Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-06-13 / 24. szám

2 MAGYAR PAIZS 1907. augusztus 190. fiZFzMIli ll Bischitzky Miksáné Nagykanizsa. 32 év óta fennálló legjobb hírnévnek örvendő hangszerraktárában Nagykanizsán 29—52 „ jiiii, mm czu ujak és kijátszottak nagy választékban kaphatók részletfizetésre is, esetleg bérbe vehetők. Régi zongorák mindenkor becseréltetnek. a legjobb Levélbeli gyári árak megkeresésre mellett kaphatók azonual válaszol vakkal megköszönte azt, ós az átveteli elismervényt aláirta. Utánna Hollósi János tanor.cz elszavalta a „Magyar Paizs"-tól 1901-ben megjutalmazott „Iparos indulót" Farkas Antal volt tanyai tanítónak a költeményét. Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos tanfelügyelő az ö kiváló szónoki hangján buzdította az ifjakat szorgalomra és hazaszeretetre. A tanonczok azután Baján Ferencz tanitó vezetésével a „Hazádnak rendületlenült" énekeitek el, ami alatt szem nem marad, szárazon. Az ünnepély a haza, a király és a főispán éltetésével ért véget. Még egy-két szót a kitüntetettről: Schwan Lajos igen'rokonszenves megjelenésű ifjú ember. Málék Rudolf székes iparosnál tanonczkodik és közel van felszabadulásának az ideje. Az ifjú embernek az arcza minden jót ígér. Ezekért az Ígéretekért én egyet kívánok az ö részére: ugy áldja meg a magyarok Istene, ahogy a magyarságért fog dolgozni, élni és meghalni. Lengyel ferencz. Liliputi országból egy monstre küldöttség megy a magas kormányhoz, hogy a szomszédjárás ne kapjon járásbíróságot, mert akkor az % hasikájuk megcsappau; lám a novai kért és megígért járásbíróságnak és adóhivatalnak még ily absurd ellensége sincs; azért volna helyén a megígért két hivatalt mielőbb létesíteni, mert ez egy okkal ismét több lenne arra, hogy a magas kormány a balatonparti vasutat Keszthelytől—Pacsa, Bak, Nova, Baksa, Bellatinczon át Regedéig építse ki, mert a vasút a műveltséget is terjeszti és akkor Göcsejben is jobban táplálják a kis gyermekeket, mert a vérszegénységnek nem a szegénység már az oka, hanem a butaság. Dr. Sz. Vámsorompó — a magyar küszöböli! Ausztria gazdagságát, anyagi fölényét Magyarország fölött, a nép jólétét, annak közöm elsősorban, hogy ipara nagy és erős. A külföld xportkivitele Ausztriának aránylag caekéh, mely miként a statisztikai adatok mutatják, a--, összes osztrák ipari termékeknek azon része, amely nsm fogyasztatik el magában Ausztriában, kétharmadrészében Magyarországra kerül és csak egyharmad része a vámkülföldre. Az az 1000 miíió korona, ameiyet mi Ausztriának évente fizetünk ipari csikkekért, képezi az osztrákok boldogulásának alap ját. De egyúttal ez a helyzet okozza azt is, hogy magyarországi szegény véreink nyomorognak és folyton nagvobb számban kénytelenek a vándor botot kezükbe venni. Ezen a helyzet ;n Magyarország javára alaposan cw naj változtathatunk, ha felállítják a vámsorompíkat s ezzel az idegen ipari rmókek behozatalát megnehezítjük. Vámsorompókat .