Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-06-13 / 24. szám

8 magyar paizs 1907. junius 13. biró uri osztályunk közreműködni szerencsés volt Felülfizettek: Simon Gábor ügyvéd Nagykanizsa 10 K, Szilner József plébáuos 9 K, Ászner Teréz Ténvö 4 kor.. Török Bérezi Páka 2 kor., Cseh Joachim Náprádfa 1 kor., Martincsevics Ferencz Zalaegerszeg, Martincsevics Jenő' Tárnok 2—2 kor., Puli Gábor Tá nok, Csizmazia György Tárnok 1—1 kor., Fiscber Gedeon Tárnok 2 kor., Bezuicza Péter Tárnok 1 kor., Toplak Géza Tánok 40 f, Véber Jánori Tárnok 20 f, Spiegl Zsigmond Tárnok 40 f, Eppingei Sándor Nova 40 f, Kunsting Antal Nova 1 kor., Vizsy Boldizsár Nova, Matay Gyula Nova 2—2 kor., Kovács Ferencz Nova 60 f, Zarka Károly Gutorföld 1 kor., Böröcz István Szentkozmadombja 80 fillér, Tanítónő kisasszony Pördeföld 60 f. A tiszta jövedelem 60 korona, mely a mult évi bevétel és tagsági dijakkal az egyesületi zászló beszerzésére fordittatik. A nemes ügy pártolásáért ugy a rendes belépti dijak mellett, mint a felülfizetésekkel résztvevőknek ez uton is hálás köszönetet mond az elnökség. A szepetki iparosságtól f. hó 2-án a Steirer Vincze vendéglőjeben rendezett jó'ókonyczélu tánczmu'atság szép sikerre! végződött habár sajnálatunkra a helybeli polgárság ügyünket nem karolta fel ugy, amint azt az ügy megkívánta volna. Bizony néhánynak kivételéve! teljesen távol maradtak, csakis a vidékieknek köszönhetjük azt, hogy 40 koronát adhatunk a helybeli iskola szegény tanulói javára, amelyért fogadják az illetők leghálásabb köszönetünket. Bevétel volt 79 korona 60 fillér, amely összegből a kiadást leszámitva maradt 39 korona 53 fillér, a rendezőség még hozzá adott 47 fillért, hogy egészben átadhassunk 40 koronát. Felülfizettek: Szily Dezső (Oiiár) 10 kor., Füleki (Zalaegerszeg) 60 fill., Janzsó Sándor (Zalaegerszeg) 60 fill., Janzsó Erzse (Zalaegerszeg) 40 fill., Kulcsár Katalin 80 fill., Horváth János (Zalais

1.vánd) 10 fii!., Czigler István (Pókafa) 40 fill., Szalókyné (Pokafa) 20 fili., Horváth gépész (Oiíát) 20 fill. Biba (Oüár) 40 fill., Czömpöly Mihály (Oüár) 40 fill., Főtisztelendő plóbinos 1 kor. 40 n i., Szabó Józset (Zalaistvánd) 1 kor. 40 fill., N. N. (Zalaegerszeg) 20 fill., N. N. (Zalaegerszeg) 20 fill., Tölli István (Zalaegerszeg) 40 fili., Szedmák N. (Zaiaegerszeg) 40 fill., Főerdész családja (OMár) 40 fill., Kulcsár Dezső főtanitó 80 fii;., Csererikó Mariska 20 fill.. Beiecz Kálmán (Zaiaiscvánd) 40 fill., Pa ko József (Zalaistvánd) 40 fill., özv. Fischer Istvánné (Pókafa) 1 korona. Rendelő. Zalaszentgrót n is megünnepellek szombaton a 40 éves koronázási emléket, A 200 tanuló gyermeken kivül főleg kereskedők és iparosok vettek részt nagy számmal valiás küiünbség nélkül a kath, templomban. Irodalom. Művészet. Az igeragozás tanítása szemléltetve. Borbély Sándor, a váczi orsz. siketnema intézet igs gatója, praktikus táblázatot állított össze, amelyi^k segélyével az igeragozást a gyermekek az elemi iskolákban szemlélet után játszvíi tanulhatják. A színes nyomású táblák külső kiállítása is tetszetős. — Az egész munka 5 táblára van tervezve Minden tábla ára 2 korona, A kultuszminiszter szakemberekkel vizsgáltatta meg s miután jónak, hézagpótlónak találták, engedélyezte a kitűnő taneszközt, melynek jó hasznát veszik mind az elemi, mind a polgári és gimnáziális osztályok is. — Nagy jelentőséggel