Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-06-13 / 24. szám

VKI. év ^aSaagersieg, £907, junius .13 24. szám Siöfi»et :si ár : Ztj éne 4 koron*, fél ért* 2 koros*. Nejyed évr« 1 kcr. igyw szán 8 fi! lér. Hirdetések dija m*gjegyz s szn-ist N;ütfr sora 1 kcr. Szerkesztőséi; és kiadóvatal: Wlaisici-utc>a 16 Szerkeszti Z. ZE3Z03?"T7~á"tIhL Laj OS JVITJ-TI "kratársafc : LENGTBL F.3EENCZ BOBBÉLT O-T Ö KG-T MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Megtartani és fejleszteni a százados múlttal biró hazai kézműipart, amennyire egyes iparágakban még lehetséges, ebből kialakítani azt a középipaart, mely kellően megerősödve és az egész országban elterjedve a nagy ipart bizonyos mértékig pótolni tudja, ez nagy nemzeti feladat is, mert hazai iparunkat nemzeti alapon segiti felépíteni. Hamis jelzések és a bagaria csizma. (ii.) Ismétlem, hogy az 1886-ban hozott ipartörvénynek 58. szakasza megtiltja az iparosoknak és kereskedőknek a hamis jelzést, hamis adatot. A nyitrai csizmakereskedő bagaria csizmaként árulta a nem bagaria csizmát. Ezért a hamisságárt a közönségből feljelentették. Az elsőfokú iparhatóság nem büntette meg. Az alispán megbüntette — ha ugyan ezt szigorúnak mondhatnók — 20 frtra. A miniszter felmentette a birság alól. Igazat adott neki. Még pedig a következő okok és magyarázatok alapján: (3 nem tudta, hogy valótlant állit, a csizmát nem is ő csinálta, azt Bécsben csinálták; továbbá: a hamis adat csak a czégre nézve tilos, az áru minőségére nézve nem; a valóságnak meg nem felelő jelzőkre ez nem terjed ki; mert ez az ellenőrzésnek a dolga, az ellenőrzés dolga pedig a közönség köteles ége; végre (s ez a legfájinabb): „ha a törvény tiltaná a valótlan adatokat, akkor az iparos és kereskedő örökös kihágást kereset alatt állana, — vagy pedig nem volna szabad reklammal élnie." Ebből láthatjuk, hogy különböző időkben különbözők a vélemények a dolgok meghatározására s az erkölcsi világrendre nézve. Ebből látjuk, hogy 1886 előtt egy dolognak tartották a reklámot a hamis beszéddel, s minthogy az előbb: szükséges: az utóbbi is helyes. Látszik ebből a döntésből, hogy 1886. előtt olyan volt az erkölcsi világrend, hogy az iparos és kereskedő mintsem kihágási kereset alá kerüljön, inkább ne tiltsa el a törvény a valótlan adatokat, magyarán mondva, inkább legyen szabad a hazugság. „Örökös kihágási kereset alatt állanának" . . . tehát a törvényhozás már föltételezte, hogy örökösen valótlanságot mondanak. S meg lőn toldva az 58. szakasz avval, hogy a bagaria csizmára vonatkozó s minden más hasonló valótlan hamis adat nem bün, ha az csak az áru minőségére vonatkozik s nem a czég feliratra. Ha egyebet ugyan nem gondolunk, ugy tűnik fel, hogy ennek a vélemény-alkotásnak mély humánismus a forrása, hogy az a szegény iparos és kereskedő ne akadályoztassék az élet harczában. De hát én édes istenem, ha a tömeg a bagaria csizma vásárlásánál tévútra vezettetik, megcsalódik, vagy megcsalatik: ez a nagy közönség kevesebb értékű é a nyitrai csizmakereskedőnéi ? Az 58. szakasznak megtoldott apróbetüs magyarázatu része irányt jelöl a közönségnek is a védekezésre. Azt mondja, hogy a hamis jelzéseket, valótlan adatokat ellenőrizze ő, a közönség, s büntesse ő az árulót, t. i. avval, hogy ne vegye meg a rosz portékát drága gyanánt. Ugyanez a döntés természetesnek találta, hogy a csizmával foglalkozó nyitrai ember nem ismerte a bagaria bőrt, s ugyanez a döntés mintegy kötelességévé teszi a nagyközönségnek, hogy ismerje meg saját érdekében a bagaria csizmát. Mindenki csekélkedjék tehát a saját érdekében. Ez 1886. előtt volt. Bizony, bizony nagyon jó volna, és nagyon szép dolog volna, -ha a nagyközönség bár csak félig-meddig is jártas volna a különböző ezerféle szakszerű dolgokban. Milyen boldogok volnánk, ha akármelyikünk is egyszeri