íz országhatárán felállítani nem lehet, mert ajno?, a külállamokkal a kereskedelmi szerződések meg vannak kötv . Amit azonban meg nem tehetünk az ország határan, azt megteheti minden magyar ember a maga portáján, vagyis neesak határozza el, de alkalmsa az életben is minden magyar ember, mindenei, aki szereti a hazáját, aki szereti a magyar népet, hogy ezentúl mindent, amit ide haza termelnek, csakis hazai forrásból vásárolja — az osztrák czikket bedig küszöböljük ki. Egy kis erely, kevés jóakarat, erős elhatározás, egyéb nem szükséges ahhoz, hogy rövid időn belül minden magyar családban, minden magyar telepen, gazdaságban stb., az igénybevett ipari termékek kizárólag magyar kéz munkájának eredményei legyenek. Akárhány konkrét példával tudnám bizonyítani, hogy már ma is ellehetünk az osztrák áruk nélkül. Folytassunk tehát szünet nélkül agitácziót az irányban, hogy mígyar ember csakis magyar czikkeket fogyasszon. Át kell hatnia társadalmunkat annak a tudatnak, hogy aki a vámsorompót nem állitia fel saját családi otthona körül, bünt követ el. Ha pedig mindnyájan nemcsak szavakkal, de tettekkel is támogatjuk iparunkat, rövid néhány éven belül százával fognak az uj magyar ipartelepek létesülni s ezzel mi az osztrák gazdasági iga járma alól felszabadulunk. Gr'if Batthyány Tivadar. Egy év alatt, több mint 15 mill'ó koronát adtunk ki Ausztriának fehérneműért. Mié't nem akad vallalat, mely ezt a horribilis összeget visszatartsa. Arany falevelek. Ékesen beszélő kis füzeikét kaptam ismerteiéi végett. Szeretném, hogyha minden betűjét megismertethetném ennek az újságnak az olvasóival, de égy nagy gát áll az akaratom előtt: kicsi a tér. Ez, ami bókóba ver, rövid irásif kényszerit. Zalavármegye s"!yemtenyésztésóről szól ez a füzetke. A legnagyobb érdekességát az képezi, hogy a selyemtenyésztésnek évről-évre fokozatos emelkedését ós a szederfák szaporodását állítja a szemünk elé. Ha ezeket a statisztikai táblázatokat nézem, a számjegyei azt beszélik nekem, hogy ezen a magyarföldön még a gyermekek is fontos gazdasági tényezőkké 'ehetnek. Csak egy csipetnyi akarat kell a buzdításunkhoz. Akár a tehetetlen vénasszony, akár a fejletlen gyermeksereg foglalkozik a selyemhernyó tenyésztésével : dicséretre méltó mindegyiknek as igyekezete. Az egyik a hanyatlóban levő erőt gyümölcsözteti a nemzet gazdagítására, a másik játszva tanulja meg az életfentartó munkát. Huszonhat esztendőnek az eredménye van a füzetben. 1881-ben 3 község 3 családja foglalkozott ezzel a dologgal. 1906 ban 79 községben 451 család termelte a selyemgubót és ezért 9731 K 14 f-t kaptak. A 26 esztendő között az 1897-ik volt a fénvpont, mert ekkor 102 községben 736 család 12403 korona áru hernyót nevelt. És mindezt miből? Falevélből, a melyet az őszi szól a »emmiségbs f :dort volna, az okos erobtr pedig még zsenge korában megeteti azzal a féreggel, a melynek íitko3 belseje csengő aranynyá változtatja ezeket a veszendő faleveleket. Vegtelen gyönyörűséget, lelhet az, aki ebben a füzetben a szederfák táblázatát elolvassa. Ennek a fanemnek az ültetése a gyönyörűség mellet