bir ez a táblázat mindenütt, mert az igeragozás szabályaival néha, a polgári iskolát végzett iparos és kereskedő ifjak is hadilábon állanak, s meg mások is; daczára annak az idegfeszítő munkának, amelvet a tanitók kifejtettek, mig a ragozást a tanulók fejébe verni igyekeztek. A Borbély igazgató találmánya ezt a nehéz feladatot szórakoztatva oldja meg. Különösen nemzetiségi iskolában nélkülözhetlen ez az utmutató, mely önmagát annyira ajánlja, hogy külön ajánlnunk egészen felesleges. A kolozsvári Ellenzék hozzá teszi, hogy ilyen táblákat a honvéd laktanyákba is kellene kifüggeszteni. Az irva olvasás, számolás, rajz és agyagmunka tanítási reformja elméletben ós tanítási leczkókben. Ez a czime Szabó József áll. tanitó könyvé nek, mely hosszas gyakorlati tapasztalatokon alapul s melyet Kovács Gyulának paedagogiai könyvkiadó vállalata ad ki a napokban Nagybányán. A könyv ára 1 K 60 f. Különfélék. A vidéki előfizetőket tisztelettel kérjük szíveskedjenek az előfizetési hátralékokat jnlins l-ig elküldeni 2—5 Pármai ibolya-szappan. E név alatt pár év óta egy mosdószapan van forgalomban. Ki ne szeretné az ibolya-illatot? S ha e kedves és gyöngéd illattal ellátott szappanról még azt is tudjuk, hogy az arczbőrt finomítja, üdíti ugy annyira, hogy még a legérzékenyebb arczbőrüek is nagy eredménnvel használhatják s ha tudjuk azt, hogy hasonló nagy minőségükben iiyen árért külföldi szappant nem is lehet kapni, akkor méltán várhatjuk, hogy a közönség nem szánalmas pártolás czéljából, hanem saját érdekében fogja használni e kiváló magyar gyártmányt. Egy darab ára 80 fillér, három darab 2 korona 20 fillér. Készítője: Szabó Béla pipereszappan gyáros Miskolczon. Kapható Zalaegerszegen D. Horváth Antal drogériájában és Kocsuba Emil gyógyszertárában. 7—20 Használt ajtók, ablakok, bolti kirakat gvermek kocsi és gyermek szék eladók Vörösmarty-utcza 18. sz. a. 2—3 J| c.,jf, bútorok, lámpák, s többféle berendezési tárgyak eladók Pollák Vilmos vendéglősnél Templomaljautcza. 1—3 Préseit szalma nagyobb mennyiségben megvételre kerestetik. Czim a kiadóhivatalban. 3_

3 Földmivelés. Állattenyésztés. &5r A kié a föld azé az ország! Pályázat erdősítési jutalmakra. A föídmivelésügyi miniszter kopár-, vízmosásos és futóhomoktel ületeken erdősítések jutalmazására hat nagy jutalmat (600 — 1000 kor.), hat elsőrendű (4—500 kor.) és hat másodrendű elismerő jutalmat (2—300 kor.) tűzött ki az országos erdei alapból. Az 1000 ko.onás nagy jutalomra versenyző erdősítések egy tagban legalább 25 kat. hold terjedelműek, a 800 ós 600 koronás nagy jutalmakra versenyző erdősítések egy vagv több tagban legalább 25 kath. hold terjedelműek, az 500 ós 400 koronás elsőrendű elismerő jutalmakra versenyző erdősítések egy vagy több tagban legalább 10 kat. hold terjedelműek, és végül a 300—200 koronás másodrendű elismerő jutalmakra versenyző erdősítések egy vagv több legalabb 5 kat, hold terjedelműek legyenek. Az odaítélt jutalom esy harmadrésze az erdősítést teljesítő kezelő erdőtisztet (ga?datisztet vagy bérlőt) fogja illetni A folyó év ta iszán teljesített erdősítéseket legkésőbb folyó évi julius hó végéig, a folyó óv őszén teljesített erdősítéseket pedig legkésőbb folyó évi deczember hó 25-ig kell a birtokosnak a közigazgatási erdészeti bizottságnál, vagy a kir. erdőfelügyelősegnél pályázatra bejelenteni. Magyarnyelv. — ITyel-w-éTaesn él nemzet. — „Földmüvelés é, vagy ipar?" (e, é kérdő szócska.) Megszólított egyik kollegám, mért irom én- a kérdő szócskát <?