rátekintésre, s egy-két sor átolvasása után megtudnók Ítélni, milyen értékűek Heinrich Gusztáv s Beöthy Zsolt tudósoknak a könyveik ; ha mindnyájan tudnók, hogy melyik kalap melyik állat szőréből készült? melyik állatnak erősebb a szőre s a bundája? melyik gyár ványolja meg jobban a kalapot? ha minden asszony ki tudná szamitaui, hogy a selyemszoknyája hány s mennyi értékű eperfalevélből lett? ha mindnyájan ismernők a disznóbőrnek is, az elefántbőrnek is, a bagaria csizmának is a minőségét! De erre nézve csak a holdban képzelhető iskolákat kellene előbb felállítani. Ebben pedig Magyarország még elég szegény. Aki gondolkozni is szokott, az könnyen átláthatja, hogy az emiitett 1886. előtti vélemény-alkotások a magyar faj előnyére nem születtek. Igazság az s egyúttal szomorú igazság, hogy a magyar faj igen lassú fokozattal, s csak későn kezd vala belemelegedni az ipari és kereskedelmi foglalkozásokba. Nem a rátermettség hiánya, hanem a sorsa okozta ezt. Tömött sorában a háborúk nagy pusztításokat vittek végbe s ,más faj ült a kihalt helyére." A zúgások lecsillapodása után, mikor már „megenyhült a lég, vidult a határ" és üres lett a falu: a kipusztult vidékre, a letorolt és elnéptelenedett hazára a benépesítésnek jótékony áldását hozva magokkal, külföldiek kezdtek ülni a békés műhelyekbe s a csendes boltokba. Talán ezért a jótékonyságokért áll a magyar törvény védelmökre, hogy szabad nekik disznóbőrből is csinálni a bagaria csizmát? . . . Borbély György. (Folytatom.) Schwan Lajos. Ugy is írhatnám, hogy a szorgalom jutalma, de azzal sem követnék el vétket, hogyha Kossuth iparos szeretetének czimezném azt az ünnepélyt, a melyet vasárnap — 9-én — rendeztek az iparos tanonezoknak. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter egyszáz koronát küldött a zalaegerszegi áll. isk. igazgatóságához, hogy ?z iparos tanoncz iskolának a legjobb tanulóját jutalmazza meg azzal a tantestület. Az ünnepélyen gróf Batthyány Pál főispánon kivül dr. Ruzsieska Kálmán kir. tanfelügyelő, Czukelter Lajos vármegyei főjegyző, a tanítótestület és sok más vendég volt jelen. A sort Páukovich Györgv igazgatónak szép beszéde nyitotta meg, amit Tikk László tanító ünnepi beszéde követett. Beszédében megemlékezett az uralkodónak 40 éves koronázási évfordulójáról, Majd Mátyás királyunknak ma is csodálatra méltó nagyságát ós az akkori iparnak fejlettségét ecsetelte. Az egész beszéden izzó fajszeretet ós haza szeretet vonu! ?át. A szoczialismusról azt mendj: „Legyen szoczialismus, de legyen ez is magyar, mert egy ily közös magyar szoczializmussal ép olv erős védőbástyái leszünk hazánknak az iparunkra törő idegen fajzattal szemben — az ipari szerszámokkal kezünkben — mint a milyen félelmetesek voltunk valaha a karddal. „Inti ezután az ifjakat; „Őrizzétek meg s istápoljátok lelketekben a hazaszeretetet, szívleljétek meg az ildomcsságra figyelmeztető és munkásságra buzditó jó akaratú tanácsainkat, ne hallgassatok holmi idegen nácziótól hirdetett tévtanokra, mert ez a mi nemzetünknek a romlására vezet, pedig megbűnhődtünk mi már a multat s jövendőt." Ezután az összes tanulókat megdicsérte és arra buzdította, hogy ne csüggedjenek el azért, mert csak egy kapja meg a jutalmat. Itt aztán megnevezte a kitüntetett Schwan Lajos szókkészitő tanonezot, akinek jó tanácsokat osztott és lelkes, qzép beszédét igy végezte: „Vedd jutalmadat, s legyen ez jövő boldogulásodnak alapja." A kitüntetett ifjú a tanonezok sorából előlépve a főispán és a többi vendégek felé meghajtva magát figyelemmel hallgatta Páukovich igazgatónak a jutalmat átadó beszédét, majd keresetlen szaZalaegerszegen, az Arany Bárány á"belle:n-é"be:o_ A legolcsóbb beszerzési forrás gazdasági, betegápolást gyógyszeranyagok, pipere- és illatszerekben A kitűnőnek bevált Gentry kávé-keverék kilója 3 kor. 20 fillér.