f még gazdasági hasznot is ad, azért mondom, hogy ennek a fának a levelei az igazi arany falevelek. Lengyel Ferencz. Tiltsuk ki a kaszinókból az osztrák lapokat, mert csak megmételyezik a levegőt. Zaiavármegyei muzeum. ujabban beküldött ajándékok (16. közlemény.) Régi pénzeket és érmeket adtak: Z=uppán István, Viz?y Károly, Trajber István, Horváth Lajos, Szabó Elemér (4 db), Czukei!-;r Gábor, Adamik Imre (3 db), Berkes Sándor, Vidor Gábor, Fülöp Aladár , Molnár József (2 db), Rasovszky Ojzkár főgimn. tanulok és Bertalan Róza (2 db), Várady Ella ós Zsiday Hermina polg. isk. tanulók. Régi, diszes álló órát adott özv. Misái Ferencnó, igen értékes stilizált csészét aljával együtt Deák Károly, ágyúgolyót Hegedűs Lászlő (a dónesfai Lakhegyről.) Tilinkó hegypásztor munkája Kováts Jenő jegyzősegéd, csapóvas (hód vas) Horváth Lajos, lőportartó Vöczköndy Lászió ajándéka. Kövült fadarabot adott László László (Alibánfárói), Páslek Lajos egy kövületet (Csácsi hegyről.) Régi könyveket, iratokat adtak: Borbély György főgimn. tanár, Breinei Zsigmond (2 db), Radó Ernő, Berkes Sándor (9 db) főgim. tanulók. Czikker Ferencz. (Folytatjuk.) Hivatalos rovat. 1760. kig. 907. Hirdetmény. Az 1907. XIX. tcz,. 3. §-i a géptulajdonosokat kötelezi, hogy gazdasági gépeiknél alkalmazott összes munkásokat, a gépészt is baleset ellen biztosítsák. Ez a felelősség meg abban az esetben is a géptnlajdonosokat terheli, ha akár valamennyi gópmunkást, akár ezeknak csak egy részét is nem a géptulajdonos, hanem a gópmunkát végeztető munkaadó áliitja a géphez. A gépmunkások közül c*ak azok biztositandók, akik ugyn. gazdasági inunkás-C3eiádsegé!y pénztárnál baleset ellen akár mint cselédek, vagy munkások különben biztosítva nincsenek. Az a géptuiajdonos, aki ezeu kötelezettségének nem tesz eleget, ezen mulasztásából eredő teljes kárért a munkásnak illetőleg jogutódainak akkor is f-leíő?, ha a bekövetkezendő baleset körül őt semmiféle mulasztás nem terheli. A gépmunkások biztosítása tárgyában bővebb felvilágosítást Breun Zoltán városi aljegyzőnél nyerhetnek az érdeklődők. Zalaegerszegen, 1907 junius 4-én. Németh Elek sk., h. polgármester. Heti hirek Helyiek. A 67-83 koronázásnak negyvenedik emlékévét Zalaegerszegen megünnepelte a közönség, iskolákban és templomokban. A főgimnáziumban Tuczy János tanár mondott tmlékbeszédet Litüuő tanítást adva a tanulóknak a kötelesség teljesítés ről és a szabadság fogalmáról. Király Má'vás ásr. ev. lelkész, Legúth Kálmán apátplébános 6; Engelsmann Izrael főrabbi a templomaikban tartottak hazafias ós dicbőitő istentiszteletet. Utóbbi helyen kitűnő volt Leichner ÍŐkántornak az én^ke. A templomokban az összes hatóságok, testületek, intézetek jelenvoltak. A közönség körében észre lehetett venni, hogy az emberek nem annyira a személyi kultuszt, mint inkább magának az eszmének, a történelem jó szellemének a dicsőítését 'hajtja a szónokoktól. Gyűjtsünk a Csámy szoborra! Hajmássy István gyűjtése a 1159. számú gyüjtőiven Zalaegerszeg: H-ijmássy István —*50 Parragi József —20 Bényey Aladár 1-— Pártenechláger M.—'10 Bónyey Mariska 1-— „ Lajosné —'50 Hunvady László —-20 Nagy Teréz —-20 Parragi Jenő —-20 öss-zesen 3 K 90 f, Merkly Autal főszolgabíró gyűjtése a 2883. számú gyüjtőiven (másodszor) Letenye: P.-Magyaródbözs.28 — K. szt.-miklós" kj. — 70 Bánokszentgyörgy 15'— F.-Szemenye kjz. —28 Szécsiszigeti körj. 14'— összesen 155 korona. Kovács Ferencz j. számvevő gyűjtése a 1257. sz. gyüjtőiven Nova: Beznicza Póternó 1"— Kaczor Katicza —-10 N. N. —-10 Kovács Ferencz 4 65 N. N. —'05 N. N. —'10 összesen 6 korona.