-nek? méri nem e-nek? s mért irom külön ? mért nem kötöm kötőjellel a szóhoz ? Mert hiszen a szokáson alapult törvény igy diktálja pl.: Földmivelés-e, vagy ipar? Igaz, hogy igy szokták iini, s a magam gyakorlatát nem tudom példákkal bizonyítani sem a jelenből, sem a mult irományaiból. De ón mégis igy irom: Földmivelés é, vagy ipar? Az ellenkező sem bizonyítható az írásokból. e vagy é kérdő szócska lényegileg mindegy. Én azért használom az ^-t, mert terjedelmesebb hang, mint a másik s így nyomatékosabb, hangsúlyosabb. Kérdésnél pedig épen a hangsúlyra van nagyobb szükségünk. A hol előtte r.em é beiük vannak, ott a változatosság és szebb haugzat kedvéért is é t kell használni, mert kellemetlenül hangzik igy: „Szerettetek e ficzkók, hogy most gyűlöltök ? Jobb igy : Szerettetek é ficzkók ?" Ám az ón példámban mintha magam ellen beszélnék; mert Földmivelés é vagy ipar? Avagy: Él é a nemzet ? szólamban a sok é mutat rosz hangot, s itt már e tekintetben a kérdő szócskát e ve) Írhatjuk: Földmüveles e, vagy ipar? s Ét e a nemzet? De ón mégis e-t irok itt is, hogy erősebben hangsúlyozhassam a kérdést: Földmivelés é, vagy ipar ? S evvel mindjárt összekapcsolhatom a másik kerdésre is a feleletet. Épea azért irom külön is az é kérdő szócskát, hogy erőteljesebben hangsúlyozhassak vele. Ettől eltekintve, nagyon rövid ennek a törvénye, Azért irom külön, mert külön, önálló szó. Igaz. hogy kicsike, csak egv batübő. áll; de az a,az, e, ez, ós a s is eléü kicsinvek, mégis önálló scók, s külön iratnak. (Ujabban: aki, amely, ami egybeiratik, nem helytelenül, mert névmás természetűek s elég jó összetétel). Az é kérdő szócska ném alkothat összetett szót az igével. Már pedig mindig az ige után következik. Micsoda szó lenne ez: Szeretteteke ficzkók? vagy: Levelezteteke az ispánnal? Még kevésbé lehetne összeírni főnévvel és melléknévvel. Ide meg épen sehogy bem *artozik. Földmivelése, vagy ipar? Sárgae, vagy fekete? Az e, é kérdő szócska nem a földmivelés ós sárga nevek után jőn, hanem egv ki nem mondott, de oda gondolt és érzett lét ige után (ist es ? estne?) A latin egybeírja; az ő dolga. Az ő ne kérdő szócakája talán gyöngébb. Azt mondják, hogy ez az e, é simuló, s azért simul a szó oldalához. Hát kérem az is kötőszó sokkal simulékonyabb, mert hangsúlytalanabb s bele is akart kapaszkodni a hangsúlyos szó hátulsó részébe; régibb írások igy mutatják: Megvette a kertetis, miértis leszámlálta a 20 pengőt, mégis fizette. Fizetett Jánosnak kiis testvére volt neki, aztán Péternek, mégis Dénesnek. Ez utóbbi ma is megvan a zalai népnyelvben, sőt ügyvédek, hivatalnokok írásában is láttam: Pörölt János, Péter, mégis Dénes. E helyett: s még Dénes is. Simult tehát ez a szócska; de mintha szógyelnó, hogy inas szerepet visz. A magyarnyelvben a szók is önállóságra törekednek és czélt érnek A magyar még a nyelvében sem szereti az alárendeltségei sem a mondatoknak, sem a szóknak egymáshoz való viszonyában. Az is LOKOMOBILOK, GÖZCSÉPLŐGEPEK, BENZINMOTOROK ARATÓGÉPEK, TALAJMIVELŐ ESZKÖZÖK, TELJES MALOMBERENDEZÉSEK STB, STB. 14—15 Kívánatra szívesen küldünk árjegyzéket és költségvetést. MAGYAR KERESKEDELMI |p RÉSZVÉNYTARSASAG A magyar kir. államvasutak gépgyárának vezérügynöksége, Budapest.