodéves huszár, vasmegyei kulcsárfalvi legény. Az örvény besodorta s csak éjféli 12 óra felé találtak rá. Másnap délután Dr. Thassy Gábor t. főorvos feibonczolta. Nsvhetyesbités. Múltkori számunkban a Nyári bolyongások cz. czikkben említés van a besztercze­bányai híres hajlított székbutor gyárról s a gyár tulajdonosának a neve tévedésből Bory nak van jelöive. A hibát kijavítva jelezzük, hogy a gyár tulajdonosának a neve: Moóry János. Értesítés. A könyvtári munkát befejezve, van szerencsém igen tisztelt tagtársainkat értesíteni, miszerint uj helyiségünkben, (Arany Bárány szálloda"} a rendes könyvtári órák alatt ismét lehet könyveket váltani. Kovács Mór, a zalaeger­szegi keresk. ifj. önképző egyl. könyvtárosa. Dsncshásy Gusztáv felsőkereskedelmi iskolai igazgatót áthelyezte a miniszter hasonló minő­ségben Kassára; Lázár Gyula megbízott tanárt kinevezte Zalaegerszegre a felsőkereskedelmi isko­lához tanárnak. A kkdedóvöhan julius 29-én volt az évzáró vizsga a s ülőknek nagy közönsége előtt, kik hálásan megköszönték Szigethy Elvira óvónőnek a gondos felügyeletet és tanítást. n—min-mnMnrrji dióhéj! . . . . No, de sebaj! Tévedni emberi dolog. Most már ki-ki magában az érdekes romoknak mielőbbi viszontlátást igérve: vidáman elbucsuz­tunk a hatalmas kőkapu már nem létező félfájától s a sötét boltozat alól kilépve, valósággal ugy kellett lelkeinket a jomok csodás poézissel telített légköréből magunkhoz visszaédesgetni a profán külvilágba. Jól trainirozott lábainknak a veszélyes leszállás sem okozott nagyobb nehézségeket, csupán, hogy czipőink orrán és azoknak a sarkai körül mu­tatkoztak néminemű folytonossági hiányok, ami a bajnok touristára bizony csak dicsőség, tekin­tettel arra a körülményre, hogy néhai vitéz Achilles bajnok-kollega is csak sarkán volt egyedül sebezhető. — A hősi sarokról lemaradt »szakadár« eme hűtlenségét méltó módon kívánta megtorolni az egész társaság. Mire az illető károsult a halálra itélt corpus delictit egy hatalmas lendülettel a tarpéji sziklához hasonló várfokról a mélységbe zúdította, utána kiáltván: »szállj ! szállj ! az apád . . .« stb. stb. . . . Ámde borítsunk fátyolt e klasszikusan drámai aktusnak a megrázó jeleneteire és siessünk programmunk 2-ik érdekes pontjához, mely meg­ismételt sümegi látogatásunknak a tujdonképeni fö­czélja volt. Hogy a Kisfaludy-kúria táját ezúttal csupán illő távolságból és csak kívülről tekintettük meg: annak oka az a kitűnő respektus, melylyel a pulykakakasok iránt méltán viseltetem. Mert nem csak a nyulakna :, — a pulykáknak is meg van a nevezetes históriájuk! — No de valljuk be őszintén, — némi kis félelem is tartóztatott attól, hogy a kedves háziak elé kerüljek, mert lelki­ismeretem erősen vádol tavalyi első czikkem idevonatkozó részéért, amelyben vitattam a pulykák miveltségi fokának azt a tökélyét, mely — daczára Kisfaludy Sándor Hymfi-jében róluk irt költői megemlékezésének, — őket képessé tehetné e köitő becses ereklyéinek a tiszteletben tartására. Azért igy a távolból is a tartozó tiszteletnek és kegyeletnek bensőségével, meghatott szívvel és vágyó szemmel tekintettünk be a nagy költőnek boldog családi tűzhelyét, irói tevékenységét, szel­lemi életét, egész világát egykor magába foglaló otthonnak a csendes háza tájára. De illő hódo­lattal kerültük ki ama sokat emlegetett büszke házi madaraktól megszált területeket, melyeknek tulajdon és haszonélvezeti jogát tőlük immár elvitatni nem merészelem. Közben megemlítem még, hogy a Kisfaludy S által alapított kaszinónak a megtekintésénél rop­pant érdekes és meglepő leletre akadtunk. Ugyanis a szarvas agancsokból élelmesen összeállított egyik fogasra akasztva — nagy bámulatunkra egy leszakadt csizmasarokra bukkantunk, amit azonban nem sikerült muzeumunk részére meg­szereznünk, minthogy a prioritás a helybeli Darnay-muzeumot illeti. — Micsoda nevezetés földalakulási vagy testgyakorlati körülmények között juthatott ez az érdekes lelet épen a Kis­faludy kaszinó fogasára: azon — bevallom — erősen törtük a tudós fejünket; — de egyéb sietösebb dolgaink is lévén, az égető kérdést egyelőre függőben hagyni határoztuk, a felette nevezetes talány kiderítését pedig nálunknál hivatottabb archáológusokra vagy geológusokra bizva. Következik a programm 2-ik pontja: (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom